Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-22 / 18. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. január 22., péntek 3. HARMINC NAP AZ AKTA KORUL Fontos tudnivalók a módosított eljárási törvényről Számos új, vagy jelentős mértékben megváltozott rendelkezést tartalmaz az év elejével hatályba lépett 1981. évi I. törvény, amely az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt módosítja. A törvény e főbb rendelkezéseiről a Minisztertanács Tanácsi Hivatalánál tájékoztatták az MTI munkatársát. A törvénymódosítás tovább növelte az ügyfél szerepét az eljárásban, megerősítette jogait, s egyben kötelességeit is rögzítette. Első fokú eljárás általában az ügyfél kérelmére indul, például amikor az valamilyen engedélyt, kedvezményt, igazolást kér. Az ügyfél kérelmére az állam- igazgatási szerv köteles eljárni. A kérelem előterjesztésétől, illetve az eljárás hivatalból történt megindításától számított harminc napon belül dönteni kell. Rövidebb Ennél rövidebb ügyintézési határidőt bármely jogszabály, hosszabbá t azonban csak törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet állapíthat meg. Ha az ügy olyan bonyolult, hogy nem lehet 30 napon belül dönteni, a határidő — legfeljebb újabb harminc nappal — meghosszabbítható. Az eljárás megindítását szolgáló kérelem benyújtásához sok esetben több igazgatási ágazatnál nyomtatványok állnak rendelkezésre. Ezek kitöltésének módját az ügyintézőnek meg kell magyaráznia, illetve segítenie is kell a kitöltésben. Az ügyféltől nem lehet olyan adat igazolását kérni, amelyet az államigazgatási szerv nyilvántartásának tartalmaznia kell. Az ügyintézés megkönnyítésére a törvény korszerű technikai eszközök alkalmazását is lehetővé teszi, így jegyzőkönyv helyett az egyes eljárási cselekményeklehet! ről hangfelvétel is készíthető. Az ügyfél általában személyesen jár el az ügyében, de törvényes képviselőt vagy meghatalmazottat is igénybe vehet. Meghatalmazott lehet hozzátartozó, ügyvéd, vagy a szakszervezeti jogsegély- szolgálat .'munkatársa is. Számos eset szükségessé teszi meghatározott személyek megjelenését. Számukra az idézést általában írásban adják ki, de ha az egyszerűbb és gyorsabb, távbeszélőn is közölhetik. A meghallgatni kívánt személynek a határnapot megelőzően legalább öt nappal meg kell kapnia az idézést, hogy a megjelenés lehetőleg ne akadályozza őt munkájában. Kialakult helyes gyakorlat, hogy nem egyetlen, meghatározott, hanem adott határidőn belül több időpontra idéznek valakit, aki így a számára legkedvezőbb időt választhatja ki. A felvilágosítás kötelező Az ügyintéző köteles az ügyfelet meghallgatása előtt a szükséges felvilágosításokkal ellátni, jogaira és kötelességeire figyelmeztetni. E tájékoztatás alkalmával el kell magyaráznia, hogy az ügyet milyen eszközökkel és módon lehet a legegyszerűbben, a legkedvezőbben és a leggyorsabban intézni, de azt is, hogy a kedvező döntésnek esetleg milyen akadályai vannak. Fontos állampolgári jog hogy az ügyfél bármikor tá- jékozódhassék az ügyében, és annak egész folyamatáról közvetlen tapasztalatai legyenek. Ezért az eljárások során keletkezett iratokba az ügyfél — vagy képviselője —. bármikor betekinthet, és azokról másolatot készíthet. Az államigazgatási szerv határozatot hoz a különféle ügyekben, illetve az eljárásban eldöntött kérdésekben. A határozat tartalmazza a döntést, annak indoklását; továbbá a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről szóló tájékoztatásit. Az államigazgatási ügyek túlnyomó része az első fokú eljárással végérvényesen lezárul. Vannak azonban olyan eseteik, amelyekben az ügyfél sérelmesnek tartja a hozott döntést, ezért a felettes államigazgatási szervhez vagy a bírósághoz fordul. Az államigazgatási eljárásban az alapvető jogorvoslati eszköz a fellebbezés. Fellebbezni az ügyiben hozott elsőfokú határozat ellen lehet. Ha az adott ügytípusra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik, a fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni annál az államigazgatási szervnél, amely a határozatot hozta. A fellebbező nem köteles megindokolni a fellebbezését, elegendő annak bejelentése, hogy a hozott határozatot sérelmesnek tartja. Megkönnyíti azonban az állam- igazgatási szervek dolgát, ha a fellebbezés tartalmazza az indokot. A fellebbezéssel megtámadott határozatot hozó köteles megvizsgálná, nincs-e indok és törvényes lehetőség arr?, hogy az esetleges sérelmet saját hatáskörében orvosolja. Ha ugyanis ez megoldható, a sérelmes intézkedést maga a határozatot hozó szerv korrigálja. Ebben az esetben másodfokú eljárásra is nem kerül sor. A fellebbezés a határozat végrehajtását általában elhalasztja: fellebbezés esetén a másodfokú határozat közléséig nem rendelhető el a végrehajtás. Felülvizsgálati kérelem Az ügyfél a jogerős határozat ellen úgynevezett felülvizsgálati kérelemmel is élhet. Saját érdekében akkor jár el helyesen, ha ezt az ügyben első fokon eljárt szervnél terjeszti elő. Ott vannak ugyanis az ügyre vonatkozó iratok, amelyek nélkül a kérelem elbírálása lehetetlen, s ily módon lehet a leggyorsabban elérni, hogy az elbírálásra jogosult szerv dönteni tudjon. Az államigazgatási törvény, valamint más, magas szintű jogszabályok lehetővé teszik bizonyos államigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadását. Ilyen esetekben erre az ügyfél figyelmét a határozatban fel kell hívni. Keresetindításnak csak a jogszabálysértés esetében van helye. Az ügyfél tehát választhat, hogy a jogerős határozatot jogszabálysértés miatt a bíróságnál támadja-e meg, avagy — hivatkozással jogos érdekvédelemre, méltánytalanságra — felülvizsgálati kérelmet nyújt be. Egyszerre kétféle jogorvoslati eljárás természetesen nem folyhat. Bírósági felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezés lehetőségét kimerítette, vagy a fellebbezés, kizárt. I A munkásőrség jubileumára Beszélgetés Barta Gyulával, a munkásőrség országos parancsnokhelyettesével Ezekben a napokban országszerte a munkásőr- egységekben, a pártszervezetekben és más társadalmi szervezetekben emlékeznek meg az évfordulóról. Nincsenek látványos programok, demonstratív jubileumi ünnepségek. A külsőségekben szerény, de tartalmilag gazdag megemlékezések jellege a jubileum lényegéből fakad. Jegyzeteim között őrzök egy mondatot, amit egy országos sajtótájékoztatón Halas Lajostól, a munkásőrség alapító parancsnokától hallottam: „Amikor a munkásőrség megalakult, nem készült évfordulóra, de azóta is támogatja azt a politikát, ami kivezette a válságból az országot, s garantálja a létbiztonságot.” A jubileum alkalmából voltaképpen e politika szolgálatáról beszélgetett a Népújság megbízásából Barta Gyulával, a munkásőrség országos parancsnok- helyettesével Aczél Gábor. — Bevezetőül engedjen meg egy különösnek látszó kérdést: van-e születésnapja a munkásőrségnek? Pontosabban fogalmazva: lehet-e egyetlen naphoz kStnl a munkásőrség megszületését, s ha Igen, melyikhez? — Ami a kérdés lényegét illeti, valóban nem egyetlen napról van szó, hiszen a munkásőrség megalakulását folyamatnak kell tekintenünk. De azért lehet egy naphoz is kötni, ez a nap 1957. február tizennyolcadika, amikor a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendelkezést alkotott a munkásőrség létrehozásáról. A magyar közvélemény is ekkor értesült a Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes intéző bizottságának a munkásőrség megszervezését célzó, január huszonkdlence- diki határozatáról. De meg kell említenem.; az újjáalakult párt érdeme, hogy jóval korábban felismerte, s már 1956. december elején meg is fogalmazta a munkásság felfegyverzésének szükségességét. — Folyamatot említett az Imént. Tudomásom szerint ennek a folyamatnak a kezdete az ellenforradalom Idejéig nyúlik vissza. — Valóban így van. Még a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása előtt is szóba került, hogy a mun. kásokat fel kell fegyverezni. Többek között ilyen feladattal érkezett a budapesti párt- bizottságra Asztalos János ezredes és Papp József ezredes. Ma már tudjuk, hogy az ellenforradalom idején is nagy számban voltak olyanok, akik vállalták volna a munkáshatalom fegyveres védelmét, hiszen Újpesten, Angyalföldön, Csepelen, Miskolcon, Egeiben és környékén, de másutt is — alkalmi eszközökkel felfegyverkezve — nagyon sokan ezt meg is tették. Tulajdonképpen rájuk épült az ellenforradalmi erők maradványainak leverését, s a politikai-gazdasági konszolidációt biztosítani hivatott karhatalom már 1956 novemberében. — Miért tekinthető történelmi érdemnek a munkásosztály ön. kéntes fegyveres szervezetének létrehozása? — A munkásosztály önkéntes fegyveres szervezetet, [tehát a munkásőrséget a hatalmi funkciók gyakorlására hozta létre a párt. Márpedig önkénteseket felfegyverezni abban a helyzetben nagyfokú bizalomról tanúskodott. Mert felvetődött a kérdés úgy is, hogy amikor annyi fegyver van ellenőrizetlenül ismeretlen kezekbe, szabad-e újabb fegyvereket kiadni, s hogy mi a biztosíték arra, hogy aki fegyvert kér, az nem él majd azzal vissza? Ma már tudjuk, hogy erre a bizalomra a munkásőrség bizalommal felelt, sem akkor, sem azóta nem fordult elő olyan eset, hogy a fegyverét munkásőr a munkáshatalom ellen fordította volna. De a munkásőrség létrehozása történelmi érdem volt az egyén szempontjából is, hiszen megteremtődött ezáltal a fegyveres szolgálatra vállalkozók személyes biztonsága is, megszűnt az a veszély, hogy a munkáshatalomért tenni kész emberek az események forgatagában tehetetlenek, vagy éppen az ellenforradalmi elemek céltáblái legyenek. — Mindeddig a felfegyverzeti munkásokról, a munkásosztály önkéntes fegyveres szervezetéről esett szó. Csakhogy a munkásőrség kezdetben sem kizárólag munkásokból állt. KI kaphatott és ki fogott fegyvert annak Idején a munkáshatalom védelmére, s milyen ennek a fegyveres testületnek az ösz- szetétele napjainkban? — Kétségtelen, hogy a munkásőrség a kezdet kezdetén is elsősorban munkásokra épült, s hogy a személyi állomány túlnyomó többsége fizikai dolgozó napjainkban is. Mindemellett igaz, hogy a munkásőrségben akkor is, most is a társadalom minden, rétege képviseltette, illetve képviselteti magát. Az alapító határozat szerint az lehet munkásőr, aki a párt politikájával egyetért, s erkölcsileg, politikailag feddhetetlen. Munkások, parasztok, hadd hangsúlyozzam; egyéni gazdálkodók is, emellett háztartásbeli nők, az értelmiségiek közül írók, egyetemi tanárok és sokan mások fogtak fegyvert annak idején, jellemző tény például, hogy a Közgazdasági Egyetemen. két miunkásőrszázad is alakult. A v munkásőrség összetétele azóta csak annyiban változott, hogy jelenleg is tükrözi a társadalom át- rétegződését, tehát többek között kisiparosok, vagy ami korábban nem volt, szabadfoglalkozású vállalkozók is vannak a sorainkban. Ami pedig az életkor szerinti ösz- szetételt illeti, testületünkben, meghatározóak az érettebb korúak. Az átlagéletkor harmincöt-negyven év között varr A munkásőrség természetesen nem zárt szervezet, a cserélődés folyamatos, s meghatározott terv szerint történik. Jelentkező bőven van, és sokan azok közül, akik vállalják a szolgálatot, azzal pártmegbízatásuknak tesznek eleget, vagy éppen ezzel érdemlik .ki a pártba való felvételüket. Megjegyzem, hogy a munkásőrség segítséget adhat a vezetővé válás folyamatában, mégpedig nemcsak azért, mert ma iskolánk is van, ahol a vezetés tudományát tanítják, hanem azért is, mert a szolgálat során rendet, fegyelmet, szervezést, az emberekkel való foglalkozás módját is el lehet sajátítani. Sok példa van arra, hogy a munkásőrség „iskoláját” kijárók itt parancsnokká, a munkahelyükön vezetőkké váltak. — Mi a különbség a munkásőrség és a többi fegyveres testület között? — Abban a tekintetben nincs különbség, hogy mi is a fegyveres testületek egyike vagyunk. A legteljesebb együttműködésben dolgozunk a Magyar Néphadsereggel, a Belügyminisztériummal, tapasztalataikat, segítségüket igényeljük és felhasználjuk, az ő feladataik teljesítését pedig, amikor erre szükség van, a munkásőrség is segíti, kiegészíti. Az eltelt huszonöt év alatt erre nagyon sok alkalom adódott. A különbség abban van, hogy a munkásőrség társadalmi alapon szerveződött, önkéntes jellegű fegyveres testület, nem pedig állami intézmény, s míg a többi fegyveres testület az állam, elhalásának távoli jövőjét tekintve ideiglenes, a munkásőrség nem az, s múltja, léte, jövője a bizonyítéka annak, hogy állami funkciót is lehetséges társadalmilag ellátni. — Engedjen meg még egy „udvariatlan” kérdést: Milyen célt szolgálnak a jubileumi egységgyűlések? Önmagukat ünnepük? — Semmiképpen. Nem magunkat ünnepeljük, hanem azt a poll tikét méltatjuk, ami a munkásőrséget létrehozta, s amit a munkásőrség ma is szolgál. Mindenképpen igaz, hogy nálunk „a dolgozó népet szolgálom” kifejezésnek különös jelentősége van, hiszen miután a munkásőrség a dolgozó népből szerveződik, ez a szolgálat egy nagyon is konkrét érdekviszony gyakorlata. És az évforduló alkalmából mindenekelőtt azokat az emberi teljesítményeket értékeljük, amelyeket az egyes munkás. őrök a párt politikájának, s egyben a maguk szolgálatában, de fizetett munkájuk mellett, javarészt szabad idejükben kifejtenek. Energiatakarékos vetítőgéplámpák Az Egyesült Izzó budapesti Fényforrás Gyárában megkezdték a mozivetítőkbe való nagy teljesítményű xenon izzólámpa energiatakarékos változatának sorozatgyártását. Ez az izzó a hagyományostól eltérően vízszintesen üzemel, ezért harminc százalékkal kevesebb villamos energia szükséges az adott fénymennyiség elérésére. A harmincféle — az ötszáz wattostól négy kilowattosig terjedő — gyártmányválasztékuk kilencvenöt százalékát a Szovjetunióba, az USA-ba, illetve az NSZK.ba exportálják (MTI fotó — Tóth Gyula felv. — KSj A MEGRENDELŐK MAR JELENTKEZTEK Új mezőgazdasági és élelmiszeripari szervező vállalat Megkezdte működését az É lelmiszeri pari Gazdasági Kutató Intézetből és az Agrárgazdasági Kutató Intézet Szervező Szolgálatéiból alakult Mezőgazdasági Élelmiszeripari Szervező Vállalat, amely az állami gazdaságok, téeszek, élelmiszeripari üzemeknek megbízása alapján a belső tartalékok feltáráséira szervezési módszereket dolgoz ki. Az eredményként jelentkező hasznon egy részéből — megegyezés szerint — a vállalat is részesül. A mezőgazdasági üzemekben, élelmiszeri pari vállalatoknál az elmúlt években a gazdálkodás követelményeihez igazodva jelentős változások, átszervezések történtek. A korábban számlált több minit 3000 téesz közül számos egyesült, s így jelenleg mór csak 1332 mezőgazdasági szövetkezetét tartanak nyilván. Szervezeti korszerűsítés során az élelmiszeripar 11 trösztje közül számos egyesült, s így által 70-nél több vállalat kezdett önállóan gazdálkodni, ám a továbbra is tröszti, illetve nagyvállalati szervezetben működő nagyüzemek gyáregységei is nagyobb önállóságot kapnak. Az újszerű vállalati szervezetek saját terveket és sajátos üzletpolitikát alakítanak ki, miközben számolniuk kell azzal is, hogy az újabb beruházásokhoz szükséges pénzforrások is szűkösebbek á korábbiaknál. Mindez a még meglévő belső tartalékok fokozott feltárására ösztönzi az üzemeket, mezőgazdasági termelőegységeket ; főleg ezzel lehet a termelést fokozni, a költségeket csökkenteni — és általában: még eredményesebben gazdálkodni. Miután éppen a belső szervezeti rendszer korszerűsítésében van még számtalan lehetőség, a kiaknázáshoz nyújthat jelentős segítséget az új vállalat. Néhány üzem, téesz a belső információs rendszerét, mások a munkaszervezést, az elszámolást emelték magasabb szintre, ám kevesen alkalmazták mindezt komplex módon, holott éppen ezzel javíthatnák ugrásszerűen az eredményeket A szolgáltató vállalat a komplex módszerek kimunkálására fogja össze az e téren tevékenykedő szellemi erőket. Máris több jelentkező kérte a vállalat segítségét a szervezés korszerűsítéséhez, elsősorban termelőszövetkezetek. De már ipari üzemek is jelentkeztek megrendeléssel. (MTI)
