Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-04 / 2. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A szakemberképzés új módszerei a Finomszerelvénygyárban — Ötletekkel segítették a tervezést Mérleg a tudományos egyesületi munkáról A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetségének ipari jellegű egyesületei az elmúlt évben eredményes munkával segí­tették a kiemelt népgazdasági feladatok végrehajtását: az energiagazdálkodás éssze­rűsítését, az elektronikai al­katrészgyártást, a gyógyszer- ipar fejlesztését, az élelmi­szergazdaság ipari hátteré­nek biztosítását, a szellemi munka hasznosítását, az in­novációs tevékenység fej­lesztését. 1981-ben 30 nem­zetközi konferenciát, mint­egy száz országos tanácsko­zást és 250 szaktanfolyamot rendeztek a hatékonyabb műszaki információcsere, va­lamint a szakemberek to­vábbképzése, ismereteik bő­vítése céljából. Füzessy János, a MTESZ főtitkárhelyettese elmondta, hogy alapvető feladatuknak tekintik a hazai műszaki ér­telmiség szellemi energiájá­nak, tartalékainak mozgósí­tását, és azt, hogy az egye­sületekben született javasla­tok valóban el is jussanak az érdekelt vállalatokhoz, ahol ezeket hasznosítani tudják. Éppen ezért az egye­sületek, vállalati megbízások alapján is korszerű technoló­giákat, anyag- és energiata­karékos eljárásokat dolgoz­nak ki. A Közlekedéstudo­mányi Egyesületben dolgoz­ták ki például azokat az anyag- és energiatakarékos — pernye, kohósalak és bi­tumen emulzió felhasználá­sán alapuló — útépítési tech­nológiákat, amelyekét már ebben az évben az ország számos helyén, többek kö­zött a Polgárt és Tiszapal- konyát összekötő útvonalon, Zalaegerszeg környékén és kísérletképpen Heves me­gyében is alkalmaztak a vi- sontai erőműben keletkező pernyét hasznosítva. A Gépipari Tudományos Egyesület szakemberei az Ipari Szerelvény- és Gép­gyár megbízásából két hó­nap alatt kidolgoztak egy új hegesztési eljárást, amely al­kalmas a svéd exportra készülő speciális csőszerelvé­nyek előállításara. Fontos részt vállalt ez az egyesület az egri Finomszerelvény­gyárban kikísérletezett új pneumatikus oktatási rend­szer elterjesztésében is. Is­meretes, hogy az egri válla­lat korszerű szemléltetőesz­közök alkalmazásával kidol­gozta a pneumatikus auto­matizálás szakembereinek képzési módszerét, s az ok­tatás eszközeit több ország­ba is exportálják. A Híradástechnikai Egye_ sülét az elektronikai köz­ponti fejlesztési program ki­dolgozásában és végrehajtá­sában, valamint a mikro­processzorok hazai felhasz­nálási lehetőségeinek vizsgá­latában végzett eredményes munkát. A MTESZ megyei szerve­zeteiben különösen az okta­tás területén végeznek je­lentős munkát. Heves megyé­ben elsősorban a gépipar tagvállalatai és az elektro­technikai egyesület szerveze. tei rendezik a legfőbb tanfo­lyamot, biztosítják a szakem­berek számára a munkakörük­höz szükséges képzést. Szű- kebb hazánkban a Szervezé. si és Vezetési Tudományos Társaság szakosztályai az utóbbi időben szintén egyre több továbbképzést rendeznek a vállalatok, szövetkezetek ve­zetői részére. A tudományos egyesületek fontos szerepet vállaltak He­ves megyében a területi fej. lesztési tervek kidolgozásá­ban, véleményezésében is. A tudományos egyesületi tagok számos javaslattal, ötlettel segítették reális, megvalósít­ható programok kialakításá­ban a városi, megyei veze­tő testületeket. Paradicsom, saláta januárban Kiegyensúlyozott zöldség-gyümölcs ellátást ígér a ZÖLDÉRT Nőtt a kivitel - Több forint a borítékban - Gon­dok Egercsehiben — Befejeződött a cukorszezon Évzárás, évkezdés az üzemekben Az egercsehi bányaüzem vájárai a frontfejtésen Sikeres esztendőt zártak a VILATI-nál. Az 1981-ben 580 millió forint árbevételt értek el. A termelés a haté­konysággal összhangban a nyereségtervet túlteljesítették, a bérszint'a -korábbiakhoz képest 7 százalékkal nőtt. Export elképzeléseiket túl­szárnyalták: termékeket egymillió rubelért adtak el. A Szovjet Államvasutaknak expressz helyfoglaló rend­szert gyártottak, élelmiszer- ipari berendezéseiket Algé­ria, Irak és Irán is megis­merte, s így piacuk már a harmadik világ felé is ter­jeszkedik. A Borsodi Szénbányák egercsehi aknája nehéz évet fejezett be, hisz 1981-et 13 ezer tonna lemaradással zár­ták. A tervezett 200 ezer tonna helyett alig 188 ezer tonna barnaszenet hoztak felszínre. A hullámvölgy okai egyrészt az áprilisban kezdődő 3_as telepi frontfej­tés szénrétegének elvékonyo. dósában, másrészt a munka­erőhiányban keresendők. Ár­bevételük ennek arányában csökkent. Az egy fejtésre jutó napi átlagos termelés 670 tonna. Vágathajtásban viszont tisztességgel helytáll­tak, s az előirányzott 2900 métert még kétszázzal túl is teljesítették. A Mátravidékí Cukorgyá­rak két üzeme a várakozás­nak megfelelően zárta az 1981-es esztendőt. Selypen szilveszterre dolgozták, ki a gépsorban levő utolsó cuk­rot, amivel együtt 331 ezer 600 tonnányi répából 39 ezer 600 Jtonna készterméket nyer­tek. Hatvanban a répa fo­gyott el az óesztendő utolsó éjszakáján tegnap reggel pe­dig a gyártósort elhagyta az utolsó mázsányi cukor is. Itt 359 ezer 500 tonna répát dolgozták fel a szezonban, a készáru pedig 43 ezer 500 tonna. Ez messze a várako­zás felett van, húsz száza­lékkal több a tavalyinál és voltaképpen annak köszön­hető, hogy több szerződött répát szállítottak a partner­gazdaságok, illetve más gyá­raktól is vett át nyersanya­got az üzem . A hatvani cipőgyárban ugyancsak teljes kapacitással dolgoztak tegnap reggel hat órától a szalagoknál hiányzó; kimaradó nem volt. Az üzem 1982-es termelési ter­ve egyébként 946 ezer pár cipő, csizma, de ezt a meny- nyiséget szeretnék év végé­ig egymillióra növelni, ami­nek megvan a reális lehe­tősége. sárgadinnye átvételére köt­nek szerződést. Ezekben a gazdaságokban a. ZÖLDÉRT javaslatára, a piaci igények alapján módosítják a zöld­ségtermelés szerkezetét. A vállalat további három Szol­nok megyei gazdasággal: a jászfényszarui, a jászszent- andrási és a zagyvarékasi szövetkezettel is szerződést kötött uborka-, paprika- és sárgadinnye-termelésre. így még újabb 179 ezer tonna terményt várnak pótlólago­san. Elkészült a vállalat export terve is. 1982-ben főleg a megyében termelt görögdiny- nyéből küldenek a külpiacok­ra. Emellett csemegeszőlőből is jobb értékesítési feltéte­lekkel számolnák. Ebben az évben is közreműködnek a főváros ellátásában a buda­pesti ZÖLDÉRT-tel együtt­működve. 1982_ben tovább­növelik árbevételüket, an­nak ellenére, hogy január 1- től életbelépett közgazdasá­gi szabályozók 4 és fél mil­liós elvonást jelentenek a vállalattól. Ésszerűbb költ­séggazdálkodással, jobb szer­vezéssel, piackutatással és bértárolással igyekeznek ki­gazdálkodni az elvonást. A legfőbb feladatuknak tekin­tik egész évben a megye la­kóinak zavartalan zöldség­es gyümölcsellátását. Ennek már most, január elején is vannak észrevehető jelei, hiszen megjelent a pri­mőr paradicsom és a saláta a piacokon. A múlt évihez képest csaknem kétszeresére növelik a primőrfelvásárlást, hiszen 1088 tonnára kötöttek szerződést, részben a szente­si Árpád Termelőszövetkezet­tel, a hatvani áfész boldogi szakcsoportjával, valamint a gyulai zöldségterme lő szak­csoporttal. Ügynevezett sík- fólia alatt nevelt uborkát, sárga- és görögdinnyét vár­nak a tarnamérai Lenin Termelőszövetkezettől, mely­nek nagy előnye, hogy ha­marabb beérik, mint a sza­badföldi! A vállalat vezetői tehát optimistán tekintenek az idei esztendő elé, jobb partneri kapcsolatra törek­szenek a termelő gazdasá­gokkal és árbevételüket 1982- ben 470 millió forintra ter­vezik. Pillanatkép a hatvani cukorgyárból (Fotó: Perl Márton) Elmondták, hogy 1981-ben befejeződött az egri és a gyöngyösi hűtőház felújítá­sa, amivel a tárolást korsze­rűsítették. Erre 10 millió fo­rintot költöttek! A vállalat időben felkészült a téli zöld­ség- és gyümölcstárolásra, így 30 vagonnal több árut helyeztek el, mint egy évvel ezelőtt. A fogyó zöldségfélé­ket folyamatosan pótolják és így zavartalan ellátást bizto­sítanak a téli és tavaszi he­tekben. Burgonyából jelenleg 345, vöröshagymából 35 vagon áll rendelkezésre. Ez utóbbiból még további 5 vagonnal ér­kezik a „Szolnok megyei ZÖLDÉRT Vállalattól, amely a rákóczifalvi Rákóczi Ter­melőszövetkezettől szerezte azt be. Fejes káposztából 38, kelkáposztából 13, sárgarépá­ból és gyökérből három va­gonnal van a tárolókban. Eb­ből a két zöldségféléből még vásárolnak a tél folyamán az áfészektől. Az őszi hetek­ben 900 tonna almát helyez­tek el és van körte -is, me­lyet a megye lakóinak ellá­tására olcsóbban árulnak. Az úgynevezett ócikkekböl 556 vagon áru várja a fo­gyasztókat, ami több a ta­valyinál! Az idei évre 36 ezer 800 tonna burgonya, zöldség és 1981 sikeres esztendő volt a Heves megyei ZÖLDÉRT Vállalatnál. Jó volt a zöld­ség- és gyümölcstermés, ami az egész évi kiegyensúlyozott ellátásban is megmutatko­zott. Amellett, hogy volt ele­gendő paprika, paradicsom, alma, burgonya, vegyes zöld­ség, olcsóbban is adták eze­ket, mint 1980-ban. A szö­vetkezeti . vállalat 33 ezer tonna árut vásárolt fel, ár­bevétele 450 és fél millió, nyeresége pedig 4 millió fo­rint volt 1981-ben. A ZÖLD- ÉRT-nél az óév végén szoká­sos értekezleten értékelték a gazdálkodás éves tapasztala­tait és meghatározták az 1982-es tennivalókat. Erről tájékoztatta lapunkat Hídvé­gi István kereskedelmi és Kiss József gazdasági igazga­tó-helyettes. gyümölcs átvételét tervezik. 1981. december 31-ig 35 ezer torma árura kötöttek szerző­dést a termelő gazdaságok­kal. Ezeken kívül az újesz­tendő első negyedében még a detki, a pélyí és a tarna­mérai termelőszövetkezettel az igényeknek megfelelően további uborka, paprika és Ultra csomagológép adagolja hálóba a burgonyát, a vörös­hagymát a ZÖLDÉRT egri hűtőházában. A kettős szállító- szalaggal, mérleggel ellátott berendezés — amelyet Rácz Zol- tánné üzemeltet — műszakonként harminc mázsa burgonyát továbbít a necchálóba (Fotó: Kőhidi Imre) Egyenlőség? Egyenlőség: magasztos fo­galom. Ha a szó történelmi elemzését- akarnánk adni, részletesen taglalhatnánk, mennyi politikai program élén szerepelt már jelszó­ként, hányszor mozgósított tömegeket, s mily gyakran éltek vissza vonzerejével. Manapság éppen egy be­lőle kinőtt vadhajtás, az „egyenlősdi” ellenében igyekszünk igazi értelmet adni az egyenlőség fogal­mának. Differenciálódik a társadalom. „Az egyen­lőség abban van, hogy egyenlő mértékkel, a mun­kával mérnek” — mondja Marx, rögtön megfogalmaz­va azt is, hogy ezzel elis­merjük a különböző egyé- . ni képességeket, teljesítmé­nyeket. Vagyis ez a jog szintén az egyenlőtlenség joga. Tudjuk, tapasztaltuk: az egyenlősdi a középszerűek­nek, a lustáknak, a szür­kéknek kedvez, elfojtva a kezdeményezőkészséget azokban, akik tudnának, szeretnének többet tenni az átlagnál. Társadalmunk fej­lettségének mai szintjén igen fontos, hogy sikerrel harcoljunk a langyos kö­zépszer ellen. Csak az egyé­niség kibontakoztatása, a jobb munka megkülönböz­tetett elismerése révén jut-, hatunk előbbre. Szép, igaz elvek ezek. Fontos jelmondatok. Igaz­ságukról nemigen kell sen­kit meggyőzni. Hogy hite­les legyen, az újságíró fel­adata konkrét példákkal is alátámasztani érveit: hadd hasonlítsam hát össze két, ugyanabból az osztályból leszármazó ismerősöm élet­útját. Fiatalok mindketten. Középfokú iskolát végeztek. Az egyik munkás lett, kor­szerű üzemben röpke né­hány esztendő alatt elis­mert szakember, külföldi tanulmányútra is küldték. A másiknak nem volt ilyesmihez kedve. Szakmát nem tanult és egyáltalán: jobban érzi magát, ha sok ’ a szabad ideje. Kétségtelen, némi üzleti érzék viszont szorult belé, ettől függetle­nül egy percig nem vitás, kettejük közül ki tesz töb­bet a társadalom asztalára. Mostanában házasodtak. A munkásfiúnak sietős volt, már a gyermek is útban van. Hogy hová vitték az ifjú asszonyokat? Nos, egyikük saját, nyugati márkájú ko­csiján egy három szoba összkomfortba, amelynek csak az ebédlőjét többért rendezték be, mint egy átlag magyar egész lakását. A másik a nagyanyjához, roz­zant öreg házba került és igencsak úgy tűnik, nem is egyhamar jut ki onnan. Kié az összkomfort? Vi­lágos: aki a magasabb mi­nőséget, a több munkát produkálja ... Azazhogy mégsem. Hogy pontos le­gyek — elnézést — ezek a példák nem illenek ide. Ugyanis a könnyebbik éle, I tét választó ismerősömé a szép kocsi, a mégszebb la- ; kás és a nyugati gépeket j ' oly sikerrel bűvölő fiú vár-; í ja gyermekét a roskatag: falak közé. I Kivétel erősíti a szabályt: — szoktuk mondani. Hm. f I Nem is olyan biztos, hogy; erősíti.. Hekeli Sándor I_____ ______I A Z MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 2. szám ARA: 1982. január 4., hétfő 1,40 FORINT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents