Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-12 / 9. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. január 12., kedd 11 ■ .*r I. Melyik napon vásároljunk? A boltok bejáratánál már jó néhány napja tanulmá­nyozhatjuk az új nyitva tar­tási rendet; szinte mindenütt módosítani kellett ahhoz, hogy az idén a- kereskedelmi dolgozók is megkaphassák a heti két pihenőnapot. A ke­reskedelemben az ötnapos munkahét bevezetése az egész lakosságot közvetlenül érin­ti — kit kellemesen, kit kel­lemetlenül. A fogyasztók és a szolgál­tatók érdekei ebben a te­kintetben csak nehezen egyeztethetők össze, hiszen a fogyasztóknak az lenne a legkényelmesebb, hogy a hét minden napján, a nap min­den órájában, nyitott ajtó­kat találjanak. (Valaha volt is egy ilyen élelmiszer-áruház Budapesten, amelyet máig is „éjjel-nappali” Csemegé­nek becéznek). A vásárlók ilyen természe­tű kényeztetése idejét múlta, ami viszont nem jelenti azt, hogy az ötnapos munkahét­tel tovább csökken a nyit­va tartási idő. A Belkereske­delmi Minisztérium illetékes vezetői sajtótájékoztatón kö­zölték a nyilvánossággal, hogy az üzletek, az áruhá­zak, a vendéglátóhelyek, az utazási irodák heti nyitva tartási időtartama nem vál­tozik. Ami mégis módosult, és amit vegyes megítéléssel fo­gadunk, az a nyitás és a zá­rás időpontja. Az élelmiszer- boltok szombatonként koráb­ban húzzák le a redőnyt, viszont csütörtökön és pén­teken tovább tartanak nyit­va. Az iparcikküzletek szin­tén . korábban zárnak szom­baton, viszont egy részük már'v reggel 8-kor nyit, és a csütörtök mellett a pénteket is bevásárlónappá nevezték ki. Ezekre a módosításokra azért van szükség, hogy a heti két pihenőnapot a ke­reskedelemben is kiadhassák. Egyúttal arra is igyekeznek bennünket nevelni, hogy sza­bad szombaton még bevásár­lással se fárasszuk magun­kat, hanem szabad időnket a pihenésnek, a sportnak, a szórakozásnak, a családnak szenteljük. Az álláspont vi­tatható. Mert igaz ugyan, hogy a hűtőgépekkel felsze­relt háztartások nem szorul­nak mindennapi bevásárlás­ra, a tartós élelmiszereket meg igazán meg lehet venni a hét bármely napján, ná­lunk a dolgozó nők közül sokan mégis rákényszerülnek, hogy szombaton menjenek a piacra, sőt,a boltba is. így juthatnak friss áruhoz, az­után a hétköznapok, különö­sen ahol kicsik még a gye­rekek, nagyon zsúfoltak, ro­hanással telnek. Mindennek ellenére azt le­het mondani, hogy helyén­való a bevásárlást lehetőleg hét közben elvégezni; így le­hetne korszerűbb az életmód. Feltehetőleg idővel módosul­nak is a vásárlói szokások, alkalmazkodnak ahhoz, amit a kereskedelem sugall, sőt, propagál. Nagyobb gonddal csak azok találják szembe magukat, akik kis községek­ben élnek, vagy olyan helyen laknak, ahol csupán apró üzletek működnek. Egy olyan üzletben ugyanis, ahol mind­össze egy, két vagy legfel­jebb három alkalmazott dol­gozik, a heti két szabad nap kiadásához heti két napot zárva kell tartani. Méghozzá — az ott dolgozók érdekében — a vasárnapon kívül le­hetőleg szombaton vagy hét­főn. Egy jól szervezett és meg­felelően felszerelt háztartás könnyedén vezethető úgy is, hogy két, egymást követő napon a bolt felé sem néz a család. Inkább az a «kér­dés, milyen lesz ezekben az élelmiszerboltokban az áru- választék a kétnapos zárás előtt és után ? Tartani lehet at­tól, hogy—gyenge. Zárás előtt azért, nehogy a boltos nya­kán maradjon romlandó áru, a két bolti pihenőnap után viszont azért, mert a friss szállítmányok esetleg nem érkeznek meg a nyitásra. Még bonyolultatbbá válik a dolog, ha meggondoljuk, hogy az élelmiszeriparban, ahol a friss tejtermékek, fel­vágottak készülnek, esetleg szintén szabad szombatot tartanak; s akkor vajon mit szállítanak a hétfői hajnali boltnyitásra ? Mielőtt csak a fogyasztói érdeket állítanánk előtérbe, gondoljuk meg, hogy a rö­vidített szombáti üzleti órák is azt jelentik a kereskedel­mi dolgozók számára, hogy a második pihenőnapot álta­lában csak havonta kétszer kaphatják meg szombaton. Végül is úgy tűnik, hogy a most kialakított új nyitva tartási rend ésszerű és tisz­tességes kompromisszum a vevők és az eladók között, aminek eredményeként — hisz ez a lényeg — a négy- százezer kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozó is él­vezheti a heti két pihenő­napot. G. Zs. A mérleg két serpenyőjében Szenvedélyesen szóltak róla A beszámoló taggyűlések tapasztalatairól Ha csak a statisztika adatait nézzük, akkor is kiderül, hogy a beszámoló taggyűlések fontos szerepet töltenek be közéle­tünkben. Gyöngyösön majdnem nyolcvan alapszervezetben készítettek mérleget 1981-ről, számba véve az eredményeket és a megmaradt tennivalókat. Valamivel kevesebb, mint há­romezer párttagot érintett ez a tevékenység. Közülük több mint ötszázan mondták el véleményüket, javaslataikat eze­ken a gyűléseken. A számok nemcsak ténye­ket rögzítenek, hanem tö­rekvéseket, viszonyulásokat és magatartás-formákat is jeleznek. Fontos tartalmi értékeket sejtetnek. Közölni akarják Mielőtt a pártvezetőség összeállítaná a beszámolóját, kikéri a párttagok vélemé­nyét is. Mindenkivel szemé­lyesen találkoznak és be­szélgetnek. Nincs benne semmi meglepő, hogy erre a megnyilatkozási lehetőség­re számítanak a párt tagjai. Várják és elvárják. Olyan párbeszéd ez, amely jó le­hetőséget nyújt a legőszin­tébb megnyilatkozásokra. A párttagok készülnek a már évek óta viszatérő véle­ménycserére. Milyen témák fordulnak elő a leggyakrabban? Min­denek előtt azok, amelyek a pártélettel kapcsolatosak, de bel- és külpolitikai kérdé­sek is ugyanúgy szerepelnek, mint a legszemélyesebb ügyek. Ez a sokszínű és sok­oldalú megnyilvánulás mó­dot ad az elmélyültebb és differenciáltabb probléma­látásra, ami csak serkent­heti, hatékonyabbá teheti az alapszervezeti munkát. Néhány észrevétel a- sok közül. A Bugát Pál Kórházban a párttagok a taggyűlések aktivitásának javításához helyesnek tartanák, ha a je­lenlegi nagy létszámú alap­szervezetüket kettéválaszta­nák. Az ércbányánál, az ISG-nél, Gyöngyösoroszi- ban, a tejüzemben és Gyön- gyöshaláSzon arról szóltak, hogy nagyobb szigorral kel­lene fellépni azokkal szem­ben, akik igazolatlanul hiá­nyoznak a pártrendezvé- nyekről és a pártfeladatukat elhanyagolják. A sütőipariak a gazdasági vezetőkkel való jobb kapcsolat megteremté­sét sürgették. Nyilvánvalóan ezek a gon­dolatok a felsőbb pártszerv részére is jelzésértékűek. Értik és érzékelik — Ki lehet-e emelni vala­mi fontos megállapítást a beszámoló taggyűlésekről? — Nagyon jelentős vo­násnak tartom, hogy megha­tározó szerepet kapott a tag­gyűléseken a közérdekű kérdések központi helyre való állítása — válaszolta Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára. — A termelő üze­mekben a párt gazdaság- szervező munkája, a kom­munisták példaadó tevé­kenysége került mérlegre. A párt tagjai értik és érzé­kelik országunk gazdasági helyzetét. Látják, hogy az egyensúly helyreállításához az eddiginél feszítettebb munkára van szükség. Azt is tudják, mit tehetnek a cél eléréséért. — Mennyire foglalkoztak erkölcsi kérdésekkel? — Szenvedélyesen beszél­tek a társadalmi visszássá­gokról. Az erkölcsi és poli­tikai vétségekkel szemben nagyon érzékenyek. Sürget­ték, hogy a felelősségrevo- nás minden esetben meg­történjék, és a büntetés arányban legyen az elköve­tett vétség súlyával. — Hogyan vélekedtek a beszámoló taggyűléseken a demokrácia mindennapi gya­korlatáról? — Véleményem szerint a demokrácia gyakorlata ösz- szefügg a már említett gaz­dasági és erkölcsi kérdések­kel is. Tényszerűen azonban három esetben szóltak a munkahelyi demokrácia ná­lunk tapasztalható hiányos­ságairól. Ezek között szemé­lyi ellentétek is szerepeltek. Hadd tegyem hozzá: az érin­tettek jelenlétében fejtették ki a véleményüket a felszó­lalók. Ez a nyíltság és őszinteség elkerülhetetlenül hozzátarto­zik a pártélethez. Példa a pártcsoport — Gyakorta halljuk, a taggyűlés aktív volt, mert ennyien és ennyien szóltak hozzá. Kónya Lajos — Ez a formális aktivitás. A pártcsoportokra általában az érdemi aktivitás a jel­lemző. Azt szokták monda­ni, ezekben a közösségek­ben közvetlenebb a légkör, az emberek jobban ismerik egymást, maguk között van­nak, ezért bátrabban szólal­nak meg. Ezt az aktivitást kellene „átmenteni” a tag­gyűlésekre is. Egy megjegyzést. Többször elhangzott már az a fajta vélekedés, hogy a taggyűlé­seken azért kémek keveseb­ben szót, mert a pártcso- portülésen mát mindenki elmondta azt, amit akart, tehát nem szeretné megis­mételni. Az is igaz viszont, hogy nem minden pártcsoportról lehet elismerően vélekedni. — Mennyire következete­sek a hozott határozatok végrehajtásában? — Ügy szoktuk mondani; itt még van tennivalónk. Nem mindenki gondol arra, hogy a határozatok végre­hajtását is meg kell szervez­ni. Ahogy a végrehajts fo­lyamatát is nyomon kell kö­vetni. Az érintetteket pedig el kell számoltatni. Ide kap­csolódik az is, hogy a tö­megszervezetekre vonatkozó központi határozatokat job­ban kell ismerni. — Milyen megállapítások hangzottak el a fiatalokkal kapcsolatban? — Általános vélemény, hogy az ifjúság nevelésére nagyobb figyelmet kell for­dítani. Sokan beszéltek ar­ról, hogy a gorombaság, a modortalanság, a durvaság már olyan mértékben kezd elharapózni, hogy ez ellen tennünk kell. Bármennyire is nem ez jellemző a fiata­lok többségére, az a kisebb hányad, amely helytelen magatartásával felhívja a figyelmét az embereknek, nagyon rossz fényt vet a többségre. Útravaló is — Milyen súlyponti kér­désekkel kell a beszámoló taggyűlések tapasztalatai nyomán 1982-ben foglalkoz­ni? — Hadd kezdjem azzal, hogy a nemzetközi politikai életről is többször és rész­letesebben kell beszélnünk. Párttagjaink tudják, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok mit tesznek a béke megőrzéséért. Ez a tevé­kenység elismerést vált ki mindenkiben. Tudják azt is, hogy ésszerű kompromisszu­mok nélkül vitás kérdéseket nem lehet rendezni. Ezt a gyakorlatot támogatják és a folytatását szorgalmazzák. — Mit kell tennünk köz­vetlen környezetünkben? — A pártszervezetek el­lenőrző szerepét kell növel­ni. Miután a párt politikáját személyek hajtják végre, alapvető feladat a káderpo­litikai elveknek a követke­zetesebb alkalmazása a gya­korlatban. Akik alkalmasak a rájuk bízott feladatok végrehajtására, azokat erő­síteni kell. Ügyelnünk kell arra, hogy mindenkit a ké­pességének megfelelő mun­kával bízzunk meg. Ha va­laki nem tud, vagy nem akar a vele szemben tá­masztott követelményeknek megfelelni, kezdeményezni kell a megfelelő munkakör­be való thelyezését. El­várjuk, hogy mindenki a beosztásának megfelelő kö­vetelményszinten dolgozzék. Ahhoz, hogy növekvő fel­adatainkat végre tudjuk hajtani, mindannyiunk erő­feszítésére, fegyelmezettebb munkájára van szükség, amiben a párt tagjainak kell példát mutatniuk — fe­jezte be a váüaszát Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára. G. Molnár Ferenc A hét öreme-gondja Szihalmon Új iskola épül — Javítják a művelődés működési feltételeit—Lakásokat tervez a„Rimamente”Tsz Bár az áfész, a tsz-köz­pont néhány éve már Me- zőszemerére költözött, Szi. halom őrzi határközség rang. ját Borsod szomszédságában. Nemcsak korábbi vívmá­nyaira vigyáz, hanem arra is, hogy a 2600 lelkes tele­pülés — évről évre fejlőd­vén — elejét vegye az eL vándorlásnak. Kiss Ferdi. nánd tanácselnök e heti fel­adatai, gondjai ugyancsak erről vallanak. — Egészségügy, kereske­delmi ellátás valóban min­den igényt kielégít. Vasúti és buszközlekedésünk kifo­gástalan. Három esztendeje a kultúra is új haladékot ka­pott, a múlt év pedig 16 ki­lométernyi vízvezetékkel gazdagította községünket. Mindennek ellenére többre törekszünk, mert minden év­ben többet vár tőlünk a la­kosság — mondja a tanács­elnök. — Hétfő délelőttünk ilyenformán az új költségve­tést, fejlesztést tárgyaló vb- ülés előkészítésének jegyében telt el. Elengedhetetlen egy új, négy tan termes iskola megépítése. Pénzünk lesz rá, társadalmi munka még több, ezen a héten azonban ki kell hajtanunk a kompolti tanin­tézet tervét. Azt adaptáljuk, ahhoz szereztünk már be eddig igen sok építőanyagot. És amint az idő kividül sze­retnénk indítani a munkála­tokat Ami a lakosság vállalkozó­kedvét illeti, nem lehet pa­nasza egyetlen helyi veze­tőnek sem. Az 1981-es esz­tendőben például Ajtó Pál, Farkas János tanácstagok szervezőmunkája nyomán a' Bocskai, Hunyadi és Árpád út egy-egy szakaszán készült új járda társadalmi össze­fogással, úgy, hogy a helyi tanács csak anyagot szállí­tott a helyszínre. Az idén hasonló célra dupla pénze lesz a községnek, ennél fog­va a mozgalom továbbterje­dése remélhető. Zelei Ri- hárd kohó-kőműves szemé­lyében öntevékeny „motor­ember” is akad hozzá, mint ahogyan a Diósgyőrbe eljá­ró mester eddig sem sajnál­ta szabad szombatjait, va­sárnapjait, ha a közről volt szó. Irányított, dolgozott a többi falubelivel együtt, hogy lakhelye szebb, kulturáltabb legyen. A kultúra szónál visszaváltunk a művelődési házra: >— Igen, tárgyi feltételeink adottak, és nem érheti szó József Sándornét sem, aki iskolaigazgató-helyettesi minőségben, oktatómunká­ja mellett, mindmáig irá­nyította az intézményt. Rendezvényei látogatottak, odaszokott a fiatalság, múlt hónapban pedig bemutatkoz­hatott asszonykórusuk, ame­lyet Farkas Elemér bácsi ké­szített tel a szereplésre — jegyzi meg Kiss Ferdinánd. — Hanem mi éppen az igé­nyek miatt olyan függetle­nített kultúrmunkást szerel­nénk az intézmény élére ál­lítani, aki minden idejét a közművelődésnek szentelhe­ti, beleértve tízezer kötetes könyvtárunk kezelését is. Ez ügyben szintén a hét folya­mán teszünk lépéseket a járási hivatalnál, bízva a megértésben... Megtudtuk még, hogy Si­mon Aladár körzeti áfész- elnök a közelmúltban Szi­halmon járt, hogy a község régen vajúdó gondjáról tár­gyaljon. Korszerű abc-áru- házat szeretnének a szihal- miak. Kötelező ígéretet azonban nem kaptak, csak a remény halvány sugarát, miszerint a tervciklus során a körzeti áfész elnöksége visszatér e témára, és meg­felelő költségfedezet birtoká­ban elképzelhető az üzlet­ház felépítése. A Rimamente Tsz elnöke, Nagy János is felkereste a tanácsiakat: fia­tal mezőgazdasági szakem­bereiknek itt, Szihalmon szeretnének mielőbb lakáso­kat építtetni és telekre len­ne szükségük. Nos, e téren probléma nincs, annyi köz­művesített szabad területe van a községnek, ami kitart akár az ezredfordulóig. (moldvay) APCI ÖNTVÉNYEK. Nemcsak az alumínium újrafeldolgozá­sával és új ötvözetek készítésével fogalkozik a Qualitál apci gyára: a nyomás alatti öntőgépeken kisebb-nagyobb alumí­niumöntvények — képünkön kávéfőzők — készülnek (Fotó: Kőhidij

Next

/
Thumbnails
Contents