Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-06 / 4. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1982. január 6., szerda A RECSKI BERUHÁZÁS KÉRDŐJELEI Kivágjuk-e a rezet? Egy televíziós riportról — bemutató előtt Könnyű úgy kritikát, reEgy riport a sok közül: hétszáz méternyi mélységben nyilatkoznak életük, ről, gondjaikról az érc után kutató bányászok — e sorok írójának (középen) (Fató: Perl Márton) cenziót írni egy tévéprogramról, filmről, ha az olvasó még nem is látta az illető műsort. El kell fogadnia a kritikus véleményét, aki a benfentesség látszatát keltheti, hiszen mindenképpen előnyben van a nézővel szemben. Ezt. a módszert most azért választottuk, mert a műsorban szőkébb hazánk, a Mátra és környéke életét alaposan megváltoztatható nagy- beruházás sorsáról van szó, s természetesen azwkéról, akik itt élnek. Csütörtök este, a tévé 1-es programjában szerepel Kivágjuk-e a rezet? címmel az említett riport- fitan. Előzetes, szakmai bemutatóján, s a bemutatót követő vitán vettünk részt; ennek nyomán, a téma fontossága miatt ajánljuk, hogy szánjanak rá negyven percet még e késői időben is. Élveken át sokszor írtunk róla. Kalauzoltuk az olvasót a mélyülő aknákba, bemutattuk az ország minden részéből idesereglett, főJeg fiatal szakembereket, az itt M ár megint mi a fenét akar tőlem szeretett főnököm, Porcz Jenő igazgató? Az irodája felé lépkedve azon tűnődöm, mi vár rám: letolás, munka, vagy pénzjutalom? Miközben hely- Iyel kínál, csapkod, morog, idegesen járkál, ezek szerint valami gáz van. ^ — Itt a főhatóság levele. Részletes véleményt kémek Lancsák Győzőről. Tájékoztatni kell őket arról is, tulajdonképpen mi az a szint- felmérő munkakör, amelyet Lancsák betölt — mondta egy szuszra szeretett főnököm, Porcz Jenő, de olyan hangsúllyal, mint aki vállalati halottat búcsúztat a temetőben.. — Ezek szerint valaki árulkodott, tudnak Lancsákról? — A munkaerő-gazdálkodásunkat vizsgáló ellenőröknek a szakmák között feltűnt ez a szintfelmérő munkakör. Ilyesmiről még nem hallottak, az érdekli őket, ez a szokatlan beosztás. — Szóval azt nem tudják, hogy Lancsák Győző kitalált személy, vállalatunk biológiailag nem létező, fantomdolgozója? — Egyelőre nem tudják — nyugtatott meg szeretett főnököm, Porcz Jenő igazgató. Töredelmesen bevallom: Lancsák Győző szintfelmérőt vállalati érdekből én találtam ki jó három évvel ezelőtt. Tisztelt bíróság, bűnösnek érzem magam... Jaj, istenem, hirtelen azt hittem, hogy már a vádlottak padján csücsülök... Kérem szépen, az úgy történt, hogy egy főhatósági értekezletről feldúltan érkezett vissza szeretett főnököm, Porcz Jenő igazgató. Akkor is ugyanígy hivatott, mint most, akkor is gáz volt, nagy gáz. Azt mondta, az egész szakma rajtunk röhög, mert a főhatóság bogarászó ellenőrei kimutatták, hogy reprezentációs céllal egy év alatt 287 kiló kockacukrot, 174 kiló háztartási kekszet etettünk meg vendégeinkkel, és többszörösen átléptük az engedélyezett kedolgozók életkörülményeit, a környék átalakítására készülő nagyszabású terveket. A kutatások révén a hetvenes évek közepén már bizonyossá vált, hogy Recsk alatt 1000—1200 méter mélységben Európa egyik legnagyobb rézérclelőhelye található. Mostanáig több mint kétmilliárd forintot fektetett be itt a népgazdaság, leszámítva az ugyancsak sok milliót fölemésztő kutatásokat, s ennek körülbelüi még legalább a tízszerese kellene, hogy termelni kezdjen az ország legmélyebben fekvő bányaüzeme. Nagyszerű munkást kerekről, lelkes brigádvállalásokról tudósítottunk a munka kezdetén. Most pedig arról van szó, hogy halasztani kell a bányanyitást, különböző számításokra támaszkodva, a világpiaci helyzet elemzéséből szerezve az érveket, s nem utolsósorban figyelembe véve azt, hogy egy ilyen beruházásra napjainkban nem sok pénz jut az ország kasszájából. retet. A hasukat fogták az értekezlet résztvevői a nevetéstől, amikor kiderült, hogy állományon kívüli munka- vállalókkal negyvenszer mosattuk le a lépcsőházat. Volt aki nyolcvan forintért vállalta, akadt aki háromezer- ötszáztíz forintot markolt tel a munkáért. Szóval azt a rengeteg étel-, ital- meg csú- s zópénzelszámolás t ilyen kisstílű, ötlettelen számlákkal, belégekkel raktuk tele, nem tudtunk profi módon bun- dázni. Állítólag találtak júniusi számlákat jégpályabe- Lépőkkel, bérmunkában elvégzett ködvágást és protézisjavítást is. Hált ekkor találtam én ki a rendeletek közötti bújócs- kázás, kiskapukeresés közben Lancsák Győző szinttel mérőt. Felkerült a fizetési listára, a jelenléti ívre, szak- szervezeti tag lett, és havi négyezer-ötszáz forint fizetést kapott, negyedévenként prémiumot, jutalmat. Olyan körültekintően vigyáztunk rá, hogy minden évben sza-- badságra küldtük, kértünk neki szakszervezeti segélyt, kapott asztali naptárt, íróA régi recski ércbánya, miután hosszú évtizedek alatt összesen hárommillió tonna ércet kitermeltek, s a felszínközeli készletek elfogytak, 1980-ra megszűnt létezni. Nyomában már ott nőtt az új, a nagyobb, amely egy esztendő alatt kitermelné azt,' amire a régi bánya csak fél évszázad alatt volt képes, összesen 150 millió tonna mélyen rekedt érc rejtőzik a Mátra alatt. A bemutató után Kovács László szerkesztő riportert, nem elsősorban „filmes” kérdésekkel bombázták a vendégek. Nagy vita alakult ki viszont arról, amiben a film sem mondott végső állásfoglalást : kell-e az országnak a recski ércvagyon? Az Országos Érc- és Ásványbányák vezérigazgatója, aki egy élet munkáját fektette ebbe a vállalkozásba, természetesen semmiféle kételkedő véleményt nem tud elfogadni. Érvel, veszekszik, vitatkozik, a riportban. Súlyos érvek hangzanak el a szert, munkaköpenyt, és kispárnát a feneke alá. Lancsák fizetését én kezeltem, és szeretett főnököm, Porcz Jenő igazgató szabta meg, mire költsük. Ha szerényen is, de jutott pénz az illegális kiadásokra: adtunk borravalót a postásnak, a szénszállító brigádnak, a kurrens cikkekért egy kis csúszópénzt is fizettünk, a kiemelt vendégek ajándékcsomagot kaptak. — Maga találta ki Lancs ákot, tehát maga válaszol a főhatóság levelére — mondta ki a végső szót szeretett főnököm, Porcz Jenő igazgató. — Én mosom kezeimet Egyheti ’gyötrelmes munkával megszületett Lancsák munkakörének a leírása. Eszerint Lancsák olyan interdiszciplináris szakma művelője, amelynek a behavi- orista indíttatású szociológia éppúgy társtudománya, mint az intros pék ción alapuló üzempszichológia, avagy a munkatevékenységek pszi- chohigiéniáját kutató szociográfia. Kiváló szakmai fel- készültségének alátámasztására csakúgy mellesleg megemlítettem, hogy „Interszub- jektív észleléssel ellenőrzött empirikus kijelentések mimikái és gesztusfolyamatai” című doktori értekezését Lancsák summa cum Laude minősítéssel védte meg, s jelenleg a tmk-műhelyben egymással rivalizáló szakmai csoportok ambivalenciájának heterosztereotíp reciprocitását tanulmányozza. Maga találta ki ezt a sok marhaságot? — kérdezte szeretett főnököm, Porcz Jenő igazgató. — Hová gondol, igazgató 'kartárs? Nekem csak érettségim van. Az öcsém most jár egyetemre, ő segített összehozni ezt a kerítésszaggató szöveget. Azért csináltuk így, hogy a főhatóságot elriasszuk a további érdeklődéstől. A riasztás nem sikerült. Két hét múlva újabb levél jött. Lancsák teljes személyi anyagát fel kellett küldeni. Szeretett főnököm kisági Kutatóintézet geológus szakértője mondja el véleményét a befektetés kockázatairól. Megszólalnak a bányászok is, s elmondják, hogy bizony egyre türelmetlenebbül várják a sorsukat is alapvetően érintő „felsőbb” döntést. A riporter nem áll egyik párt mellett sem, elmondat, ütközteti a véleményeket. Kétségtelen tény, még ha nem is kap hangsúlyt a filmben, hogy az idén csak a meglevő berendezések fenntartására jut pénz, s jövőre sem várható más döntés. A recskiekről, a Recsken dolgozókról szól á film, de nemcsak róluk van szó. Áz egész ország gazdaságára hatással lehetnek az itt elköltött forintok. De ne vágjunk a dolgok elébe, hiszen a műsort csak holnap, csütörtökön este látja majd az ország. A riportot hazánk kincséről, amely — úgy tűnik — egyenlőre még túl mélyen van attól, hogy hasznunkra legyen. Hekeli Sándor vett három nap szabadságot, hogy a kézmosást gyakorolja, és tudni sem akart Lan- csákról. Nem mondom, Lancsák személyi anyaga elég jól sikerült Munkáscsaládból származott, elvégeztettem vele af közgazdasági egyetemet a feleségéből vállalati ösztöndíjjal esti tagozaton jogászt csináltam, közben két gyerekük is született, lakást kaptak soron kívül. Szeretett főnököm, Porcz Jenő igazgató, amikor átnézte Lancsák személyi anyagát a gyomrához kapott, és elment betegállományba. Nekem nem volt hova mennem, napokon át az irodában ücsörögtem, s kiszámoltam, ha simán megúszom ezt az ügyet, havi ötszáz forintjával tfz-tizenkét év alatt tudom visszafizetni a Lancsák Győző nevére felvett pénzeket. Persze kaphatok egy év börtönt is, amit le kell ülnöm. Szó sem lehet róla! Rohanok a személyzetishez, ne küldje tovább Lancsák személyi anyagát. Majd azt hazudj uk, hogy Lancsák kilépett a cégtől, és ezzel a kis füllentéssel minden rendbe jön. Elkéstem. Egy hónapig nem történt semmi. Akkor fentről valaki telefonált, hogy Lancsák tartson előadást a főhatóságnál egy közgazdasági továbbképzésen. A témát ő választja ki tetszés szerint. Óriási sikere volt az előadásnak, amelyet „Faktoranalízissel összekapcsolt szociometriái vizsgálatok eidetikus szemléletének generáltézise a fenomenológiai redukciók tükrében” címmel én tartottam ’meg Lancsák helyett. Azóta itt dolgozom a főhatóságnál. Nem tudom, hogy osztályvezetőként ml lesz a dolgom. Még csak egy feladatot kaptami: elsejétől át kell hoznom Lancsák Győzőt a főhatósághoz havi nyolcezer-ötszáz forintos fizetéssel. Itt fog dolgozni mellettem az osztályon. Kiss György Mihály Szilveszter éjszakájának derűs órái után Sebestyén János pótszilveszterre hívta a zenét és történelmet kedvelő hallgatóit. Igaz, ez a történelem inkább rádiótörténet, de mert a dolgok összefüggnek, szó eshetett az újévi ünnepkörben történt eseményekről is: 1941 utolsó hetében Hongkong megadta magát a japánoknak. Az afrikai fronton az angolok folytatták előnyomulásukat és elfoglalták Tobrukot. De hallhattuk Apponyi Albert 1932-ben elmondott intő szavait is: „Ha a jelenlegi súlyos gazdasági válságnak minden szenvedéseit el kell tűrnünk, minden bajával meg kell küzdenünk, akkor érdemes azon elmélkednünk, nem meríthetünk-e abból üdvös tanulságokat... A legtöbb magángazdaság a háború után csökkent gazdasági erejét nem kímélve a háború előtti életmódját iparkodott fenntartani, míg- len az összerogy ásnak első jelei mutatkoztak. Állami gazdálkodásunkban talán túlléptük azt az időpontot, midőn a tévedések látása még könnyen orvosolható helyzetben áll be .. 1932 szilveszter éjszakáján megteltek a Duna-parti és körúti szállodák fényes termei. A pincérek sivalkodó malacokkal futkostak a vendégseregben, folyt a pezsgő és az emberek egy éjszakára elfelejtették az életet, a megoldatlan szociális problémákat, a társadalmi ellentéteket, a munkanélküliséget, nem véve észre, hogy Európa háborúra készülődik. Pedig az év hozott nagyszerű vállalkozást is. Ebben az évben készült el Lakihegyen a nagyadó, amely lehetővé tette, hogy szavunkat egész Európában hallhassák. De hallgassuk csak Szekfű Gyulának az év utolsó napját idéző mondatait: „mindjárt megszólal a büszke Lakihegyen át a rádió, s egy férfias meleg bariton szeretettel üdvözli a fehér lepel alatt nyugvó magyar falvak és tanyák becsületes népét... De a szép jó kívánságot a falvak népe nemcsak azért nem hallja, mert nincs pénze a rádióelőfizetésre, hanem azért sem, mert a telet munfcahi- áoyban, szegénységben és Tíz hét múlva, március 19- én kezdődik az év legnagyobb idegenforgalmi rendezvénye, A budapesti tavaszfesztivál. A fesztivál ideje alatt kulturális rendezvények sorát tartják a Vigadóban: A Mátyás-templomban, a Zene- akadémián, a Műcsarnok nemzeti tárlatot nyit, a Vigadó Galériában Amerigo Tot műveiből rendeznek kiállítást. A Filmglóbusz keretében nemzetközi és nemzeti fesztiválok díjnyertes alkotásaiból vetítenek rövid- és játékfilmeket a Szikra moziban. A fesztivállal egy időben az „Utazás ’82” keretében Budapesten országos idegen- forgalmi centrum nyílik, amely különféle hazai és külföldi utazási programokból nyújt bőséges választékot. Az „Utazás ’82” nemzetközi kinélkülözésben, gondolatok nélkül tölti... A szép beszéd ma is rendesen annak szól, aki elmondja és ritkán használ annak, akinek elmondják.” A naplóíró ezúttal nem a felhőtlen múltat akarta idézni, csak arra mutatott rá, „ha ezt elhagynék, akkor meghamisítanánk a történelmet, és van olyan érett népünk, hogy elviseli a söté- tebb színeket ott, ahol azoknak helye van”. Derűt jelentett a 45 év előtti színes riport a Madárbarátok Országos Szövetségének bemutatójáról, a győztes kanárik hangversenyéről. A hangok nagyon is emberiek voltak: „Én megmondom a véleményemet, azért, mert nem vagyok arisztokrata. — Fütyülök a rendre. A művészének nem rend és iskola kell, hanem tehetség. — Itt nem szájjal kell győzni, hanem egzakt tudással” — De a vesztesek nem fogadták el a zsűri döntését, óvást jelentettek be és ahogy szokott lenni ők is fütyültek egymásra. Mesés idő volt az, amikor a riporterek megértették a madarak beszédét is! Volt még néhány hír 1946- ban arról, hogy New Yorkban sztrájkolni kezdtek a tőkések, hogy Truman átnyújtotta Molotovnak az atombomba receptjét, hogy Franco borbélyműhelyt nyitott Madridban. De hát -ezek álhírek és vágyálmok, mint ahogy az az emberek hiedelme arról, hogy az új évvel valami új kezdődik és van értelme a nagy fogadkozásoknak. Az élet és természet törvénye, hogy a világ dolgai nem állnak meg, hogy azok a vonatok, amelyek 1981-ben indultaik el, ha néhány perccel is, de éjfél után, 1982-ben érkeznek meg állomásaikra. Azért is jó azonban visz- szatekjnteni a múltba, mert képei, ha most csak egy-egy pillanatra csupán felidéződnek, gondolkodásra késztetnek. Az elröppenő szavak is örökéletűek, ha olykor évtizedeken át némák is maradnak, olyanok mint elfelejtett, elő nem hívott filmtekercsek képei, amelyek egy ügyes érintésre felfénylenek. állítás — összhangban az ötnapos munkahéttel — hétvégi és több napos utak sorát ajánlja a Zalai dombságtól a szatmárberegi síkságig. Országjáró programokat szerveznek aiz idegenforgalmi hivatalok és az utazási irodák is. Az eddig még föl nem fedezett természeti értékek és kirándulóhelyek megismertetésére, a több szabad idő értelmes eltöltésére próbálnak újszerű ajánlatokat tenni az Utazás ’82 kiállítás résztvevői. Mottójuk: „Ismerd meg az ország másik végét”, autósoknak, gyalogosoknak, egyedülállóknak és családosoknak egyaránt szól. Több nemzetközi rendezvény is kapcsolódik a tavaszi programokhoz, így például Budapesten tartja ülését március 23. és 26. között az Idegenforgalmi Világszövetség Európai Bizottsága. Pécsi Ildikó, Ruttkay Éva, Psota Irén, valamint Lukács Sándor líjra nyit az egri irodalmi presszó Több sikeres évad után újra várja az előadóestek kedvelőit a Megyei Művelődési Központ és az egri Dobos Cukrászda közös rendezésében a Zenés Irodalmi Presszó. Januártól március elejéig négy neves művész produkciójában gyönyörködhet a közönség. A presszó vendége lesz Pécsi Ildikó, Ruttkay Éva, Psota Irén és Lukács Sándor. Az első programra január 12-én, kedden, kerül sor. Este 8 órától Pécsi Ildikó Bizalom című előadóestjét hallgathatják meg az érdeklődők. . másik oldalról is: pénzügyi szakember, és a VilággázdaEbergényi Tibor Március 19. Budapesti tavaszfesztivál
