Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-16 / 13. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 13. szám 1982. január 16. szombat ARA: 1,80 FORINT Kisgépek az emberért AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ...ne csak Budapesten Őszintén bevallom, nem csekély büszkeséggel vettem tudomásul, hogy rövidesen újabb történelmi nevezetességgel gazdagodik szeretett fővárosunk, Budapest. Ráadásul úgy, hogy egyetlen plusz fillérrel sem terhelik meg a lakossá g kiadásait, és nem kell belenyúlni a népgazdaság pénztárcájába sem. S mi lesz ez az újdonság, érdekesség? A napokban a rádió adta országvilág tudomására, hogy a Fővárosi Tanács döntése alapján ezután nem a Budapest szépítéséért és a fővárosi lakosság kényelméért dolgozó helyi és országos vállalatok fizetik majd a büntetéseket, hanem azok, akik rosszul terveztek és hanyagul dolgoztattak. Egészen pontosan fogalmazva: ha például egy újjáépített, felújított utat, járdát vagy teret mindössze néhány hónapos használat után újra felbontanak, vagy fel kell bontani, akkor az érintett építőipari szervezetek vezetőit az isten sem menti majd meg a személyekre szóló anyagi büntetésektől. A Fővárosi Tanács döntése alapján ezután azokat büntetik majd meg, akik a példaként említett munkálatokat elrendelték és elvégeztették. Mindezt azóta már egy értekezlettel is szentesítették, amelyen a pecsétes okmányokon kívül szóban is figyelmeztették az érintett vállalatok és üzemek vezetőit a várható új anyagi és erkölcsi szankciókról. Hogy ebben mi a szenzáció, mi az új? Sajnos semmi! Mert elméletileg egyebek mellett az írott és íratlan törvényeink eddig is azokat sújtották elsősorban, akik megszegték vagy csorbát ejtették társadalmunk rendjének szabályain, akik felelőtlenül és rosszul dolgoztak. A gyakorlat azonban nem mindig követte az elméletet. Mert mint a példából is kiderül: hosszú éveken át a büntetésként kiszabott milliókat a vállalati pénztárcákból fizették ki azok, akik kényük kedvére dönthettek abban, hogy melyik utat, melyik járdát, melyik teret bontsák fel a nagy társadalmi „építkezés” számtójára. Nos, ennek vége, nincs kibúvó, nincs kiskapu — legalábbis ahogyan a Fővárosi Tanács illetékese a rádióban elmondta —, ezután mindig azok fizetnek a mulasztásért, a tervszerűtlen munkáért, akik azt elrendelték és végrehajtatták. Az ötlet — mint a már említett írott és íratlan szabályaink bizonyítják — bár nem új és nem eredeti, de mégis van benne követést érdemlő „eszmei mondanivaló”. Vagyis mindenfajta szenzáció nélkül a főváros határain túl is érdemes és itt az ideje elterjeszteni azt a módszert, hogy a társadalomnak okozott károkért mindig azokat büntessék meg, akik akärva vagy akaratlanul is kárt okoztak... Koós József Heves megyei kitüntetettek a Parlamentben II munkásőrök kivívták a társadalom őszinte megbecsülését Kitüntetési ünnepséget rendeztek pénteken a Munkásőrség megalakulásának 25. évfordulója alkalmából a Parlament kupolacsarnokában. Az ünnepség elnökségében foglaltak helyet: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP KB titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai; Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. Pontosan déliben kürtszó hacsanit, majd a kinevezésre és kitüntetésre felsora- kozottak előttit Nagy György, a Munkásőrség országos parancsnokénak első helyettese tett jelentést Ezt követően felcsendült a Himnusz, majd Losonczi Pál az MSZMP Központi Bizottsága, a Magytur Népköeltársar sóg Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács nevében köszöntötte a rnunkásőröket. Egyebek között szólt airrói, hogy hazánk történelmében az elmúlt negyedszázad sorsdöntő időszak volt. E korszakkal elválaszthatatlanul egybeforrott a Munkásőrség megszületésé, és 25 esztendős hűséges szolgálata is. A Munkásőrség megalakulása pillanatától szocialista vívmányaink egyik serkentője és oltalmazójá volt; nehéz időkben, forradalmi harcok tüzében született meg, hogy híven képviselje a munkásosztály hatalmát és oltalmazza a szocialista életet. A továbbiakban rámutatott, hogy a múlt negyedszázad során a munkásőrök egymást követő nemzedékei kivívták a társadalom őszinte megbecsülését. Különös tisztelet és megbecsülés illeti az első munkásőröket, akik már az ellenforradalom kritikus napjaiban is tudták, hogy hol a helyük, akik jól értették, hogy szocialista hazájuk és saját maguk jövőjéért is harcodnak, amikor vállalják a felelős munlkásőrszolgálatöt. A Munkásőrség fejlődése megalakulásától fogva töretlen. Sokféle feladata volt és van ma is, és a testület lépést tartva a megnövekedőit igényekkel, hivatása magaslatán teljesíti feladatait. Alapvető politikai célja azóta is változatlan,: óvni és erősíteni a nép hatalmát, a Magyar Népköztársaság más fegyveres erőivel és testületéivel szoros egységben oltalmazni szocialista vívmányainkat. A Munkásőrség társadalmunkban egyben a közéleti ség, a demokrácia, a politikai étet intézményévé és fórumává vált. A Magyar Szociáiista Munkáspárt politikáját a nép magúénak vallja, és vele együtt a Munkásőrséget is, amelynek tagjai ennek a politikának tevékeny képviselői, hirdetői, egyszersmind megvalósítói és védelmezői. Végezetül Losonczi Pál hangsúlyozta: nagy öröm látni, hogy a testület soraiban ma már három nemzedék él, dolgozik együtt a legnagyobb megértésben, és napjainkban is tovább erősödik a szolgától összetartó, közösségformáló ereje. A Munkásőrségiben folyó kommunista nevelőmunka a társadalmi tudát formálásának és a hazafias nevelésnek is jó példája tett. Beszédé után az Elnöki Tanács elnöke kitüntetéseket adott át. A parlamenti ünnepségen a kitüntetettek közt Heves megyeiek is voltak. Farkas Sándor, a Munkásőrség megyei parancsnoka a Kiváló Szolgálatért érdemrendet vehette át; ugyanezt a rangos kitüntetést kapta Csécs István, az egri városi Munkásőrség tagja és Varga Lajos, az egri járási egység parancsnokhelyettese is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának levele a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő Munkásőrséghez Munkásőr elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében a Munkásőrség fennállásának 25. évfordulóján elvtársi. üdvözlettel, tisztelettel köszöntőm testületük minden tagját. E jubileum alkalom arra, hogy pártunk, kormányunk és dolgozó népünk kifejezze köszönetét a Munkásőrség minden tagjának a becsületes munkáért, helytállásért, a szocialista haza, a nép ügyének áldozatkész szolgálatáért. Pártunk a munkásosztály önkéntes fegyveres testületét, a Munkásőrség akkor hívta életre, amikor a belső és a külső ellenség kezet emelt a nép hatalmára és történelmi vívmányaira; a szocialista Magyarország megsemmisítésére tört. Újjászervezett pártunk, amely kezdettől fogva a nép odaadó szolgálatát tekinti legfőbb kötelességének, a válságos időkben is meggyőződéssel vallotta: a szocializmus mély gyökereket eresztett társadalmunkban. Töretlenül bízott a munkásosztályban, a dolgozó parasztságban, az értelmiségben. A Munkásőrség, amely a népi hatalom védelmében született és edződött, jól példázza, hogy népünk a bizalomra bizalommal válaszolt. A Munkásőrség, szocialista társadalmunk e fontos intézménye az elmúlt negyedszázadban politikailag és erkölcsileg szilárd közösséggé kovácsolódott. Fegyverrel és munkával, érvelő, meggyőző szóval, példamutatóan, fegyelmezetten teljesíti hivatását. Őrzi és ápolja a magyar munkásmozgalom legjobb hagyományait; része van abban, hogy népünk a párt vezetésével az elmúlt negyedszázadban megvédte, megszilárdította és új értékekkel gyarapította történelmi vívmányait. Az önkéntes fegyveres szolgálatot vállalt párttag és pártonkívüli munkásőrök esküjükhöz híven, becsülettel tesznek eleget kötelezettségeiknek. A többi fegyveres testülettel szoros, elvtársi együttműködésben védelmezik szocialista hazánk törvényes rendjét, óvják és gyarapítják társadalmunk közös vívmányait. A közérdeket önzetlenül szolgáló, példamutató magatartásukkal méltán vívták ki népünk megbecsülését. Az évforduló alkalmából a köszönet szavával fordulunk a Munkásőrség alapítóihoz, mindazokhoz, akik a Munkásőrség születésének pillanatában vállalták a megtisztelő, ugyanakkor nehéz szolgálatot. Közülük ma is sokan a testület aktiv tagjai. övezze tisztelet és megbecsülés az alapítókat. A Munkásőrség fiatalabb nemzedékei legyenek méltó követői elődeiknek. Pártunknak, kormányunknak és népünknek mély meggyőződése, hogy a Munkásőrség a jövőben is híven, negyedszázados hagyományaihoz méltón szolgálja forradalmi ügyünket, szocialista hazánkat, a proletár nemzetköziség magasztos eszményeit. Munkásőr elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében és magam részéről építőmunkájuk és felelős szolgálatuk ellátásához sok sikert, testületük valamennyi tagjának jó erőt és egészséget kívánunk. Budapest, 1982. január 15. KADAR JANOS az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Kisgépek könnyítik a csomagolás nehéz munkáját a BUBIV 7. számú egri gyárában. A pneumatikus, sűrített levegővel működő szegezőgépek lehetővé teszik, hogy a csomagolóban csak asszonyok dolgozzanak. (Fotó: Kőhidi) Tizenegymilliárd forint talajjavításra Sajtótájékoztató a földvédelem helyzetéről Hazánk területének 72 százaléka művelt, illetve művelhető föld, amivel Anglia mögött európai másodikok vagyunk. Más kérdés, hogy ezt a nemzeti vagyont miként becsüljük meg, mennyire vigyázunk rá. A településfejlesztések, a velük járó ipar- telepítések veszélyeztetik leginkább termőföldjeinket. Olyannyira pedig, hogy védelmükre kellett törvényt alkotni, a kiadott rendelkezéseket újra és újra módosítani. A legutóbbi ilyen rendeletmódosítás népgazdasági jelentőségéről, az e téren elért eredményekről tartott sajtótájékoztatót pénteken délelőtt Hoffer István, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának vezetője. Elmondotta, hogy a termőföld csökkenésének mérséklésére jelenleg döntően két lehetőségünk van. Egyrészt az eddigieknél hatékonyabb intézkedésekkel biztosítani kell a korábban kivont, de jelenleg hasznosí- tatlan területek termelésbe visszaállítását. Ezt anyagilag is ösztönözni indokolt. Másrészt tovább kell szigorítani a termelésből kivonás feltételeit és gondoskodni kell a jogszabályok következetesebb végrehajtásáról. Hoffer István értékelése szerint a földvédelmi törvény, bői fakadó intézkedések nyomán javult a művelési kötelezettség teljesítése, és például az 1975-ben 40 ezer hektárra becsült parlagföldek területe azóta 11 ezenre zsugorodott. A társadalmi, gazdasági fejlődésünkhöz szükséges létesítmények azonban egyre szaporodnak és ma már lakásépítési programunkban is az olyan csa. ládi házak dominálnak, amelyek a belterületeket növelik, éspedig a jó termőföldekből elvett hektárak ezreivel. Sajnálatos módon a területileg illetékes tanácsi szerveik, földhivatalok sem alkalmazzák kellő szigorral a földvédelmi törvény rendelkezéseit, de sok az engedély nélküli területkivonás, továbbá lassú ütemben halad a rekultiváció. Az idevágó új jogszabályok azonban re- ménytkéltőek. Már a településfejlesztési tervek elkészítésekor figyelembe kell ven. ni a földvédelem érdekeit, a tíz hektárnál nagyobb szántóterület művelési ágának megváltoztatását miniszteri engedélyhez kötötték, víztárolók és halastavak létesítésekor pedig a beruházó köteles gondoskodni a vízrendezési és meliorációs munkák elvégzéséről. Elmondotta Hoffer István azt is, hogy a rendeletmódosítás a kivonásokért járó térítésdíjat jelentősen, az eddigi háromszorosára emelte. A beruházóknak a jobb földek hektárjaiért például 990 ezer forintot kell befizetniük a földvédelmi alapnak. Ez talán elgondolkodtatja a tervezőket. Az így képzett ösz- szeget egyébként rekultivációs feladatokra fordítják, meliorációs munkára pedig 11 milliárd forintot irányzott elő kormányzatunk a VI. ötéves tervciklúsban. Munkatársunk néhány kérdésére válaszolva elmondotta az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal vezetője, hogy a kiskörei (Tisza II.) víztározó létesítése nyomán bekövetkezett vizesedés a mezőgazdasági területek szikesedésének megszüntetése a már említett 11 milliárd forintos meliorációs program'ba tartozik. Az egyebütt kezdeményezett rekultivációs vállalkozásokhoz pedig megyénk pályázat útján kaphat támogatást a földvédelmi alapból. Különben Vi- sontán az új tervciklusban megközelítően 400 hektár bányaművelt föld termőre fordítását tervezik. (m. gy.)
