Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-16 / 13. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. január 16., szombat OTTHON - ISKOLA ti. Sapka és muff, prémhorgolással Hozzávalók: 5—5 dkg fe­hér, türkizkék, középkék, szilvakék FIRENZE fonal, 3,5-es horgolótű. Hurokhorgolás: a kezdő láncszemsor után, minden szemre 1 egyráhajtásos pál­cát horgolunk, 1. sor: 1 fél­pálca az első szemre, a bal kezünk mutatóujjával a fo­nalat 2 cm hosszan (hurok­hossz) magunk felé húzzuk, majd 1 rövidpálca az előző szem alapszemére. Végig a soron. 2. sor: az előző sor félpálcájára egy áthúzott rö­vidpálca, majd a soron kö­vetkező szemre ismét egy át­húzott rövidpálca. Végül a horgolótűn levő szálakat egy- beöltjük. Szempróba: 20 szem X 15 sor = 10 cm. Sapka: fehér színű fonal­ból. a fejtetőrészen kezdjük. 4 láncszemet horgolunk, 1 kapcsolóöltés az első szem­re. 1 sor: 2 láncszemmel ma­gasítunk, 11 egyráhajtásos pálca a kezdő gyűrűbe, vé­gül kapcsolóöltés az első pál­cára, 2.. sor: 1 láncszemmel magasítunk, majd az előző sor minden pálcájára 2 rö­vidpálcát horgolunk. A sor végén kapcsolóöltés a sor első szemére. 3. sor: az elő­ző sor minden 3. szemére 2 rövidpálcát horgolunk (1 szemet szaporítunk), 4. sor: az előző sor minden 4. sze­mére 2 egyráhajtásos pálcát horgolunk, 5. sor: az előző sor minden 5. szemére 2 rö­vidpálcát horgolunk, 6. sor: az előző sor minden 6. sze­mére 2 rövidpálcát horgo­lunk, 7. sor: az előző sor minden 7. szemére 2 egy­ráhajtásos pálcát horgolunk, 8. sor: .az előző sor min­den 8. szemére 2 rövid­pálcát horgolunk, 9. sor: sza­porítás nélkül rövidpálcasort horgolunk, 10. sor: az előző sor minden 9. szemére 2 egyráhajtásos pálcát horgo­lunk, 11. sor: az előző sor minden 5. szemére 2 rövid­pálcát horgolunk, 12. sor: az előző sor minden 3. szemé­re 2 rövidpálcát horgolunk (113 szem): 13. sortól türkiz: hurokhorgolással dolgozunk. 19—21. sor: középkék, majd a 22. sortól szilvakék fonallal dolgozunk. A 17., 18., 19. sor: egyráhajtásos pálcaso­rokkal készült. A sapka tel­jes magassága 26 sor, majd próba után, a fejbőség sze­rinti, 1 sűrű rövidpálcasor- ral befejezzük a sapka szél­részét. Muff: a munkát szilvakék színű fonalból 44 láncszemre kezdjük, hurokhorgolással, ide-oda haladó sorokkal dol­gozunk, 6. sor szilvakék, 6 sor középkék, 6 sor türkiz­kék, 6 sor fehér után, a szí­neket, sorokat visszafelé szá­molva, elkészítjük a munka­darab hátoldalát, majd a kezdősort, a befejező sorral, szemenként, kapcsolóöltés- sorral összehorgoljuk. Zsinór: színenként 1—1 szálat összefogunk, és vas­tag 8-as horgolótűvel 114 láncszemet horgolunk. A végződéseket a muffon át­húzzuk és összedolgozzuk. P. V. Az arcbőrt fel kell „öltöztetni” A téli időjárás (hidfeg, csí­pős szél stb.) megviseli a fe­detlen arcbőrt. Ez elsősorban a száraz ' bőrűeknek okoz gondot, mert arcbőrük kel­lemetlenül feszül, viszket, re­szelés tapintású lesz. Ezek a bőrpanaszok azzal‘magya­rázhatók, hogy hidegben ösz- szehúzódnak a bőr apró erei, ezért kevesebb vér áramlik át rajtuk, s így a bőrsejtek kevesebb tápanyaghoz jut­nak. A hideg hatására csök­ken a faggyútermelés is, és még szárazabbá válik a bőr, amely idő előtti ránco- sodáshoz vezethet. A száraz arcbőrt tehát minden reggel gondosan „fel kell öltöztetni”, hogy meg- védjük a nyirkos és a szá­raz hideg ártalmaitól. A jó minőségű nappali arckrém a fedetlen arcbőr „ruhája”. Mielőtt elindulunk, tehát kré­mezzük be arcunkat és nya­kunkat. A krémet apró, ütö- gető mozdulatokkal dolgoz­zuk a bőrbe. Ez a módszer elősegíti a krém felszívódá­sát, és fokozza a vérkerin­gést. A krém felszívódása után kevés kamillás baba­hintőporral hamvasítsuk az arcot, amely még bizonyos fokú védelmet is nyújt a bőr­nek a levegöszennyezettség ellen. A poros, kormos leve­gőből leülepedő szemcsék nem kerülnek közvetlenül a bőrre, hanem csak a hintö- porrétegre, így a szennyező­dés este könnyen eltávolít­ható. A száraz arcbőr esti és reggeli letisztítására arcte­jet vagy lemosókrémet hasz­náljunk, mert a szappan még jobban szárítja az amúgy is száraz típusú bőrt. Az esti tisztálkodás után bőr­tápláló éjjeli krépaet hasz­náljunk, amely pihenés alatt fejti ki jótékony hatását. He­tenként kétszer a letisztított arc- éc nyakbőrre tegyünk fel olaj- vagy tejszínpako­lást (a langyos olajba vagy tejszínbe vattalapokat már­tunk, és úgy helyezzük a bőrre.) A pakolás időtarta­mára pihenjünk le, izmain­kat lazítsuk el. A száraz arcbőrnek télen azért is szüksége van a szo­kásosnál gondosabb ápolás­ra, mert nemcsak az időjá­rási tényezők viselik meg, hanem a fűtött helyiségek száraz levegője is; a keveset szellőztetett, cigarettafüstös helyiségben való tartózko­dás; a fűtött szobák és a kinti hideg levegő közötti nagy hőmérsékletkülönbség; a napfény- és vitaminhiány. Télen rosszabbodik a zsí­ros, pattanásos arcbőr álla­pota is. Hiányzik a napfény fertőtlenítő és faggyúterme­lést csökkentő hatása. A téli, vitaminokban ' szegényebb táplálkozás miatt csökken a vitaminok védőszerepe. A bőr állapotát rontja az is, hogy hidegben kevesebbet , tartózkodunk a friss leve­gőn. A pattanásos bőr kezelését nem szabad elhanyagolnunk, mert ha nem kezeljük szak­szerűen és türelmesen, ma­radandó szépséghibák kelet­kezhetnek. A pattanásos, mi- teszeres, zsíros bőr veleszü­letett bőrhajlam, amely gon­dos kezeléssel kivédhető, gyógyítható. A zsíros bőrt naponta több­ször töröljük át arcszesszel, reggel és este pedig speciá­lis arckrémmel kenjük be. Sokat segít a bőr állapotán a hetenként alkalmazott élesztőpakolás, és a kvarc­kúra. A fény kezelésnek van­nak szabályai, amelyeket szem előtt kell tartanunk. Legfontosabb a fokozatosság betartása. Először két per­cig kvarcoljunk, majd na­ponta egy-egy perccel emel­jük a kezelés időtartamát 10 percre, aztán ugyanígy visz- sza. A kvarclámpához nem szabad túl közel állni, mert égési sebeket okozhat. Hidegben az ajkak ápolá­sára is több gondot kell for­dítanunk. Reggel indulás előtt kenjük be az ajkak fi­nom bőrét növényi olajjal vagy illatszerboitban vásá­rolható ajakírral. Hidegben az ajkakat nem szabad meg­nedvesíteni, mert kifújja a szél, berepedezik, amely nyi­tott kapu a baktériumoknak a szervezetbe jutásra. Fást Katalin Saláta Hozzávalók 4 személy részére: fél kg sovány főtt marhahús, 10 dkg csemege uborka 1 fej hagy­ma, IS dkg főtt burgonya, 5 dkg paprika (paradicsompapri­ka), 10 dkg morzsolt kukorica. Marinádhoz: 3 evőkanál apróra vágott kapor, petrezselyem és snidling, 4 evőkanál ecet, 7 evő­kanál olaj, 1 kávéskanál por­paprika, 1 kávéskanál só. A húst az uborkát és a hagy­mát apróra vágjuk. A burgonyát kockákra és a paprikát csíkok­ra vágjuk. Mindezeket egy tál­ba tesszük és elkeverjük. A ma­rinádhoz valókat összekeverjük, és a salátára öntjük. Jól össze­keverjük, és szobahőmérsékle­ten körülbelül fél óra hosszat állni hagyjuk, hogy az ízek ösz- szevegyüljenek. Marhasült Hozzávalók (4 személy részé­re) : 4 szelet sovány marhafiié, frissen őrölt bors, 4 evőkanál olaj, kevés só, 3—3 dkg vaj, 3 evőkanál konyak, 1.5 dl viz, 4 evőkanál tejszín, petrezselyem, 5 dkg gomba, 3 db paradicsom. A marhaszeleteket borssal be­szórjuk, és forró olajban mind­két. oldalán körülbelül 3—3 per­cig sütjük. Előmelegített tálra tesszük, és meleg helyen tárol­juk. A vajat egy serpenyőbe tesszük, a megtisztított, feldara­bolt gombát a vajban megpárol­juk. Vizet, konyakot és a tej­színt hozzáöntjük, és kissé fel- forrósitjuk. Ízesítjük. A gombás szószt a hússzeletekre öntjük. Feldarabolt paradicsommal és petrezselyemmel díszítve tálal­juk. Sült burgonyát vagy zöld­babot adunk mellé körítésnek. Vitassuk meg Ünneprontás Decemberben közöltük Ilosvay Ferenc olvasónk cik­két egy nevelési problémá­ról, ünneprontás címmel. A cikkre érkezett levelekből idézzük: Miért lenne az? Ügy érzem, valami régi­módi elveket kívánt vitára bocsájtani a cikk írója. A régi „karácsonyvárás”, a „gó­lya hozza a gyereket”, „jön a Mikulás”, szerintünk el­avult dolog. Modern szellem­ben neveljük a gyerekein­ket, például, amikor vártuk a kisebbet, megmondtuk azonnal a bátyjának, hogy testvére lesz és őszintén vá­laszoltunk arra is, hogy nem a gólya hozza, s nem is vásároljuk. Szerintünk a modern felfogású gyermek- nevelésben nincs már helye a titokzatos „jézuska-várás- nak”. És ettől még nem kell hogy érzelmekben szegé­nyebbé váljon a gyermek. (J. Péter Eger) Talán egy kissé igaz... Valóban megfosztjuk a gyermekeinket valamitől, ami az igazi ünnepet jelentené? A titokteljes várakozástól (hányat alszunk addig), az örömteli beteljesüléstől (meg­kapja-e amire áhítozott). Bi­zony mindez elmarad. Ma­gam is elismerem, talán egy kicsit valóban ünneprontás. De az éremnek másik olda­la is van. Igen nagy a változás éle­tünkben. Változtak az idők, az emberek és velük együtt a szokások is. Azért olyan vészesnek nem tartom az „ünnepek megfakulását”. Ma már a gyerekeink másképp látják az életet, mint mi, a régebbi időkben. Nem is könnyű titkolózni előttük. Hogy mást ne mondjak, egy példa: mikor megkérdeztem ötesztendős unokámat, lesz-e majd szép karácsonyfa, ko­molyan így felelt: ajaj, már rég ott áll a pincében,. Az a véleményem, ne csodálkoz­zunk, ha kissé elhalványult a régi Mikulás, karácsonyi ünnepvárás. A rohanó fej­lődés ezt is megváltoztatta. De szerintem inkább pozitív irányban. (D. József Gyöngyös) A kevesebb több lehetne ... Való igaz, a mai gyerekek többsége egy sóhajtásra min­dent vagy legalábbis majd­nem mindent megkap. Én másban látom ennek a ká­rát,, nemcsak egyszerűen a karácsonyi hangulat ilyen vagy olyan alakulásában. A gyerek ma apró kora óta megszokja, hogy ő a világ közepe, a felnőttek a-célból vannak, hogy kívánságait tel­jesítsék. Ezt tapasztalja esz- mélésétől fogva. És -amikor kilép a szülők védelméből? Egy világ omlik össze ben­ne. A felnőtt kor a csalódá­sok özönét hozza majd, mert az élet nem hordozza a te­nyerén. Rohanó életünkben megsokszorozódott az infor­máció, s szegényebbek let­tünk érzelmekben. És en­nek a szegényedésnek egy része, hogy kevésbé érzel­mekkel telítettek ünnepeink. (D. Mária Eger) Az ajándékozás nevelés is Azt hiszem, nem kell min­dent vagy legalábbis majd- Nem szükségszerű, hogy a dolgozó anya ridegebb le­gyen, kevesebbet törődjön a családdal, s érzelmekben sze­gényebbé váljon mellette min­denki. Még csak azt sem tar­tom döntőnek, hogy a gye­rek részt vesz-e a neki szánt ajándék megvásárlásában vagy sem. Amit én káros­nak tartok, az, hogy az aján­dékozás mértékét az szab­ja meg sokszor, mit kapott a szomszéd, a sógor gyere­ke. Magam is szem- és fül­tanúja voltam egy karácsony előtti vásárlásnak. Egy ko­pottasán öltözött nagymama állt a pult előtt kézenfogva unokáját. Még mit vegyek? — kérdezte, s ahogy a gye­rek sorolta mit alöar, úgy szedette le a polcról, mert a másik gyereknek is van. S még eggyel többet, hogy ennek még több legyen. Sze­rintem a gyerekre nem az volt káros, hogy látta mit kap, hanem az‘a szellem, hogy neki feltétlen legyen több. Hadd bámuljon a szom­széd gyereke. Vajon lehet-e ilyen módon szerényebb gye­reket nevelni? (M. Jánosné Hatvan) ★ Néhány gondolat a vitá­ból, — s az alábbiakban né­hány a vitához. Az egyik, amiről valóban többet kel­lene beszélgetnünk, az aján­dékozás szerepe a nevelés­ben. Pontosabban annak fel­mérése, mennyire nem cél­szerű és okos túlzottan el­halmozni a gyermeket, s teljesíteni minden kívánsá­gát. De azoknak Js igazat kell adnunk, akik a*z érzelmi szegényedés okát nem első­sorban a cikkben említettek­ben látják. S árról is érde­mes szólni, szükség van meg­hitt hangulatú ünnepvárásra is. Köszönjük a leveleket. Lapunk februári számában a szabad időről, illetve annak felhasználásáról közlünk vi­taindító cikket. Az orvos tanácsai Ha lázas a gyermek ■Az őszi, téli hónapokban gyakrabban jelentkeznek a kisgyermekek, a csecsemők között a hurutos megbetege­dések. A szopós csecsemők­nél a tünetek enyhébb le- folyásúak, mert az anyatej tartalmaz olyan anyagokat is, melyek a baktériumok­kal, a vírusokkal szemben védelmet nyújtanak. A hu­rutos betegségek szempont­jából azok a csecsemők ve­szélyeztetettek, akik már nem kapnak anyatejet, il­letve azok a kisdedek, akik nemrég kerültek gyermek­közösségbe először. E kór­képek általában fertőzéses eredetűek, de szerepe van a test lehűlésének is, ezért nevezi a köznyelv meghű­lésnek vagy megfázásnak. A megfázás többnyire hir­telen, minden bevezető tünet nélkül kezdődik. Sokszor a délutáni alvást követően lép fel magas láz, vagy az esti órákban a lefekvés után. A magas láz nemcsak ijesztő, hanem veszélyes is. Az arra hajlamos gyermeknél lázas görcsöt válthat ki. A lázas gyermeket feltétlenül meg kell mutatni orvosnak! Téves hiedelem, hogy a lázas gyermeket nem szabad levegőre vinni. Mivel az éjszakai órákban az orvosi ellátás csak ügye­leti szintű, helyesebb, ha a csecsemőket a szülők viszik az ügyeletre, a nagyobb gyermekeknél — ahol a gyer­mek szállítása gondot okoz —, az orvos házhoz hívása indokolt. Mit tegyünk addig, amíg az orvos megérkezik vagy a gyermeket elvisszük hozzá? Adjunk lázcsillapítót! Min­den szülőnek legyen otthon friss, két-három hónapnál nem régebben felírt és hű­tőszekrényben tárolt lázcsil­lapító kúpja. Nagyobb gyer­mekek számára lázcsillapító tablettát tartsunk készenlét­ben. A csecsemők számára ké­szített lázcsillapító kúp 9,1 gr Amidazophent tartalmaz. A napi adag: 5X1 kúp. Egy hónapnál fiatalabb csecsemő esetében az első alkalommal fél kúpot, egy hónapnál Idő­sebbeknél egy kúpot nyugod­tan beadhat a szülő. Magas lázra, lázgörcsre hajlamos csecsemőknek az Amidazo- phen mellett Sevenált is tartalmazó úgynevezett anal- getikus kúpot ír fel az or­vos. A félévesnél fiatalabb csecsemők fél kúpot, az en­nél idősebbek egy teljes kú­pot kaphatnak, elsődleges lázcsillapításként. Egy éves kor után a láz- csillapítás elvei azonosak, csak az adagolt gyógyszer mennyisége már más. Há­roméves életkorig 0,1 gr Ami- dazophen kúpot vagy 0,1 grammos Amidazophen tab­lettát adjanak. Hároméves kor felett 0,15 gr Amidazophenre van szük­ség az első lázcsillapítóadag esetében: Ennyit tartalmaz például egy, a felnőtteknek készített lázcsillapító tablet­ta fele. Mit tegyünk ezután? A lázas csecsemőt. ne öl­töztessük meleg ruhába, ha­nem igyekezzünk minél vé­konyabb pizsamát adni rá. Ne takarjuk be meleg taka­róval, csak vékony takarót tegyünk rá. Ha a láz magas, hűtőborogatással csillapítsuk mindaddig, amíg ' nem mér­séklődik. Hűtőborogatással soha ne vigyük a gyerme­ket a szabadba! * 38,5 °C feletti testhőmér­sékletet mérve negyedórán­ként cseréljük a mellkasra és a végtagokra tett boroga­tást mindaddig, amíg a gyer­mek hőmérséklete 38 °C alá nem megy. A hűtőborogatást (más néven priznic) szoba­hőmérsékletű vízbe mártott és kicsavart ruhával végez­zük. Fontos tudni: ha végbél­ben mérjük a test hőmérsék­letét, fél fokot le kell vonni abból az értékből, amit a lázmérő mutat, hogy a he­lyes értéket kapjuk meg. Lázcsillapítás mellett fontos feladat a folyadékpótlás. A hányás elkerülése érdekében csecsemőnek negyedóránként két-három kávéskanállal, gyermeknek két-három evő­kanállal adunk teát, gyü­mölcslevet, limonádét. A lázcsillapítás és a további kezelés menetét bízzuk az orvosra. Soha ne kezdjünk önhatalmúlag antibiotikumot: Marlpent, Vegacillint, Oxibí- ont, Erythromycint. Tetránt, Tetra-oleánt. Ezek mind nagy hatású gyógyszerek, s rendélésüket csak az orvos javasolhatja. Hangsúlyozni kell. ha egy-egy alkalommal egybeesik is a láz csökkené­se és például a Maripen be­adása, a lázcsillapításhoz e gyógyszernek semmi köze. És még egyet: a fogzást so­ha sem kíséri láz. Viszont igaz, hogy a fertőzéssel együttjáró láz hatására az anyagcsere, s így a fogzás folyamata is felgyorsulhat. A láz a természetes védeke­zés egyik eszköze, csak csil­lapítani kell, a teljes meg­szüntetésére nem kell töre­kednünk, mert ezzel a ter­mészetes védekezés ellen dol­gozunk. dr. Kovács Zoltán a megyei kórház osztályvezető főorvosa

Next

/
Thumbnails
Contents