Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-29 / 24. szám

^ NÉPÚJSÁG, 1982. január 29., péntek Tátrai sítábor, sikeres hollandiai túra után r Újra itthon az egri pólósok Az alapozás elején még a súlyzóké a „főszerep”. Képünkön Kelemen Attila és Búza Gábor (Fotó: Szántó György) Az új esztendőben az Eger SE OB I-es vízilab­dázói eddig több napot töl­töttek külföldön, mint itt­hon. Január elején Cseh­szlovákiába utaztak, ahol a Magas-Tátra hóval borított lejtőin síeléssel, túrázással kezdték az évet. A sítábort valamennyien sérülés nélkül úszták meg, a szabad leve­gőn mozgással töltött 5—6 óra kellemes alaphangulatot teremtett a további munká­hoz. Rövid itthoni rákészülést követően ismét csomagolt a csapat, Hollandiába indult. Felejthetetlen élményt kí­nált az utazás, ragyogó tisz­ta időben szálltak át Euró­pa fölött,, ami a repülőgép személyzete szerint is ritka­ság. Amersfoortban pedig olyan fogadtatásban része­sültek, olyan baráti szere­tettel vették körül őket, amilyenre legmerészebb ál­maikban sem számítottak. Immár egy évtizedes a kap­csolat a hollandiai kisváros pólósaival. Az utóbbi négy esztendőben azonban az ESE nem küzdhetett a Van Hasaién Kupáért, melyre a győztesek között már két­szer is rá vésték az egri egyesület nevét. De a kap­csolatok szálai, — erről’ ta­núskodott a fogadtatás — nem szakadtak el. Nyilván az is hozzájárult a mieink­kel szemben tanúsított meg­különböztetett figyelemhez, hogy a holland vízilabda­válogatott jelenlegi szövetsé­gi kapitánya a sportág leg­jelesebb egri személyisége: Pócsik Dénes. Az ESE csapata nem val­lott szégyent, sőt az erős nemzetközi mezőnyben vá­rakozáson felül helyt állt. Azt is tudni kell, hogy a hollandoknál most folyik a bajnoki küzdelem, a CN Barcelona BEK és Szuper Kupa győztes klasszis csa­pata pedig szintén előbbre tart a felkészülésben, mint az alapozáshoz most hozzá­látó egriek. Az eredménye­ket már közöltük lapunk­ban, csak a Barcelonától és a holland Alphentől szen­vedtek vereséget az egriek, míg az NSZK-beli Spandau 04-et, a holland listavezető, De Robbent, valamint a ven­déglátó AZTC Amersfoortot legyőzték. A 26. alkalommal megrendezett Van Hasaién Kupát a spanyolok vitték el, az ESE azonos pont szá­mot ért el a második és harmadik helyezettel, s csak gólkülönbsége miatt került a negyedik helyre. Ez az eredmény egy olyan nem­zetközi tornán, ahol három BEK-finalista is indul, ahol olyan játékvezetők bíráskod­nak mirit a spanyol Asen- cio, a belga Fuchs, ahol a főbírói tisztet a holland Goose, a FINA végrehajtó bizottságának tagja tölti be — egyáltalán nem lebecsü­lendő. Az egyéni teljesítmények­ről, Kelemen, Gyulavári, és Nagy, valamint a három ka­pus — Lipovics, Leffler, Kiss — jó szerepléséről ko­rábban már hírt adtunk. Az összképhez tartozik, hogy két spanyol — a klasszis képességekkel villogó Estiar- te, és társa, Aguilár — mö­gött a góllövő listán Nagy Pista végzett a harmadik helyen. Az elismerésről ta­núskodik az is, hogy a ven­déglátók már most meghív­ták a jövő évi tornára az Eger SE együttesét. Rész, vételük azonban attól függ, hogy a MUSZ elnöksége hozzájárul-e a túrához, vagy sem. A torna után egyébként edzőmérkőzést játszott az ESE a holland válogatottal, Leiden városá­nak csapatával, amely a holland bajnokság harmadik helyezettje, és az AZTC Amersfoortal is. A játéko­sok ellátogattak Amsterdam­ba, Utrechtbe, Leidenbe, él­ményekben gazdag program­mal töltötték a hollandiai napokat. A nemzetközi tor­na egyik finanszírozója pél­dául a labdarúgó-világsztár Johann Cruyff sportruházati cége. Az egri fiúk találkoz­tak a tornára ellátogató hí­res focistával, autógramját többen őrzik kedves emlék­ként. Több újonc utazót is ava­tott a társaság. Egyikük, Leffler korábban már két­szer állt az utazás küszö­bén, de csak most jutott ki Hollandiába. Ö igazán kü­lönös élménnyel tért vissza a túráról: a kellemes idő­ben egy korcsolyázgató hol­land kisfiú alatt beszakadt a jég, és „Lefike” lélekje­lenlétén, gyors közbelépésén múlott, hogy a gyerek ki­szabadult a vacogtatóan hi­deg víz fogságából. Persze a sportágban szer­zett tapasztalatok sem lebe­csülendők. Tanulhattak a fi­úk a spanyoloktól, akik pél­dásan jó, erőszakos, gyors, ugyanakkor ötletes játékot mutattak be, míg a hollan­dok remek úszáskészségük­kel jeleskedtek a tornán. A most itthon következő napok a külföldi program­hoz képest szürkébbek, de hasznosabbak, szükségessé­güket senki nem kérdőjelezi meg. Ezen a héten és még a következőn is alapozik a csapat, ebben a munkában az intenzív gimnasztikázás, a kondicionáló teremben végzett erőfejlesztés és a hosz- szútávú, 6000 méteres futás egyaránt szerepel. Az úszás a kezdeti időszakban még szoktató jellegű. A felké­szülés módja némileg eltér a korábbiakban speciális erőfejlesztésre és úszásra ta­golt szakaszos programtól. A következő hetekben is ha­sonló elképzeléssel kísérle­teznek, az úszóedzéseken na­gyobb szerepet kap a lab­dával végzett gyakorlás, ami nem csökkentheti a terhe­lést, mert ugyanolyan inten­zitással kell végrehajtani a feladatokat, mint labda nél­kül. A tavalyi keret nem vál­tozott : Lipovics, Leffler, Kiss, P. (kapusok), Kelemen, Gyulavári, Nagy, Búza, Danes, Vincze, Madarast, Vecseri, Holló, Eged, Bá­lint (mezőnyjátékosok). Februártól viszont két új fiú is bekapcsolódik a mun­kába, a Vasas két volt ifis- táját, a fürge, mozgékony balkezes csatár Pacsait és a védőjátékban foglalkoztat­ható Czakót egy évre köl­csönadta az ESE-nek. Az áprilisban kezdődő OB I-es bajnokság sorsolását a szö­vetség február első felében készíti el. Virágh Tibor A tavaszi idényre készülnek A megyei labdarúgó-baj­nokságban szereplő csapata­ink is megkezdték a felké­szülést a tavaszi idényre. Er­ről az edzők és a szakosz­tályvezetők tájékoztatásai alapján közlünk összeállí­tást: EGERCSEHI BÁNYÁSZ SK A bányászgárda január 12-én az új edző, Nagy Fri­gyes irányításával látott munkához. A korábbi edző, Juhász Attila szerződését a sportköri vezetés nem hosz- szabbította meg. Az alapo­zás kezdete előtt a játékosok orvosi vizsgálaton vettek részt. A heti edzések száma 4—6 között változik. A sike­res felkészülés feltételei biz­tosítottak. A zord időjárás­ban a tornatermi foglalkozá­sok kerültek előtérbe. Az őszi idényben szerepelt játékosállományban jelentős változások történtek. Suba József, Szabó József, Kisger- gely János és Demjén And­rás a visszavonulás gondola­tával foglalkozik, a jelenleg folyó felkészülési munkában nem is vesznek részt. Oj ar­cokat is lehet látni: Erdélyi György, az Eger SE-ből, Mu­rányi Endre pedig Borsodná- dasdról igazolt Egercsehibe. Katonai szolgálata letöltése után számítanak Székely Ká­roly játékára is. Nagy Frigyes edző a kö­vetkező játékoskeretből je­löli majd ki a kezdő tizen­egyet és a kispadosokat: Ba­logh, Tóth (kapusok), Balázs, Pirkó, Fehér, Holló, Dorkó 11., Telek, Székely (védők), Erős, Ács, Boldizsár, Punka (középpályások), Dománszki, Csizmadia, Karanyic, Var- gyas, Erdélyi, Murányi (csa­tárok). Az ifjúsági csapattal Var- czába Ágoston, a serdülőkkel pedig Szeleczky János fog­lalkozik. A felnőtt csapat szerény anyagi körülmények közepette — a bázisszervek támogatása nem kielégítő —, igyekszik majd kiharcolni a megyei osztályban maradást. FÜZESABONYI SC Az őszi első helyezett együttes január 17-én heti öt edzéssel Benke Ferenc edző irányításával kezdte meg a felkészülést. A foglal­kozásokat a szabadtéren és a gimnázium tornatermében tartják. A már katonai szolgálatát töltő (ősszel bevonult) Szat­mári, Lakatos J. és Jónás után hamarosan bevonul Nagy László és Lakatos Ist­ván is. öt strandar játékost nehéz lesz pótolni! Ebben a kényszerhelyzetben fiatalíta­ni kénytelen a szakvezetés, még ha „elúszik” is az első hely. Az ifjúsági csapatból Veres után Káló és Gulyás is tagja lett a felnőtt keret­nek. A volt MÁV HAC-os Makkai leigazolása folyamat­ban van, aki közel kétévi ki­hagyás után jelentkezett já­tékra. Nyitott kérdés még Jakab és a főiskolás Pintér szerepeltetése. Előtérbe ke­rült Fekete János búcsúzta­tása, aki korábban hosszú ki­hagyás után leakasztotta a szögről a cipőt, s csapata rendelkezésére állt. Az FSC játékoskerete a következőképpen alakult: Fodor, Kocsis (kapusok), Si­mon Z., Kovács, Csapó, Csir­ke, Bartók, Káló (hátvédek), Szász, Bóta, Verebélyi, Gu­lyás, Makkai, Mata (közép­pályások), Lukács, Szabó, Perge, Veres, Benke (csatá­rok). A felnőtt' csapat kapusai­val időnként Turóczy János, az ifjúsági csapat edzője is foglalkozik, a serdülőket Perge András edzi. A bajno­ki rajtig hét előkészületi mér­kőzést játszanak a piros-ké­kek, a fiatalítás mellett az eddigi eredményesség szin­ten tartását tűzték ki célul. GY0NGYÖSHALÁSZI TSZ SK A húszas játékoskeret ja­nuár 4-én kezdte meg a fel­készülést Bársony József ve­zető edző irányításával. Hét­fő kivételével naponta mun­kaidő után 17.30-tól 20.30-ig tartanak edzéseket január végéig. Január 13. és 18. kö­zött a szövetkezeti gárda ed­zőtáborozáson vett részt Mátrafüreden. Az első csa­pat játékoskeretébe négy if­júsági korú labdarúgó kapott meghívást. Kántor és Győri L. sérülése miatt még nem kezdhette el az alapozást. A felkészülés időszakában a csapat rendelkezésére áll az általános iskola szükség-tor­naterme, valamint a világí­tással ellátott kispálya. Ér­zékenyen érinti majd a csa­patot, hogy várhatóan né­gyen tényleges katonai szol­gálatra vonulnak be. Ezzel szemben csak Erdélyi szerelt le. Az előzetes tervek sze­rint 9—10 edzőmérkőzés sze­repel a bajnoki rajtig. A sportkör vezetősége a bajnokság kezdete előtt a biztos bentmaradást tűzte ki célul, de a sikeres ősz után a szakvezetés az első hat hely egyikére várja a csa­patot. A serdülő, az ifjúsági és a második csapat (ez utóbbi a járási bajnokságban szerepel), január 17-én kezd­te meg a felkészülést. Az ifjúságiakat Tóth György, a serdülőket Győri Miklós, a második csapatot pedig He- gede Árpád készíti fel. A szakosztály sikeres működé­séhez az anyagi feltételek ez évben is biztosítottak, a ter­melőszövetkezet, a községi tanács és a baráti kör jó­voltából. SELYPI KINIZSI A gyáriak edzéseit tovább­ra is Sárközi György irányít­ja, január 12-én láttak mun­kához. Heti négy edzés sze­repel a programban. Az erőnlét fokozására tornate­rem és két szabadtéri pálya áll rendelkezésre. Februártól sorozatban játszanak edző­mérkőzéseket. A játékoskeretben változás várható. Honvédségi bevo­nulás miatt Ludányi, Lán- ezos, és Terényi távozásával számolnak. Leszerel és visz- szatér a cukorgyáriakhoz Juhász és Dodog. Ezen kívül egy új játékos átigazolása van folyamatban. A bajnokság végére az 5—8. hely valamelyikének a megszerzését tűzték ki cé­lul. Az ifjúsági csapattal Tari Lajos, a serdülőkkel pedig Jagodics István fog­lalkozik. Anyagi szempontból a működés feltételei biztosí­tottak. Ökölvívás Hatvanban rendezték meg He­ves megye egyéni ifjúsági és felnőtt ökölvívó-bajnokságát, ahol a következő eredmények születtek. Ifjúságiak, papírsúly: 1. Balogh Bertalan (Hatvan), 2. Csoszó Tibor (Egri DSK). Lég­súly: 1. Csík Tibor (Zalka SE), 2. Lantos Ferenc (Hatvan). Har­matsúly: 1. Lakatos József (Pe- tőfibánya). Pehelysúly: nem volt induló. Könnyűsúly: 1. Be- nei László (Hatvan), 2. Oláh László (Petőiibánya), 3. Magyar György (Egri DSK). Kisváltó- súly: 1. Zólyomi István (Pető- fibánya), 2. Mészáros György, 3. Fehér László (mindkettő Zalka SE). Váltósúly: 1. Bereznai Ta­más (Hatvan), 2. Sári Attila (Zalka SE). Nagy váltósúly: 1. Vasas László (Egri Építők), 2. Csernyák István (Zalka SE). Középsúly: 1. Bognár Zsolt (Eg­ri Építők), 2. Lázár József (Hat­van), 3. Burucz László (Petőfi- bánya). Félnehézsúlyban és ne­hézsúlyban sem volt induló. Szuper nehézsúly: 1. Cseh Lász­ló (Petőf ibánya). Felnőttek. Papírsúlyban nem volt induló. Légsúly: 1. Varga János (Hatvan). Harmatsúly: 1. Makkai József (Hatvan), 2. Szűcs Sándor (Petőfibánya). Pehely­súly: 1. Lakatos János (Hatvan), 2. Nagy Miklós (Egri Építők). Könnyűsúly: 1. Varga Gábor (Zalka SE), 2. Vasas János (Pe­tőfibánya). Kisváltósúly: 1. Zsí­ros János (Zalka), 2. Csókás István (Zalka), 3. Jónás József (Egri DSK). Váltósúly: 1. Var­ga Imre (Zalka), 2. Farkas Béla (Egri Építők), 3. Lakatos György (Petőfibánya). Nagyváltósúly: 1. Török Sándor, 2. Lakatos Géza (mindkettő Zalka). Középsúly: 1. Seres Gábor (Zalka). Félne­hézsúly: 1. Tóth László, 2. Ste- fán Ferenc (mindkettő Zalka). Nehézsúly: 1. Fehér Gyula (Zal­ka), 2. Harmos Imre (P.-bánya). Szupernehézsúly: 1. Gschwendt- ner László (Hatvan), 2. Mátuslk György (Petőfibánya). Összesített pontversenyben; if­júsági és felnőttek: 1. Zalka SE 59, 2. Hatvan 41, 3. Petőfibánya 32, 4. Egri Építők 17, 5. Egri DSK 4 ponttal. Üttörö, serdülő, ifjúsági és felnőtt korcsoportú­ak pontversenyének a végered­ménye: 1. Zalka SE 107, 2. Egri Építők 86, 3. Hatvan 70, 4. Pető­fibánya 49, 5. Egri DSK 24 ponttal... Mint ismert, ebben az eszten­dőben is megrendezik a megyei válogatottak csapatbajnokságát. Heves megye válogatottja Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár és Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyével játszik egy csoportban. Az oda­visszavágó alapon lebonyolításra kerülő találkozók időpontjaj (elölállóak a pályaválasztók): Február 14.: Heves—Hajdú-Bit har, február 21.: Heves—Sza- bolcs-Szatmár, február 28.: He-: vés—B.-A.-Z. Március 17.: Hajdú- Bihar—Heves, március 21.: Szál bölcs—Heves, március 28.: Bor­sod—Heves. A megyei szövetség kor- és súlycsoportonként a kö­vetkező ökölvívókat vette szá­mításba a válogatottnál. Serdülők. Kispapírsúly: Szalai Tamás (Eg­ri Építők), Karsai Róbert (Egri DSK). Harmatsüly: Tóth Tibor (Egri Építők), Kis Gyula (Zalka SE). Váltósúly: Lakatos János (Hatvan), Fávor József (Egri DSK). Középsúly: Baranyai At­tila, Molnár Attila (mindkettő Zalka SE). Ifjúságiak. Légsúly: Csik Tibor (Zalka SE), Lakatos József (Petőfibánya), Lantos Fe­renc (Hatvan). Pehelysúly: Oláh László (Petőfibánya). Kisváltó­súly: Zólyomi István (Petőfibá­nya), Mészáros György (Zalka SE). Váltósúly: Bereznai Tamás (Hatvan), Sári Attila (Zalka SE). Középsúly: Bognár Zsolt (E. Épitők). Felnőttek. Légsúly: Varga János (Hatvan). Pehely­súly: Varga Gábor (Zalka SE), Lakatos János (Hatvan). Közép­súly: Zsíros János (Zalka SE), Vasas János (Petőfibánya). Kis­váltósúly: Csókós István, Var­ga Imre (mindkettő Zalka SE). Nagyváltósúly: Török Sándor, Lakatos Géza (mindkettő Zalka SE). Félnehézsúly: Tóth László (Zalka SE). KJ w • ■ •• a rw „Március donto hónap lesz...” Beszélgetés Verrasztó Zoltánnal, aki még nem adta fel Verrasztó Zoltán ebben az évben jubilál: tíz esztendő je Müncheniben szerepelt először olimpián, s azóta egyformán 3—3 ötkarikás játékon viliág- és Európa- bajnokságon vett részt. A legutóbbi fellépése a tava­lyi; spliti Európa-bajnoksá- gon nem elkerült, nem ju­tott döntőbe. A versenyutón és azóta is elég nagy csend veszi körül azt a sportolót, aki Hargitay Andrással és Sós CsabávaJ1 éveken át „fémjelezte” a magyar úszó­sportot. Mi van most Verrasztó Zoltánnal ? — erre a kérdés­re keresett választ Kozák Mihály, aiz MTI főmiunkiatái- sa, amikor beszélgetett a vi­liág- és Európa-bajnokkal, olimpiai ezüst- és bronzér­messel. — Minden aktív sporto­ló életében elkövetkezik az a nap, amikor .búcsúzik a ver­senyzéstől vagy játéktól — mondta. Én is gondoltam már erre, hiszen életemet nemcsak az úszás töltötte és tölti ki, hanem a jövőmet is meg kell alapozni. A Testne­velési Főiskolán elvégeztem a szakedzői tanfolyamokat, e jelenleg az orvostudomá­nyi egyetem másodéves hall­gatója vagyok. Óriási a tan­anyag, legalább annyi időt és energiát emészt fel a vizsgákra történő felkészü­lés, mint az úszásban egy olimpiára, vagy egy világ- bajnokságra. S akikor, ami­kor az évek lassan elszáll­nak, s mind több a fiatal vetélytárs, ebben a kettős helyzetben nehéz verseny­ben maradni. Most is pél­dául naponta 3—4 órát úszom, tornászok, de leg­alább ennyit tanulok a kö­zeli vizsgámra. Verrasztó nélkül hosszú esztendőkön át a hát- és ve­gyesúszás világranglistája szinte elképzelhetetlen volt. Az 1981-es rangsorban mind­össze egy számban, a 200 m vegyesen a szerény 21. he­lyen húzódik Imeg a neve 2:07.19 perces idővel. A töb­bin nem található... — Igen, ez az amit emlí­tettem, hogy nagy a konku­rencia. A pályafutásomban az idei mólreius döntő hó­napnak ígérkezik. No, nem azért, mert ekkor leszek 26 éves, hanem elképzelésem szerint, — s ezt megbeszél­tem edzőmmel!, Széchy Ta­mással — ekkor kell majd felmérnünk, hogy a téli erős edzések után rendelkezem-e olyan alappal, amely biztató lehet a folytatásra. Egyéb­ként is mintha a vegyes- úszásban volnának több esé­lyeim. Igaz, nagyon, erős a mezőny, kitűnőek az ameri­kai, a szovjet és a kanadai sportolók. Verrasztó Zoltán „helyét” a hátúszásban Wladór Sán­dor vette át. Mi a vélemé­nye „utódáról” az olimpiai- és Európa-bajnok ról ? — Rendkívüli tehetség. S ha a lieglközélebhi viliág- és akár olimpiali .bajnokságon is kiússza magát, akkor arany esélyes lehet. A 200 ni­es távon viszont — vélemé­nyem szerint — több az esé­lye. Fontosnak tartom azon­ban, hogy tovább javítson a fordülÓjáln. A 100 m-es hátúszásban az amerikai Naber 55.59 mp- cel, 200 m-an pedig ugyan- ő 1:59.19 perccel hat éve tartja a világcsúcsot; még öregebb a rövid távon Mari thes 56.36 mpnes Európa- csúcsa, hiszen tavasszal lesz tíz éve, hogy az egykori „csodaúszó” elérte. Mikorra várható ezeknek a rekordok­nak a megdöntése? — Ezek valóban olyan ki­váló eredmények, hogy ne­héz túlszárnyalni, mégis úgy hiszem, hogy előbb- utóbb átadják ezeket a múlt­nak, s akkor akár sorozat­ban is születhetnek az új csúcsok. Határról nehéz vé­leményt mondani, különösen a 200 m-en nyílhat meg na­gyobb lehetőség a javításra. Verrasztó Zoltán hazai hátúszó rekordjait már el­vesztette. A két vegyesen vi. szont változatlanul ő a csúcs­tartó, a 200 m-en 2:06,62 perccel, a 400 m-en pedig 4:24,24 perccel, amelyet a moszkvai olimpián ért el. Pedig akkor is már több mint 24 éves volt. Ilyen tel­jesítményre csak egy világ- klasszis lehetett képes, aki még nem adta fel.

Next

/
Thumbnails
Contents