Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-28 / 23. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. január 28., csütörtök 5. AFGANISZTÁN Segítség a gazdasági fejlődéshez A Szovjetunió évtizedek óta segítséget nyújt Afganisztán fejlesztéséhez. Erről tanúskodnak az alábbi képek is: Kabulban, Afganisztán fővárosában, 1962-ben kezdődött egy házgyár építése szovjet segítséggel. A főváros északi részén új kerület jött létre, amelynek épületei a házgyárban készültek. A gyárat most szovjet mérnökök és építészek tervei alapján felújítják. A felújítás befejeztével a házgyár megkétszerezi az előregyártott épületelemek előállítását. Az épületelemekből 25 év alatt 220 ezer lakást, 270 iskolát, 350 bölcsődét és óvodát, 40 filmszínházat, több kórházat és könyvtárat építenek. A házgyár bővítésére azért van szükség, mert az elkövetkező Időkben a tervek szerint Kabul lakossága a jelenlegi 900 ezer főről több mint kétszeresére növekszik. A képen: egy új áll- ványhíd szerelésénél (balról jobbra) Ali Balucs, a házgyár tervezőirodájának vezetője, Abdul Hakim mérnök és Vlagyimir Gluhenykij szovjet mérnök. Afganisztánban kevés a vasút, az árufuvarozás jórészt teherautókkal történik, ezért fontos, hogy a közutak jó állapotban legyenek. A Hindukus hegységen vezet át a „Szalang” autóút, amely (Fotó: TASZSZ — MTI—KS) Kabult köti össze a Panj folyó melletti Serhannal. Szovjet útépítők segédkeznek a fontos közút karbantartásában. A képen: javítják a „Szálang” autóút egyik szakaszát. LAOSZ Harc az elmaradottság felszámolásáért A laoszi nemzeti demokratikus forradalom 1975-ös győzelme után elkezdődhetett a soknemzetiségű országban a szocializmus alapjainak lerakása. A három és fél millió lakost számláló délkelet-ázsiai ország rendkívül alacsony gazdasági szinten él: a korábbi rendszertől örökölt nyomort csak igen lassan lehet felszámolni. Az ország legújabb kori történetének kiemelkedő eseménye volt a Laoszi Forradalmi Néppárt II. kongresszusa 1972-ben, amelyen kimondták: minden előfeltétel adott ahhoz, hogy az ország a kapitalizmus megkerülésével, közvetlenül a\ szocializmushoz vezető útra lépjen. Minthogy azonban a gazdasági és társadalmi feltételek rendkívül alacsony szinten állnak, ezt az átmenetet fokozatosan, szakaszosan lehet csak megvalósítani Laosz társadalmi-gazdasági fejlődése jelentős mértékben épít a szocialista országokkal kialakított gazdasági együttműködésre és — különösen az európai szocialista országok részéről megnyilvánuló —, internacionalista segítségre. A szomszédos Vietnamon túl mindenekelőtt a Szovjetunió sietett az elmaradott indokínai ország segítésére és gépekkel, korszerű technológiával segített lerakni az addig szinte kizárólag mezőgazdasági ország, Laosz iparának alapjait. Erejéhez, lehetőségeihez mérten a többi szocialista ország is bekapcsolódott az elmaradottság felszámolásáért indított harcba. Hazánkat szüntelenül bővülő kapcsolatok fűzik a Mekong-parti országhoz. Kölcsönösen előnyös együttműködésünk új fejezetét nyitotta meg 1976 szeptemberében a Kaysone Phomvihane vezette laoszi párt- és kormányküldöttség hivatalos magyarországi látogatása. A tárgyalások során létrejött megállapodás alapján kapcsolataink elmélyítése érdekében létrehozták a magyar —laoszi gazdasági, műszaki- tudományos együttműködési vegyes bizottságot, amelynek tevékenysége kedvezően hat az együttműködés kiterjesztésére. S. A. KUBA Szélesedő kapcsolatok A Kubai Köztársaság a forradalom győzelme után gyors ütemben fejlődött. 1961—1965 között a bruttó nemzeti termék évi növekedési üteme 1,9 százalék volt. Ugyanez a szám 1966 —1970 között már 3,9 százalék, 1970 és 1975 között pedig több Tnint 10 százalék. A karib-tengeri szigetország gyors gazdasági fejlődésében nem kis szerepe volt az európai szocialista országoknak, a velük való kölcsönösen előnyös kereskedelemnek. Együttműködésük fejlődésében minőségileg új szakaszt jelentett, hogy Kuba 1972-ben belépett a KGST-be. A Szovjetunió és a karibi ország gazdasági kapcsolatainak jellegéről és méreteiről az alábbi adatok »tanúskodnak: a hetvenes évek végéig a Szovjetunió gazdasági, pénzügyi és műszaki segítségnyújtásával 240 létesítményt építettek, illetve restauráltak Kubában. Ezek az üzemek a teljes ipari termelés több mint 10 százalékát állítják elő, ezen belül a teljes hengereltárutermelés több mint 50 százalékát, a villamosenergiatermelés 32 százalékát. Ezenkívül a Szovjetunió számottevő segítséget nyújt Kubának az építőanyag- és építőipar fejlesztéséhez. S vajon Magyarország milyen módon vesz részt a szigetország gazdasági potenciáljának emelésében? Nos, az eddigi eredmények kiváló alapul szolgáltak a tavaly aláírt 1981—85-ös tervegyeztetési egyezményekhez, amelyek további növekedést irányoztak elő. Az öt évben az árucsereforgalmunk mintegy 70 százalékkal lesz magasabb, mint a megelőző öt évben. Kuba hazánkba irányuló exportja ötször annyi terméket tartalmaz majd, mint korábban, hasonlóképpen a magyar kivitel háromszor több áruféleséget érint. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok kiemelkedő fejezete az az együttműködési szerződés, amely az Ikarus autóbuszok kubai gyártását irányozza elő. Hazánk részt vesz továbbá a sziget- ország nikkelprogramjában és mezőgazdaságának korszerűsítésében. Hitelekkel járulunk hozzá a kubai tu. domány és technika fejlesztéséhez,- földtani kutatásokhoz, valamint a hírközlési, az oktatási központok, a rádió- és tévéstúdiók' korszerűsítéséhez. Kuba ezeket a hiteleket nikkeltermékekkel, valamint friss és feldolgozott citrusfélékkel és egyéb élelmiszeripari termékekkel viszonozza. A kétoldalú egyezmények a többi között előirányozták a hosszú távú együttműködési és integrációs lehetőségek megvizsgálását, ami remélhetőleg a gazdasági kapcsolatok továbbfejlődését szolgálja majd. Seres Attila VIETNAM Kísérleti állomás MONGÓLIA Az erdők országa — is Sokarcú képet mutat Mongólia. Északon, a hegyi erdők váltakoznak a sztyeppékkel. A leggyakoribb itt a szibériai vörösfenyő és a cédrus, különböző más fenyőfajtákkal keverve, de lombos fák is nagy számban találhatók. Képünkön: jellegzetes észak-mongóliai táj (Fotó: ZB—HOR—KSj A Vietnami Demokratikus Köztársaság déli termékeny területeit joggal nevezik az ország „rizseskamrájának”. Különösen jó eredményeket mondhat magáénak Kelet Nam Bo tartomány, öt év óta mezőgazdasági kutató- és kísérleti állomás működik ezen a tájon, amelynek fontos célja, hogy a kedvező földrajzi adottságok még jobb kihasználásához segítse hozzá az itteni gazdaságokat. A kutató és kísérleti központ első feladatként a termőtalajt tanulmányozta és minőségileg osztályozta, hogy megfelelő útmutatásokat adhasson az ésszerű termeléshez. A vizsgálatok adatai alapján a talajadottságokat híven tükröző geológiai térképet készítettek. Ennek az „alaptérképnek” és a további vizsgálódásoknak a nyomán azóta elkészült már a részletes mappa, amelyhez a tudósok sok gyakorlati tanácsot is mellékeltek, közölve az elérhető átlagos és maximális terméskilátásokat is. A hetvenes évek végén is jelentős segítséget nyújtottak a kutatók a rizstermelőknek. Nemcsak Kelet Nam Bo, de Nyugat Nam Bő rizsföldjeinek nagy részén is pusztítottak kártevő rovarok. Kidolgozták a védekezés módszereit, a leghatékonyabb növényvédő szereket, hogy ilyen károsodás ne tizedelje meg a jövőben a termést. Ugyanakkor a fertőzéseknek, betegségeknek jobban ellenálló fajtákat is kinemesítettek. A kutatók gyűjtik, osztályozzák a vidék gabonafajtáit és újabbakkal gazdagítják őket. Génbankjúkban 111 féle kukorica, 200 fajta szójabab, több mint 100 féle rizs és több mint 70 fajta cirok található. A sokféle növényfajtát a kísérleti táblákon rer'r’ „vizsgáztatják” és a leg-J. válóbbak termesztésbe ajánlásokat juttatnak el a termelőkhöz. Az emberek nálunk Mongóliát a sztyeppék országának vélik. Ez abból fakad, hogy a tényleges, mintegy félmillió négyzetkilométernyi legelőterületen hagyományos állattenyésztés folyik. Pedig Mongóliát a 12. században úgy is emlegették, mint az erdők országát. És ez ma sincs másképp. Az ország északi és nyugati hegy- és dombvidékeit hatalmas fenyőerdők borítják. Az erdők összterülete több mint 15 millió hektár, az ország területének mintegy 10 százaléka. A fakitermelés és -feldolgozás 1979- ben az ipari termelés 14 százalékát tette ki. A Mongol Forradalmi Néppárt 1981. májusi kongresz- szusa a népgazdaság 1981— 1985. évi fejlesztési tervében jelentős szerepet szánt az erdőgazdálkodás kiterjesztésének. A fa- és feldolgozó- iparnak ez alatt 16 százalékról 19 százalékra, illetve 20 —22 százalékra kell növelnie részesedési arányát az ipari termelésből. Szükségessé teszi ezt mindenekelőtt a nagyarányú lakásépítkezést A fővárosban. Ulánbátorban és Toszont- szengelben (Dzavhan kerület) 1985-ig hatalmas fafeldolgozó és bútorkombinát épült, a szuhebátori üzemet pedig kibővítik. Hasonló kombinát működik még a réz- és mo- libdénbányászatáról híres Erdenetben. A kombinátokat a hegyvidékek közelébe telepítették, mert a mintegy 1 és negyed’ milliárd köbméterre becsült faállomány túlnyomó többsége itt található. Az erdőgazdálkodás fejlesztése érdekében, nagyarányú erdősítéseket is terveznek az ország különböző területein. A talajvédelem érdekében védőerdősávokat is - telepítenek a sztyeppén, félsivatagos vidékekre. Az erdősítés- más haszonnal is jár. így lehetővé teszi új üdülőterületek létesítését, gombát, erdei gyümölcsösöket, és gyógynövényeket juttat a fogyasztók asztalára. S ne feledkezzünk meg a vadászatról sem: a prémek jelentik a Mongol Népköztársaság egyik legfontosabb bevételi forrását. (gáti) összeállította: Gyurkó Géza Ganz-daruk a havannai Buda pest-rakparton (Fotó: MTI — KS — Király Ferenc felv.j
