Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-14 / 11. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. január 14., csütörtök f. 95 centimétert ferdfilt el a besztercebányai vártorony A világhírű Pöstyén fürdő közelében fekvő Verbó városkában, amely többek között exkluzív fehérnemű- gyártásáról is híres, három évtizeddel ezelőtt különös dolgok történtek — a házak falai megrepedtek, az úttesten és a talajban rések keletkeztek. Néhány kertbert egész fák süllyedtek a talajba, sőt az egyik lakos, aki éppen kibetonozta a háza alapzatát, reggelre csak tátongó mély üreget talált ezen a helyen. A XIV. században épült templom tornya is lassacskán ferdülni kezdett, s ma már szemmel láthatóan ferdén áll. Vajon mi okozta ezeket és a későbbi tüneményeket? A város alatt húzódó, egymást keresztező folyosók. Néhány helyen három ilyen folyosó is húzódik egymás felett. A városka lakossága akkor építette ki azokat, amikor a fosztogató török hordáktól fenyegetve érezte magát. Ezekben a katakombákban megmenthették életüket és vagyonukat is. A folyosók egész Verbó alatt kígyóztak és hatalmas labirintust képeznek. A városkán át dübörgő nehéz teherautók megrázkódtatják a folyosók falait, amitől néhány helyen omladozni kezdtek Ezért repedeztek meg a házak falai, s hajlott el a templomtorony is. Szlovákia területén tíz ilyen elferdült tornyot tartanak számon. A legnagyobb mértékben — 151 centimétert — a nyugat-szlovákiai Nyitra melletti ivánkai, 1770—1772 között épült barokk-klasszicista templom- torony hajlott el. Közép-Szlovákia szívében, Besztercebányán 55 centiméterrel férd ült el a Várostorony. Két centiméterrel kisebb elhajlása van a két másik templom tornyának. Egyikük a páratlan szép kassai Szt. Erzsébet-dóm ismert tornya, a másik az ország északkeleti részében levő Sabinovo XIV. század elején épült templomtornya. Csehszlovákia ferde tornyai — bár nem világhírűek — a hazai és a nemzetközi turistaforgalom számára látványosságot jelentenek. Lnblca Znberova Mozambik Cabo Delgado jelene r • •• rr • es jovoje Mozambik. ez b több mint nyolc Magyanországnyi — 765 ezer négyzetkilométernyi — területen edhelyezkedő, mintegy 11 és félmillió lakosú Délkelet-afrikai Köztársaság, 1975-ben vívta ki függetlenségét Az ország ma a fejlődő államok jellegzetes gondjaival küzd. Iplana alig van* a portugál szakemberek az ország felszabadulása után elhagyták az országot. A munkaerő 90 százalékát a mezőgazdaság foglalkoztatja. A legfontosabb mezőgazdasági termékek a kukorica, a cukornád, a kesudió, a gyapot, a tea, valamint a zsineg- gyártásban használható szizál, Cabo Delgadö, az ország északi tartománya is tipikus mezőgazdasági terület A vidéknek — minit annyi más afrikai területnek — alig van kapcsolata a külvilággal. A portugáloknak nem fűződött érdeke az elmaradott vidék úthálózatának kiépítéséhez. Ezért hiányoznak az utak, s az a kevés is, ami van, eléggé elhanyagolt. A tartománynak hosszú tengerpartja van, és így a víziutakat isi kiaknázhatnák, ha a két tartományi kikötő nem lenne meglehetősen rossz állapotban1. Elsősorban ez az oka annak, hogy egyelőre a legjobb szándék ellenére sem tudják megkezdeni a tartomány iparosítását, pedig a lehetőségek adottak. Montepuez városka mellett például nagy márványbánya található. A kiváló minőségű márvány elszállítását, értékesítését azonban nehezíti az utak és a kikötők mér említett állapotai. A bányától néhány ménfői dnyihe gyapotmalom működik, de ezt sem tudják eléggé kihasználni, mert a rossz utak miatt akadozik az alkatrészek utánszáilítá- sa. Gond van a villamos energiával is. A tartományban jelenleg nincs erőmű. Ezen a helyzeten azonban néhány év múlva változtatni tudnak, mert 1985-ben Cabo Delgado áramot kap majd a Tete tartományban felépült, háromlépcsős Cali óra Bassa vízi erőműtől. Cabo Delgado tartományban számos lehetőség van a fejlődésre. A jövőben a gyapot feldolgozására itt, és a szomszédos Niaksa tartományban két új textilgyárat létesítenek. A tengerparti halászat fejlesztésére halászs zövet kezeteket alakítanak, és 13 öntözőművet helyeznek üzembe. így várhatóan megkezdődik Cabö Delgado felvirágoztatása, a gyarmati örökség felszámolása. Szovjetunió A Kaspi-tenger kincse Azerbajdzsán, amely az évszázad elején a világ egyik legnagyobb olajközpontja volt, ma már mindössze körülbelül 2,5 százalékban részesedik a szovjet kőolaj- kitermelésből : évente mintegy 15 millió tonna olajat és gázkondenzátumot hoz felszínre. Ez a kis köztársaság azonban továbbra is a tengeri szénhidrogén-ki termelés fő körzete marad a Szovjetunióban. Az azerbajdzsán olajmunkások, akik a húszas évek elején kezdték meg a sekély parti vizek birtokbavételét, egyre mesz- szebb nyomulnak előre a tengerben. A Kaspi-tenger self - jében üzemelő több mint 2000 olajkút évi hozama csaknem 11 millió tonna olaj és gázkondenzátum. A tengeri kitermelés negyedrészét Nyeftyani je Kam- nyi, ez az immár 30 esztendeje létező, párját ritkító ki- termelőhely adja. Az áll- ványhidakon, amelyek hossza immár elérte a 350 kilométert, egész város keletkezett modem lakóházakkal, üzletekkel, aszfaltozott utakkal, olajtárlókkal, kikötőhelyekkel. — A régi kitermelőhelytől viszonylag nem messze feltárták az „Április 28” új olaj- és gázlelőhelyet — mondja Hosbaft Juszufzade, a Kaszpromnyeftyegazprom ipari egyesülés geológiai szolgálatának vezetője. Ez az egyesülés végzi a self készleteinek kiaknázását. — Ezen a lelőhelyen a kitermelés új típusú rakodófedélzetek kialakítását tette szükségessé. Arról van szó, hogy Nyeftyanije Kamnyiban a vízréteg vastagsága nem haladja meg a 30 métert, az „Április 28” lelőhely körzetében viszont az első fedélzetet 84 Épülnek a fúrótornyok méteres vízmélység közepette alakították ki. Már üzemelnek a napi 250—300 tonna hozamú olajkutak. Ezekről a kitermelő helyekről 11 kilométer hosszú csővezetéket fektettek le a Nyeftyanije Kamnyiban levő kiköJ tőhelyhez. Az „Április 28” lelőhely körzetében most fejezik be egy új rakodó építését. Ezt két 110 méter magas piramistömbhöz szerelik Mindkét tömb súlya meghaladja a 2000 tonnát. A víz szeny- nyezésének megelőzése végett speciális berendezéseket létesítenek a fúróiszap és a szennyvizek összegyűjtésére. Bakuban, Azerbajdzsán fővárosában üzemet építenek, ahol több fúrólyuk ellátására alkalmas rakodókat fognak gyártani 200 méterig terjedő tengeri mélységekhez. Az üzemben négy „acélszigetet” készítenek évente. — A tengeri kőolaj- és földgázlelőhelyek kutatása és kiaknázása sok összetett technikai kérdés megoldását teszi szükségessé — mondja Juszufzade. — Így a legfontosabb problémák egyike az anomális rétegnyomású szupermély kutak kiaknázása. Némi tapasztalatra már szert tettünk. Emlékszem, hogy 1953-ban az akkori időkben párját ritkító, 4350 méter mély kutat fúrtak Azerbaj. dzsánban. Tavaly viszont a Kaspi-tengerben üzembe helyezték a világ legmélyebb — 6200 méteres — tengeri fúrólyukát, amelyből földgézt hoznak felszínre. Juszufzade véleménye szerint Azerbajdzsán „olajjövő- je” kétségtelenül a selfhez kapcsolódik. Jelenleg 12 kőolaj- és földgázlelöhelyen folyik a kiaknázás. Ez azonban a még érintetlen készleteknek csupán egy része. A geológusok adatai szerint, a Kaspi-tenger feneke alatt a szénhidrogének felhalmozódásához kedvező, több mint 100 kiaknázható lelőhely van. Raszum Sukjurov Kuba 1981 után 1982 Az új év második napjáin megjelölő kubai lapok címoldalukon közölték, hogy Havannában megkezdték a színes televízió-készülékek gyártását. Egy kubai mérnökcsoport kétéves kísérletező és tervező, munkája ért célhoz ezzeL Kezdetben a készülékek gyártásához még húsz százalékban import alkatrészeket használnak fel, ám hamarosan, a szovjet közreműködéssel épülő tranzisztor- és diódagyár elkészültével gyakorlatilag már teljeséggel hazai előállítású tévék készülnek majd. Idén, a tervek szerint ötezer darabot gyártanak. A hír látványosan érzékelteti azit a fejlődést, ame- lyet a kubai gazdaság a forradalom győzelme óta eltelt 23 év alatt befutott. Kuba, amely 1959-ben monokultúrás, a nádcukorra épülő, az Egyesült Államoktól függő gazdaságot örökölt, külkereskedelmi forgalmában ma is, gyakorlatilag változatlanul 80 százalékban a cukortól függ. Am eközben a gazdaság szerkezete jelentősen megváltozott. Az összehasonlítás a mai és a forradalom előtti fejlettségi szint között leghelyesebb éppen a meghatározó ágazat, a cukoripar példájával bemutatni. A cukortermelés a forradalom előtti évi öt avagy öt és fél millió tonnáról a legutóbbi öt év átlagában hétmillió tonna fölé emelkedett úgy, hogy közben a korábbi cu- komádvágó és cukoripari munkás létszám a felére csökkent, több mint kétszázezer dolgozó munkája szabadult fel'. A „zafra”, a cu- komádvágás nehéz fizikai munkáját mind nagyobb mértékben veszik át a gépek. A holgini cukomád- kombájngyár tavaly 600 gépet adott át a mezőgazdaságnak. , 1981 a forradalom győzelme óta a legsikeresebb gazdásági év volt. A megelőző ötéves tervidőszak évi 3,4 százalékos növekedési ütemével szemben tavaly a kubai gazdaság 12 százalékkal bővült. Az ütemnövekedés példa nélkül álló a latin-amerikai 'kontinensen, ahol a hivatalos adatok szerint a termelés összátlagban 1,2 százalékkal múlta felül a megelőző évi szintet. Kuba esetében a kiemelkedő eredmény nagyrészt aiz új irányítási és tervezési mechanizmus bevetésének köszönhető. Serkentően hatott a dolgozókra az 1980 derekától fokozatosan bevezetett bérreform, amelynek következtében a végzett munka meny- nyiségével és minőségével összhangban az átlagbérek átlagosan több mint tíz százalékkal növekedtek 1981-ben. Az anyagi ösztönzés, a munkafegyelem erősödése és nem utolsósorban a fokozottabb tervezés együttes hatásaként tavaly a munka termelékenysége tíz százalékkal emelkedett, Az idei évre a kubai vezetés csak egy mérsékelt ütemű, 2,5 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő. Elsődleges feladat a tavaly ugrásszerűen megemelt élet- színvonal megtartásának biztosítása, a megnövekedett pénzügyi bevételek kiegyensúlyozása kellő árualappal. illetve az inflációt megelőzendő, az 1962 óta változatlan fogyasztói árak egy részének jelentős emeléséivel. A terv elkészítésekor azt is figyelembe kellett venni, hogy Kuba hasonlóan más alapvetően egyértelmű, monokultúrás külkereskedelmi forgalmú fejlődő országokhoz, rendkívül érzékenyen reagál a világpiaci hatásokra. A cukor világpiaci ára 1981 derekán ismét mélypontra zuhant, az egy évvel korábbi ár közel egyhar- madára. Az Egyésült Államok ezzel párhuzamosan fokozta a karibi szocialista ország, teljes gazdasági elszigetelésére irálnyuló blökád- politikájá't. Kuba népe ismét rákényszerül az áldozatokra, a forradalom vívmányai fegyveres védelmének megerősítésére. A fenyegetettség állapotában sem mond ie azonban az ország fő céljai megvalósításáról. Jellemző, hogy az idei' évi költségvetésnek 27 százalékát fordítják a közoktatás- és a közegészségügy céljaira, miközben a honvédelmi és nemzetbiztonsági feladatokra kevesebb, mint tíz százalékát. A mostani „zafra”, a cu- komádvágó szezon novemberben kezdődött, s terjedt át az ország egész területére. Az eddigi adatok arról tanúskodnak, hogy az idén igen jó eredmény várható, a szocialista Kuba halad előre az ötéves terv végére kitűzött cél, az évi tízmillió tonnák cukortermelés elérése útján. Havanna, 1982. január Ortutajj L. Gyula Bulgária Bolgár hajók öt kontinensen öt kontinens több mint 200 kikötőjében fordulnak meg a bolgár hajók. Bulgária mintegy 110 állammal folytat tengeri kereskedelmet. A bolgár hajók manapság több jelentős tengeri államnak — köztük Angliának, Franciaországnak, Norvégiának, az NSZK-nak és Japánnak — szállítanak árut. A KGST-országok sorában Bulgária a Szovjetunió után a második legnagyobb tengeri szállító. A bolgár hajógyártó ipar 1971 és 1975 között 104 különböző rendeltetésű és teherbírású hajót exportált. A kereskedelmi flotta rakodó- képessége pedig meghaladja az 1 millió 500 ezer tonnát. Az utóbbi évtizedben nagy fejlődésnek indult a menet- rendszerű teherszállítás. Jelenleg az ország export- és importáruinak 60 százalékát ily módon szállítják. A leggyakoribb járat a Feketetengeren közlekedik, Várna és a saövjetunióbeli II ji- csovszk között. A bolgár tengerjáró hajók a Távol-Keletre is eljutnak. Bulgáriából elsősorban gépet, két és gyógyszert szállítanak, visszafelé pedig főképp nyersanyagot hoznak. Gyakran tűnik feli a bolgár lobogó Libanon; Líbia, Algéria és Marokkó kikötőiben is. összeállította: Gyurkó Géza