Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-17 / 14. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. január 17., vasárnap S. „Régi olvasó” jeligére: Az elmúlt évben, csupán az 1980-ashoz viszonyítva is nagyon sokat fejlődött Eger város helyi közlekedése. Üj vonalakon, új járatokat indítottak, másokat gyakoribbá tettek. A fejlesztésnek, a kívánságok teljesítésének -azonban határt szabnak az anyagiak. Így javaslata, miszerint állítsanak be a labdarúgó-mérkőzések végére különjáratokat tetszetős, de egyelőre teljesíthetetlen. Ami a reggeli zsúfoltságot illeti, ennek csökkentése nem csupán a Volán vezetőin, vagy dolgozóin múlik. Ha bevezetnék néhány üzemben, intézményben a lépcsőzetes munkakezdést máris jelentősen javulnának a reggeli utazási viszonyok. Reméljük utóbb erre is sor kerül. „Zaklatott üzletasszony” jeligére: Javasoljuk, kérje a rendőrség segítségét ebben az ügyben. Joggal tehet feljelentést a területileg illetékes rendőrkapitányságon. Pálhidy Mihály, Hatvan: Való igaz, sok eltérés lehet még azonos körülmények között dolgozó pékek által sütött kenyérben is, hát még akkor, ha eltérőek a munkalehetőségek. Levelét továbbítjuk az illetékesnek, a sütőipar vezetőinek. Válaszukig kérjük türelmét. „N. N." jeligére: . Hogy nevének aláírásáról lebeszélték munkatársai, azt valahogy még csak megértjük, de arról is, hogy megírja melyik üzemről van szó?! Így nagyon nehéz helyzetbe kerülne az, aki vállalkozna a panasz kivizsgálására. Végtére is nem lehet végigkérdezni a megye minden üzemét, intézményét, hogy a megnevezett személy — akinek szintén csak részben közölte nevét — hol dolgozik. Értjük, értjük az elővigyázatosságot, na de ennyire! „Pétervására” jeligére: Szerkesztőségünkben minden héten hétfőn, szerdán és csütörtökön délelőtt 8 órától 10 óráig jogi tanácsadás van. Kérjük, Egerben járva a megadott időpontok egyikén keresse fel személyesen szerkesztőségünket. Annyit előre is megmondhatunk, törvénysértés nem történt, — de panaszos bejelentése alapján kérhetjük vizsgálat indítását. Kiigazításként A Népújságban megjelent, valamennyi Gyurkó névvel szignált írást, rendszerint elolvasom. A kritikákkal vagy egyetértek vagy sem, de ez nézőpont kérdése. A legutóbbi I. 12-i lapszámban megjelent írásának értékelésével tökéletesen azonosulok , az előzményekkel kapcsolatban viszont kételyeim vannak. Nevezetesen a . VádSndítvány című tv- film nem a „Zuhanóugrás” kétoldalas visszaemlékezésére épül fel, hanem Bárczy Jánosnak „Védindítvány” című, szintén a Megvető Könyvkiadó kiadásában, megjelent 305 oldalas könyvére. Ebben részletesen taglalja az előzményeket, a tragédia lefolyását, és az utána következőket. Mindebből következik, hogy a TV szövegíróinak vajmi keveset kellett hozzáírni a tényadatokhoz, legfeljebb rendszerbe kellett szedni az írást. Szanday István VISSZHANG Jeles napok Boldogasszony havában Korszerűbb világítás (A „kételyek" sajnos jogosak. A szerk.) A januári jeles napokról Kiss György által írott ismertető (Népújság, 1982. január 12.) olvastán kialakult hiányérzet miatt fogtam tollat. Mivel a szerző e — népszokásokban bővelkedő — hónapunkkal kapcsolatban szilveszter, illetve újév napjai mellett csak Genovéva (jan. 3.1 és Vízkereszt (jan. 6.) ünnepeit említi meg, s úgy fogalmaz, hogy „a népszokásokkal foglalkozó szakkönyvek több jeles januári napot nem is igen említenek”, ezért talán nem indokolatlan néhány kiegészítést tenni a régiek által Boldogasszony havának nevezett időszakról. A részletesen ismertetett január 1-i, és 6-i népszokásaink felvillantott sokféleségének Heves megyei példákkal való bővítésére itt nincs hely és talán szükség sem, hiszen a palócföld neves kutatói (pl. Istvánffy Gyula, Manga János) ezt jobbára már elvégezték. Ezek alapján legfeljebb még azt állapíthatjuk meg röviden, hogy vidékünk hiedelemvilágában és a hétköznapi szokásgyakorlatban egyaránt fontos szerepet tölt be az év eleji (szentelt) víz használata. így például gonoszűző, betegség- és bajelhárító szokások szinte mindegyikében — egész éven át. Kiss György Mihállyal ellentétben — a néprajzi szakirodalom alapján — azt kell mondanunk, hogy -Genovéva napja nem jeles napja népünknek, legfeljebb a párizsi védőszent (i. sz. 422—502.) megható és közkedvelt legendájának az utóbbi kétszáz évben történt folklorizációjáról beszélhetünk. S ha faár a népünk körében is régtől tisztelt szentek napjaihoz kapcsolódó szokásoknál tartunk, említésre méltóbb a földművelő és állattartó elődeinknek a Szt. Antal nevéhez fűzött ember- és jószággyógyító eljárások csodálata és azok „profán” gyakorlása (január 17.). A szőlőtermő vidékek mindegyikén, így Egerben is aggódva figyelték a gazdák az időjárás alakulását, s ezzel kapcsolatban fogant a verses mondás: „Ha megcsordul Vincze, tele lesz a pince” (jan. 22.). Azaz: ha jobbra fordult az idő, jó szőlőtermés és sok bor ígérkezett. Pál fordulása (jan. 25.) pedig ugyancsak a népi időjóslás egyik fontos napjaként hagyományozó- dott, melynek rigmusba szedett formulája így szólt: „Ha fényes Szent Pál, Mind mi termés szépen áll. Ha Pál fordul köddel, Jószág hullik döggel.” Ezután pedig már csak néhány nap, és következik a farsangi népszokások változataiban — vidékünkön a legutóbbi évtizedekig is — igen színes február, azaz Böjtelő hava ... Kritton Vízi József Nem „fag A Népújság 1982. január 7-i (csütörtöki) számában a rövid hírek rovatában megjelent egy tájékoztatás a MÁV Gyöngyösi Kitérőgyártó Üzem hegesztőcsarnokának fűtésével kapcsolatban. A közlemény vagy téves információn vagy félreértésen alapszik. Az valóban igaz, hogy a hegesztőtelepi csarnokok fűtésének rekonstrukciója jelenleg van folyamatban és a nagyüzem felújított kazánházából távfűtéssel történik a jövőben a megfelelő hőmérséklet biztosítása a hegesztőtelepen. A közlésből az derül ki, mintha idáig a hegesztőcsarnokban nem lett volna fűtés, s ezért fagykárosodás következett volna be. Ez a valóságnak egyáltalán nem felel meg, mert a 126 méter hosz- szú sínek hegesztése a hegesztőtelep létesítése óta fűtött helyiségben történik. A sínek kikészítését (köszörülés) valóban a szabadban végzik, de ez a méretek miatt a jövőben sem történhet fűtött helyiségben. Érthetetlen előttünk a „fagykárosodás” megfogalmazás, mert a dolgozók megfelelő védőruhával vannak ellátva, a sínek és egyéb anyagok pedig fagytűrőek. Kelemen Árpád ' igazgató, Gyöngyös * Nem félreértés — sajtóhiba volt. (A szerk.) Nyugdíjasok panaszolják Az egri nyugdíjasok házába eddig házhoz ment az orvos. Az épületen, belüli kis rendelőben hetenként kétszer rendelt, felírta a gyógyszereket, ellenőrizte az öregek egészségi állapotát. Nagyon nagy segítséget jelentett ez elsősorban azoknak, akiknek nehezükre e6ik már az utcára menés isi. Sajnos a házirendelés megszűnt, mint írja levelében Beke Jánosné nyugdíjas. Most már le kell mennie mindenkinek a körzeti rendelőbe, s ez sokak számára megnehezíti az életet. Vajon nem kaphatnánk vissza orvosunkat? — kérdezik. Mikor és hol született Nyizsnyai Gusztáv? Egyáltalán ki volt Nyizs- riyai Gusztáv? Tudunk-e még róla valamit? Mert a halvány színek hamarabb megfakulnak, a gyöngébb hang gyorsabban elenyészik. Nyizsnyai Gusztáv dalköltő és zeneszerző a magyar dalköltészetnek ilyen halvány színe, halkabb hangja volt. A Népújság január 7-i számában szép megemlékezés jelent meg róla a hírek elején, ott, ahol a jubileumi naptár található. „Száz évvel ezelőtt halt meg Nyizsnyai Gusztáv zeneszerző, dalköltő. Lengyel nemesi családból származott, iskoláit szülővárosában, majd Kassán végezte.” így kezdődik a méltatás, amiben az a különös, hogy hiányzik belőle a szülőváros neve. A szülőváros az az emléktábla azon a házon, amely nincs meg, olvashatnánk mindennap a nevét, mert szülőházát 1942-ben, halálának ötvenéves fordulóján megjelölték. Az épületet, a hosszú „piaci” üzletházat (akkor még a Dobó-szobor alatt volt a piac) lebontották, helyébe épült a Centrum Áruház. A tábla a Dobó István-emlékmúzeumba került. De miért nem szerepelt a jubileumi naptárban Eger neve? Hiszen Nyizsnyai nem énekelte magát olyan klasz- szikus világhírre, mint Homérosz, akiről tudnivaló, hogy „Hét város vitatá”, hogy övé bölcsője Homérnak: Szmirna, Rhodos, Kolophon, Salamis. Ios, Argos, Athéné. Mindössze két lexikon „vitatá”, nemcsak szülőhelyét, de születési évét is, s az a központi figyelőszolgálat, amely számon tartja a nevezetesebb évfordulókat, nem tudta, mitévő legyen. Az 1900-ban megjelent Pallas Lexikon szerint: „Szül.: Hódmezővásárhelyen, 1831., megh.: ugyanott, 1882.”. Az 1965-ben megjelent Zenei Lexikon adatai: „Az abszolutizmus korának egyik legnépszerűbb dalköltője, szül.: 1829. X. hó 12. Egerben, megh.: 1882. I. 7-én, Hódmezővásárhelyen”. A döntés a hivatalos bizonyítékoké. Abban az időben még nem volt állami anyakönyvvezetés, ezért az egri főplébánia hatalmas méretű anyakönyvét kellett fellapozni. Itt 1829. okt. 12-i bejegyzés szerint született Augusztinus Nyizsnyánszky Atyja Stephanus Nyizsnyánszky, foglalkozása opifex. Anyja neve: Anna Mukk. Az opifex magyarul kézművest, iparost jelent, s bár jelent egyúttal művészt is, a becsületes gombkötő mesterség nem tartozik a szorosan értelmezett művészetek közé. A kis Gusztáv Egerben kezdte tanulmányait, Kassán folytatta, aztán beállt a szabadságharc hadseregébe és csak Világosnál tette le a fegyvert. Ezután a bujdosás évei következtek, majd 1852- ben Szabolcs megyében tűnt fel, ahol már mint dalköltőt ünnepelték Nyizsnyay néven, s mindenki megkedvelte szép, hazafias dalaiért és szívhez szóló hangjáért. Reményi Edével és Lonovics- né Hollósy Kornéliával járt hangversenykörúton, saját szerzeményű dalait énekelte „hangora”-kísérettel, mai nyelven gitárral. Egerben egyedül is hangversenyezett, 1861-ben, az óvoda javára. Makón nősült meg, egy Pó- ka Sándor nevű ügyvéd vagyonos özvegyét vette feleségül négy gyermekkel, majd Hódmezővásárhelyre költözött, mint járásbírósági hivatalnok. Egy időben gyermekei iskoláztatása miatt Nagykőrösön is lakott és mindkét városban megalakította a dalárdát, a hódmezővásárhelyinek hosszabb ideig karnagya is volt. Hódmezővásárhely halála után szobrot állított emlékének. A szobrot, Pásztor János alkotását, a nyári színkör előtti téren állították fel és 1900. október 7-én leplezték le, ünnepélyes keretek között. Eger városa koszorút küldött a szobor talapzatára. Az ünnepi hangversenyen dalait játszották és énekelték. 1929-ben, születésének századik évfordulóján, a magyarországi munkásdalárdák áldoztak emlékének. Szülővárosa kevéssé figyelt fel rá. Talán emléktáblája sem lett volna, ha Bre2nay Imre rábeszélésére, az egri Hangya Szövetkezet nem jelöli meg szülőházát. amely akkor a szövetkeze „é volt. Talán akadna hely most is a Centrum falán annak az emlékezetére, aki két városban tette le a kóruskultúra alapjait. Kapor Elemér, Eger A közlekedési viszonyok Jobbá tételét szolgálja, hogy korszerűsítették a kiskörei Tisza-hídon a világítást (Perl Márton felvétele) Válaszol az illetékes Éjszakai munkával is... Decemberben Kápolnán két napig nem volt gáz, s ezt az olvasók panaszai alapján szóvá is tettük. A cikkre a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat illetékesei válaszoltak: A kétnapos gázellátási problémát az okozta, hogy a kápolnai gázcseretelep igényelt ugyan december 11-re töltött palackot a december 10-i jelentőlapján, azonban az igénylést a horti töltőüzem csak december 11-én kapta meg. December 12-re második fordulóba került diszpozícióba, s a Volán 4. számú Vállalat gépkocsija 14—15 óra között ért volna a cseretelepre, a cseretelep vezetője azonban nem volt hajlandó megvárni a szállítmányt. Többször is intézkedés történt, hogy a cseretelep az ún. napi gázpalack jelentését, megrendelését időben küldje el, de sajnos ezt a cseretelep-vezetők egy része nem tartja be, s ebből adódóan időnként és helyenként kisebb ellátási problémák jelentkeznek. Megjegyezzük, hogy a karácsonyi ünnepeket közvetlen megelőző napokban és után, a Volán 4. számú Vállalat szállítókapacitás-hiánya, a rossz közúti közlekedési körülmények miatt nem tudott megfelelő mennyiségű töltött palackot kifuvarozni a cseretelepekre, ezért a gázellátásban zavarok voltak és sajnos vannak -jelenleg is. Az ellátási problémák javítására a horti töltőüzemünk éjszakai termelőműszakot, a Volán 4. számú Vállalat dolgozói pedig éjszakai fuvarozást végeztek, s végeznek. A Berva is Eger „Hol van a bervai lakótelep?” címmel szóvátettük, miért nem a városi tarifa szerint szállít a taxi. A cikkre a Volán Vállalat személy- forgalmi osztályáról érkezett válasz: Vállalatunk az illetékes szervekkel egyeztetve 1981. január 15-től a taxitarifa- határt a Finomszerelvénygyár kapujáig kiterjesztette. Ezt a rendelkezést tudomására hoztuk valamennyi taxi- gépkocsi-vezetőnek és aláírásukkal elismerték a rendelkezés tudomásulvételét. Tájékoztatjuk kedves utasainkat, hogy az általunk üzemeltetett taxigépkocsival egri városi tarifával utazhatnak a bervai lakótelepig, illetve a gyárig. Kérnénk utasainkat, hogy a jövőben — esetleges önkényeskedés esetén — ne fogadják el tarifahatárnak a vasúti sorompót és amennyiben a taxi gépkocsivezetője jogtalanul alkalmazná a tarifát, az időpont, valamint forgalmi rendszám rögzítésével szíveskedjenek vállalatunk személyforgalmi és kereskedelmi osztályának bejelenteni. Az önkényeskedő taxi-gépkocsivezető szigorú fegyelmi felelősségre vonása nem marad el. Köszönöm... Szeretnék köszönetét mondani annak a kedves, egri, Berva- lakótelepen lakó néninek, aki 1981. december 18-án a 10. sz. helyijáratú buszon mellettem ült, és az ülésen felejtett táskámat volt olyan kedves átadni a busz vezetőjének. Köszönöm a busz vezetőjének is, aki a táskát, melyben nem kis érték volt, nekem visszaadta. A buszvezető nevét nem ismerem, mint ahogy a néni neve is ismeretlen számomra, csupán azt tudom, hogy a buszvezető fiatalember volt, aki 1982. január 4-én, 13.15 körüli időben a színházmegálló előtt a MEZŐGÉP felé haladt a Gf 01—82. sz. helyijáratú autóbusszal. Bóta Lászlóné Eger
