Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-10 / 8. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. január 10., vasárnap Kompetitiv árrendszer nem lehet drágább Leltár után bőséges kínálat - Újabb szállítmányok érkeznek — Gyengébb a kereslet Évkezdet a TÜZÉP-telepeken Hevesen A közgazdaságilag mind jobban képzett magyar állampolgár számára az ár sok mindent jelenthet: minőséget, a termék előállításához hozzávetőlegesen szükséges anyag és munka mennyiségét, azt, hogy drága technológiával vagy (a szintén nehezen megfizethető) kézi munkával hozták-e létre. Sőt: a gazdaságtanban „ki- kupálódott” laikus azt is tudja, hogy a kenyér, a tej és a hús miért nem drágább ... ’ s hogy például némelyik élvezeti cikk viszont miért, drágább a tényleges ráfordításoknál. Sokunk számára nyilvánvaló, hogy az állam különböző eltérítésekkel, forgalmi adókkal — a fogyasztást szabályozva -— eltereli a végső árat a költségektől. Az árak alapján aztán döntünk: megéri-e a pénzt, nem nagy teher-e ez a vásárlás pénztárcánkhoz képest. Az áraknak nemcsak a kisfogyasztókat, hanem a nagyokat; a vállalatokat is orientálniuk kell döntéseikben. A gazdálkodó szemszögéből az árak — pontosabban a termelői árak — a gazdasági folyamatok legmozgékonyabb, leggyakrabban változó szereplői. Az ár egyik nap még a termelés fokozására, a másik nap esetleg a gyártás fékezésére készteti a vállalatokat. Magyarországon a nemzeti jövedelem több mint a fele a külkereskedelem csatornáin realizálódik. Ilyenformán logikus, hogy a gazdálkodókat akkorf orientálja és ösztönzi döntéseikben helyesen az árrendszer, ha ez a külpiaci érték- és árarányokat is tükrözi. Termelői árrendszerünk akkor segíti elő gazdaságpolitikai céljaink megvalósulását — például: az erőforrások hatékony hasznosítását, a termelés idomulását a kereslethez, a technika korszerűsítését és így toyább, ha a termelés költségei, a különböző anyagok árai, illetve a végtermékért kapható összeg igazodik a világpiaci értékítélethez. Az 1980-ban bevezetett kompetitiv árrendszernek éppen az volt a célja, hogy gazdaságúnk az árakat tekintve se szakadjon el De mi is az a kompetitiv árrendszer? Lényege, hogy a központilag kijelölt gazdálkodó szervezetek csak a tőkés kivitelben elért nyereségüktől függően alakíthatják belföldi áraikat. Az úgynevezett kompetitiv szférába tartozó vállalatokat tehát ez a kötöttség sarkallja arra, hogy dollár elszámolású piacokon magasabb árat érjenek el, csak így értékesíthetik jobban termékeiket a hazai piacon is. A lassan két esztendeje bevezetett árrendszer révén szorosan kapcsolódnak egymáshoz a belföldi és a külföldi árak. Az árrendezés elsődleges célja, hogy a vállalatok gazdálkodási elképzeléseikben általánossá váljon az anyag- és energiaköltségek világpiaci áron való számbavétele, ami feltehetően takarékosságba, ésszerű gazdálkodásra ösztönöz. A másik cél: az iparcikkek termelői ár- szintjét a tőkés piacokon elért exportárszint szabályozza, a vállalati jövedelmezőséget pedig az exportjövedelmezőség. Az új árrendszer egyes részelemet életbe lépésük óta több alkalommal módosították, mert a gyakorlat a várt eredményeket nem min- "dig és nem a kívánatos mértékben hozta. Elsősorban a hatékonyság és a minőség javulásáról, a vállalati rugalmasság fokozódásáról,, a verseny erősödéséről van szó. Gondot okoz, hogy a termeléséből megfélelő hányadot, külpiacon, értékesítő vállalat — elvileg — akkor is növelheti belföldi termékei árát, ha emögött nem áll minőségjavítás és korszerűsítés. Egyetértenek a szakemberek abban is, hogy — külgazdasági egyensúlyunk javítása érdekében — a gazdaságos exportsávban a volumennövekedést is szorgalmazni kell. Az új árrendszer egyébként a rugalmasság jegyében készült: nem merev, nem örökérvényűnek tekintett, lépést tart a változásokkal. Ezt igazolja, hogy az új évben újabb és újabb vállalatokat vonnak be ebbe Ajtó-ablak nyitva, tárva — mondhatnánk a fociberkekből átvett kifejezéssel, ha mint minden hasonlat,,ez is — nem sántítana egy kicsit. A fociban ugyanis ez már gólhelyzetet jelent, ami az egyik, egyik, a gólt kapó fél számára legalább is kellemetlen. Esetünkben viszont nem ez a helyzet, mert ez mind a vásárlók, mind a TÜZÉP számára kellemes. — Már jó ideje, hogy nem számolhattunk be olyan árukészletről, mint jelenleg — kezdte rövid, de átfogó tájékoztatóját dr. Szilák Károly, a TÜZÉP megyei igazgatója. Erről az oldalról nézve nincs gondunk, sokkal inkább az értékesítéssel. A megyei helyzet, tehát... Egerben is érvényes a jelenlegi állapot: gazdag választék, s' — pillanatnyilag — lanyha kereslet. Utóbbi remélhetőleg nem sokáig tart, ami pedig a fel- készültségünket illeti elmondhatom, építőanyagok tekintetében — szakmai zsargonnal élve — „általános kínálati helyzet” alakult ki nálunk, ami azt jelenti, hogy rendelkezünk valamennyi alapvetően fontos árucikkel. Van elegendő cement, faáru, nyílászáró, betongerenda, csempe, padlóburkolók. Pe a megyeszékhelyen pillanatnyilag sajnos, tetőfedő anyagokból nem a legjobban állunk. Hullámpalából például nincs készletünk. Tüzelővel kapcsolatos Egyik minisztériumunk tisztviselője azzal hárította el a mezőgazdasági termékek várható világpiaci árairól fággatózó kérdezőket, „ha tudnám, hogy hol, minek, mikor, mennyi lesz az ára, akkor gazdag és gondtalan ember lennék”. Folytatva a gondolatmenetet, ugyanez a megállapítás lehet érvényes a termés-előrejelzésekre is. A mezőgazdaság ugyanis köztudomásúlag olyan üzem, amelynek az égbolt a teteje, és ezért sok, időnként hihetetlennek tetsző tényező határozza meg még a leghétköznapibb növény terméshozamát is. Egyáltalán nem, vagy csak nehezen lehet felbecsülni, hogy egyik évről a másikra mennyi lesz például az őszi búza terméshozama. Ez azonbari nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az ország természeti adottságai alapján évtizedekre előre megtervezzék: hol, púból és mennyit lehet majd termeszteni, termelni. A Magyar Tudományos Akadémia, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és jó néhány kutatóintézet, illetve egyetem munkatársaiból alakult tárcaközi bizottságnak A mezőgazdaság agroökoló- giai potenciálja az ezredfordulóig című 1300 oldalas tanulmánya négy klimatikus évtípusra 20 éves prognózist készített. Ezek szerint az ezredfordulón a természeti adottságokat legjobban hasznosító vetésszerkezettel gabonafélékből a jelenleginek mint* gondok viszont nincsenek, szénből és tűzifából egyaránt ki tudjuk elégíteni a várható igényeket. Gyöngyös ■ \ áruellátása az évkezdet utáni leltárt követően viszont az utóbbi évek legjobbjának nevezhető. Mint Kardos József telepigazgató elmondotta: szinte korlátlan lehetőségeket kínálnak a vásárlóknak. Ha valami gondról kell beszélni, az legfeljebb a fűrészelt tűzifa kapcsán lehetséges, de ez sem a készlet, hanem a fűrészelési kapacitás korlátozott volta miatt Napi tíz tonna vásárlási igényt tudnak ugyanis kielégíteni. Igaz, szükség lenne még gépi bérfűrészelésre, azonban ezt a problémát is remélhetőleg rövid időn belül meg tudjuk oldani. Ami pedig a szenet illeti, a Mátra alji városban erről csak a legjobbakat mondhatják: jelenleg ötszáz vagon „friss”, tehát nem elporladt, gyengébb minőségű szén vár vevőkre. Kifogástalan tíeren- teit kínálnak, háztartásit, brikettet, szóval, szinte mindent, amit a vevők kívánhatnak. A korábbi időszakkal szem-.- ben — igaz, csak korlátozott mértékben — kokszot is tudnak adni azok számára, akik ezt igénylik. Még jobb az építőanyagokkal kapcsolatos kínálat Gyöngyösön. Több száz köbméter faáru, nyílászáró szerkezetek, valamint betongeegy másfélszerese, 20—22 millió tonna, lucernából, napraforgóból, takarmányborsóból és szójából az utóbbi években megtermett meny- nyiség többszöröse termelhető meg, miközben burgonyából és cukorrépából is ki lehet elégíteni a hazai szükségletet. Félreértés ne essék, ehhez jelentős mértékű talajjavításra, megfelelő tápanyagellátásra és gépesítésre van Szükség, de pusztán az agro- ökológiai adottságokhoz igazodó vetésszerkezettel rövid távon is 15—20 százalékkal lehetne növelni a terméshozamokat. Az ország körülbelül 1 290 000 hektáros gyepterületéből 600 000 hektáron vízrendezéssel, műtrágyázással, öntözéssel már az ezredforduló előtt is meg lehetne kétszerezni a szénatermést. Ennek eredményeként csökkenteni lehetne a szántóföldi takarmánynövény-termesztést, tehát nagyobb terület jutna a gazdaságosan exportálható növények (búza, kukorica) termesztésére. Ami a zöldségtermesztést illeti: -az ország éghajlati viszonyai általában megfelelőek; kedvező terület- és fajtakiválasztással a zöldségfélék terméshozamait az ezredfordulóig az utóbbi évek átlagának másfélszeresére lehetne növelni. Az időjárási szélsőségek (szárazság, tavaszi és kora őszi fagyok) miatt azonban sajnos topábbra is 25—30 százalékos termés- ingadozásra lehet számítani. Magyarország minden mérsékelt égövi gyümölcsfaj termesztésére alkalmas, de a talajtípus, a csapadékmenyrendák, cement, mészhidrát és tetőfedők sorakoznak többek között a kínálati listán. Hatvanban szintén lezajlott az ilyenkor szokásos leltározás, ez azonban nem okozott különösebb zavart a lakosság tüzelőellátásában. A TÜZÉP-telepen ugyanis mindeddig bőven volt többféle szén, illetve tűzifa, ilyenformán mind a városi, mind a város környéki községek lakói kielégíthették igényeiket. E pillanatban — ahogyan Kéri Imre telepvezető tájékoztatójából megtudtuk — 15 ezer mázsánál több szenet, illetve másfél ezer mázsa egységes tűzifát tárolnak a raktározó helyeken. A választék ellen sem lehet kifogása senkinek. A berentei diószén mellett lengyel lángszén, egercsehi diószén és berentei darabos kockaszén várja a vásárlókat. Megérkezett közben a vállalat észak-magyarországi központjából a januári diszpozíció is, amely szerint a hó végéig további 22 ezer mázsa berentei kockaszén várható a meglevő készlethez. Egyébként a jobb ellátottságot bizonyítja a megcsappant kereslet. Naponta alig 5—600 mázsa szenet, tűzifát szállítanak ki folyamatosan a TÜZÉP hatvani raktáraiból. nyiség, a páratartalom, a napfényes órák száma, illetve a környezethez viszonyított magasság és a domborzat jelentősen befolyásolja a különböző gyümölcsfajok és -fajták termésmeny- nyiségét. Az ezredfordulón várhatóan hozzávetőlegesen 2,2 millió tonna gyümölcsre lesz szükségünk. A gyümölcsösökben például az alma termésátlagának 50—80; a többi gyümölcsfaj termésátlagának pedig 100—150 százalékkal leli emelkednie. Ehhez azonban az ezredfordulóig mintegy százezer hektáron kell gyümölcsöt telepíteni. A történelmi borvidékeken az ökológiai viszonyok a zamatban gazdag, különleges és jó minőségű asztali borokat adó szőlő termesztésére kedvezőek, bár a termelési biztonságot a szélsőséges időjárás, főleg a téli, a tavaszi és a kora őszi fagy veszélyezteti. A jelenlegi, nemzetközi viszonylatban alacsony, 4,5 tonna körüli hektáronkénti országos termésátlag az ezredfordulóig megduplázódhatna, ha az 1—1,2 millió tonna szőlő megtermelésére alkalmas (130—140 ezer hektárnyi) szőlőültetvényt kedvező mik- roklímájú lejtős vidékre és a kevésbé fagyveszélyes alföldi területekre telepítik. A feltételek sora ezzel még nem ért véget: évente legalább 5000 hektár — főleg nagy teljesítőképességű — minőségi szőlőt kell telepíteni. Az ország éghajlati és talajviszonyai általában kedveznek a nagyüzemi erdőgazdálkodásnak. Az egy hektár is leltározással kezdték január 3-án az idei év első munkanapját. A leltárral csütörtökön végeztek, s így pénteken már a vásárlók rendelkezésére tudtak állni. Mint Barkóczi József TÜ- ZÉP-telepvezető újságolta: a környékbeliek minden igényét ki tudják elégíteni, mert feltöltött készletek várják az oda látogatókat. Tűzifából 3500 mázsa, szénféleségekből (dió, darabos és brikett) 10 ezer mázsa áll rendelkezésükre, — így a fűtéssel nem lehet gond a hirtelen beköszöntött hideg ellenére sem Hevesen. — Jól állunk az építőanyagokkal is — hangsúlyozta a telepvezető —, 400 tonna cement, 12 ezer darab cserép, 4 ezer méter fenyőrúd, 60 ezer kisméretű és 20 ezer darab üreges téglát adhatunk el. Ezen kívül 1000 mázsa mészhidrát, 200 mázsa darabos mész is rendelkezésre áll. Üjdonság, hogy 1979- ig nem volt betongerendánk, 1980-tól fokozatosan kaptunk, most januárban pedig már 4 ezer méterből és négy fajtából válogathatnak a vásárlók. Arról is beszámolt a telepvezető, hogy bővült a farostlemez, az üvegfélék, redőnyök, padlólapok és a csempefélék száma, választéka — az utóbbiból például 12 fajta és 150 ezer van raktáron. — Egy évvel ezelőtt januárban 2 millió forintot forgalmaztunk, az idén 2,5 milliót terveztünk a nagyobb választékban bízva — mondotta végezetül Barkóczi József. erdőterületre jutó évi fakitermelés tekintetében a KGST-országok között Magyarország az első helyen áll. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a lassan növő lombos erdők jelentős részét gyorsan növő akáccal, nemesnyárral újították fel, és ma már ezek foglalják el az erdőterület több mint egyharmadát. A második világháború óta több mint félmillió hektárnyi új erdőt telepítettek. Az agro- ökológiai lehetőségek felmérése során derült ki, hogy az elmúlt két évtizedben a hazai fakitermelésnek jelentős növelése mellett, az erdőkben tartalék is képződött. E tartalékok és a folyamatosan képződő évi fanövedék olyan jelentős, hogy megfelelő műszaki feltételek és fafeldolgozó ipari kapacitás megteremtésével az évi fa- kitermelés az ezredfordulóra 20—30 százalékkal is növelhető. A természeti adottságoknak a növénytermesztés színvonalát növelő hatásai nem érvényesülnek automatikusan. A becsült számszerű adatokkal körülhatárolt növekedési lehetőség kihasználása, a természeti erőforrások hosszú időn keresztüli magas szintű hasznosítása, számos társadalmi, gazdasági tényező kedvező változását is feltételezi. A települések fejlesztését, az infrastruktúrahálózat kialakítását, emellett a mezőgazdaság és az azt kiszolgáló ipari bázis, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipari háttér fejlesztési terveit az eddiginél jóval összehangoltabban kell kidolgozni. B. P. környezetünktől. a szférába. Molnár Patrícia Hangdoboz Veszprémből A VIDEOTON veszprémi gyárában az idén, negyven százalékkal több hangdobozt készítenek, mint tavaly. A harminchat féle hangdobozból több mint háromszázezer darabot állítanak elő. A hangfalak nyolcvan százalékát tőkés országokba exportálják. A képen: a jól felszerelt ellenőrző helységben vizsgálják a hangdobozok minőségét (MTI fotó — Tóth Bálint felv.) NEM JÓSLAT, PROGNÓZIS Termésátlagok az ezredfordulón