Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-28 / 23. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mit tehet a Volán? XXXIII. évfolyam, 23. szám ARA: 1982. január 28., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Klubok cukorbetegeknek Hazánkban már tizenhét cukorbetegek klubja nyílt, ebből kilenc a fővárosban működik. Céljuk, hogy tájékoztatást adjanak a helyes diétáról, az elhízás veszélyéről és arról, hogyan éljenek a cukrosok. Magyarországon a második világháború idején a becslések szerint a lakosság 0,1—0,3 százaléka volt cukorbeteg, az arány napjainkban 2—4 százalék. Főleg felnőttekre és idősekre jellemző ez a betegség, okát a mozgásszegény életmódban, a civilizációs ártalomban és még abban látják, hogy többet eszünk, mint amennyit a szervevezetünk igényel. Kevés a diabetikus“ készítmény, és ami van, az sajnos elég drága. Ezért a betegek „mellé’-esznek, és így természetesen nem tudnak megszabadulni a cukor- bajtól, sőt állapotuk romlik. A betegség rohamos terjedése miatt határoztak úgy, számos megyében — Heves megyében még nem született ilyen elhatározás —, hogy olyan klubokat hoznak létre, ahol hathatós, rendszeres segítséget kaphatnak a cukorbetegek. Nagykanizsán 1979 elején alakult meg az országban az első, majd ugyanez évben, februárban a fővárosban is létrejött egy központi klub. Havonta, kéthavonta találkoznak a klubok tagjai. A program: filmeket vetítenek, előadásokat tartanak a cukorbetegségről, a diétáról, az étrend kalóriatáblázat szerinti összeállításáról, a szövődmények megelőzéséről, és arról is, hogy mit tegyenek rosz- szullét esetén. Tanácsokat kapnak arra, hogyan alakítsák ki életmódjukat. Azt is megtudhatják, vezethetnek-e gépjárművet. A klubokban feltett kérdések alapján állították össze azokat a témákat, amelyek a betegeket leginkább érdeklik, s ezekről tartanak előadásokat a foglalkozásokon. Felvetődött a diabetikus éttermek létesítésének gondolata, de ez összefügg a szakácsképzéssel. Felvetődött továbbá, hogyan lehetne minél több üzemben, gyárban olyan ételeket készíteni, amelyeket a cukorbetegek és más diétára szorulók is fogyaszthatnak. Erre egy példa: a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat egyre több éttermében (például Szentendrén) az étlapon feltünteti a felszolgált ételeinek kalóriaértékét. A betegek tudják, hogy mennyit fogyaszthatnak, így könnyebben betarthatják az előírásokat. Tervezik, hogy több diabetikus készítményt hoznak forgalomba. Ebben az évben a MÉM nyolc és fél millió forint támogatást ad a diabetikus csokoládé gyártásának fejlesztésére. A Budapesti Konzervgyár pedig háromféle diétás ételkonzervet gyárt majd. Mert a klubok sem függetlenek a gyártól, — s a gyárak sem a cukorbetegektől ... (B. A.) A NEHEZEBB FELTÉTELEK ELLENÉRE Tovább fejlődött Heves megye élelmiszer-gazdasága Tervegyeztető tárgyalás és aktíva Egerben Nehéz, de eredményes esztendőt zárt 1981-ben Heves megye élelmiszer-gazdasága. Ezt állapították meg szerdán délelőtt Egerben, a megyei tanácson tartott tervegyeztető tárgyaláson, melyen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint Heves megye vezetői vettek részt. A tárgyalást dr. Vendégb Ferenc miniszterhelyettes és Markovics Ferenc, Heves megye Tanácsának elnöke vezette. Megállapították, hogy 1981- ben megyénk élelmiszer- termelése továbbfejlődött. A közgazdasági szabályozók által közvetített szigorúbb feltételek ellenére az üzemek négy százalékkal növelték termelésüket, amely meghaladta a tervezettet. A kedve, zőtlen időjárás miatt gabonafélékből és szőlőkből jelentős veszteségek érték az üzemeket, mégis mindent megtettek ezek ellensúlyozására. Napraforgóból és kukoricából többet takarítottak be, és a csökkentett zöldségtermő területről is nagyobb mennyiséget értek el a gazdaságok. A szarvasmarlha- tenyésztésben ugyan tovább mérséklődött a tehénállomány, a fajtaváltással viszont növekedett a tejtermelés, amely tehenenként elérte a 3800 litert. A sertésállomány az 1980-as szinten maradt. Javult a megyében levő erdőterületeken a fa- feldolgozás színvonala. Élelmiszeripari vállalataink a múlt évben négy százalékkal növelték termelésüket. Különösen a Heves megyei Sütő. és Édesipari Vállalat, valamint a Hatvani Konzervgyár munkálja javult. Romlott viszont a Mátravidéki Cukorgyáraké és a gyengébb szőlőtermés miatt az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát kevesebb bornak- valót tudott felvásárolni. A növekvő költségek ellensúlyozására a mezőgazda- sági üzemek és az élelmiszer- ipari vállalatok igyekeztek alkalmazkodni a nehezebb gazdálkolási feltételekhez. Javult a vezetés színvonala és a szervezettség, a gazdaságok jobban együttműködtek egymással mint korábban. Fejlődtek a háztáji és a kisgazdaságok is, ami a termelő és a fogyasztási szövetkezetek tudatos, irányító tevékenységének köszönhető. Különösen a zöldség- és gy ümö 1 csterme lés Ben értek el sikereket. Az idei tervekről szólva kihangsúlyozták, hogy a kedvező őszi időjárásit kihasználva megyeszerte valameny- nyi területet felszántották a gazdaságok. A tervezettől 10 százalékkal több gabonát vetettek. A téli hósapka alatt a "vetések eddig jól ellenálltak a hideg januárnak Így meg van a remény a tavalyinál lényegesen jobb terméskilátásokra! Ezt segítik elő a gabonatermelést ösztönző köz- gazdasági szabályzók is, melyeket még az őszi vetések előtt megismertek' a gazdaságok Megyénk nagyüzemei az idén 3,5 százalékos termés- bővítést terveznek amely reális és teljesíthető! A vállalati tervek igazodnak a népgazdasági elképzelésekhez. A gabona mellett nagy hangsúlyt fektetnek a szőlő, a zöldség és a tejtermelés növelésére, a húsimanha- tenyésztés, valamint a háztáji gazdálkodás fejlesztésére. Ennek érdekében tovább kell javítani a vezetés szakmai műveltségét, az állattenyésztés költségeinek csökkentését. Az üzemek törekedjenek az egymás közötti különbségek mérséklésére, a gazdaságos hústermelés fokozására. Szükség van az üzemek közötti ésszerű, a kölcsönös előnyökön alapuló földcserékre, az energiatakarékos termelési módszerek további elterjesztésére. Koós Viktor osztályvezető előadását tartja Dr. Vendégh Ferenc miniszterhelyettes elmondta, hogy a minisztérium a jövőben is figyelemmel kíséri és segítséget nyújt Heves megyének az élelmiszer-gazdasági fejlesztések megvalósításához. Ennek megfelelően 21 millióról, 35 millióra növelték o Tisza menti gazdaságok meliorációs programjának folytatásához szükséges pénzügyi keretet. Segítik a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság komplex fahasznosítási törekvéseit. A minisztérium segítségével a borkombinát a VI. ötéves tervben megvalósítja a bikavér-programhoz szükséges tároló és palackozó építését. Folytatódik a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat feldolgozó üzemeinek rekonstrukciója is. Az évi 5 milliós szakembertámogatási keretet a jövőben is biztosítják, hogy a megyében legjobban rászoruló üzemek részesülhessenek belőle. Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára arról beszélt, hogy megyénk szövetkezeteinek pénzügyi helyzete 1981-ben kiegyensúlyozottabbá vált. Kevesebb a veszteséges szövetkezetek száma és a pénzügyi veszteség összege is mérséklődött. A nagyüzemek igyekeztek olyan intézkedéseket tenni, a költséggazdálkodásban, a szervezésiben, melyek csökkentették az árbevételi kieséseket. Mindez a vezetői munka javulásának eredménye. Tervegyezitető tárgyalást követően élelmiszer-gazdasági aktívát tartottak a megyei tanács nagytermében. Ezen részt vettek megyénk állami gazdaságainak, élelmiszer- ipari vállalatainak, termelő- szövetkezeteinek vezetői, a városi és a járási pártbizottságok képviselői. Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetője tartott előadást élelmiszer-termelésünk helyzetéről és idei feladatairól. Felszólalt dr. Vendégh Ferenc miniszterhelyettes is, aki elismerését fejezte ki az üzemeknek múlt évi dere- kas helytállásukért. A részt vevő üzemi vezetők egy csoportja az aktíván (Fotó: Perl Márton) Vélemények a személyszállítás terveiről és feladatairól A VI. ötéves tervi fejlesztési lehetőségekről, a megyei igényekről és a Volán 4-es számú Vállalat célkitűzéseiről készült összegző értékelést vitatták meg szerdán délután a megyei tanácson Zöm bori Ferencnek, a tanács ÉKV-osztálya vezetőjének elnökletével. A Volán vállalat terveiről és a VI. ötéves terv idején eddig teljesített feladatairól előzőleg véleményt kértek minden városi és járási pártbizottságtól, városi, járási és nagyközségi tanácstól. A szerdai összegző értékelésen, ahol részt vettek a szakszervezeti megyebizottságok képviselői, számos javaslat hangzott el, hogyan teljesíthetné még eredményesebben személy- szállítási feladatait a Volán. Zombori József, a vállalat igazgatója ismertette a résztvevőkkel a fejlesztési lehetőségeket és azokat a szervezési elképzeléseket, amelyekkel javíthatnak többek között a munkásszállítás, a városi tömegközlekedés helyzetén. Részt vett a tanácskozás munkájában Vajda Miklós, a Volán Tröszt főosztályvezetője is. Azonos feltételek városon és falun Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán Szabó István elnökletével megvitatta a termelőszövetkezeti tagokat, alkalmazottakat közvetlenül érintő lakásépítési, -fenntartási, -gazdálkodási és -elosztási kérdéseket. Az elnökség javasolta, hogy a lakásárak, -hitelek és -támogatások kialakításánál a városi és falusi települések között az infrastruktúrában meglevő különbségeket jobban vegyék figyelembe. A népesedéspolitikai szempontok is indokolják, hogy vidéken is nagy alapterületű, kétszintes lakások épüljenek, amelyben együtt élhet több nemzedék. Ily módon egyúttal csökkennek a társadalom terhei is az öregek tartásával és 'a gyermekek gondozásával kapcsolatban. Javasolta az elnökség azt is, hogy ne csak az új lakások építését, hanem a meglevők megvásárlását, felújítását városon és falun egyaránt azonos feltételrendszerrel ösztönözzék. Finn ifjúsági küldöttség hazánkban Fejti György, a KISZ KB első titkára szerdán fogadta a Finn Demokratikus Ifjúsági Szövetség (SDNL) delegációját, mely Reijo Vrang-nak, a központi bizottság titkárának vezetésével tartózkodik hazánkban. A KISZ finn testvérszervezetének küldöttsége a magyar ifjúsági szervezetnek a fiatal munkások és mezőgazdasági dolgozók körében végzett tevékenységével ismerkedett; látogatása során megbeszéléseket folytat a KISZ Központi Bizottsága vezetőivel s Győr- Sopron megyében ismerkedik a KISZ-nek a dolgozó fiatalok körében végzett munkájával. Északtól délig Hevesben Letelepedő mezőgazdászok Számos kedvezmény ösztönzi a mezőgazdák letelepedését. Mindenekelőtt azokba az üzemekbe, ahol kedvezőtlenek a természeti adottságok, és már ennél fogva is kisebb a bér. A MÉM az idén csaknem kétszeresére növelte a központi támogatás összegét, amely 1982-ben eléri a 190 millió forintot. A külön jogszabály szerint ebből támogatják a szolgálati-, illetve a sajátlakás-építést és letelepedési segélyt is folyósítanak a munkát vállalóknak. Egy év alatt 215 szolgálati lakás épült fel az állami gazdaságokban és téesz- ekben, 140 egyéni lakást is átadtak, továbbá 2750 mező- gazdasági szakember kapott fizetéskiegészítést. 500-an pedig tanulmányi ösztöndíjat. A támogatási rendszer új vonása, hogy bővítették a kedvezményben részesíthető üzemek körét, mintegy előlegezve, hogy a közepes szintet el nem érő gozdaságok is jól képzett szakemberekre bízhassák a helyi fejlesztést. Megyénk sajátos domborzati, talaj- és éghajlati viszonyai, illetve ezek különbözősége eleve feltételezik, hogy itt különösen szükséges a sokoldalú, jól képzett szakemberek foglalkoztatása. Éppen ezért északtól délig, Pétervásárától le Tiszanáná- ig, Kisköréig nemcsak indokolt, hanem nagyon szükséges is, hogy a lehetőséghez mérten évről évre újabb és újabb szakembereket alkalmazzanak. .Mi sem természetesebb, mint az, hogy elsősorban a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez magas szinten értő fiatalokat keresnek községeinkben, s biztosítanak számukra jó munkalehetőséget, szakmai fejlődést és ehhez jó .családi hátteret: szolgálati lakást, a feleség (házastárs) számára szintén a képzettségének megfelelő munkakört, a gyereknek bölcsődét, óvodát, elhelyezési lehetőséget. A korszerű mezőgazdaság — természetesen megyénk termelőszövetkezeteiben is — az agrárszakemberek mellett megkíván például gépészeket és — egyáltalán nem utolsósorban —, egészségügyi dolgozókat. Ismeretes, hogy termelőszövetkezeteink már az elmúlt évek során is sokat tettek annak érdekében, hogy itteni letelepedésüket biztosítsák, s vonzó szakmai fejlődési lehetőségeket keressenek számukra. * Bizonyítékul a példák sokasága kínálkozik: Heves, Tárnáméra, Tarnaörs, Mátra- derecske... Kiskörén éppen napjainkban kötnek kedvező szerződést fiatal gépészmérnökökkel, és sorolhatnánk tovább. Az állandóan változó, fejlődő helyzetről konkrét számadatokat adni irreális lenne, hiszen egyre több fiatal agrárszakember talál jó munkára és családi otthonra Heves megyében is. Mindezek álapján mi sem természetesebb, mint a jogos várakozás: velük, aktív közreműködésükkel még ésszerűbbé, gazdaságosabbá és eredményesebbé válik termelőszövetkezeteink munkássága.
