Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-11 / 290. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1981. december 11., péntek RABAT Mintegy száz diákot vettek őrizetbe a karhatalmi alakulatok a rabati egyetemen szerdán lezajlott zavargás során. A diákok a katonáknak az a egyetem területén való jelenléte ellen tiltakoznak immár hetek óta. RÓMA Alessandro Pertini, az Olasz Köztársaság elnöke március második felében az Egyesült Államokba látogat — közölték csütörtökön Rómáiban. Pertini az ötödik olasz elnök, aki látogatást tesz az Egyesült Államokban. WELLINGTON Az új-zélandi szeizmoló- gusok az elmúlt öt napban újabb két francia atomrob- ibantást jeleztek Mururoa korai lszdgetről — jelentették be csütörtökön Wellington- bán. Az első, 10 kilotonnás robbanást december 5-én, a másodikat (ez 15 kilotonna hatóerejű volt) három nappal későb hajtották végre. BÉCS Dr. Bruno Kreisky osztrák kancellár, aki látogatást tett az Arab-öböl négy államában, szerda este visszaérkezett Bécsibe. Tárgyalásain az osztrák kereskedelmi kapcsolatok bővítése mellett nagy figyelmet szentelt a közel- keleti helyzet legújabb diplomáciai fejleményeinek. Politikai értelemben utazásának kétségtelenül legérdekesebb állomása volt Jasszer Arafattal szerdán folytatott közel kétórás megbeszélése. BANGKOK Szerdán 9 órára megszakadt Thaiföld összeköttetése a külvilággal a hírközlési dolgozók sztrájkja 'következtében. A munkabeszüntetés eredménnyel járt: a dolgozók néhány órával később megkapták a 18 hónap óta követelt béremelést. WELLINGTON Háromévi börtönbüntetésre ítélték csütörtökön a 17 éves John Lewist, aki bevallotta: azt tervezte, hogy lelövi az angol királynőt két hónappal ezelőtt Űj-Zédandlban tett látogatása idején. ATHÉN Jasszer Arafat, a Palesztinád Felszabadításd Szervezet vb-elnöke hétfőn háromnapos látogatásra Athénbe utazik — jelentette be szerda este a görög kormány egyik szóvivője. Arafat Andreasz Papandreu miniszterelnök meghívásának tesz eleget. Papandreu röviddel választási győzelme után közölte, hogy teljes diplomáciai státust kíván biztosítani a palesztin szervezetnék. GENOVA Egy genovai bíróság csütörtökön, összesen 264 évi börtönbüntetést szabott ki a „Vörös Brigádok” terrorszervezet 44 tagjára. A perben 48 személyt helyeztek vád alá, közülük tízen szökésiben . vannak. A bíróság 4 vádlottat felmentett. Az elítéltek szabadságvesztésének időtartama 18 hónap és 19 év között mozog. Papandreu nem tárgyal Súlyos problémák árnya az Atlanti Szövetségben r-( Görögország megszakította a tárgyalásokat a NATO hadügyi tervező bizottságának ülésén, s így a hadügyminiszterek — először a NATO történetében — közlemény nélkül váltak szét. A görög—török elleptétek a déli szárnyon és Görögország új magatartása a szövetségen belül súlyos problémák árnyát vetíti előre az Atlanti Szövetségben. Andreasz Papandreu, görög kormányfő és hadügyminiszter ragaszkodott hozzá, hogy egyéb követelései között szerepeljen a közleményben egy rész, amelyben a szövetségesek garantálják Görögország határait egy NATO-tagország (értsd: Törökország) támadásával szemben is. A török képviselő ehhez nem járult hozzá. Luns, NATO-főtitkár és az olasz—norvég—brit közvetítő bizottság kompromisszumként azt javasolta: a közleményben tűzzenek ki kétoldalú tárgyalásokat „a NATO déli szárnyának egyes országai között a közel-keleti . helyzet következtében kialakult nézeteltérések kiküszöbölésére” Ezt a megfogalmazást Papandreu szerdán a késő esti órákban elutasította és nem volt hajlandó folytatni a tanácskozást, amely így teljes kudarccal végződött. A görög kormányfő előzőleg négyszemközti megbeszélést folytatott Alexander Haig amerikai külügyminiszterrel, s kifejtette kormánya követeléseit Görögországnak a NATO-ban betöltött szerepére és helyzetére vonatkozóan is. • Csütörtökön délelőtt egyébként ünnepélyes keretek között megnyílt a NATO-külügyminiszterek ülése. Az észak-atlanti tanács két fő témája: Spanyolország csatlakozása és a genfi szovjet— amerikai tárgyalások értéke, lése. Délután a külügyminiszterek aláírták a spanyol csatlakozási jegyzőkönyvet, amellyel Spanyolország (miután a tagországok törvénybe iktatták csatlakozását) az Atlanti Szövetség 16. tagja lesz. Luns bevezető sajtóértekezletén kijelentette, hogy a szövetségesek egyhangúan támogatják a genfi amerikai tárgyalóküldöttség álláspontját. Paul Nitze, a genfi amerikai küldöttség vezetője beszámol a NATÖ-tanácsnak a tárgyalások menetéről. CSKP KB-határozat a jövő évi népgazdasági tervről Szerdán Prágában kibővített ülést tartott a CSKP Központi Bizottsága. A tanácskozáson Svatopluk Po- tác, a csehszlovák szövetségi kormány elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke beszámolt az ország jövő évi népgazdasági tervéről és ötéves tervének törvénytervezetéről. Az 1982. évi terv célul tűzi ki a gazdaság további fejlesztését, valamint a lakosság életszínvonalának és létbiztonságának megőrzését. A reális lehetőségek és feltételek alapján a terv a; nemzeti jövedelem 2,5 milliárd koronával, mintegy fél százalékkal való növelését irányozza elő. Ennek eléréséhez elsősorban fokozottan takarékoskodni kell anyaggal és energiával. Az iparban elsőbbséget biztosítsanak azoknak a termelési ágaknak, amelyek lehetővé teszik a gazdaság minőségi átalakítását, fő devizabevételi forrást jelentenek, illetve azoknak, amelyek hazai nyersanyagokat használnak. A mezőgazdaságban lényegesen gyorsabban kívánják növelni a növénytermesztést. A beruházásokra az ideihez képest 5, a tavalyihoz képest 8 milliárd koronával kisebb összeget szánnak. A terv szerint a szocialista országokkal folytatott kereskedelmi forgalom 9, a többi államiba irányuló kivitel pedig 7,5 százalékkal emelkedik. A CSKP Központi Bizottsága megvitatta és elfogadta az előterjesztett beszámolót, s határozatot hozott a soron következő gazdaságfejlesztési feladatokról. Véget ért a líbiai repülőgép kálváriája BEJRÜT: Csütörtök hajnalban a bejrúti repülőtéren ért véget a hétfőn eltérített líbiai utas- szállító gép 53 órás vándorlása. A három géprabló — libanoni síiták — megadta magát a Libanonban állomásozó arab békefenntartó erők elhárítási főnökének. Miután a kimerült és további kalandoktól tartó utasok nem voltak hajlandóak elhagyni a repülőgépet, a Boeing Bejrútból Damaszkuszba szállította őket, ahonnan tovább repülnek eredeti úticéljuk, Tripoli felé. A géprablók vezetője a libanoni hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az akció elérte a célját: felhívta a világ figyelmét az 1978-as líbiai látogatását követően titokzatos körülmények között eltűnt libanoni síita vezető, Musza Szadr imám sorsára. Líbia, mint ismeretes, cáfolja, hogy köze volna az imám eltűnéséhez. Szerdán a libanoni hadsereg egységei körülzárták a bejrúti repülőteret, hogy megakadályozzák a kedd esti eset megismétlődését, amikor síita millcisták szállták meg a repülőteret, s rövid ideig fogva tartották egy libanoni repülőgép utasait. Az AMAL nevű síita szervezet a felelősséget elhárítva közölte, hogy a mili- cisták egy csoportja utasítás és engedély nélkül hatolt be a repülőtérre. Amerikai segélyprogram 1981—83-ra WASHINGTON: Az amerikai kongresszus képviselőháza szerdán csekély többséggel jóváhagyta a kormány külföldi gazdasági és katonai segélyprogramját az október 1-én kezdődött költségvetési évre. A képviselők elfogadták az 1982 —83-as költségvetési évre szóló gazdasági és katonai segélyprogram tervét is. Az első összege 5,7 milliárd, a másodiké 6,2 milliárd dollár. Ez kevesebb, mint amennyit az előző Carter- kormány tervezett erre az időszakra. A segélyeknek legalább felét Izrael, Egyiptom, továbbá Pakisztán, Szudán és Törökország kapja, más országok rovására növekvő mértékben. Az új törvény lehetővé teszi, hogy a kormány megkezdje a Pakisztánnak öt évre szánt 3,2 milliárd dolláros segélytervét. A kormány követelésére a képviselőkelvetették azt az 1979-ből származó tilalmat, amely szerint Pakisztán nem kaphat segélyt, mert nem igazolta, hogy nem fejleszt ki atomfegyvert. Az új formula szerint a Pakisztánnak szánt segélyt csak utólag, akkor kell leállítani, ha kiderül, hogy Pakisztán mégis nukleáris fegyvert próbál ki. A képviselők — a kormány követelése ellenére — nem tárgyaltak arról, hogy hatálytalanítsák a döntést, amely 1976 óta tiltja, hogy az Egyesült Államok a törvényes angolai kormány ellen lázadó szervezeteket támogassa. A szenátus viszont már úgy foglalt állást, hogy — bizonyos feltételekkel — töröljék el e tilalmat. A képviselők attól tették függővé a Salvadornak szánt segélyt, hogy az ott amerikai támogatással működő kormány megtiltja hadseregének a „gyilkosságokat és a kínzást”, és tárgyalásokat kezd az ellenzéki erőkkel. Az új segélytörvényt a szenátus már októberben elfogadta. A két ház némileg eltérő Szöveget hagyott jóvá, úgyhogy most vegyes bizottság ül össze a különbségek elsimítására. A kormány elégedetten nyugtázta a képviselőházi szavazást. Jaruzelski tárgyalásai szakszervezeti vezetőkkel Lengyelország súlyosbodó gazdasági és politikai helyzetéről tárgyalt Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LBMP KB első titkára, kormányfő az ágazati és az autonóm szakszervezetek vezetőivel. A csütörtöki találkozón a két szakszervezeti központ vezetőin kívül képviseltették magukat azok az ágazati, illetve autonóm szakszervezetek, amelyek az oktatásügy, a könyvkiadás, a tömegtájékoztatás dolgozóinak egy részét, valamint a belügy- és a nemzetvédelmi minisztérium hatáskörébe tartozó intézmények polgári alkalmazottait tömörítik. ♦ Lengyelországnak a Nemzetközi Valuta Alapba történő belépéséről tartattak kétnapos tanácskozást Washingtonban a lengyel—amerikai kereskedelmi kormányközi bizottság képviselői. A lengyel küldöttséget Zbigniew Madej, lengyel miniszterelnök-helyettes, a tervbizottság elnöke vezette. Zbigniew Madej előterjesztette Lengyelország 1982-re szóló 740 millió dollár értékű — amerikai mezőgazda- sági termékek vásárlását célzó — hitelkérelmét. Külpolitikai kommentárunk )— Fontos állomás Az európai egyhülési folyamat szempontjából fontos állomásnak nevezte a ma kezdődő Honecker— Schmidt találkozót Zaglagyin, a neves külpolitikai szakértő. Az SZKP KB vezető munkatársának szavai is jelzik: a világ politikai közvéleményének figyelme ezekben a napokban a Berlin melletti vadász- kastély felé fordul, ahol sor kerül a két német állam vezetőinek megbeszélésére. Az NDK—NSZK kapcsolatok fontossága Európa és a világ számára közismert. A második világháború után a két államban egymással szögesen ellentétes társadalmi-politikai rendszerek jöttek létre. Az NSZK belépése a NATO-ba, a nyugatnémet újrafelfegyver- kezés az ötvenes években a hidegháború csúcspontját jelezte. A bonni vezetők mereven elutasították az NDK elismerését. A hatvanas évek végére bebizonyosodott, hogy ez az adenaueri struccpolitika semmi jóra nem vezet: az NDK a várakozásokkal ellentétben nem omlott össze, hanem stabilan fejlődő ipari álammá lett, s a szocialista közösség szilárd tagjaként tett szert nemzetközi megbecsülésre a világ minden táján. E tények elismerését jelezte, hogy az NSZK-ban hatalomra került szociálliberális koalíció megindult a kapcsolatok rendezésének útján. Az elmúlt évtized során több alkalommal került már sor magas szintű megbeszélésekre is a berlini és bonni vezetők között, s állandó a két német állam vezetőinek és politikai szerveinek kontaktusa. A kapcsolatok jelentőségével mindkét fél tisztában vari. Tudott dolog: az NDK kormányának alapelve, hogy Bonn és Berlin között normális viszonynak kell lennie, olyan együttműködésrendszernek, ami szolgálja a két állam lakosságának érdekeit, s összhangban van az európai biztonság követelményeivel. Ezt az érvelést alátámasztja mindaz, ami az elmúlt évtizedben történt: az NSZK és az NDK közötti normalizálás szoros összefüggése a nemzetközi egyhülési folyamat egészével. A belnémet kapcsolatok ilyen alakulásának vannak hívei az NSZK kormányköreiben is, habár sokan ma sem képesek lemondani akadályt jelentő követelésekről. Ilyen például az, hogy Bonn egyelőre nem ismeri el az NDK-állampolgárságot, pedig az NDK állami szuverenitását nemzetközi érvényű szerződésben vette tudomásul. A magas szintű eszmecsere a nézeteltérések ellenére is lehetőséget ad a párbeszéd folytatására. Willy Brandt, az SPD elnöke (aki kancellárként ezt a dialógust megkezdte), úgy nyilatkozott, hogy a Honecker— Schmidt találkozó minőségileg javíthatja meg az NDK—NSZK viszonyt. Miklós Gábor Nobel-békedíj Hartlingnak Az oslói egyetem aulájában csütörtökön ünnepélyes keretek között adták át az 1981-es Nobel-ibékedíjat Paul Hartlingnak, aki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának nevében, mint annak vezetője vette át a magas kitüntetést. A volt dán miniszterelnök köszönő beszédében bejelentette, hogy a díjjal együttjáró 1 millió svéd koronából a főbiztosság külön alapot képez a testi fogyatékos menekültek megsegítésére. (MTI) Mitterrand tv-nyilatkozata politikájáról Francois Mitterrand elnök szerdán este a francia televízióban nyomatékosan leszögezte, hogy folytatni kívánja a megígért reformokat. Az államosítási program megvalósítása után azonban nem fog sor kerülni további államosításokra a jelenlegi törvényhozási időszak alatt, vagyis 1986-ig. Legyen világos a magánszektor vállalkozói előtt — mondotta* —, hogy nem fenyegeti őket az államosítások újabb hulláma. A további fejlődés pedig attól függ, hogy az 1986- ban tartandó parlamenti választásokon, illetve az 1988- as elnökválasztáson milyen utat választanak a franciák. Az elnök hangsúlyozta, hogy a most tervbe vett államosításokra — amelyekkel a közösségi szektor a termelésben az eddigi 12 százalékról 17 százalékra emelkedik — feltétlenül szükség van, hogy a kulcsfontosságú ipárágak és a bankhálózat a nemzet ellenőrzése alá kerüljenek. Rámutatott, hogy az inflációt és a munkanélküliséget az előző kormánytól örökölték. Az infláció üteme az idén nem fogja meghaladni a 14,5 százalékot s a cél, az, hogy tíz százalékra szorítsák. Arra a kérdésre, hogyan értelmezi a „francia szocializmust”, az elnök azt válaszolta, hogy francia szocializmus gazdasági téren különbözik a szociáldemokra- tizmustól, mert mélyrehatóan meg akarja változtatni a gazdasági szerkezeteket, ugyanakkor ragaszkodik „a politikai demokráciához és a pluralizmushoz”. A kommunista minisztereknek a kormányban való részvételéről szólva kiemelte, hogy nagyon harmonikus az együttműködés .a kormányon belül, s a kommunista miniszterek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek és ugyanolyan információkat kapnak, mint a többiek. Bár vannak mély elvi különbségek a szocialisták és kommunisták között, úgy véli, ma megvannak a feltételei a közös kormányzásnak. Az elnök csak röviden szólt külpolitikai kérdésekről, a többi között hangsúlyozta, hogy ,>a béke feltétele az egyensúly Kelet és Nyugat között”. Ennek érdekében tárgyalásokra van szükség és épp ezért üdvözli, hogy Géniben megkezdődtek a szovjet —amerikai tárgyalások. Az elnök ugyanakkor megismételte a „szovjet fölényről” tett korábbi kijelentéseit, s azt mondotta: véleménye szerint se SS—20-as szovjet rakéták, se amerikai Pershing- rakéták ne legyenek Európában. Az elnök továbbá rámutatott a Szovjetunióval való kapcsolat jelentőségére, s kijelentette: meg akarja őrizni annak lehetőségét, hogy „Európában a kollektív biztonságot a Szovjetunió és Franciaország szavatolhassa, az a két ország, amely a kontinensen egyedül rendelkezik önálló nukleáris elrettentő erővel”. Az egészségi állapotával kapcsolatban feltett kérdésre az elnök azt válaszolta, hogy korábbi fájdalmai megszűntek, teljesen jól érzi magát és máradéktalanul el tudja látni munkáját.
