Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-23 / 19. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIII. évfolyam, 19. szám ÁRA: 1982. január 23* szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Aki a többről mond le Joguk van-e a polgároknak, hogy az életükkel, sorsukkal összefüggő kérdésekről tájékoztassák őket? Jó-e, ha egyegy kisebb- nagyobb település lakói tudják, mire készül a helyi tanács., mi ved akarnak kirukkolni a különböző szervezetek, intézmények, mit tervez valamely szakigazgatási szerv? A szónoki kérdésekre nem nehéz egyszerű igennel válaszolni. Már csak azért sem, mivel mindezen információk alkalmankénti kiszivárogtatása, meglobog- tatása tanácsi érdek, vagy éppen közügy. Jószierint annak a bizalomnak a tanú- ságltétede, amit emberközösségek, választókörzetek polgárai nyilvánítottak ki a vezető testületek iránt, és amely testületek elszámolási kötelezettséggel tartoznak megbízóiknak. Ha jól belegondolunk, nyilvánvaló érdeke valahány tanácstestületnek, szak- igazgatási szervnek a kellően időzített, széles körű tájékoztatás, mert ma már igen sok feladat megoldásához szükséges a társadalom összefogása, az összéfogásr ban rejlő erő hasznosítása. Utat, járdát akarnak Bcr don'yban ? Persze, hogy gyorsabban megy, ha a szűkös fejlesztési alapot „megtámogatja” az utcabeliek szorgos keze. Iskolát kell csinosítani, tisztába tenni? Természetes akció, hogy gyermekeik érdekében megmozdulnak a szülők, hogy a közpénzen végzett renoválás nyomén mihamar beköltöz- hetővé váljék a szűcsi iskola. De még az áfész által telepítendő üzlet, a moziüzemi vállalat kezdeményezte művelődési otthon építésének dolga is kamatozhat, ha mind többen tudnak róla, és az ellátás vagy szórakozási igény megjavítására, kielégítésére irányuló törekvések faluszerte, városszerte szétgyűrűznek. De érzik-e a köztájékoztatás egészséges folyamatának fontosságát tanácson beliül, illetve a tanácsvezetői székben? Vagy úgy is fogalmazhatnék: mennyi az érzék elnökeinkben, vb-tdt- kárainkhan a közre tartozó témák kiválasztáséhoz? Magam néhány hónapos tapasztalatból kiindulva meglehetősen szkeptikus vagyok. És itt arra a másfél tucatnyi beszélgetésre gondolok, amelyekre hétfő reggelenként ültem le elnökökkel, titkárokkal a megye falvaiban. Azt hinné ugyanis az ember, hogy e tisztségviselők szívesen beszélnek településük örömeiről, gondjairól. Vagy legalábbis a feszülő problémák minden pillanatban kezük ügyébe esnek, és nem önlegyezgetésiből, hanem közérdekből szükségesnek vélik a sajtó nyilvánosságát. Eseteim többségében így is volt. Ám bőven akadt példa bezárkózó, felettesi dorgatóriumtól tartó tisztségviselőkre, kiknél csak az volt rosszabb, akinek mondandója sem akadt. Végezhet az ilyen jó munkát? Dolgát teheti megbecsülésre, ám a többről mond le, vagy a meg többről. És ez már elgondolkoztató... Moldvay Győző zeit statisztikai felmérés szerint a vállalati vásárolt összkészleteknek valamivel több mint négy százaléka 1—5 éve felhalmozott, elfekvő, úgynevezett immobil készlet. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése azt is kimutatta, hogy ennek a készletmennyiségnek is a nagyobb hányada forgóeszköz és alkatrész. A termékforgalmazás és készletgazdálkodás felügyeleti szervei, így az Országos Anyag- és Ár- hivatal, valamint a Magyar Nemzeti Bank továbbra is szorgalmazza a vállalati készletek ésszerű, a termelési feladatokat jobban összhangban álló keretek közzé szorítását. A gyárak, üzemek készletgazdálkodásának ugyanis sok még a gyengéje. Igaz, a vállalatok rendszeresen túladnak a számukra feleslegessé vált alapanyagokon, alkatrészeken, vagy éppen termelőberendezéseken, a készletek egy része rövid idő alatt mégis újraképződik. Sok helyütt pedig éppen a termék korszerűsítése jár együtt készletfelhalmozással, vagy azért, mert a megszüntetett gyártmányokhoz szükséges anyagokat még nem adták A visomtai bányászok a népgazdasági. igényeiknek megfelelően az idén tovább fokozzák a széntermelést. Erre vállalkoztak a Mátra- alji Szénbányák Thorez-bá- nyaüzemének szocialista brigádvezetői a pénteken Vi- sontán megtartott tanácskozáson. iDakó György főmérnök ismertette, hogy az elmúlt évben a szomszédos Gagarin Hőerőmű kérésére jelentősen túlteljesítették széntermelési tervüket: az előírt 7 millió 150 ezer tonnával szemben 7 millió 309 ezer tonna szenet adtak át villamos energia előállításához. Ráadásul — ugyancsak az erőmű munkájának elősegítésére — a tervezettnél jobb, az előirt 1500 kalóriával szemben éves átlagban 1523 kalória értékű fűtőanyagot szállítottak az erőművek részére. Mindezek eredményeként mind a Thorez-bá- nya, mind pedig a Gagarin el, vagy azért, mert az átálláshoz az alapanyagokat és szerszámokat túlbiztosítva rendelik meg. A legfőbb gond továbbra is az, hogy a készletek nem ott vannak raktáron, ahol lenniök kellene. Vagyos a bizonytalan és sokszor ütem télén szállítások miatt a felhasználók készleteznek, holott az lenne a kívánatos, hogy a szállítóknál, termelőeszköz-kereskedelmi vállalatoknál gyűljön össze az anyag, alkatrész, szerszámkészlet. Az MTI munkatársai néhány vállalat készletgazdálkodásának eddigi tapasztalatairól és feladatairól érdeklődtek. A termelőeszköz-kereskedelmi vállalatok mindinkább igyekeznek az iparvállalatok gazdálkodását segíteni. Né- hányuk már számítógépes nyilvántartást vezet az ipari üzemek elfekvő készleteiről, karbantartja azokat és gondoskodik értékesítésükről is, anélkül, hogy az árut telephelyükre szállítanák. Az Elektromodul külön szervezetet alakított ki a híradástechnikai iparban fellelhető immobil készletek felvásárlására, s üzletet nyitott az újra eladásukhoz. A debreceni Magyar Gördülőcsapágy Művek, mint Hőerőmű 1981-ben üzembe helyezése óta a legmagasabb teljesítményt érte el. A visomtai bányászok most az előző évinél is nagyobb feladat végrehajtására vállalkoztak, miszerint 1982- ben a tavalyinál is több szenet adnak az erőműnek, és párhuzamosan 53 millió köbméter meddőt távolítanak el a szénmezőről. A szocialista brigádok ez alkalommal mun ka verseny - vállalásokat is bejelentettek. Ezek között szerepel, hogy jobban kihasználják a bányában dolgozó nagy -értékű berendezéseket és folyamatosan szállítanak a szomszédos erőműnek fűtőanyagot A Thorez-bányaüzem széntermelésének ugyanis szorosan alkalmazkodnia kell az erőmű villamosenergiatermelésének napi üteméhez. A gépóriások teljesítményének növelésével, az üresjáratok csökkentésével, a szállítószalagok és berendezések tisztán tartásával, rendszeres ipari termelőüzem termelőeszköz-kereskedelemmel is foglalkozik. A vállalat össz- készleteinek 40 százalékát teszik ki az ilyen, importból beszerzett csapágyak. Fontos célkitűzésük e készletek összetételének javítása. A belföldi igények maradéktalan kielégítése érdekében ezentúl úgy szervezik meg a boltok feltöltését, hogy a keresett termékek mindenütt kaphatók legyenek. A Dunai Vasműben az év végéig 50 millió forint értékű készletcsökkentést valósítanak meg. Ennek érdekében számítógépen újra kidolgozzák a készletnormákat. A feleslegesnek Ítélt termékek egy részét, például alkatrészeket és szerszámokat, ha lehet a nagy vállalaton belül megpróbálják átadni más üzemrészeknek, s a többit is eladásra kínálják. A Ferro- glóbus-szal rövidesen szerződést kötnek az elfekvő készletek egy részének átvételéről. A második negyedévben házi böngészdét nyitnak, ahol a környékbeli kisiparosok, vállalkozók és a lakosság is engedménnyel vásárolhat. ápolásával mérséklik a külfejtésen dolgozó gépláncok energiafelhasználását. A visomtai szénmezőn az idén új termelőbázist is nyitnak: több éves előkészítő munka eredményeként az idei év második felében bekapcsolják a széntermelésbe a második keleti bányát, emellett mintegy 2,5 kilométerrel meghosszabbítják a gumihevederes szállítóberendezéseket. Ezzel egyidejűleg, fokozatosan a szénmező keleti részére helyezik át a termelést, ahol több évtizeden át biztosítva látszik a széntermelés, sőt annak eddiginél nagyobb ütemű fokozása. A tanácskozáson Kálomista Imre üzemigazgató előterjesztése alapján értékelték a mintegy 150 szocialista brigád elmúlt évi kimagasló teljesítményét és együttesen döntöttek a munkaverseny eredményei alapján a szo- dalistabrigád-fokozatok odaítéléséről. PIACON AZ IMMOBIL KÉSZLET Ésszerűbb keretek között a vállalati készletgazdálkodás A közelmúltban 19 ipari és kohászati üzemben végMiniszterhelyettes látogatása az egri öntödében Soltész István ipari miniszterhelyettes pén teken délelőtt az Egri Vasöntödébe látogatott. Ennek során találkozott Schmidt Rezsővel, a városi pártbizottság első titkárával és dr. Horváth Ferencnél, az Öntödei Vállalat vezérigazgatójával is, s társaságukban valamint a helyi politikai, gazdasági vezetők kíséretében megtekintette a munkahelyeket. Az üzemlátogatás alkalmával szó esett az Egri Vasöntödében a VI—VII. ötéves terv időszakára elképzelt fejlesztésekről, a miniszterhelyettest a tavalyi év eredményeiről s a termelés, a gazdálkodás idei feladatairól tájékoztatták. TÖBB SZÉN A THOREZ-BANYÁBÓL Szocialista brigádvezetők tanácskozása Visontán Hiánycikkből exportcikk A Tatabányán kooperációban gyártott rugókat Hám Béláné készíti elő az összeszereléshez Kiegészítő tevékenységként hiánypótló tevékenységbe kezdett a KAEV 4. számú, gyöngyösi gyára. A vattaszerű elemi szálakat az itt gyártott fonókannákból nyújtják fonallá a magyar és külföldi fonodákban. A fiber palástlemezeket Nagyfejű Mikiósné gépe hajlítja A rugóval egyesített fonókannákat Juhász Julianna és Vas- borosi Lászlóné készíti elő a szállításra (Fotó: Kőhidi Imre) Minit ismeretes: megyénkben is több vendéglátó egységet adtak át a vállalatok a közelmúltban sízerződéses üzemeltetésre. Az eddigi tapasztalatokat tegnap értékelték Egerben a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat tanácstermében Az egri városi tanács termelésellátásfelügyeleti osztálya által szervezett eseményen elsőként Czagányi István, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője, majd az érintett vállalatok és vállalkozók mondták él véleményüket. Megérte-e a vállalkozás?
