Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-17 / 14. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. január 17., vasárnap S. „Régi olvasó” jeligére: Az elmúlt évben, csupán az 1980-ashoz viszonyítva is nagyon sokat fejlődött Eger város helyi közlekedése. Üj vonalakon, új járatokat in­dítottak, másokat gyakorib­bá tettek. A fejlesztésnek, a kívánságok teljesítésének -azonban határt szabnak az anyagiak. Így javaslata, mi­szerint állítsanak be a lab­darúgó-mérkőzések végé­re különjáratokat tetszetős, de egyelőre teljesíthetetlen. Ami a reggeli zsúfoltságot illeti, ennek csökkentése nem csupán a Volán veze­tőin, vagy dolgozóin múlik. Ha bevezetnék néhány üzemben, intézményben a lépcsőzetes munkakezdést máris jelentősen javulná­nak a reggeli utazási viszo­nyok. Reméljük utóbb erre is sor kerül. „Zaklatott üzletasszony” jeligére: Javasoljuk, kérje a rend­őrség segítségét ebben az ügyben. Joggal tehet felje­lentést a területileg illetékes rendőrkapitányságon. Pálhidy Mihály, Hatvan: Való igaz, sok eltérés le­het még azonos körülmények között dolgozó pékek által sütött kenyérben is, hát még akkor, ha eltérőek a mun­kalehetőségek. Levelét to­vábbítjuk az illetékesnek, a sütőipar vezetőinek. Vála­szukig kérjük türelmét. „N. N." jeligére: . Hogy nevének aláírásáról lebeszélték munkatársai, azt valahogy még csak megért­jük, de arról is, hogy meg­írja melyik üzemről van szó?! Így nagyon nehéz hely­zetbe kerülne az, aki vállal­kozna a panasz kivizsgálá­sára. Végtére is nem lehet végigkérdezni a megye minden üzemét, intézmé­nyét, hogy a megnevezett személy — akinek szintén csak részben közölte nevét — hol dolgozik. Értjük, ért­jük az elővigyázatosságot, na de ennyire! „Pétervására” jeligére: Szerkesztőségünkben min­den héten hétfőn, szerdán és csütörtökön délelőtt 8 órától 10 óráig jogi tanácsadás van. Kérjük, Egerben járva a megadott időpontok egyi­kén keresse fel személyesen szerkesztőségünket. Annyit előre is megmondhatunk, törvénysértés nem történt, — de panaszos bejelentése alapján kérhetjük vizsgálat indítását. Kiigazítás­ként A Népújságban megjelent, valamennyi Gyurkó névvel szignált írást, rendszerint elolvasom. A kritikákkal vagy egyetértek vagy sem, de ez nézőpont kérdése. A legutóbbi I. 12-i lapszám­ban megjelent írásának ér­tékelésével tökéletesen azo­nosulok , az előzményekkel kapcsolatban viszont kéte­lyeim vannak. Nevezetesen a . VádSndítvány című tv- film nem a „Zuhanóugrás” kétoldalas visszaemlékezé­sére épül fel, hanem Bárczy Jánosnak „Védindítvány” cí­mű, szintén a Megvető Könyvkiadó kiadásában, meg­jelent 305 oldalas könyvére. Ebben részletesen taglalja az előzményeket, a tragédia lefolyását, és az utána kö­vetkezőket. Mindebből következik, hogy a TV szövegíróinak vajmi keveset kellett hozzá­írni a tényadatokhoz, leg­feljebb rendszerbe kellett szedni az írást. Szanday István VISSZHANG Jeles napok Boldogasszony havában Korszerűbb világítás (A „kételyek" sajnos jogo­sak. A szerk.) A januári jeles napokról Kiss György által írott is­mertető (Népújság, 1982. ja­nuár 12.) olvastán kialakult hiányérzet miatt fogtam tol­lat. Mivel a szerző e — nép­szokásokban bővelkedő — hónapunkkal kapcsolatban szilveszter, illetve újév nap­jai mellett csak Genovéva (jan. 3.1 és Vízkereszt (jan. 6.) ünnepeit említi meg, s úgy fogalmaz, hogy „a nép­szokásokkal foglalkozó szak­könyvek több jeles januári napot nem is igen említe­nek”, ezért talán nem in­dokolatlan néhány kiegészí­tést tenni a régiek által Boldogasszony havának ne­vezett időszakról. A részle­tesen ismertetett január 1-i, és 6-i népszokásaink felvil­lantott sokféleségének Heves megyei példákkal való bőví­tésére itt nincs hely és talán szükség sem, hiszen a pa­lócföld neves kutatói (pl. Istvánffy Gyula, Manga János) ezt jobbára már el­végezték. Ezek alapján leg­feljebb még azt állapíthat­juk meg röviden, hogy vi­dékünk hiedelemvilágában és a hétköznapi szokásgya­korlatban egyaránt fontos szerepet tölt be az év eleji (szentelt) víz használata. így például gonoszűző, betegség- és bajelhárító szokások szin­te mindegyikében — egész éven át. Kiss György Mihállyal ellentétben — a néprajzi szakirodalom alapján — azt kell mondanunk, hogy -Ge­novéva napja nem jeles napja népünknek, legfeljebb a párizsi védőszent (i. sz. 422—502.) megható és köz­kedvelt legendájának az utóbbi kétszáz évben történt folklorizációjáról beszélhe­tünk. S ha faár a népünk körében is régtől tisztelt szentek napjaihoz kapcso­lódó szokásoknál tartunk, említésre méltóbb a föld­művelő és állattartó előde­inknek a Szt. Antal nevéhez fűzött ember- és jószág­gyógyító eljárások csodálata és azok „profán” gyakorlá­sa (január 17.). A szőlőtermő vidékek mindegyikén, így Egerben is aggódva figyelték a gazdák az időjárás alaku­lását, s ezzel kapcsolatban fogant a verses mondás: „Ha megcsordul Vincze, tele lesz a pince” (jan. 22.). Azaz: ha jobbra fordult az idő, jó szőlőtermés és sok bor ígérkezett. Pál fordulása (jan. 25.) pedig ugyancsak a népi időjóslás egyik fontos napjaként hagyományozó- dott, melynek rigmusba sze­dett formulája így szólt: „Ha fényes Szent Pál, Mind mi termés szépen áll. Ha Pál fordul köddel, Jószág hullik döggel.” Ezután pedig már csak néhány nap, és következik a farsangi népszokások vál­tozataiban — vidékünkön a legutóbbi évtizedekig is — igen színes február, azaz Böjtelő hava ... Kritton Vízi József Nem „fag A Népújság 1982. január 7-i (csütörtöki) számában a rövid hírek rovatában meg­jelent egy tájékoztatás a MÁV Gyöngyösi Kitérőgyár­tó Üzem hegesztőcsarnoká­nak fűtésével kapcsolatban. A közlemény vagy téves in­formáción vagy félreértésen alapszik. Az valóban igaz, hogy a hegesztőtelepi csarnokok fű­tésének rekonstrukciója je­lenleg van folyamatban és a nagyüzem felújított ka­zánházából távfűtéssel történik a jövőben a megfelelő hőmérséklet biz­tosítása a hegesztőtelepen. A közlésből az derül ki, mint­ha idáig a hegesztőcsarnok­ban nem lett volna fűtés, s ezért fagykárosodás követke­zett volna be. Ez a valóság­nak egyáltalán nem felel meg, mert a 126 méter hosz- szú sínek hegesztése a he­gesztőtelep létesítése óta fű­tött helyiségben történik. A sínek kikészítését (köszörü­lés) valóban a szabadban végzik, de ez a méretek miatt a jövőben sem történhet fű­tött helyiségben. Érthetetlen előttünk a „fagykárosodás” megfogal­mazás, mert a dolgozók meg­felelő védőruhával vannak ellátva, a sínek és egyéb anyagok pedig fagytűrőek. Kelemen Árpád ' igazgató, Gyöngyös * Nem félreértés — sajtó­hiba volt. (A szerk.) Nyugdíjasok panaszolják Az egri nyugdíjasok há­zába eddig házhoz ment az orvos. Az épületen, belüli kis rendelőben hetenként két­szer rendelt, felírta a gyógy­szereket, ellenőrizte az öre­gek egészségi állapotát. Na­gyon nagy segítséget jelen­tett ez elsősorban azoknak, akiknek nehezükre e6ik már az utcára menés isi. Sajnos a házirendelés megszűnt, mint írja levelében Beke Jánosné nyugdíjas. Most már le kell mennie minden­kinek a körzeti rendelőbe, s ez sokak számára megne­hezíti az életet. Vajon nem kaphatnánk vissza orvosun­kat? — kérdezik. Mikor és hol született Nyizsnyai Gusztáv? Egyáltalán ki volt Nyizs- riyai Gusztáv? Tudunk-e még róla valamit? Mert a hal­vány színek hamarabb meg­fakulnak, a gyöngébb hang gyorsabban elenyészik. Nyizs­nyai Gusztáv dalköltő és ze­neszerző a magyar dalköl­tészetnek ilyen halvány szí­ne, halkabb hangja volt. A Népújság január 7-i számá­ban szép megemlékezés je­lent meg róla a hírek ele­jén, ott, ahol a jubileumi naptár található. „Száz évvel ezelőtt halt meg Nyizsnyai Gusztáv ze­neszerző, dalköltő. Lengyel nemesi családból származott, iskoláit szülővárosában, majd Kassán végezte.” így kezdődik a méltatás, amiben az a különös, hogy hiányzik belőle a szülőváros neve. A szülőváros az az em­léktábla azon a házon, amely nincs meg, olvashatnánk mindennap a nevét, mert szülőházát 1942-ben, halálá­nak ötvenéves fordulóján megjelölték. Az épületet, a hosszú „pia­ci” üzletházat (akkor még a Dobó-szobor alatt volt a piac) lebontották, helyébe épült a Centrum Áruház. A tábla a Dobó István-emlékmúzeumba került. De miért nem szerepelt a jubileumi naptárban Eger neve? Hiszen Nyizsnyai nem énekelte magát olyan klasz- szikus világhírre, mint Ho­mérosz, akiről tudnivaló, hogy „Hét város vitatá”, hogy övé bölcsője Homérnak: Szmirna, Rhodos, Kolophon, Salamis. Ios, Argos, Athéné. Mind­össze két lexikon „vitatá”, nemcsak szülőhelyét, de szü­letési évét is, s az a közpon­ti figyelőszolgálat, amely számon tartja a nevezete­sebb évfordulókat, nem tud­ta, mitévő legyen. Az 1900-ban megjelent Pal­las Lexikon szerint: „Szül.: Hódmezővásárhelyen, 1831., megh.: ugyanott, 1882.”. Az 1965-ben megjelent Zenei Lexikon adatai: „Az abszo­lutizmus korának egyik leg­népszerűbb dalköltője, szül.: 1829. X. hó 12. Egerben, megh.: 1882. I. 7-én, Hód­mezővásárhelyen”. A döntés a hivatalos bi­zonyítékoké. Abban az időben még nem volt állami anyakönyvveze­tés, ezért az egri főplébánia hatalmas méretű anyaköny­vét kellett fellapozni. Itt 1829. okt. 12-i bejegyzés sze­rint született Augusztinus Nyizsnyánszky Atyja Ste­phanus Nyizsnyánszky, fog­lalkozása opifex. Anyja ne­ve: Anna Mukk. Az opifex magyarul kézművest, iparost jelent, s bár jelent egyúttal művészt is, a becsületes gombkötő mesterség nem tar­tozik a szorosan értelmezett művészetek közé. A kis Gusztáv Egerben kezdte tanulmányait, Kassán folytatta, aztán beállt a sza­badságharc hadseregébe és csak Világosnál tette le a fegyvert. Ezután a bujdosás évei következtek, majd 1852- ben Szabolcs megyében tűnt fel, ahol már mint dalköl­tőt ünnepelték Nyizsnyay né­ven, s mindenki megkedvel­te szép, hazafias dalaiért és szívhez szóló hangjáért. Re­ményi Edével és Lonovics- né Hollósy Kornéliával járt hangversenykörúton, saját szerzeményű dalait énekelte „hangora”-kísérettel, mai nyelven gitárral. Egerben egyedül is hangversenyezett, 1861-ben, az óvoda javára. Makón nősült meg, egy Pó- ka Sándor nevű ügyvéd va­gyonos özvegyét vette fele­ségül négy gyermekkel, majd Hódmezővásárhelyre költö­zött, mint járásbírósági hi­vatalnok. Egy időben gyer­mekei iskoláztatása miatt Nagykőrösön is lakott és mindkét városban megalakí­totta a dalárdát, a hódme­zővásárhelyinek hosszabb ideig karnagya is volt. Hódmezővásárhely halála után szobrot állított emléké­nek. A szobrot, Pásztor Já­nos alkotását, a nyári szín­kör előtti téren állították fel és 1900. október 7-én leplez­ték le, ünnepélyes keretek között. Eger városa koszorút küldött a szobor talapzatára. Az ünnepi hangversenyen dalait játszották és énekel­ték. 1929-ben, születésének szá­zadik évfordulóján, a ma­gyarországi munkásdalárdák áldoztak emlékének. Szülővárosa kevéssé fi­gyelt fel rá. Talán emlék­táblája sem lett volna, ha Bre2nay Imre rábeszélésére, az egri Hangya Szövetkezet nem jelöli meg szülőházát. amely akkor a szövetkeze „é volt. Talán akadna hely most is a Centrum falán annak az emlékezetére, aki két vá­rosban tette le a kóruskul­túra alapjait. Kapor Elemér, Eger A közlekedési viszonyok Jobbá tételét szolgálja, hogy kor­szerűsítették a kiskörei Tisza-hídon a világítást (Perl Márton felvétele) Válaszol az illetékes Éjszakai munkával is... Decemberben Kápolnán két napig nem volt gáz, s ezt az olvasók panaszai alapján szóvá is tettük. A cikkre a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat illetékesei válaszol­tak: A kétnapos gázellátási problémát az okozta, hogy a kápolnai gázcseretelep igé­nyelt ugyan december 11-re töltött palackot a december 10-i jelentőlapján, azonban az igénylést a horti töltő­üzem csak december 11-én kapta meg. December 12-re második fordulóba került diszpozícióba, s a Volán 4. számú Vállalat gépkocsija 14—15 óra között ért volna a cseretelepre, a cseretelep vezetője azonban nem volt hajlandó megvárni a szál­lítmányt. Többször is intézkedés tör­tént, hogy a cseretelep az ún. napi gázpalack jelenté­sét, megrendelését időben küldje el, de sajnos ezt a cseretelep-vezetők egy része nem tartja be, s ebből adódó­an időnként és helyenként kisebb ellátási problémák jelentkeznek. Megjegyezzük, hogy a ka­rácsonyi ünnepeket közvetlen megelőző napokban és után, a Volán 4. számú Vállalat szállítókapacitás-hiánya, a rossz közúti közlekedési kö­rülmények miatt nem tudott megfelelő mennyiségű töltött palackot kifuvarozni a cse­retelepekre, ezért a gázellá­tásban zavarok voltak és saj­nos vannak -jelenleg is. Az ellátási problémák javítására a horti töltőüzemünk éjsza­kai termelőműszakot, a Volán 4. számú Vállalat dol­gozói pedig éjszakai fuvaro­zást végeztek, s végeznek. A Berva is Eger „Hol van a bervai lakóte­lep?” címmel szóvátettük, miért nem a városi tarifa szerint szállít a taxi. A cikk­re a Volán Vállalat személy- forgalmi osztályáról érkezett válasz: Vállalatunk az illetékes szervekkel egyeztetve 1981. január 15-től a taxitarifa- határt a Finomszerelvénygyár kapujáig kiterjesztette. Ezt a rendelkezést tudomására hoztuk valamennyi taxi- gépkocsi-vezetőnek és aláírá­sukkal elismerték a rendel­kezés tudomásulvételét. Tájékoztatjuk kedves uta­sainkat, hogy az általunk üzemeltetett taxigépkocsi­val egri városi tarifával utazhatnak a bervai lakóte­lepig, illetve a gyárig. Kérnénk utasainkat, hogy a jövőben — esetleges önké­nyeskedés esetén — ne fo­gadják el tarifahatárnak a vasúti sorompót és amennyi­ben a taxi gépkocsivezetője jogtalanul alkalmazná a ta­rifát, az időpont, valamint forgalmi rendszám rögzíté­sével szíveskedjenek válla­latunk személyforgalmi és kereskedelmi osztályának be­jelenteni. Az önkényeskedő taxi-gép­kocsivezető szigorú fegyel­mi felelősségre vonása nem marad el. Köszönöm... Szeretnék köszönetét mondani annak a kedves, egri, Berva- lakótelepen lakó néninek, aki 1981. december 18-án a 10. sz. helyijáratú buszon mellettem ült, és az ülésen felejtett táská­mat volt olyan kedves átadni a busz vezetőjének. Köszönöm a busz vezetőjének is, aki a táskát, melyben nem kis érték volt, nekem visszaadta. A buszvezető nevét nem ismerem, mint ahogy a néni neve is ismeretlen számomra, csupán azt tudom, hogy a buszvezető fiatalember volt, aki 1982. január 4-én, 13.15 körüli időben a színházmegálló előtt a MEZŐGÉP felé haladt a Gf 01—82. sz. helyijáratú autóbusszal. Bóta Lászlóné Eger

Next

/
Thumbnails
Contents