Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-29 / 24. szám

Hungarian snake — újabb világsiker? Kígyójáték Gyöngyösről Hazánkba érkezett Oskar Fischer Sokkadika... Magyar—NDK tárgyalások AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 24. szám ARA: 1982. január 29., péntek 1,40 FORINT Kérem, ne tessék megüt­közni, nem tévedés, nem elszedés, még csak nem is helyesírási hiba húzódik meg szerényen, avagy ép­penséggel kérkedve a cím­ben. Ez van, s hogy miért, az könnyűnek egyáltalán nem mondható korunkban, magyarázatra aligha szo­rul. Hogy most mégis ma- gy a rá zhatnékom ker ekedett, Kérem, nézzék el, s ha már itt tartunk; hasonló­képpen az alant bizonyára felülkerekedő szubjektív hangvételt is, ami a teljes igazság kibontásának min­den bizonnyal gátja ugyan, de egyféle helyzetképre — merem remélni — fényt de­rít. Egyik, de örökkön, nap mint nap ismétlődő eset: ebédelünk a kis jóindulat­tal is nevezhető étterem­ben. Megszökött, baráti; asz­taltársaság. megszokott, márimár baráti felszolgá­lók. És itt álljunk is meg! Mármint a. felszolgálóknál, ugyanis nem valamiféle ta­pintatból nevezem őket így, s nem pincéreknek, hanem, mert úgy érzem — íme a „szubjektív” ténye­ző! —, nos, vélem, hogy nem érdemlik meg eme utóbbi elnevezést. Termé­szetesén: tisztelet a kivétel­nek ... Nem panasz, csupán tény: hideg a húsleves, mócsin- gos a hús, ehetetlen a krumpli. Ezt kapom a ba­rátként becsült felszolgáló­tól, de sárgarépát, zöldsé­get (például) még külön kérésre sém. Igazi pincér bizonyára nem tenné ezt velem, s ha erre gondolok, legszívesebben felállnék és elrohannék, a nem is olyan messze levő, kivitelre sze­rényebb, de ezt a fénye­set egyébként minden egye­bekben felül múló étte­rembe, s tisztességesen, s nem idegeskedve — meg­ebédelnék. Nem tehetem: sokadika van... Ma már így vagyok én is ezékkel... Egyébfekkel pedig — visz': szaténre jelen hétköznapja­inkra —, szóval egyebekkel úgy vagyok, hogy bánná a fene, ha a fentebb emlege­tett étterem-dolog feltűnő, netán egyedülálló lenne. Csakhogy... Nincsen két hónapjav drá­ga csizmát vásárolt a ba­rátom, és most látom, me­gint új van a lábán. Mon­dom: de jól megy... Aki teheti — feleli ő —, a „ré­gi” teljesen szétment, visz- szavittem a boltba, s némi veszekedés árán kicserél­ték. Nem is kell, hogy to­vább magyarázza, szakem­bereiktől tudom: csupán er­re az egy tételre milliós nagyságrendű kieséseket kalkulál be szegény, gaz­dag hazánk. Ezt persze én, • a hétköz­napok egyszerű embere nem tehetem. Vitázom te­hát —, ha elveszik az ét­vágyam vagy a kedvem —, Vitázom a langyos leves­sel, szétmálló cipővel, el­adóval, pincérrel, asszony­nyál, gyerekkel, ezzel az egész, „nálunk mindig so- kadika van’’-helyzettel. Pe­dig meglehet, nincs is iga­zam! Más tájakon, az örök (?) ég alatt — saj­nos! — sokkal sokkosab- bak a napok... B. Kun Tibor kezdődtek Budapesten Buja Frigyes külügymi­niszter meghívására csütör­tökön baráti látogatásra Bu­dapestre étkezett Oskar Fi­scher, az NDK külügymi­nisztere. A vendéget a Fe­rihegyi repülőtéren Púja Fri­gyes fogadta. Jelen volt Szá­lai Béla, hazánk berlini, va­lamint Rudolf Roasmeisl, a Német Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykö­vete. Délután a Külügyminisz­tériumban Púja Frigyes és Oskar Fischer megkezdte a tárgyalásokat. A két külügy­miniszter véleményt cserélt a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Szalai Béla és Rudolf Ross- meisl is. A tárgyalások pénteken délelőtt folytatódnak. Púja Frigyes külügyminiszter (balról) a Ferihegyi repülő­téren fogadja Oskar Fischért, az NDK külügyminiszterét Tízmilliárd kártérítésre Az Állami Biztosító sajtótájékoztatója Az Állami Biztosító el­múlt évi tevékenységéről és az ez évi tervedről tartott sajtótájékoztatót csütörtö­kön az intézet székházában Tar Jenő vezérigazgató-he­lyettes. Elmondotta, hogy a biztosítások száma tavaly mér megközelítette a 8 mil­liót; s minden korábbi évet meghaladó volt, a csaknem tízmilliárd forintos kártérí­tési összeg is. A lakosság egyre inkább a korszerű személy- és va­gyonbiztosítási lehetőségieket veszi igénybe. Változatlanul népszerű például a csopor­tos személybiztosítás. A CSÉB-tagok száma már el­éri a 3,5 milliót, s 33 száza­lékuk a társadalombiztosí­tást kiegészítő szolgáltatáso­kat nyújtó, CSÉB 80-as vál­tozatot részesíti előnyben. A közeljövőben1 a CSÉB mel­lé köthető kiegészítő bizto­sításokat dolgoznak ki, ame­lyek közül az érdekeltek a számukra legkedvezőbbet választhatják ki. Az országban levő 3 544 000 lakásból eddig 2 773 000-et biztosítottak. A vezérigazga­tó-helyettes rámutatott arra, hogy bár 1981-ben már 120 000 karszierűbb biztosí­tást kötöttek, amely a mai otthonok körülményeinek jobban megfelel, még mini­dig nem lehetnek elégedet­tek a modem és a régi biz­tosítások arányával. Tavaly 176 000 CASCO- szerződést kötöttek az autó­sok, ami azt jelenti, hogy a magángépkocsi -tulajdono­sok 54,4 százaléka rendelke­zik ezzel a biztosítással. CASCO alapján az elmúlt évben a biztosító, mintegy 567 millió forintot utalt át az ügyfeleknek. A Magyar- országon közlekedő 1 080 000 személygépkocsira - kötele­ző a gépjáiműfelelősség- biztosítás. Ennek évi díját 1959 óta, első ízben idén január elsejével emelték. Ettől az időponttól kezdve az évi díj 960 forint, motor­kerékpár-tulajdonosok szá­mára 150 forint. A féléven­kénti díjfizetés, a díjigazoló lap használata továbbra is érvényben marad. A lakossági biztosítások mellett jelentős a vállala­tokkal, szövetkezetekkel megkötött szerződések szá­ma, s az ezekre kifizetett kártérítések mértéke is. A vasraktárból kialakított üzemcsarnok. A Politoys Ipari Szövetke­zet a nagy sikerű bűvös kocka után újabb világsi­kerre számító játékot fej­lesztett ki. Az elmúlt évben több mint félmillió kígyójá­tékot szállított tőkés piacok­ra és közel 150 ezret adott át a Triálnak belföldi for­galmazásra. A hazai és külföldi igé­nyek maradéktalan kielégí­tésére a Politoys több szö­vetkezettel kooperációs együttműdést kötött, többek között a gyöngyösi Agro- mechanikai Szövetkezettel is. A gyöngyösiek rekord­időnek számító három hét alatt alakították ki a játék­szereidét egy volt vasanyag­raktárból, ahol 30 ügyes ke­zű asszony dolgozik. A nemzetközi piacon „Hungarian snake” elneve­zéssel forgalomba hozott kí­gyójáték védelmére eddig már 59 országban tett sza­badalmi bejelentést a Poli­toys szövetkezet. íme, a „kígyó" (Fotó; Perl Márton) TAVASZRA VÁRVA Van — lesz elegendő vetőmag Hol tavaszodik a legkoráb­ban? Bizonyára a vetőmag­boltokban. Ezt a megállapí­tást megerősítette Molnár József is, aki az egri vető­magbolt üzletvezetője. — Január második felé­től a napi forgalmunk 60— 70 százalékkal növekedett. De nemcsak az érdeklődés nőtt meg, hanem szélesebb lett az áruskálánk is. Je­lenleg sláger a korai borsó, a paprika, a paradicsom, az uborka, a zöldségfélék — igaz ez utóbbiakat állandó­an keresik. Januárban első­sorban azok vásárolnak, akik fólia alatt nevelik a ta­vaszi növényeket. — Van-e elegendő meny- nyiség mindenből? — Ügy tervezzük, hogy májusig egymillió forint ér­tékű árut forgalmazunk. En­nek a készletnek a 40 szá­zaléka már rendelkezésünk­re áll. Kirívó hiánycikk nincs. Ami esetleg zavart okoz: a különböző féle bor­sókból nem kaptunk egy ki­logrammos csomagolásút, csak ennél kisebbet. Keresik még a mák magját, ez egye­lőre nincs. A káli vetőmag- kirendeltségtől kapjuk az árut, s az ellátottság jónak mondható. Jelenleg is kap­ható több mint száz fajta mag, hozzávetőlegesen hat­vanféle növényvédő szer, 8 —10 különböző műtrágya­fajta, hogy csak a legfonto­sabbakat említsem áruféle­ségeink közül. — Szaktanácsot is adunk a vevőknek. Ha nincs az a fajta, amit keresnek, aján­lunk hasonlót, vagy ugyani- olyan értékűt. Az elmondottak alapján nyugodtan várhatjuk a ta­vaszt. Ügy tűnik, már csak jó időre, jól előkészített kis (és nagy) kertekre van szük­ség. A magok már várják, hogy kikelhessenek... Szovjet-magyar műszaki-tudományos együttműködés Új kutatási programok Tbilisziben csütörtökön jegyzőkönyv aláírásával vé­get ért a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság hétfőn megnyílt XXVIII. ülésszaka. A bizottság az ülésszakon, amelyet első ízben rendez­tek egy szovjet köztársaság fővárosában, áttekintette a két ország gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködésének minden fontos kérdését és számos jelentős határozatot hozott az együtt­működés továbbfejlesztésé­ről. Az ülésszakon az eddigi eredményekből kiindulva a többi között meghatározták a gépipari együttműködés to­vábbfejlesztésének feladata- it néhány fontos munkate­rületen. A traktor- és a me­zőgazdasági gépgyártásban például a nagy terméshoza­mokat elérő gazdaságok ré­szére szükséges korszerű, nagy teljesítményű mezőgé­pek közös kifejlesztésére és gyártására kell a fő figyel­met fordítani. Ugyancsak kö­zös munkával fejlesztenek ki számos olyan gépet és be­rendezést, amely a korszerű állattenyésztéshez, takar­mánytermesztéshez szüksé­ges. Hazánk a többi között nagyüzemi baromfinevelő berendezéseket szállít a Szovjetuniónak, ahonnan pél­dául takarmányelőkészítő és -kezelő gépeket vásárol. Igen jelentősen emelkedik a két ország együttműködé­se a könnyűipari és élelmi- szeripari gépgyártásban. A lakossági szolgáltatás és a vendéglátóipar korszerű be­rendezésekkel történő ellá­tásában. A magyar ipar a Szovjetunióban folyó nagy­szabású rekonstrukciós prog­ram megvalósításához kor­szerű élelmiszeripari gépe­ket, gépsorokat, konfekcióipa­ri gépeket, kereskedelmi be­rendezéseket szállít — az ilyen , gépek magyar ex­portja a Szovjetunióban 1981 —1985. között kétszeresére nö­vekszik. A részletes tervek egyeztetéséről külön tárgya­lásokat tartanak. Fejlesztik az együttműkö­dést a két ország között az energetikai gépgyártásban, elsősorban a paksi atomerő­mű építésével összefüggő te­rületeken. A bizottság megvitatta a szabványosítási együttműkö­désre vonatkozó kormánykö­zi egyezmény teljesítését és megállapította, hogy a két­oldalú alapon egységesített szabványok, a KGST-szab- ványokkal együtt, jelentősen elősegítik mindkét országban a termékek minőségének emelését, a termelés gazda­ságosságának fokozását, hoz­zájárulnak az országaink kö­zötti gazdasági együttműkö­dés és az árucsere kiszélesí­téséhez. Az ülésszakon értékelték az 1981. évi árucsere-forgal­mi megállapodásból eredő külkereskedelmi áruszállítá­sok teljesítését. Az évről év­re növekvő szállítási igé­nyek kielégítése rendkívüli erőfeszítéseket követel a közlekedés egészétől, így a vasút mellett egyre nagyobb feladat hárul más szállítási alágazatokra. Az 1982. évi szállítások teljesítése további •hatékony szervezési és fej­lesztési intézkedéseket igé­nyel, és ennek érdekében a bizottság megszabta a két ország külkereskedelme és közlekedése számára az újabb fontos feladatokat. A jövőben például növelni kell a vízi és a közúti szállítás arányát.

Next

/
Thumbnails
Contents