Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-12 / 9. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. január 12., kedd 11 ■ .*r I. Melyik napon vásároljunk? A boltok bejáratánál már jó néhány napja tanulmányozhatjuk az új nyitva tartási rendet; szinte mindenütt módosítani kellett ahhoz, hogy az idén a- kereskedelmi dolgozók is megkaphassák a heti két pihenőnapot. A kereskedelemben az ötnapos munkahét bevezetése az egész lakosságot közvetlenül érinti — kit kellemesen, kit kellemetlenül. A fogyasztók és a szolgáltatók érdekei ebben a tekintetben csak nehezen egyeztethetők össze, hiszen a fogyasztóknak az lenne a legkényelmesebb, hogy a hét minden napján, a nap minden órájában, nyitott ajtókat találjanak. (Valaha volt is egy ilyen élelmiszer-áruház Budapesten, amelyet máig is „éjjel-nappali” Csemegének becéznek). A vásárlók ilyen természetű kényeztetése idejét múlta, ami viszont nem jelenti azt, hogy az ötnapos munkahéttel tovább csökken a nyitva tartási idő. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes vezetői sajtótájékoztatón közölték a nyilvánossággal, hogy az üzletek, az áruházak, a vendéglátóhelyek, az utazási irodák heti nyitva tartási időtartama nem változik. Ami mégis módosult, és amit vegyes megítéléssel fogadunk, az a nyitás és a zárás időpontja. Az élelmiszer- boltok szombatonként korábban húzzák le a redőnyt, viszont csütörtökön és pénteken tovább tartanak nyitva. Az iparcikküzletek szintén . korábban zárnak szombaton, viszont egy részük már'v reggel 8-kor nyit, és a csütörtök mellett a pénteket is bevásárlónappá nevezték ki. Ezekre a módosításokra azért van szükség, hogy a heti két pihenőnapot a kereskedelemben is kiadhassák. Egyúttal arra is igyekeznek bennünket nevelni, hogy szabad szombaton még bevásárlással se fárasszuk magunkat, hanem szabad időnket a pihenésnek, a sportnak, a szórakozásnak, a családnak szenteljük. Az álláspont vitatható. Mert igaz ugyan, hogy a hűtőgépekkel felszerelt háztartások nem szorulnak mindennapi bevásárlásra, a tartós élelmiszereket meg igazán meg lehet venni a hét bármely napján, nálunk a dolgozó nők közül sokan mégis rákényszerülnek, hogy szombaton menjenek a piacra, sőt,a boltba is. így juthatnak friss áruhoz, azután a hétköznapok, különösen ahol kicsik még a gyerekek, nagyon zsúfoltak, rohanással telnek. Mindennek ellenére azt lehet mondani, hogy helyénvaló a bevásárlást lehetőleg hét közben elvégezni; így lehetne korszerűbb az életmód. Feltehetőleg idővel módosulnak is a vásárlói szokások, alkalmazkodnak ahhoz, amit a kereskedelem sugall, sőt, propagál. Nagyobb gonddal csak azok találják szembe magukat, akik kis községekben élnek, vagy olyan helyen laknak, ahol csupán apró üzletek működnek. Egy olyan üzletben ugyanis, ahol mindössze egy, két vagy legfeljebb három alkalmazott dolgozik, a heti két szabad nap kiadásához heti két napot zárva kell tartani. Méghozzá — az ott dolgozók érdekében — a vasárnapon kívül lehetőleg szombaton vagy hétfőn. Egy jól szervezett és megfelelően felszerelt háztartás könnyedén vezethető úgy is, hogy két, egymást követő napon a bolt felé sem néz a család. Inkább az a «kérdés, milyen lesz ezekben az élelmiszerboltokban az áru- választék a kétnapos zárás előtt és után ? Tartani lehet attól, hogy—gyenge. Zárás előtt azért, nehogy a boltos nyakán maradjon romlandó áru, a két bolti pihenőnap után viszont azért, mert a friss szállítmányok esetleg nem érkeznek meg a nyitásra. Még bonyolultatbbá válik a dolog, ha meggondoljuk, hogy az élelmiszeriparban, ahol a friss tejtermékek, felvágottak készülnek, esetleg szintén szabad szombatot tartanak; s akkor vajon mit szállítanak a hétfői hajnali boltnyitásra ? Mielőtt csak a fogyasztói érdeket állítanánk előtérbe, gondoljuk meg, hogy a rövidített szombáti üzleti órák is azt jelentik a kereskedelmi dolgozók számára, hogy a második pihenőnapot általában csak havonta kétszer kaphatják meg szombaton. Végül is úgy tűnik, hogy a most kialakított új nyitva tartási rend ésszerű és tisztességes kompromisszum a vevők és az eladók között, aminek eredményeként — hisz ez a lényeg — a négy- százezer kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozó is élvezheti a heti két pihenőnapot. G. Zs. A mérleg két serpenyőjében Szenvedélyesen szóltak róla A beszámoló taggyűlések tapasztalatairól Ha csak a statisztika adatait nézzük, akkor is kiderül, hogy a beszámoló taggyűlések fontos szerepet töltenek be közéletünkben. Gyöngyösön majdnem nyolcvan alapszervezetben készítettek mérleget 1981-ről, számba véve az eredményeket és a megmaradt tennivalókat. Valamivel kevesebb, mint háromezer párttagot érintett ez a tevékenység. Közülük több mint ötszázan mondták el véleményüket, javaslataikat ezeken a gyűléseken. A számok nemcsak tényeket rögzítenek, hanem törekvéseket, viszonyulásokat és magatartás-formákat is jeleznek. Fontos tartalmi értékeket sejtetnek. Közölni akarják Mielőtt a pártvezetőség összeállítaná a beszámolóját, kikéri a párttagok véleményét is. Mindenkivel személyesen találkoznak és beszélgetnek. Nincs benne semmi meglepő, hogy erre a megnyilatkozási lehetőségre számítanak a párt tagjai. Várják és elvárják. Olyan párbeszéd ez, amely jó lehetőséget nyújt a legőszintébb megnyilatkozásokra. A párttagok készülnek a már évek óta viszatérő véleménycserére. Milyen témák fordulnak elő a leggyakrabban? Mindenek előtt azok, amelyek a pártélettel kapcsolatosak, de bel- és külpolitikai kérdések is ugyanúgy szerepelnek, mint a legszemélyesebb ügyek. Ez a sokszínű és sokoldalú megnyilvánulás módot ad az elmélyültebb és differenciáltabb problémalátásra, ami csak serkentheti, hatékonyabbá teheti az alapszervezeti munkát. Néhány észrevétel a- sok közül. A Bugát Pál Kórházban a párttagok a taggyűlések aktivitásának javításához helyesnek tartanák, ha a jelenlegi nagy létszámú alapszervezetüket kettéválasztanák. Az ércbányánál, az ISG-nél, Gyöngyösoroszi- ban, a tejüzemben és Gyön- gyöshaláSzon arról szóltak, hogy nagyobb szigorral kellene fellépni azokkal szemben, akik igazolatlanul hiányoznak a pártrendezvé- nyekről és a pártfeladatukat elhanyagolják. A sütőipariak a gazdasági vezetőkkel való jobb kapcsolat megteremtését sürgették. Nyilvánvalóan ezek a gondolatok a felsőbb pártszerv részére is jelzésértékűek. Értik és érzékelik — Ki lehet-e emelni valami fontos megállapítást a beszámoló taggyűlésekről? — Nagyon jelentős vonásnak tartom, hogy meghatározó szerepet kapott a taggyűléseken a közérdekű kérdések központi helyre való állítása — válaszolta Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára. — A termelő üzemekben a párt gazdaság- szervező munkája, a kommunisták példaadó tevékenysége került mérlegre. A párt tagjai értik és érzékelik országunk gazdasági helyzetét. Látják, hogy az egyensúly helyreállításához az eddiginél feszítettebb munkára van szükség. Azt is tudják, mit tehetnek a cél eléréséért. — Mennyire foglalkoztak erkölcsi kérdésekkel? — Szenvedélyesen beszéltek a társadalmi visszásságokról. Az erkölcsi és politikai vétségekkel szemben nagyon érzékenyek. Sürgették, hogy a felelősségrevo- nás minden esetben megtörténjék, és a büntetés arányban legyen az elkövetett vétség súlyával. — Hogyan vélekedtek a beszámoló taggyűléseken a demokrácia mindennapi gyakorlatáról? — Véleményem szerint a demokrácia gyakorlata ösz- szefügg a már említett gazdasági és erkölcsi kérdésekkel is. Tényszerűen azonban három esetben szóltak a munkahelyi demokrácia nálunk tapasztalható hiányosságairól. Ezek között személyi ellentétek is szerepeltek. Hadd tegyem hozzá: az érintettek jelenlétében fejtették ki a véleményüket a felszólalók. Ez a nyíltság és őszinteség elkerülhetetlenül hozzátartozik a pártélethez. Példa a pártcsoport — Gyakorta halljuk, a taggyűlés aktív volt, mert ennyien és ennyien szóltak hozzá. Kónya Lajos — Ez a formális aktivitás. A pártcsoportokra általában az érdemi aktivitás a jellemző. Azt szokták mondani, ezekben a közösségekben közvetlenebb a légkör, az emberek jobban ismerik egymást, maguk között vannak, ezért bátrabban szólalnak meg. Ezt az aktivitást kellene „átmenteni” a taggyűlésekre is. Egy megjegyzést. Többször elhangzott már az a fajta vélekedés, hogy a taggyűléseken azért kémek kevesebben szót, mert a pártcso- portülésen mát mindenki elmondta azt, amit akart, tehát nem szeretné megismételni. Az is igaz viszont, hogy nem minden pártcsoportról lehet elismerően vélekedni. — Mennyire következetesek a hozott határozatok végrehajtásában? — Ügy szoktuk mondani; itt még van tennivalónk. Nem mindenki gondol arra, hogy a határozatok végrehajtását is meg kell szervezni. Ahogy a végrehajts folyamatát is nyomon kell követni. Az érintetteket pedig el kell számoltatni. Ide kapcsolódik az is, hogy a tömegszervezetekre vonatkozó központi határozatokat jobban kell ismerni. — Milyen megállapítások hangzottak el a fiatalokkal kapcsolatban? — Általános vélemény, hogy az ifjúság nevelésére nagyobb figyelmet kell fordítani. Sokan beszéltek arról, hogy a gorombaság, a modortalanság, a durvaság már olyan mértékben kezd elharapózni, hogy ez ellen tennünk kell. Bármennyire is nem ez jellemző a fiatalok többségére, az a kisebb hányad, amely helytelen magatartásával felhívja a figyelmét az embereknek, nagyon rossz fényt vet a többségre. Útravaló is — Milyen súlyponti kérdésekkel kell a beszámoló taggyűlések tapasztalatai nyomán 1982-ben foglalkozni? — Hadd kezdjem azzal, hogy a nemzetközi politikai életről is többször és részletesebben kell beszélnünk. Párttagjaink tudják, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok mit tesznek a béke megőrzéséért. Ez a tevékenység elismerést vált ki mindenkiben. Tudják azt is, hogy ésszerű kompromisszumok nélkül vitás kérdéseket nem lehet rendezni. Ezt a gyakorlatot támogatják és a folytatását szorgalmazzák. — Mit kell tennünk közvetlen környezetünkben? — A pártszervezetek ellenőrző szerepét kell növelni. Miután a párt politikáját személyek hajtják végre, alapvető feladat a káderpolitikai elveknek a következetesebb alkalmazása a gyakorlatban. Akik alkalmasak a rájuk bízott feladatok végrehajtására, azokat erősíteni kell. Ügyelnünk kell arra, hogy mindenkit a képességének megfelelő munkával bízzunk meg. Ha valaki nem tud, vagy nem akar a vele szemben támasztott követelményeknek megfelelni, kezdeményezni kell a megfelelő munkakörbe való thelyezését. Elvárjuk, hogy mindenki a beosztásának megfelelő követelményszinten dolgozzék. Ahhoz, hogy növekvő feladatainkat végre tudjuk hajtani, mindannyiunk erőfeszítésére, fegyelmezettebb munkájára van szükség, amiben a párt tagjainak kell példát mutatniuk — fejezte be a váüaszát Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára. G. Molnár Ferenc A hét öreme-gondja Szihalmon Új iskola épül — Javítják a művelődés működési feltételeit—Lakásokat tervez a„Rimamente”Tsz Bár az áfész, a tsz-központ néhány éve már Me- zőszemerére költözött, Szi. halom őrzi határközség rang. ját Borsod szomszédságában. Nemcsak korábbi vívmányaira vigyáz, hanem arra is, hogy a 2600 lelkes település — évről évre fejlődvén — elejét vegye az eL vándorlásnak. Kiss Ferdi. nánd tanácselnök e heti feladatai, gondjai ugyancsak erről vallanak. — Egészségügy, kereskedelmi ellátás valóban minden igényt kielégít. Vasúti és buszközlekedésünk kifogástalan. Három esztendeje a kultúra is új haladékot kapott, a múlt év pedig 16 kilométernyi vízvezetékkel gazdagította községünket. Mindennek ellenére többre törekszünk, mert minden évben többet vár tőlünk a lakosság — mondja a tanácselnök. — Hétfő délelőttünk ilyenformán az új költségvetést, fejlesztést tárgyaló vb- ülés előkészítésének jegyében telt el. Elengedhetetlen egy új, négy tan termes iskola megépítése. Pénzünk lesz rá, társadalmi munka még több, ezen a héten azonban ki kell hajtanunk a kompolti tanintézet tervét. Azt adaptáljuk, ahhoz szereztünk már be eddig igen sok építőanyagot. És amint az idő kividül szeretnénk indítani a munkálatokat Ami a lakosság vállalkozókedvét illeti, nem lehet panasza egyetlen helyi vezetőnek sem. Az 1981-es esztendőben például Ajtó Pál, Farkas János tanácstagok szervezőmunkája nyomán a' Bocskai, Hunyadi és Árpád út egy-egy szakaszán készült új járda társadalmi összefogással, úgy, hogy a helyi tanács csak anyagot szállított a helyszínre. Az idén hasonló célra dupla pénze lesz a községnek, ennél fogva a mozgalom továbbterjedése remélhető. Zelei Ri- hárd kohó-kőműves személyében öntevékeny „motorember” is akad hozzá, mint ahogyan a Diósgyőrbe eljáró mester eddig sem sajnálta szabad szombatjait, vasárnapjait, ha a közről volt szó. Irányított, dolgozott a többi falubelivel együtt, hogy lakhelye szebb, kulturáltabb legyen. A kultúra szónál visszaváltunk a művelődési házra: >— Igen, tárgyi feltételeink adottak, és nem érheti szó József Sándornét sem, aki iskolaigazgató-helyettesi minőségben, oktatómunkája mellett, mindmáig irányította az intézményt. Rendezvényei látogatottak, odaszokott a fiatalság, múlt hónapban pedig bemutatkozhatott asszonykórusuk, amelyet Farkas Elemér bácsi készített tel a szereplésre — jegyzi meg Kiss Ferdinánd. — Hanem mi éppen az igények miatt olyan függetlenített kultúrmunkást szerelnénk az intézmény élére állítani, aki minden idejét a közművelődésnek szentelheti, beleértve tízezer kötetes könyvtárunk kezelését is. Ez ügyben szintén a hét folyamán teszünk lépéseket a járási hivatalnál, bízva a megértésben... Megtudtuk még, hogy Simon Aladár körzeti áfész- elnök a közelmúltban Szihalmon járt, hogy a község régen vajúdó gondjáról tárgyaljon. Korszerű abc-áru- házat szeretnének a szihal- miak. Kötelező ígéretet azonban nem kaptak, csak a remény halvány sugarát, miszerint a tervciklus során a körzeti áfész elnöksége visszatér e témára, és megfelelő költségfedezet birtokában elképzelhető az üzletház felépítése. A Rimamente Tsz elnöke, Nagy János is felkereste a tanácsiakat: fiatal mezőgazdasági szakembereiknek itt, Szihalmon szeretnének mielőbb lakásokat építtetni és telekre lenne szükségük. Nos, e téren probléma nincs, annyi közművesített szabad területe van a községnek, ami kitart akár az ezredfordulóig. (moldvay) APCI ÖNTVÉNYEK. Nemcsak az alumínium újrafeldolgozásával és új ötvözetek készítésével fogalkozik a Qualitál apci gyára: a nyomás alatti öntőgépeken kisebb-nagyobb alumíniumöntvények — képünkön kávéfőzők — készülnek (Fotó: Kőhidij
