Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-21 / 17. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. január 21., csütörtök Téli séta Szibériában. Apa kislányával, s an. -nak kedvenceivel, a barátságos medvével és kutyussal A bátrak még a jéghideg Bajkál-tóban is megmártóznak — Ne féljen az orosz téltől, megvan annak is az ellenszere. Majd megtanítom rá! — így vigasztalt házigazdám, Andrej Andreje- vics Szomov, amikor savanyú orcával figyeltem a hőmérő higanyszálát:, amely akkor, déltájban is mínusz 37 fokot mutatott szélmentes helyen. o — Dobre utro! Kak szpal? — kérdezte a házigazda és barátságosan hátba veregetett. Mondtam, hogy semmi vész, jól aludtam, de mi lesz ezután? Semmi! Gyerünk mosakodni. Félmeztelen a vállamra csaptam a törölközőt és indultam volna a fürdőszobába, de Andrej Andrejevics utamat állta. — Oda még nem, ki az udvarra, barátocskám. ‘ A ház férfinépe velünk tartott. A mínusz 42 fokos hidegben megmostuk arcunkat a hóval, bedörzsöltük egymást, hogy kiveresed- jünik, akár a rák és futottunk be a fürdőszobába, a meleg víz alá. Az egész nem tartott addig, amíg tízet számol az ember. Azon a télen egy köhin- tés nem sok, annyi sem hagyta el a számat. Q Murmanszk, mert ott voltunk, kegyetlen tud lenni télen. Az egyik nap csendes napsütés, hogy égeti az ember arcát. A másik napon már vad vihar, tűkként szurkálják az ember szemét a parányi hókristályok. — Raz-dva, egy kis vodkát neki, majd elcsendesül a vihar! — mondta Andrej Andrejevics. i— Egyszerre? — kérdeztem. — Egymás után, úgy használ — és elmesélte a másfél deci történetét. Az úgy volt, hogy a katona valahol Szibériában elakadt A vonat fél napot vesztegelt a hóvihar miatt. Bement hát az állomásra és a büfében tanakodott. Menynyit kérjen, mennyit igyon? Nem ismerte a helyi szokásokat, megszólította hát az egyik helybeli vasutast. — Szibirjak! Mondd már meg, mennyit kérjek a vodkából egyszerre? Egy decit, két decit? A szibériai megnézte. Látta, hogy nem odavalósi, hát felvilágosította. — Tudod, egy deci mifelénk, ebben az időben kevés. Ha két decit kérsz, az meg egyszerre sok az emberfiának. Kérj kétszer másfél decit, az megfelel az itteni szokásoknak. A katona megfogadta a tanácsot és kikérte a kétszer másfél decit. Az egyik poharat ő, a másikat a vasutas ragadta meg. Ez hát a szibériai illendőség. — De mi most mind a ketten kétszer másfél decit iszunk — ellenkeztem Andrej Andrejeviccsel. — Ez meg murmanszki szokás, illendőség, hogy ne kelljen kétszer kérni, kétszer mozdulnia a kislánynak. Most, hogy már téma lett a vodka, megkérdeztem: valóban ellenszere a hidegnek? — Bizony, hogy az, barátocskám! — De az orvosok mást mondanak, hogy megfagyunk, hogy csak ideig-órá- ig melegít. Andrej Andrejevics visz- szakérdezett: — Hol dolgoznak az orvosok? Meleg rendelőben, fehér köpenyben. Honnan is tudhatnák, mit segít a vodka a hidegben. Persze, azért tudnunk kell, hogy nem - a testünket, a lelkünket melegíti, barátocskám... o Nyárban utazunk Jerevánba. Kiskabátban sétáltunk a Matenaradam előtt, a főtér hatalmas szökőkútja körül. Aztán elbúcsúztunk Mkrtum- jantól, aki egy nagy csokor rózsával együtt ölelt át a repülőtéren. Két óra múlva kiszálltunk Moszkvában. Félcipőben, kiskabátban és egy nagy csokor rózsával. Mínusz 17 fok volt. A taxis megkérdezte, melyik szállóba parancsoljuk. — A GUM-ba! Megvonta a vállát, hiába, külföldiek és elvitt a GUM- hoz. Bevásároltunk. Csupa téli holmit. Bundás kabátot prémgallérrad, prémes sapkát és válinkit, hogy a lábunk se fázzpn két napig, amíg Moszkvában tartózkodunk. Hiába, nagy ország, nagyok a távolságok és a különbségek az éghajlatban, az időjárásban. Aztán felszálltunk a budapesti gépre, bundás kabátban, prémes sapkában és halinacsizmában. Ferihegyen kinevettek. Kiskabátban, legfeljebb felöltőben, hajadonfővel fogadtak. Langyos, enyhe idő volt... nem érhetünk fel a Szovjetunióhoz az időjárás változásaiban... © Más alkalommal, de tél közepén megint északon jártunk. Feltűnt, hogy a templomok tornya hegyes, magasba nyúlik, sehol más vidéken nem látni látni ilyen építészeti stílust. Megmagyarázták, hogy az időjárás az oka. Télen akkora hó esik, hogy betakarja a házakat. Ha sürgönnyel, sürgős hírrel jön., a postás a városból, természetesen sítalpon, torony iránt tájékozódik. A táviratot is itt ereszti le azon a hóba vájt aknán, amely a papiak ajtajához szolgál. A pap létrán kimászik a hó tetejére és ő már tudja, hol találja meg a címzettet. Az élelmiszert ősz végén, még a nagy havazás előtt előre megvásárolják. Aházhosz- szú folyosójáról nyílik a konyha, a szoba, az istálló, a szénatér, a magtár, a műhely a darálóval. Gyertyával világítanak. Egész évben annyi birkafaggyú ösz- szegyűlik, hogy kár lenne kidobni, meg különben is: télen aludjon az ember, nyáron dolgozzék. Ez járja errefelé. Egy öregnek — megszámoltam — hét fia és egy lánya volt. Valamennyi szeptemberben született, alig néhány nap eltéréssel. Két fiú meg éppenséggel ugyanazon a napon ülte a születése napját. — Hát ez meg hogy van? — kérdeztem az apót, aki csak kinézetre volt öreg, egyébként ötven, ha múlott. — Egyszerű a magyarázat! — mondta, hamiskás mosollyal a szája szögletében. — Télen, januárban ráér az ember esténként, éjszakánként ... ★ Hát ilyen az orosz tél, hideg is, meleg is. Attól függ ... Gáldonyi Béla (Fotók: MTI Külföldi Kép- szolgálat — KS) SZOVJETUNIÓ BULGÁRIA Kalcinált szódagyár .Világviszonylatban Bulgária áll az első helyen az egy főre jutó kalcinált szóda gyártásában. Devnában van Európa legnagyobb gyártóüzeme. A szódagyár Bulgária, a Szovjetunió, Magyarország és Csehszlovákia együttes munkájának az eredménye. A kalcinált szóda szerény és igénytelen vegyület, de mint segédanyag többé vagy kevésbé részt vesz majdnem minden vegyi eljárásban: a textilfestéstől egészen az analginszintézisig. Az üvegipar, a porcelán- és kerámiagyártás a kalcinált szódára épül. A mezőgazdasági kártevők ellen védekező szerek gyártásában is szerepet játszik. A kőolajpárlatokkal, az ásványsavakkal és lúgokkal, valamint a műtrágyákkal egy sorban, a kalcinált szóda alkotja a népgazdaság vegyi gerincét. A Kalcinált Szódagyár mintegy 100 hektárnyi területen fekszik, de a tényleges területe sokkal nagyobb, mert ebbe nem tartozik bele a külszíni fejtésű mészkőbánya és a Provádia melletti sóoldat-előállító. A gyár évi gyártási kapacitása 1 500 000 tonna. A gyár termelésének jelentős részét azok az országok kapják, amelyek részt vettek a létesítmény beruházásában. Ily módon, kölcsönösen előnyös feltételek mellett, ezek az országok hosszú távon kielégíthetik kalcinált szódából a szükségletüket, miközben Bulgária megbízható és biztos felvevőpiaccal rendelkezik késztermékének értékesítéséhez. Jelenleg a bolgár vegyipar több mint 50 féle terméket gyárt, amelyek a világ több mint 36 országában ismertek. A kalcinált szódán kívül Bulgária exportjegyzékében fontos helyet foglalnak el az ásványi műtrágyák. 1980 végén ezekből összesen 1 millió 100 ezer tonnát (tiszta anyagot) gyártott Bulgária. Szlavomir Kacsamakov MOZAMBIK A nacalai kikötő • •• jovoje Mozambik három nemzetközi kikötője közül az ország északi részén fekvő Nacalát Afrika egyik legszebb természetes kikötőjének tartják. A nagy forgalmú kikötő három északi tartomány — Nam- pula, Niassa, .Cabo Delgado —, valamint a tengertől elzárt ország, Malawi vízi szállítását bonyolítja le. Észak-Mozambik egyetlen vasútvonala innen indulva halad a malawi határig. A 30 éve megépült 615 kilométer hosszú vasútvonal forgalma nagyon erős, hiszen itt szállítják Malawi exportcikkeit, a dohányt, a teát, a földimogyorót, továbbá az ide irányuló importárut, különböző gabonaféléket és vegyszereket. A jövőben a Nacala—Malawi vasútvonal forgalma várhatóan a jelenleginek a négyszeresére bővül, ezért elengedhetetlenné vált a vonal rekonstrukciója. A délafrikai országok fejlesztésének koordinációs tanácskozásán döntés született a vonal felújításáról. A tervek elkészítésére 30 millió dollárt ígért a portugál kormány, ami a rekonstrukció költségeinek egyharmadát teszi ki. A kivitelezést portugál—francia konzorcium végzi majd el. A nacalai kikötő forgalmát 35 százalékban Malawi köti le, a többi Mozambik kulcsfontosságú exportcikkeinek, a gyapotnak, a kasu- diónak, a szizálrostnak és a teának továbbítására szolgál. A nacalai kikötőben jelenleg háromezren . dolgoznak, ami szám szerint elegendő is lenne, dé még kevés közöttük a szakmunkás. Azelőtt a kikötői szakmunkások és a képzett irányítók portugálok voltak. Többségük elhagyta az országot, és mivel annak idején a portugál kormány egyáltalán nem gondoskodott a mozambikiak képzéséről, most ezzel a problémával is meg kell küzdenie az országnak. Nemcsak új gépekre van szükségük, de meg kell szervezniük a szakemberképzést is. A szak- szervezet szerepét betöltő Termelési Tanácsok és a FRELIMO kikötői pártszervezete e feladat ellátásában is segíti a kikötő vezetőségét. KNDK Feljegyzések a Li-dinasztiáról A KNDK Társadalomtudományi Akadémiájának nemzeti történelemmel foglalkozó intézetében jelentős munkába kezditek. Az intézet munkatársad mai koreai nyelvre fordítják és ezzel kiadásra készítik elő a Li- dinaseitia (1392—1910) kulturális örökségét jelentő írott emlékeket Az elkészítendő mű a Li-dinasztia feudális uralmának 519 évét felölelő eseménysort naplószerűen, időrendi sorrendben adja közre. A terjedelmes anyagban. a kor diplomáciai, politikai, katonai, gazdasági, kulturális életére vonatkozó adatok, dokumentumok mellett természeti jelenségekről szóló, illetve az asztronómia, a meteorológia, a földrajz, a gyógyászat, a mezőgazdaság tárgykörébe tartozó feljegyzések is szerepelnek. A kötet emellett képet ad a művészetek alakulásáról, a népszokásokról, néprajzi jellegzetességekről is — nem csupán koreai vonatkozásban, hanem a környező országokat, így Kínát, Japánt, Mongóliát tekintve is. A fordítási nagy munkája már befejeződött. A közeljövőiben megkezdik az érdekes történelmi feljegyzések több száz kötetének sorozatos kiadását. JUGOSZLÁVIA Napenergiával működő világítótornyok Az Isíkra ljubljanai fejlesztési intézetének szakemberei bíznak abban, hogy már 1983-ban több száz adriai világítótorony napenergiával fog működni. Az adriai kikötőkben, a tenger- melléken, a szigeteken, a sziklákon, a zátonyokon a világítótornyok éjszakánként a nappal egybegyűj- tött napenergiát hasznosítják majd működés közben. Az intézetben olyan megoldásokhoz jutottak, amelyeket holnap mór alkalmazhatnának, ha a hazai ipar is lépést tartana e kísérletekkel. így 1982 decemberéig kell várni, az Iskra ekkor kezdi meg azon napkollektorok sorozatgyártását, amelyeket az Adriaitenger partján kikísérleteztek. A két fiatal mérnök által kidolgozott rendszier sejtből álló kollektorlap’ V. egy telepből, töltésszaL.. lyozóból áll, az elmúlt fél év alatt kifogástalanul működött és elegendő árammal látta el a spliti kikötőben felállított világítótornyot. Félévi üzem után is a telep színültig fel volt töltve, tehát az áramtermelés nagyobb volt, mint a fogyasztás. Amit a világítótorony égője éjjel elhasznált, azt a napkollektor nap közben pótolta. A napokban az Iskra szakemberei egy másik spliti viMgítőtamyöt is rákapcsoltak a napelemre. Most mindenekelőtt az érdekli a kutatókat, milyen hatással lesz a napelemre a kedvezőtlen időjárás, a sós, nedves levegő, valamint az erős szelek. Különféle bevonatokkal kísérleteznek, amelyeknek célja megakadályozni a kollektorok üveg és műanyag részein a sólerakódást. Igaz, hogy az eső lemossa a sót, de a hosszú, csapadék nélküli időszakokban a só nagyban csökkentheti az egész rendszer működését. A két fiatal mérnök elmondta, hogy a tengerparton folytatott kísérletek alkalmával eddig külföldi lapokat használtak: egy ilyen panellap ára 400 dollár. Az Iskra hasonló lapokat fog gyártani azzal a különbséggel, hogy nem műanyagból, hanem üvegből készülnek majd. A napelemek hazai gyártmányúak, a szlovéniai Mezicében készülnek. A mérnökök véleménye szerint, a világítótornyok napelemes üzemeltetésén kívül az ilyen fajta energiaellátás elterjed majd a különféle adóvevők körében. ezenkívül használják az autóutak menti telefon- fülkékhez, jelzőberendezésiekhez, a mezőkön, a hegyeken, a vasútvonalak mentén és minden olyan kisfogyasztónál, ahová túl drága lenne, vagy egyáltalán nem is lehetne elvezetni a villamos kábeleket, vagy ott, ahol gyakran kell cserélni a gáz- és petröleumos palackokat vagy másfajta üzemanyagtöltést. A spliti tengeri hajózási útvonalakat karbantartó intézetnek mintegy 700 világítótornyot kell ellenőriznie havonta. E világítótornyok java része nem árammal működik, tehát évente többször is szállítani kell a gázt, vagy a petróleumot. Ha napelemekre kapcsolják a világítótornyokat, a munka jóval egyszerűbb és olcsóbb lesz. A világítótornyokat évente csak egyszer kell majd ellenőrizni: meg kell vizsgálni, megfelelő sűrűségű-e az elektrolit a telepekben, esetleg ki kell cserélni a kiégett villanyégőket. a többit viszont az erős, perzselő adriai napra lehet bízni. összeállította: Gyurkó Géza it tél: hideg is, meleg is
