Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-30 / 25. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1982. január 30., szombat Hogyan hasznosíthatjuk itt a Földön a csilla­gokból szerzett információkat? Milyen gyakor­lati jelentősége van a csillagászatnak? Mai összeállításunkban e témakörből adunk érde­kességeket. Szó esik a piszkéstetői obszerva­tórium munkájáról is. Itt hívjuk fel a figyelmet egy mai televíziós programra: Csillagkereső címmel portré készült Lovas Miklós csillagász­ról. UFO helyett lepkék Bemutatjuk a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetét A csillagokból kell ellesni a jövő energiáját Az észlelések központja: Piszkéstető Az UFO-észlelések (isme­retlen eredetű tárgyak az égen) közül néhányat ván­dorló ' rovar tömegek, okozhat­tak — véli több rovarkuta- tássa! foglalkozó tudós. Az­zal érvelnek, hogy a fenyő­araszoló tömeges megjelené­se egybeesett az adott terü­letről érkező UFO-bejelenté­sekkel. A jelenség okát la­boratóriumban vizsgálva ki­mutatták, hogy a lepkék erős elektromos térben feltöltöd-' nek, és a mikrokisülések miatt fényleni látszanak. A sötét laboratóriumban már egy lepke fényét is jól lehet Az amerikai National Bu­reau of Standars laboratóriu­mában olyan felületet sike­rült előállítani, amely a rá­eső fény 99,5 százalékát el­nyeli. Nikkel és foszfor ke­verékéből álló anyagot salét­romsavval marattak, így jött létre a legfeketébb felület, amelyeket valaha is előállí­tottak. A gyakorlatban ez az eredmény még nem haszno­sítható, mert a fényelnyelő A kőolaj és a földgáz je­lenleg és az elkövetkező év­tizedekben is döntő szerepet játszik az emberiség fűtő­anyag- és energiagazdálko­dásában . Az ismert lelőhelyek azonban né­hány évtized múlva veszítenek jelentőségük­ből. Pótlásuk újabb olaj- és földgázlelőhelyek feltárásé­val (a viliágtengeren, Grün- landon, Antarktiszon stb.), valamint új szénbidmogénfor- rások: a gázhidrátok kiter­melésével lehetséges. A gáz­hidrát-lelőhelyek létezését az látni több méter távolság­ból. Mivel a fenyőaraszoló igen nagy tömegekben ván­dorol — megfigyeltek már 100 kilométer hosszú és 25 kilométer széles rovarfelhőt is —, megfelelő meteorológi­ai körülmények esetén az ál­latok úgy feltöltődhetnék, hogy a felhő éjjel is fénylik. A diffúz, gomolygó fénylést, az okot nem ismerő megfi­gyelők „természetesen” UFO- nak vélhetik. A két kutató most a régebbi UFO-beje- lentéseket tanulmányozza, így kíván adatokat szerezni a lepkék vándorlásáról. nem elegge szilárd. Olyan, a szilárdságot növelő védőbe­vonattal kellene ellátni, amely a fényt nem veri visz- sza. Amennyiben sikerülne a fekete felület és a védőbevo­nat ilyen kombinációját gaz­daságosan létrehozni, úgy például a napfény energiáját sokkal jobban elnyelő nap­fény-kollektorokat lehetne előállítani. 1960-as években bizonyítot­ták be. A számítások szerint a természetes gázhidrátok keletkezéséhez a szárazföl­dek több mint 27 százalé­kán kedvezőek a feltételek. A világtenger területén ez az arány a 90 százalékot is el­éri. A gázhidrátök külsőleg a jéghez hasonlítanak, és már a XIX. század elején felfedezték őket. Feltárásuk­ra, kitermelésükre azonban csak a mai technikával ke­rülhet sor. \ A Szabadság-hegy tetején, közel a Normafa zöld terü­letéhez egy hatalmas, gyö­nyörű parkban helyezkedik el a hazai csillagkutatás központja, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Csillag- vizsgáló Intézetének több objektumból álló, szétszórt épületegyüttese. Ismerkedjünk meg az in­tézet felépítésével, múltjá­val és jelenével Szabados László tudományos titkár segítésével: — Bár a csillagos ég ku­tatásának, mint alapkutatás­nak közvetlen haszna nincs, de az emberiség története folyamán mindig szükségét érezte annak, hogy foglal­kozzék a csillagokkal. Gon­doljunk csak az egyiptomi­akra, akik már az ókorban is behatóan érdeklődtek a csillagvilág iránt, a Szíriusz csillag helyzetének állása alapján • jelezték papjaik előre a termékeny Nílus fo­lyó áradását. De más kul- túrnépeknek is érdekükben állt a csillagokkal való is­merkedés — mondja beve­zetőül Szabados László tu­dományos kutató. — Magyarországon régóta foglalkoznak csillagászattal? — Ez az ország élén álló felvilágosult uralkodó szemé­lyétől vagy más jeles egyé­niség, korabeli gondolkodó éleslátásától függött. Mátyás király idejében például ide­genből érkezett jeles csilla­gászok telepedtek meg Bu­dán ... Más kérdés, hogy mit értettek akkoriban csi- lagászaton. — Az első hazai csillag- vizsgáló mikor és hol szü­letett meg? — A Nagyszombati Egye­temen alapították meg az első állami csillagdát. Ám amikor az egyetem Budára települt, a csillagvizsgáló kezdetleges műszereivel együtt a budai Citadellára költözött az 1815-ös eszten­dőben ... Azóta persze hi­hetetlen fejlődésen ment ke­resztül ez a tudományág. A Citadella csillagvizsgálóját a szabadságharc ideje alatt szétlőtték. Utána nagyon hosszú éveken át nem volt állami csillagvizsgálónk, csak a nagyon gazdag fő­urak engedhettek meg ma­guknak magáncsillagdát. — Ma is létezik amatőr csillagvizsgáló? — Az amatőr csillagászat léte akkor is, ma is szük­ségszerű. Bizonyos űrt pó­tolnak a hivatásos csillag- vizsgálók mellett, s mindezt hobbiból! Olyan témákkal is foglalkoznak, amelyekkel a hivatásosok nem tudnak. Nálunk ma körülbelül tíz­ezer amatőr csillagászt tar­tanak nyilván a Csillagászok Baráti Körének tagjaként. — Miként alakult tovább az állami csillagvizsgáló sor­sa? A Citadella csillagvizsgá­lójának pusztulása után so­káig nem volt semmi. Kon- koly-Thege Miklós 1869-ben ógyallai birtokán alapított magáncsillagdát, amely jó műszerekkel volt ellátva; az államra hagyta, ekkor kez­dődött el egy új korszak. Konkoly-Thege 1911-ig ve­zette itt a megfigyeléseket, majd meteorológiai kutatá­sokkal kezdett el foglalkoz­ni. Ez volt a „Konkoly-The- ge-alapítvány, asztrofizikai obszervatórium", amely az első világháború után, a húszas években átköltözött a régi Sváb-hegyre, azaz a mai Szabadság-hegyre, ahol most is létezik. — Mekkora volt ez a csillagvizsgáló indulásakor? — Valószínűleg igen ki­csi intézmény lehetett. Egy csillagvizsgáló jelentősége attól függ, mekkora távcső van a birtokában! Tény, hogy a harminc években itt már három távcsővel folytak a megfigyelések, s a legnagyobb műszernek hatvan centiméteres átmé­rőjű tükre volt. Ez ma na­gyon kicsike méretnek szá­mít már. A másik két táv­cső még kisebb volt, alig tizenöt centiméteres tükrök­kel, amelyből ma több ezer van az amatőr csillagászok birtokában. — Milyen programmal kezdte el munkáját a csil­lagvizsgáló? — Detre László volt az intézet igazgatója a har­mincas években, néhány esztendeje halt meg, ő ala­kította ki a fő profilt: a változó fényű csillagok meg­figyelését. Ezeknek a fény­változásoknak a megfigye­lésére rendezkedtünk be. — Budapest égboltja mennyire alkalmas ma meg­figyelésekre? — A tudományos igények kielégítéséhez tiszta égbolt­ra van szükség, s ez -sajnos ma már itt nincs. Ezért ke­restünk előreláthatóan új helyet, még az ötvenes évek elején, a Mátrában levő Piszkéstetön, amely azóta észleléseink központjává lett. Az ott felépült obszer­vatóriumban három nagy távcső működik jelenleg: az első nagyobb méretű táv­csövünk 1 méter 90 centi­méter; a második 2 méter 50 centiméter; a harmadik 1 méter 50 centiméter átmé­rőjű tükörrel van felszerelve. — Mivel foglalkoznak je­lenleg a csillagászok? — Három témával foglal­kozunk rendszeresen: Pisz- késtetőn, illetve itt, a Sza. badság-hegyen a változó csillagok megfigyelésével, valamint a Tejút-rendszer szerkezetének vizsgálatával; és végül a mesterséges hol­dak mozgásainak megfigye­lésével a Föld felső légkö­rében. (Ez utóbbival a már korábban is létezett, de idő­közben hozzánk csatolt ba­jai obszervatóriumban fog­lalkoznak munkatársaink.) — Milyen tudományos gárdával, rendelkeznek? — A Csillagászati Intéze­tet 1975. óta Szeidl Béla igazgató irányítja. Nem va­gyunk sokan, a kutatók, vagyis a csillagászok száma mindössze 21, s az összlét- szám á kiszolgáló személy­zettel együtt 51 ember. Eb­ből kitűnik, hogy mi va­gyunk az Akadémia termé­szetkutató intézményei kö­zött a legkisebb. — A csillagászat megle­hetősen elvont jellegű tu­domány. Mégis miben mér­hető le az önök kutatásainak hasznossága? — ^Valóban roppant nehéz lemérni, de egyféleképpen mégis lehetséges, mégpedig azzal, hol helyezkedünk el a nemzetközi előnyben! A csillagos ég közös! A csil­lagászat nemzetközi tudo­mány, a lehető legnemzet­közibb. Éppen ezért szoros együttműködésre van szük­ség az országok, a nemzetek között, hogy egy-egy égi je­lenséget innen a Földről megfigyelhessünk ... Léte­zik a Csillagászok Uniója, amely nemzetközi szervezet, ennek keretében cseréljük ki egymás közötti informá­cióinkat. Ezen belül van a „Változó csillagok bizottsá­ga”, amelynek angol nyelvű információs bulletinjeit a mi intézményünk nyomdájában készítjük el, elég nagy gyor­sasággal, és juttatjuk el minden jelentős csillagászati intézetnek. így mi, magyar csillagászok központja va­gyunk a változó csillagok in- fomrációcseréjének. — Minden kutatónak kü­lön kutatási témája van. Az észlelés magában még nem eredmény, ezeket fel is kell dolgozni. Piszkéstetön a távcsőről a megfigyelési eredmények automatikusan számítógépre kerülnek. Ezek persze nyers adatok, ame­lyekből valamilyen ered­ményt kell kihozniuk a ku­tatóknak, hiszen céljaik van­nak. A munkatársak többsé­ge észleléssel foglalkozik, ezért rendszeresen kijárunk Piszkéstetőre, s ott töltünk havonta legalább egy hetet. Néhányan itt helyben, a Sza­badság-hegyen végzünk ész­leléseket, de az itt levő há­rom kupolából ma már csak egy a miénk, kettővel az egyetem rendelkezik. — A csillagászat költséges tudomány? — Valóban az ... Az ál­lami költségvetésből nehéz milliókat kapunk, s ha van lehetőségünk, külföldön meg­vásároljuk a szükséges opti- mákat, műszereket, de emel- let házilag is építünk elekt­romos műszereket. — Végezetül még egy kér_ dés: mennyiben tölti be ma a Csillagvizsgáló Intézet rendeltetését? — Elvégezzük a kijelölt, szükséges feladatokat, és nemzetközileg elismernek. Munkánk értelme persze nagyon áttételesen jelentke­zik. Célunk megismerni a csillag bensejében lejátszódó folyamatokat: az anyag fej­lődését az energiatermelés jövője szempontjából. Mi előre tekintünk, amikor az energiaproblémákról már nem lehet csak földi vonat­kozásban gondolkodni. A csillagokból kell ellesnünk a jövő energiáját! Mi tehát hosszú távú feladatok meg­valósítására készülünk. S emellett még persze az em­beri kíváncsiság is vezérel bennünket: mi van a Földön kívül? Szémann Béla összeállította: Hekeli Sándor Óriás távcső kémleli az eget Hogyan keletkezett a Giordano Bruno-kráter Egy óangol krómkában található a következő fel­jegyzés: „1178. június 18- án este, néhány becsületes polgár megfigyelte, hogy a növekvő Hold keskeny sar­lójának felső hegye leválik, és a hasadékból lobogó fáklya tör elő.” Nyolc évszázaddal ké­sőbb — 1976-ban — J. Hartung azt a véleményt fejezte ki, hogy a holdsar­ló felső hegyének leválása kapcsolatban lehet a Hold túloldalán található Gior­dano Bruno-ikráter keletke- zésével. Hartung szerint a krátert előidéző meteorbe­csapódás alkalmával bekö­vetkező erupció oszlopa ár­nyékot vetett a megvilágí­tott holdsarfóra, és látszó­lag két részre szakította. Két francia kutató nem­rég végzett számításai meg­erősítik Hartung feltevését. Arra utaltak, hogy a be­csapódáskor felröpített kő­zettömeg ballisztikus gör­béi igen nagy magasságot értek el a Hold felszíne fe­lett. A Földről megfigyel­ve látószögük a holdsarló tízszeresét is meghaladta. A feldobott kőzettömeg, amennyiben elég sűrű és átlátszatlan volt — csodá­latos látványt idézhetett elő. A húsz kilométer átmé­rőjű kráter keletkezésekor fellépő forgatónyomaitékot is kiszámították: ez alap­ján kétségtelen^ hogy ek­kora kráter keletkezése nemcsak vizuálisan volt megfigyelhető a Földről, hanem olyan dinamikai je­lenségeket is előidézett, amelyek ma is mérhetőek. A legfeketébb fekete réteg 'mechanikailag még Új energiaforrások — a gázhidrátok Az intézet obszervatóriuma a jellegzetes forgó kupolával

Next

/
Thumbnails
Contents