Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-21 / 17. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Könnyűipari újdonságok ’82 Zárszámadás a Tárná menti SERKÖV-nél Több hetes előkészítő munka után megkezdődtek a zárszámadások Heves megyében is. Szerdán délelőtt Tarnamérán, az ifjúsági táborban a Tárná menti termelőszövetkezetek: a tarnaörsi, a tarnamérai és a nagyfügedi közös gazdaság által irányított sertéshizlaló közös vállalat nyitotta meg a sort, a falvak legjelentősebb téli „ünnepét”. Február végéig egyébként 54 termelőszövetkezetben tartanak közgyűlést, illetve küldöttgyűlést, ahol értékelik a múlt évi munka eredményeit és meghatározzák az idei feladatokat. Így tették ezt a tarnamérai zárszámadáson is, melyen részt vett Somodl Lajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetője, valamint Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője is. Ismered a szomszédod? Fölösleges kérdés: miiért ne ismerném? Naponta találkozunk, s ha jól megvagyunk, ed is mondjuk gondjainkat, bajainkat. Netán még segítünk is néha egymáson. Ha meg éppenséggel haragban lennénk, hát az is valamiféle ismeretséggel kezdődik, nem? Nos, ugyanerre gondoltunk, csak kissé tágabb értelemben és akkor mindjárt nem tűnik olyan feleslegesnek a címben megfogalmazott kérdési. A közelimúltban két, megyénkben dolgozó nagyvállalat együttműködési szerződésének aláírásakor, hirtelen ötletből, a jelenlévőkkel végiggondoltuk: hogyan ismerik egymást, dolgoznak-e együtt az egymás közelében települt üzemek, vállalatok itt a környékünkön, szűkebb hazánkban? Nem sok példát tudtunk felsorolni. Ismertünk viszont néhány esetet arról, hogy eltitkolták egyik munkahelyen a másik cég szakembere elöl újításukat, műszaki eredményeiket. Ha ez a féltékenykedő tartózkodás megszűnőben van is, a gazdasági eredményekben érezhető közös munka jelei csak itt-ott látszanak még. Sokszor éppen azért, mert nem is érdeklődnek utánra, nem is törődnek vele, mi történik a „szomszédban,” Pedig könnyen előfordulhat, hogy anyagot, alkatrészt, vagy éppen kihasználatlan gépet lehetne közös haszonnal egymásnak átadni. Szép sikernek mondható, hogy a gépipar megyei üzemei egyesületi csoportjaik révén közös nyilvántartást készítettek elfekvő '-készleteikről. Érdemes lenne egyéb ágazatokban is megpróbálkozni hasonló akcióval. Másik példa: már régen megszületett a megyénk építőiparának gerincét adó vállalatok, szövetkezetek társulása. A szomszédnak gyártott alkatrészek, félkésztermékek fuvarozása is olcsóbb, mintha az ország másik végébe kellene utazni értük. Ez, sajnos csak így leírva tűnik pofonegyszerűnek, a gyakorlatban a régi beidegződések, megszokott kapcsolatok az erősebbek. Különben a példaként említett megyei^ vállalatok megállapodásával is egy hasonló profilú, de kétszáz kilométerrel távolabbi cég szorult ki a terepről. Vagy ha megfordítjuk: eddig szorult ki a ködös üzletből az egyik megyei vállalat... Elvben mindenki egyetért azzal, hogy jó lenne valami módon közös érdekeltségeket találni. A gyakorlatban aztán már jönnek az aggályok: meg lehet-e bízni benne, nem csábítja-e él legjobb szakembereiket? Meg különben is, kis része ez gondjainknak a mostani bonyolult körülmények között. Valóban, kis része. De a „kis” megoldások éppen nagy gondjainkat enyhítenék. Hekeli Sándor Pető Béla, a szövetkezeti társulás igazgatója tartott beszámolót a közös vállalat eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy a tízéves fennállását ünneplő társulás 1981- ben tovább folytatta azt a dinamikus fejlődést, amely az V. ötéves tervben is jellemezte munkáját. 1980-ban 7642 sertést — 7954 mázsa értékben adtak el a Heves megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalatnak, és ezzel nagyban elősegítették megyénk kiegyensúlyozott húsellátását. Ez csaknem 40 százalékkal több volt, mint 1975-ben. Nyereségük öt év alatt meghaladta a 20 millió forintot. Annak ellenére, hogy a hetvenes évek második felében jelentősen növekedtek a takarmányozási költségek, Most már hosszú ideje hü- iedezve tapasztalhatjuk, hogy a hőmérő higanyszála bizony többször tanyázik a 0 Celsius-fok alatt, mint fö~ lőtte. Sőt, időnként még a mínusz 25 Celsdus-ifokot is éléri, amihez hasonló hideget 1962-ben mértek utoljára. Mindannyian részvéttel hallgattuk a tv-híradóban a hírt azoknak a miskolci lakóknak a gondjáról, akik csaknem egy hétig fűtés nélkül maradtak. Ott ez a legfontosabb szolgáltatás mondott csődöt akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna a melegre. Nos, Egerben és Gyöngyösön ilyen, vagy csak hasonló eset eddig még ezen a télen nem fordult elő. Mind a két helyen tudják biztosítani az előírásoknak megfelelő 20 Celsius-fokot a lakásokban. Igaz, kaptunk egy jó tanácsot, amiszerint ebben az időben a nyílászárókat folyamatosan ellenőrizni kell. Egerben tegnap kisebb meghibásodás történt ugyan az Olasz és a Cifrakapu utcák kereszteződésében . húzódó vezetékben, de a hibát azonnal sikerült elhárítani, méghozzá úgy, hogy a lakók nem észlelték a kimaradást. Sehol nem fagytak el a gázcsövek sem. Gyöngyösön a TIGAZ hibabeje. lentő ügyeletére naponta 6— 7 bejelentés érkezik, de ezek is inkább a konvektorok meghibásodására vonatkoznak, mintsem a többeket érintő problémákra. Az autóbuszvezetőket is kellőképpen megviselik a a Tama menti SERKÖV-nél az V. ötéves tervben csökkentették a felhasználásit, és egy kiló sertéshúst 4,53 kiló abrakból termeltek. Az állatok egészséges elhelyezésére törekedve állami támogatás és hitel nélkül ezerkétszáz új férőhelyet alakítottak ki, egymillió-kétszázezer forintért. Ezzel olyan egészségügyi feltételeket teremtettek, amelyekkel minimális lett a veszteség, ami a fehér hússertésállomány termelését évről évre javította. Árbevételük 1975-ben alig haladta meg a 15 milliót, 1980-ban viszont már túlszárnyalták a 28 millió forintot. Ezzel Heves megyében a legjobb, országosan pedig az első tíz legeredményesebben dolgozó sertéshústermelő köriem éppen ideálisnak mondható közlekedési viszonyok. Igaz, különösebb késésekről sehonnan sem érkezett hír, de mint azt Juhász Zoltántól, a hatvani autóbuszpályaudvar állomásfőnökétől megtudtuk, reggelre megdermedt a gázolaj, s nehezen indulnak be a motorok. Tizenöt, húsz perces késéssel érkeznek viszont a vonatok a megyszékhel yre. Ez abból adódik, hogy a fővonalakon — Budapest, Miskolc között — rosszak a látási viszonyok. Az áramszolgáltatás is a megszokottnak mondható. Még a Mátrában sem voltak kimaradások, pedig ott a zúzmaralerakódás miatt, ilyenkor elég gyakoriak a zavarok. Nagy a forgalom viszont Egerben a megye egyetlen gyógynövény szaküzletében. Megnőtt a kereslet mostanság a hársvirág, a kakukkfű, a kankalin iránt. A gyógy- teák ugyanis nagyban csökkentik a hurutos megbetegedésekkel járó kellemetlen, ségeket. Egyes helyeken — mint arról Nagy Bélától, a TESZÖV osztályvezetőjétől értesültünk — fáznak a növények is. A hótakaró ugyanis nem mindenhol nyújt kellő védelmet. Kifagyásokra azonban csak azokon a helyeken lehet számítani, ahol az elolvadt hótakaró okozta nedvességet nem szívta be a talaj, s most a jég szorításába kényszerültek a jól fejlett őszi vetések... zös vállalattá léptek elő! Ezt bizonyítja az is, hogy az V. ötéves tervidőszakban háromszor elnyerték a kiváló szövetkezeti társulás címet. Évente 360 vagon takarmányt etetnek, amelynek felét maguk dolgozzák fel keverőüzemükben, ami olcsóbbá teszi a termelést. A jó szervező munka és a szakmai hozzáértés lehetővé tette, hogy 1981-ben, a VI. ötéves terv első évében újabb sikereket értek el. összesen 7701 sertést adtak át — 8256 mázsa súlyban. Mindezt növekvő termelékenységgel biztosították úgy, hogy egy kiló sertéshúst az 1980-as 4,5 kiló helyett, 4,1 kiló takarmány felhasználásával sikerült elérniük. Árbevételük 29 millió 646 ezer forint volt 1981- ben, a nyereségük pedig meghaladta a hatmillió forintot. A három fenntartó termelőszövetkezetnek részesedésként csaknem 2,5 millió forintot térítenek vissza. Pető Béla szólt az idei tervekről is. Elmondta, hogy 1982-ben szeretnék megtartani a múlt évi kimagasló eredményeket, ami még következetesebb költséggazdálkodást, ésszerűbb tartást és takarmányozást igényel. A beszámolót követően Nagy Károly, az MSZMP Hevesi Járási Bizottságának első titkára köszöntötte a vállalat képviselőit. Ötnapos tanítási hét Idén szeptember 1-től az ország oktatási intézményeiben is áttérnek az ötnapos tanítási, illetve munkahétre. Az új munkarend bevezetésének feladatairól, az ezzel kapcsolatos tervekről Hanga Mária, művelődési miniszterhelyettes- tájékoztatta az újságírókat szerdán a minisztériumban. Január utolsó harmadába lépvén már javában benne járunk a farsangiban, hiszen a téli vigadozások hagyomány szerint Vízkereszttől hamvazó szerdáig tartanak honunkban. Jó ízű disznótorok, harsogó lagzik és persze nagy-nagy bálok időszaka ez falun és városban egyaránt régtől fogva. Már a németből magyarított név is szabad utat ad a gond- ű zésnek, a szépséges mesék mondásának, a pajkosság- nak, amivel él is az ember, különösebben a fiatalabbja. Legföljebb — álarc, jelmez mögé rejti komolyságát. Számos helyen színpompás, tarka karnevállá szélesedik a vigalom, mint például a külföldiek közül a velenceieknél, akik még december 26-án megkezdték a mulatozásokat vagy éppenséggel a spanyoloknál, ahol történetesen tegnap adták hírül a harsonák a várva várt eseményt. S úgy hírlik, hogy az olaszoknál is tartja még magát e Tégi szokás a „böjti” szerdát megelőző 11 napon. Ki így, ki úgy — de többSzállitás előtt a fenyőszékek A könnyűipar, a népgazdaság többi ágaztához hasonlóan, nem bővelkedik fejlesztési lehetőségekben. Ennek ellenére a vállalatok egyre több új, korszerű cikket kínálnak a hazai vásárlóknak, bizonyítva, hogy nem mondtak le a termékskála rendszeres és gyorsütemű megújításáról. A gyártmány- és gyártásfejlesztés tartalékainak biztató lendületű feltárását, jó ötletek gyors megvalósítását példázzák néhány ruházati ipari vállalat 1982-!ben forgalomba kerülő új termékei, amelyeket az MTI munkatársai az alábbiakban bemutatnak. A Május 1. Ruhagyár az idén először gyermekruhák gyártására vállalkozik. Tervezőik 9—10 éves gyermekek öltöztetésére alakították ki a legújabb termék- családot, az Elegant juniort, amelyből 24 féle sportos és iskolába-járó, hétköznapi öltözetet lehet ösz- szeállítani. A kaposvári ruhagyár a sportruházat iráint megnövekedett hazai igényeket elégíti ki példás rugalmassággal. A taszári telepen gyermek és felnőtt síöltönyök gyórtásáit kezdték meg nyíre igazodik a tradíciókhoz, s a több hetes szezonban legalább egyszer ropja a táncot valahol, ahol szól a zene. húzza a cigány. Mert bizony nehéz ellenállni a sok csábításnak! Budapesten egész sor nemzetközi és országos rendezvénnyel szolgál, közöttük —, hogy csupán derék szakmánknál maradjunk — a mindig nagy sikerű, s elegáns újságíróbállal. S persze nem marad el a főváros mögött a vidék sem. Mint értesültünk: Szegeden e hét végén, szombaton a Volán és a MALÉV közös mulatságán szórakozhatnak a Tisza-par- tiak. később pedig — többi között — a pincérek is vendégként ülnek asztalokhoz, lépnek a parkettre. _ A kaposvári Dorottya Szálló — ugyan mi mással is nyithatná a sort? — Dorottya- bállal kezd február 6-án, az elmaradhatatlan palotással bevezetvén a jókedvű ösz- szejövetelt, amelyen — persze — szépségkirálynőt is választanak. S aligha a vénséges vén dámákból, akikről valaha Csokonai énekelt. a BUBIV egri gyárában Az Alföldi Cipőgyár 130 új modefliLt kínált az idén a kereskedelemnek. A martfűi Tisza Cipőgyár továbbra is hű marad eddigi, szolid árpolitikájához, divatost, jó minőségű termékei az idén is alacsony, illetve közép áron kerülnek forgalomba. Az Agria Bútorgyár termékei nyugati és szocialista országbeli piacokon egyaránt ismertek. A bútoripar nagy nemzetközi seregszemléjén, a kölni vásáron új típusú ülőgarnitúrákkal és stilizált szekrénysorral mutatkozik be a gyár, és igyekszik szélesíteni megrendelőinek 'táborát, A hazai piacon egyébként hosszú idő óta igen kedveltek az Agria-bútorok, jó minőségük és tetszetős kivitelük révén, A Budapesti Bútoripari Vállalat egri gyára is új piacokat talált az idei évre; hamarosan indulnak az első szállítmányok az amerikai cégek megrendelésére. Az őszi BNV-n figyeltek fel a későbbi partnerek az elegáns kivitelű 'konyhaszékekre és az érdeklődést hamarosan üzfleti megállapoMiskolcon, a tapolcai Junő- ban február 20-án „Ez a divat’’-, 26-án Éabulon-, március 6-án orvosbált tartanak, míg a salgótarjáni Narancs Szállót 13-án a kisiparosok foglalják el hasonló céllal. Természetesen megyénk fölött sem múlik el nyomtalanul a farsang. Az egri Park Szálló termei február öttől egész hónapban foglaltak a hétvégeken. Ötödikén Caola-, 6-án autós-, 13-án jogász-, 19-én szak- szervezeti, 20-án vadász-, 27-én gazdászbál lesz, míg március 5-én az orvosok, 6-án a pedagógusok táncolnak. Huszonhetedikén pedig a talán legigazibb mulatságra, a cigánybálra kerül sor. A gyöngyösi Mátra Szálló február 6-án — a tradícióknak megfelelően — sportbállal nyitja a táncos évadot. Heves nagyközségben — hogy mindössze még egyet említsünk a vidámságok színhelyei közül — a művelődési házban rendeznek farsangi vigadalmat február 20-án. Nincs fennakadás a szolgáltatásokban Tizennégy napja tartja magát a hideg das követte. Faszobrászok keze nyomán formálódnak a stílbútorok díszítései az Agria Bútorgyárban (Fotó: Perl Mártonj Farsang van, áll a bál
