Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-10 / 8. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1982. január 10., vasárnap EGER ORGONÁIT KUTATTA Szigeti Kilián és a középkori zene Requiem egy zenekarért MINDENNAPI NYELVÜNK Nyitottabb gondolkodás?! A címbeli nyelvi formát ebből a mondatból emeltük ki: „Nyitottabb gondolkodás kell” (Észak- Magyarország, 1961. dec. 11.). Egy értekezleten hallottuk ennek a kijelentésnek ezt a változatát: „Nyitott szinten (?) kell gondolkoznunk”. A középfok» alak mellett már olvashattuk a felsőfokkal toldalékokat is: „Az olvasópróbán a legnyitottabb minden színész” (Kritika. 1981. 11. sz. 5.). • Éppen napjainkban unos-un- • tálán halljuk és olvassuk azokat a megnyilatkozásokat, amelyek! ben a nyitott és a nyitottság szóalakok jutnak nyelvi szerephez. Hogy milyen szövegösszefüggésekben, arról ez a példatárunk bizonykodik: ,,A tematika teljesen nyitott” (Magyar Nemzet, 1981. dec. 13.). — „Nyitott színház szeretnénk lenni. Nyitott minden újra. s nyitott abban az értelemben Is, hogy szerzőtársul várjuk mindazokat, akiknek kabaréra való ötleteik, javaslataik vannak” (Népújság, 1981. dec. 8.). — „Ennyi kockázatot vállalnom kellett, hogy meg tudjam őrizni nyitottságomat.” (Pesti Műsor, 1979. 35. sz. 21.). Olvastam már arról is, hogy ma -a nyitott ember az ideál”. A nyitott jelző nem nyújt egyértelmű minősítést itt sem. Éppen miatta nem juthatott minősítő szerepéhez néhány kifejezőbb megnevezés. Ezekre gondolunk elsősorban: befogadó, kitárulkozó, mindenre figyelő; nem bezárkózó, nem befelé forduló; nyilt és őszinte; szókimondó, egyeneslelkű, nem titkolódzó; nem sémákban gondolkodó stb. Példatárunkból az is kitűnhet, hogy a nyitott szóalak gyakori és felesleges használatában szellemi renyheségünk és foghijas egyéni szókincsünk a ludas. Olyan divatszóval állunk tehát szemben, amely szókincsünket szegényitő jellege miatt veszélyesebb, mint gondolnánk. Nem tartom helyesnek pl., ha az embereket csak a nyitottságra sarkallják. Célravezetőbb lenne őket Inkább őszinteségre, nyiltszívű- ségre, nyíltságra, egyenességre, közvetlenségre biztatnunk és nevelnünk. Persze a nyitott és a nyitottság szavak önmagukban véve és bizonyos beszédhelyzetekben nem hibás nyelvi alakulatok. A nyitott kérdés jelzős szerkezettel arra utalunk, hogy meg nem oldott, illetőleg eldöntésre váró kérdéssel állunk szemben. De az is igaz, hogy vannak, akik inkább szeretik és használják helyette a nyilt kérdés nyelvi formát. Szerintünk is inkább adjunk zöld utat a nyíltságnak, mint a nyitottságnak. A nyíltság emberibb megnyilatkozás, a nyitottság személytelenebb és közömbösebb. Már ezért sem örülünk a szó feleslegesen gyakori használatának. Dr. Bakos József II. — Á, ne mondd, te azt is szoktál? — és éberen figyelte a hatást. — Miért, nem úgy nézek ki? — tényleg, hogy is néz ki, vette szemügyre jobban a lány, talán valami sofőr, vállalati sofőr, vagy mi a fene, eh, nem érdekel, majd megmondja, ha akarja, mi közöm hozzá, elvégre nem akarok a felesége lenni. Erre megint nevethetnékje támadt, de most nem engedett neki. — Nem kell mindjárt megsértődni — mondta megenyhülve, nehogy már eny- nyire az elején elvadítsa magától. — Elvvel jössz? — kérdezte, s a beálló buszra mutatott Nem jött válasz. A lány úgy érezte, ez az a pillanat, amikor elpattan ismeretségük buborékhéja. Isten neki fakerészt, gondolta, s fölkapaszkodott a lépcsőn, látszólag nem nagyon bánta, mi lesz a fiúval. Ha fölszál- lok, győzködte magát a fiú, Két malomkő között őrlődött Koltay Gábor. Két rossz malomkő között. Mentségére legyen mondva, hogy első filmjét készítette, és a film végül is megfelelt annak a követelménynek, amit egy rockmozitól el lehet várni. A baj az, hogy túlságosan is megfelelt. Túlságosan is követte a Régi idők rockzenéje című film építkezését, szerkezetét, és nem tudott elszabadulni a sportcsarnokban rendezett Illés- koncert kronológiai sorrendjétől sem. Az első ragaszkodás hibája, hogy pontos bevágásokkal, korhű történelmi montázsokkal utánozta a „nyugati” filmeszményt a hasonló műfajú alkotások mintául vételével. A második megkötöttség hátránya, hogy rabja lett e magyar szuper show- nak, és naturálisán ragaszkodott a felvezető zenekarok lépcsőjéhez, amíg megjelölt a film igazi magjául szolgáló Illés-zenekar. Félreértés ne essék, — nagyon is élvezhető, nézhető filmet csinált Koltay. Szórakoztató mivolta mellett még az sem vonható kétségbe, hogy egyértelműen letette voksát a magyar beat mozgalom mellett. Megfogalmazta, hogy a hazai könnyűzenei újítók törekvése túlmutatott a muzsikán. Igazi jelentőségük abban tetőzött, hogy váltó ztathatatlannak ítélt értékrendszereket taszítottak le a vélt csúcsokról. HOLDBA biztosan elkések, és mindezt miért, egy ilyen kis pisisért, gimnazista, biztosan gimnazista, hát nem vagyok eszemnél, tüzelt magában fáradhatatlanul, és mégis fölkapaszkodóit a lány után. Lehetetlen helyzetben érezte magát, kiverte a veríték, mintha csapdába került volna, olyan, türelmetlenül vizslatva járatta körbe a szemét, de sehol egy rés, a visszavonulás útja mindenütt el volt vágva, legalábbis a" következő megállóig, és ráadásul a lány is úgy nézett rá, mint egy vizsgáló- bíró. iáit akarhat? Szerencsére sokan voltak a buszon, s így könnyebbnek látszott közel férkőzni hozzá, de csak látszott, amikor már-már átölelte volna, valami különleges adottság folytán mindig éppen akkor siklott ki a keze közül. Előlem ne menekülj, gondolta, s megállt, nem üldözte tovább. — Meddig mégy? — kérdezte erőltetetten közömbös hangon. Nem csupán a slágerlistákat írták át, rangsorait változtatták meg, hanem megdönthetetlennek hitt és elfogadott normákon változtattak radikálisan. A filmben a mai harmincévesek, az egykori Illés-rajongók elemzik a jelenséget. Van köztük több gyerekes családanya, szociológus, elvakult zenerajongó: mind más és más szempontból közelít Illésékhez. Egy azonban világos. Valami történt. Az a gondolkodásmód, művészi kifejezésforma, melyet képviseltek, a nemzeti kultúra integráns részévé vált. Nem idegen test többé, hanem büszkén vállalt — lám milyen az idő! — hagyomány. Felvonul a filmben mindenki, aki az Illés-mítoszhoz hozzátartozik. Koncz Zsuzsa mesés hangja, most is rin- gatóan elbűvölő, Bródy okos és csiszolt zenés verseivel nemesen eszköztelen előadó- művész, Szörényi Levente pedig a műfaj koronázatlan királya. Nem csupán remek zeneszerző és zenész, kifogástalan technikai tudással, de a legjobb, a legszínesebb énekese is a hazai beatnek. A film igazi hőse azonban mégis Illés Lajos. A koncert alatt szemünk előtt bomlik ki egyéni drámája, melyet mellesleg a rendező nem vett kellőképpen észre. A nevét viselő zenekarból ő került a legelhagyatottabb perifériákra, rá hullik a legkevesebb fény, holott sze— Végig — mondta a lány. — És te? — Én nem — tiltakozott ijedten a fiú. — Pedig azt hittem.. — s itt ravaszul elmosolyodott, — elkísérsz. Vagy sietsz valahova? Randira, dolgozni? — Nem. — Nem dolgozol? — Nem. — Hanem mit csinálsz? — Egyetemre járok — hadd pukkadjon meg a kis csitri, gondolta, s most először nézett bele igazán a lány szemébe, várta a hatást. Végtelen bizonytalanságot talált ott, akárha a tükörbe nézett volna, de ez nem tűnt föl neki. — Ég te? kérdezett vissza gyorsan, kamatoztatva a frissen szerzett fölényt — Most érettségizem. Te hava jársz? — Jogra. — Ó, hát akkor neked a történelem a kisujjadban van. Igazán segíthetnél nekem. Abból egy kicsit rosz- szul állok. — Rosszul ? Az nem kifejezés. Már-már maga is elhitte, hogy túljutott a pótvizsgákon, és most negyedikes, hiszen olyan kévésén múlott, hogy nem így van. Nem volt ez hazugság, hiszen éppen csak hajszálnyit változtatott a valóságon, éppen csak egy hajszálnyit. — Pedig szeretném, ha jól sikerülne az érettségi, mert a nagybátyám megígérte. .. — egy ideig habozni látszott, de aztán úgy tett, mintha csak éppen lélegzetet venni állt volna meg, s folytatta tovább, mintha sose akarná abbahagyni, meg a lélegzetvétel kedvéért se, soha — .. -kivisz magához, azt mondta, egész nyáron* mélynevével tört utat annak idején a megszülető új zene. Tehetsége, érzelmi töltése átsüt a filmvásznon. Talán megérdemelte volna, hogy a kamerák jobban odafigyeljenek rá. Továbbá azt is javára lehetett volna írni A koncert-nék, ha mellőzi a sportcsarnokbeli hosszas felvezetést, s ehelyett magára az Illés-zenekarra koncentrálva bomlik ki a mondandó egységesebben, szervesebben és tömörebben. De ne kérjünk számon egy másik filmet, A koncert ürügyén. így is igazán szórakoztató, néhány kockájában megrendítően szép, amikor a képi megfogalmazás és a zene egymást kapja szárnyra a Nemzeti dalnál, az Európa csendes, újra csendes-nél, a Ha én rózsa volnék előadásánál és a záró képsorok érzelmi-muzikális nosztalgikus közösségi felfűtöttségénél. Végül is Koltay Gábor ügyesen, kulturáltan foglalja össze mondandóját a hazai beatről. Nincs szégyenkeznivalója neki sem, a muzsikának sem, amely nem nemzetközi dallam- és ritmus- áradat lemásolása volt, hanem egy valóságos középke- let-európai hagyományokra épülő, mégis új, és mégis magyar autonóm alkotás lett. Köszönet érte az Illés- zenekarnak. Síigethy András Iónt lehetek, azt mondta, hát persze, Amerikában, olyar kocsija van, mint egy ház, ■hát persze, pözsó, vagy mi a nyavalya, nem tudom, nem is ismerem az autómárkákat, de majd kint megismerem őket, azt mondta, akár egy évig is ott maradhatok nála, azt mondta, ha kedvem van. hozzá, és beiratkozhatok az... egyetemre... — most megint egy kis szünetet tartott, hatásszünetet, hadd eméssze meg a másik, amit mondott, csak akkor folytatta tovább, amikor már úgy ítélte meg, elérte a kellő hatást —, de hát néni olyan egyszerű az, mondtam neki, mert akkor mit csinálok én itthon avval a diplomával, amikor azt itthon úgyse fogadnák el, lehet persze, hogy férjhez mennék odakint, és akkor, de hiszen én nem akarok kint maradni, talán még a férjemet is hazahoznám, mert ón mégiscsak itt vagyok, mondtam neki, itt vagyok... otthon... itthon... jaj! — kiáltott föl, s megfogta a fiú kezét, és lerántotta a buszról. — Majdnem továbbmentünk. — Hát nem a végállomásnál laksz? — Ez a végállomás, csak tudod, itt körforgalom van — mondta, és belekarolt a fiúba, mintha már nagyon régen ismémé, avval az utánozhatatlan otthonossággal, ami csak kevés nőnek a sajátja, amire egész családot lehet alapítani, mert biztosabb kapocs* a legvadabb szenvedélynél is. Elindultak A lányban benne akadt a szó, mintha elvágták volna. — Hol laksz? — kérdezte a fiú. — Messze? (Folytatjuk) Az elmúlt év végén érzékeny veszteség érte a magyar zenetudományt. Elhunyt Szigeti Kilián, a neves zenetudós és orgonatörténész. A kutatóiknak abból a fajtájából való volt, akik nem látványos sikerekre és szenzációs felfedezésekre törekednek elsősorban. Életművének számos olyan értéke van, melyek az ő aprólékos, ezernyi kis adatot felvonultató, szinte hangyaszorgalommal végzett kutatásai révén váltak szakterülete eredményeivé. Szombathelyen született, s mint a bencés rend tagja, a tanári pályán kezdte tevékenységét. Római tanulmányait követően zenei doktorátust szerzett, majd több mint harminc éven keresztül gimnáziumi és főiskolai tanár volt Pannonhalmán. Hivatásának gyakorlását nyugalomba vonulásáig — halálának évéig — folytatta. Tanári munkája mellett fáradhatatlan szorgalommal kutatta elsősorban a középkori zene, valamint az orgona történetét. Sokszor a legkisebb hangjegyes kódextöredéket is vallatóra tudta fogni, számára a múlt morzsányi emléke is sokatmondó értéket jelentett. Neki köszönhetjük az egyik legszebb, hajdan a Corvinakönyvtárat díszítő kötet, a Mátyás-Graduale zenei ismertetését. ö mutatta be a középkori magyar muzsika szombathelyi és kőszegi dokumentumait, de otthonosan mozgott a gregorián ének történetében is: tankönyvet szerkesztett, mely ennek az ősi dallamvilágnak titkait, előadási problémáit tárgyalja. Kis terjedelmű, de minHetvenkét fesztiválon vetítették 1981-ben a magyar filmművészet alkotásait. A nagy hagyományú, jól ismert fesztiválokon — például Cannes, Moszkva — kívül olyan, aránylag kevésbé ismert helyeken is szerepeltek filmjeink, mint a spanyolországi Benalmadena, az olaszországi Cattolica, a franciaországi La Rochelle. Vetítettek magyar filmeket Új-Delhiben csak úgy, mint Melbourne-ben, Hongkongban és Chicagóban, — vagyis majd minden földrészen. Több „speciális” tematikus fesztiválon is sikert arattak a magyar alkotások: a párizsi gyermekfilm-fesztiválon, Sceaux-ban és Firenzében, a női rendezők találkozóján, Cannes-ben a reklámfilm- fesztiválon, Plovdivban a környezetvédelmi filmek seregszemléjén, Veveyben a vígjátékfesztiválon, Pardu- bicében a műszaki-tudományos filmek szemléjén, Torinóban és Palermo ban a sportfilm-fesztiválon, Be- sanconban a zenei filmek tárlatán. Számos díj, elismerés ^honorálta filmjeink műveszi kvalitásait. A Mephisto Can. nes-ban elnyerte a legjobb forgatókönyvért járó díjat és a filmkritikusok különdí- ját is. Ugyanitt a „Moto- perpetuo” című rajzfilm a zsűri Arany Pálma díjában részesült. A legsikeresebb rajzfilm, a „Légy” Oscar-dí- jat kapott. A Fábián Bálint találkozása istennel cimű filmbeli szerepéért Koncz Gábor Új-Delhiben elnyerte a Legjobb Férfialakítás díját. Ugyanennek a filmnek az operatőri munkájáért a belgrádi filmfesztiválon a dig lényeges területet érintő cikkeinek, tanulmányainak se szeri, se száma. A középkori magyar orgonaépítés történetének bemutatása mellett Szigeti Kilián nagy érdeklődéssel fordult a még fennmaradt és napjaink ban is működő műemlék ■ hangszerek felé. Számos. Írásában szorgalmazta a történeti értékű orgonák védelmét. Ezt szinte az utolsó pillanatban tette, hisz a gyári orgonaépités sokszor értéktelen lomként számolta föl a még meglevő száz-hét- száz éves hangszereket. Az elpusztítottak helyére pedig — a régi hagyományokra támaszkodva — számos újat tervezett, melyek nemes hangja szakmai tudását dicséri. Legsikeresebb, és nemcsak szakmabelieknek szóló könyvsorozatának a „Régi magyar orgonák”-nak első kötetét 1974-ben jelentette meg. Azóta a legfontosabb magyar „orgonás városok” és környékük: Kőszeg, Győr, Szombathely, Pécs és Eger orgonaépítésének története mindenki számára hozzáférhető. A sorozat két további kötete már a nyomdában várja megjelenését. Szigeti Kilián legutóbb egri orgonakönyvének megjelenésekor járt városunkban, amikor e hangszer és a rajta megszólaló muzsika hely-* beli barátainak dedikálta művét. Derűtől és értelemtől sugárzó tekintetének, szerény egyéniségének emlékét bizonyára sokan magukkal vitték a találkozó után, hisz szűkebb hazánk kultúrtörténete kic6i, de nem jelentéktelen területének ismeretével tett gazdagabbá minket. Ocskay György Szerb Filmművész Szövetség a legjobb operatőrnek járó díjat adományozta Illés Györgynek. Nyugat-Berlin- ben a filmkritikusok díjával jutalmazták a „Köszönöm megvagyunk” című alkotást. San Remoban a Legjobb nőalakítás diját nyerte el Esztergályos Cecília a „Boldog születésnapot, Marilyn !” című főszerepéért. A „Vasárnapi szülők" című filmet a nemzetközi vörös- keresztes és egészségügyi filmek várnai fesztiválján a leghumánusabb filmnek járó különdijban részesítette A trieszti sci-fi fesztiválon ezüst Asteroid-díj ban részesült „A transzport” című filmben nyújtott alakításáért Hetényi Pál. Moszkvában az „Ideiglenes paradicsom" ezüst dijat kapott, akárcsak a gyermekfilm- versenyen az „Égigérő fű”. A „Psyché” Locamóban a bronz Leopárd-díjat, Figuei- ra da Fozban a zsűri díját — megosztva — nyerte el. Mannheimben a „Mi, büszke magyarokr-at Arany Dukát- tal díjazta a zsűri. Palermó- ban a „Szaltó” című sportfilm az ezüst Palladio-dijat érdemelte ki. Chicagóban Kiss Marinak, Esztergályos Cecíliának és Margittay Áginak ítélték oda a legjobb női alakításért járó ezüst Hugó-díjat, megosztva a „Vámmentes házasság” című filmben megformált szerepeikért. „A légy” az Os- car-díjon kívül A Legjobb 'Animációs Film-nek bizonyult Lille-ben; Krakkóban pedig a Nemzetközi Filmklubok Szövetségének díját kapta. (MTI) ** MESE A CANNES-TÓL MOSZKVÁIG Magyar filmek külföldön
