Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-04 / 2. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. január 4., hétfő \ ar Az ódon óra, az „U Fleku” feliratú cégérrel állandó csábítója a turistáknak az 1499-ben alapított U Fleku sörözőbe (Fotó — Orbis — KS) Az egyik cseh népdal azt zengi: ahol a sört főzik, ott a jó világ... Erről tanús­kodik a prágai „U Fleku” étterem is, ahol egész éven át tolonganak a hazai és a külföldi turisták. Elüldögél­nek a nehéz tölgyfa aszta­loknál, s szopogatják a jó nedvet, amelynek hírneve már régen túlszárnyalt Csehszlovákia határain. A bájos falfestményekkel díszített vendéglőt minden­ki ismeri. A kis sörfőző, a kulisszák mögött, ahol a hí­res-neves flekkbeli tizenhá­rom fokos sör születik, a lá­togatók előtt titokban ma­rad. Éppen ez volt az oka annak, hogy felfedező útra indultam a Flekkbe. Kísérőm, az itteni sörfőző mester, Ivan Chramosil volt. Mint ő maga mondja, a sörfőzéshez merő véletlen- ségből jutott. Gyermekkorá­ban erdész szeretett volna lenni. Nem jutott azonban be az erdészképző iskolába, így hát a sörfőzést tanulta ki. 1971-ben lépett munkába az „U Fleku” sörfőzőbe. Minden kezdet nehéz. Az új sörfőzőmesternek „meg kell hódítania a sört”, saját szájíze szerint kell kialakí­tania, sajátos zamatot kell teremtenie a sörnek. Hiszen ahány sörfőzőmester, any- nyiféle sör. Mint . minden művésznek, a sörfőzőmes- temek is saját, egyéni „kéz­jegye” van. A mester meg­érzi azt a pillanatot — mi­kor kell valamit hozzátenni, vagy éppenséggel mikor kell óvakodnia attól, hogy valamilyen helytelen mozza­natot kockáztasson meg. A cseh sörfőzőtudomány hírneves hagyománya Ivan Chramosil személyében folytatódik. A legkisebb csehszlovák sörgyárban ki­fejtett tízéves tevékenysége folyamán sok dicséretben volt része, s nem csupán laikusok részéről, — az „U Fleku” sörzőbe valódi szak­értők járnak. Feltettem neki a kérdést: hogyan is főzik az ilyen nevezetes sört? A recept nem titok. A sör­gyártáshoz négyféle malátát használnak: a plzenit (ebből készül a világos sör), és há­rom különleges fajtát — a münchenit (a bajort), a ka- ramellest és a pörköltet (szí­nest), amely megadja a sör barna színét. A malátát le­darálják a darálógépen, majd a főzőhelyiségbe kerül, a cefréző 'szűrőkádba, ahol meleg vízzel keverik. A me­leg víz és az enzimek ha­tására a maláta megcukro- sodik. Malátakivonat kelet­kezik belőle, amelyet cseh komló hozzáadásával katlan­ban főznek. Majd szűrőn megy át, amely a komlót leválasztja, s létrejön a fia­tal vagy újsör. Ezt 50 C“-ra hűtik a hűtőkádban, innen a permetező hűtőbe kerül, ahol 5 C° fokos erjedési hő­re hűtik le. Az így lehűtött újsör tizenhárom: napon át erjed, utána átviszik az ászokpincébe, ahol hordók­ban még további négy hé­ten át kiforr. Ezután a sör a vendéglő pincéjébe kerül, s onnan a legendákkal szőtt termekbe... Monika Kemmlerova NDK Kisdiákok és középiskolások az egyetemeken A kiemelkedő tehetségű, valamely tantárgy iránt kü­lönösen érdeklődő 12—18 éves f iatalok számára ko­moly tanulási lehetőséget nyújtanak az NDK-ban a diáktársaságok különféle szakkörei. Az ország neves felsőok­tatási intézményei szívesen pártfogolják ezeket a társa­ságokat. A berlini Humboldt Egyetem például két, össze- sen 400 tagú, matematikai és természettudományi diáktár­saságnak ad segítséget. A két fővárosi társaság tagjai az egyetem előadásait is láto­gathatják. így gyakran meg­esik, hogy a felnőtt hallga­tók mellett tizenéves gyer­mekek is helyet foglalnak egyetemi padsorokban. Más nagyvárosok főisko­lái és egyetemei is követik ezt a gyakorlatot Lipcsé­ben, a Karl-Marx Egyetem védnöksége alatt matema­tikai diáktársaság műkö­dik, amelynek szakköri fog­lalkozásait a végzős hallga­tók és a fiatal tanársegédek vezetik. Emellett kétheten­ként előadássorozatot tarta­nak a VI—XII. osztályos ta­nulók részére. Ezeket mint­egy 200 diák látogatja rend­szeresen. A kezdeményezések célja, hogy a diákok érdeklődésé­nek felkeltésével jelentkező­ket szerezzenek a természet- tudományi karok üres he­lyeire. Joachim Auth pro­fesszor, a Humboldt Egye­tem rektonhelyettese így nyi­latkozik erről a kérdésről: „A természettudományok­kal foglalkozó diáktársasá­gok támogatósa számunkra örömmel vállalt feladat, hi­szen szükségünk van olyan fiatalokra, akik szenvedélye­sen érdeklődnek a tudomá­nyok iránt, akiknek az al­kotó szellemű kutatómunka idővel lételemükké válhat.” KNDK A paradicsom dala a Mansude színházban Az előcsarnok MONGOLIA Öt év eredményei A VI. ötéves tervben a tudományok művelői — a párt és a kormány támoga­tásának, valamint a testvéri országok tudományos intéz­ményeivel ápolt kapcsolatok­nak köszönhetően — jelen­tős eredményeket értek el Mongóliában. A tudományos intézetek munkatársad telje­sítették az öt évre kitűzött célokat. Megoldottak 40 fő kutatási problémát, amelyek között 120 természettudo­mányi és 97 társadalomtudo­mányi kérdés szerepelt. A feladatok teljesítését az öt év alatt megépült, kor­szerűen felszerelt kutatóin­tézetek és laboratóriumok egész sora segítette, amelyek­ben a többi között genetikai, rádióelektronikai, vegyészeti, technológiai és mlkrobiodo- giai kutatásokra nyílt lehe­tőség. A mongol kutatók kétol­dalú egyezményeken ala­puló kutatásokban is. részt vettek, a tervidőszak folya­mán kereken 50 alkalommal. Régi és szoros kapcsolat fűzi a Mongol Tudományos Aka­démiát szovjet társintézmé­nyekhez. A tudomány és gyakorlat egysége nyomon követhető számos tudományágban. A fizikusok a nukleáris fizika módszereivel érclelőhelyet kutatták fel, a geofizikusok a. földrengések epicentruma­it keresték, s részletes szeiz­mikus atlaszt készítettek az országról. Eredményesen dolgoztak a biológusok is. Mezőgazdasági biostimuilá- torokat hoztak létre, részt véttek nagyszabású talajjaví­tási munkák előkészítésében, kidolgozták a vadontermő növények takarmányként va­ló hasznosításának terveit. Sikeres munkát végeztek a társadalomtudományok mű­velői. A közgazdászok érdé- me, hogy az országban ja­vult a gazdaság- és munka- szervezés. A filozófiai, szociológiai kutatások, a törvényelőké- szítési, és -alkotási munkák alapvető irányainak kijelö­lése fontos részét alkotta az ebben illetékes tudományos intézmények munkásságá­nak. A magunk területén a történészek, a régészek és a néprajzkutatók is előrevitték tudományuk ügyét. Hatalmas fehér épület Phenjan közepén a Mansude Művészszínház. Előtte im­pozáns szőkőlkútrendszer — esetenként a szivárvány szí­neiben pompázik. A szökő­kút közepén fehér márvány szoborcsoport — táncoló, lib­benő, kecses nőalakokkal. A fényárban úszó színház elé már jóval az előadás megkezdése előtt odagördül-' nek a külföldi delegációkat, vendégeket, olykor turistá­kat árasztó buszok. Hiszen nemcsak az előadás, a szín­ház is külön attrakció. A 60 ezer négyzetméteres színház a koreai főváros reprezenta­tív épülete. Falát színházi jeleneteket ábrázoló mozaik- képék díszítik. A főbejára­ton belépve szilkrázóan pom-_ pás mesevilágba kerülünk. Márvány, mozaik, féldrága­kövek, kristályok csillognak, tükrök verik vissza sokszo­rosan a fényeket. Az elő. csarnokbarí folytatódik a víz tobzódása. Szökőkút a bejá­rattal szemben, víz gyöngyö­zik az emeletről és mintha a falból is vízesés törne elő. A falakat díszítő hegyek kö­ré ugyanis fényjáték vará­zsolja a vízesést. Pompás csillárok árasztják a vilá­gosságot. A termek, amelyekben pi­henhettünk, gyönyörködhet­tünk — légkondicionáltak, és pazarul díszesek. Faliképek­kel, szőnyegekkel. Az 1972-ben épült épület­ben egy nagy- és egy kds- színház, öltözők, pihenők, ven. i dégszöbák, próbatermek, és egy satereólemez-stúdió ka­pott helyet. *A nagyszínház színpada 2 ezer négyzetméteres —, több mint 1000 elektromotorral, 500 csőrlővel, 30 emelhető és 2 forgószínpaddal. Az emelhető, forgatható, csúsz­tatható színpad távolról irá­nyítható. A falakon hang­szabályozó berendezések. A színpad két oldalán az elő. adás prózai vagy zenés szö­vege 4 idegen nyelven írás­ban is megjelenik — a kül­földi nézők kedvéért. A tech- ní.kai berendezésékeit ae elő­adások alatt televíziókkal ellenőrzik. A paradicsom dala című előadás, amelyet láttam, története a koreai háború­ban kezdődik, amikor is egy katona a lángokban álló épületből kimenti csecsemő (A szerző felvétele — KS) gyermekét. Odaadja a szom­szédasszonynak és eltűnik. Hősi halált hal. A csecsemő időközben felnő és újságíró lesz. Kezébe kerül egy tör­ténet • — egy csecsemőről, akit a lángokból ment ki egy katona, s halála előtt arra kéri bajtársait, hogy, ha nem térne vissza, keressék meg a lányt. A bajtársak az újságírónő segítségét kérik a nyomozáshoz. S miközben az elveszettnek hitt leányt ke­resik — végigjárják Észak- Korea legszebb ’ tájait. A színpadon káprázatos dísz­letekkel elevenednek fel a varázsos tájak — a Gyé­mánthegység, a tengerpart, a Szamil-tó, a rizsföldek, a gyárak. A forgó-mozgó, pil­lanatonként változó háttér e’őrtt énekelnek, kecses tán­cot járnak a népviseletbe öltözött fekete hajú táncosok. Miközben a díszletek: virág­ba borult fák, dús rizskalá­szok, vagy őszbe fordult pi­ros-sárga lombok, szikrázó vízesések, havas tájak. A történet happy.enddel végződik. S diadalmas him­nusz zeng fel, amely az em­beri hősiességet, a hazasze­retetei zengi. Kádár Márta SZOVJETUNIÓ A legfiatalabb parancsnok Alekszandr Koldunov a „Barátság légi úton” Budapestre közlekedő TU—154-es gép parancsnoka (Fotó: APN—TASZSZ—KS) gül pedig egy átképző tan­Nehezen sikerült találkozz nőm Alekszandr Koldunov első osztályú pilótával, a TU—154-es utasszállító gé­pek legfiatalabb, 29 éves pa­rancsnokával. Az utóbbi 10 napban repülőgépével meg­fordult Kairóban, Maputo- ban, Adenben, Dar es Saa- larwban és ma érkezik vissza Budapestről. Holnap mér Ulánbátorba kell repülnie. A Seremetyevo—,2. repülő­téren találkoztunk, majd né­hány perc múlva már Kol­dunov Volgájában folytattuk a beszélgetést. — Hogyan lett pilóta?. — Talán szokványosnak hangzik — mosolyodott el, — de gyermekkoromtól piló­ta szerettem volna lenni, ugyanis repülős családiban nőttem fel. Az idősebb Alekszandr Koldunov, a Szovjetunió két­szeres hősének nevét jól ismerik az ország repülői. Nem csoda, hogy fia is nyomdokaiba lépett. Koldunov több helyen ta­nulta a repülős szakmát. Először elvégezte a rjazanyi ■3 éves polgári repülőisko­lát, ezután Kirovgrádban a sugárhajtású JAK—40-eseken tanult repülni, majd Lenin- grádban a polgári repülő- akadémia levelező tagozatán folytatta tanulmányait, vé­folyamon vett részt, ahol elő­ször ült a TU—154-es gép kormánya mögé ... Ha egy utasszállító re­pülőgép pilótájára gondo­lunk nem egy fiatalember jelenik meg előttünk. Ez érthető is. Mielőtt az ember­re rábíznak 150 életet, hosz- szú, komoly repülési tapasz­talatnak kell felhalmozódnia. A nemzetközi repülőjárato­kon szolgálatot teljesítő pi­lóták még fokozottabb köve­telményeknek kell, hogy meg­feleljenek. Alekszandr Koldunov 26 éves volt, amikor először szállított utasakat TU—154- es gépen. Legénysége ma az egyik legjobb az Aeroflotnál. 1980-ban 220 tonna üzem­anyagot takarítottak meg. Pedig ez nem is egyszerű dolog. Sok függ attól, hogyan képes a parancsnok bizto­sítani az optimális repülési feltételeket. Például a sebes­séget, vagy azt a magassá­got, ahol kevésbé van ellen­szél. Leszálláskor rendkí­vül fontos kiválasztani, mi­kor szabad a leszállósáv, kü­lönben felesleges köröket kell tenni a repülőtér felett. Koldunov legénysége mind­ehhez nagyszerűen ért. A kitűnő ‘ teljesítményéért és a repülések biztonságos vég­rehajtásáért 1980-ban Alek- szandr Koldunovot a Lenini Komszomoi Díjával tüntették ki. Közben Koldunov laká­sához értünk. Felesége, Iri­na, a pedagógiai főiskola 5. éves hallgatója. — Azt hiszem, nem könyr nyű pilótafeleségnek lenni — fejezem ki megértésemet Irináinak. — Bizony nem — felelte. — Van egy hagyományunk: egy kis dobozban őrizzük a megváltott, de sajnos már sokszor kárba veszett szín­házjegyeket. .. Andrej Szolovjov összeállította: Gyurkó Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents