Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-10 / 289. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. december 10., csütörtök S. A Repülőjárat ■Kamcsatkára LENGYELORSZÁG Egy látogatás tapasztalatai Megkezdte menetrendszerű járatait a Kamcsatka- félszigetre az L—410-es új szovjet repülőgép, amely a csehszlovák repülőgép-tervezők és a szovjet légügyi szakemberek közös munkája. A könnyen irányítható, korszerű navigációs eszközökkel, műszerekkel felszerelt repülőgép bármilyen időjárási viszonyok között, éjjel-nappal képes repülni. A fel- és leszálláshoz rövid kifutópályára van szüksége. A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában a szimfonikus koncertek kétharmadát minden évadban a 120 tagú Berlini Szimfonikus Zenekar adja. Az 1952-ben alapított együttes fejlődését, hírnevét Kurt Sanderling professzor, a kiváló oktató és művész munkássága alapozta meg, aki — tiszteletbeli tagként és vendégkarniagyként — ma is kapcsolatban áll a berlini szimfonikusokkal. A jelenlegi művészeti vezető — 1977 óta — Günter Her- big, akinek nagy érdemei vannak — segítőtársával, Hans-Peter Frank kamaigy- gyal együtt — abban, hogy a zenekar ma már nemcsak A repülőgép Szibéria, a Távol-Kelet és más távoli területek zord éghajlati és időjárási viszonyai között is megbízhatóan üzemel. Az L—410-es az AN—2-es repülőgépet váltotta fel, amely hosszú évekig közlekedett a rövidebb távolsági járatokon. Az utóbbi öt évben a szovjet polgári repülők fél- milliárd utast és 14 millió tonna teherrakományt szállítottak. Az utasszállításban a légi közlekedés részaránya öt év alatt 23 százaléka berlini zenebarátok kedvence, de ismert az NDK-n kívül sok más országban, többek között Magyarországon, Bulgáriában, Lengyel- országban, a Szovjetunióban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Francia- országban, Itáliában és Japánban is. A Berlind Szimfonikus Zenekar repertoárja igen széles körű: a korad klasszikától a jelenkor zenéjéig szinte nincs olyan jelentős zeneköltő, akinek művei ne csendülnének fel előadásaikon. Gustav Mahler, Sibéld- us, Sosztakovics melódiái egyaránt megszólalnak avatott tolmácsolásukban. Koncertsorozataikra a bérletjegyek napok alatt elfogynak, ról 33 százalékra növekedett. Ma gyakorlatilag nincs a népgazdaságnak olyan ága, amely ne kötődne a polgári repüléshez. A Szovjetunióban a repülőgépeket felhasználják az erdők tűzvédelmére, az egészségügyi szolgálat céljaira, a halrajok vonulásának felderítésére, a hamar romlandó áruk szállítására. A helikopterek pilótái segítenek a nagyfeszültségű távvezetékek oszlopainak lerakásánál, a nagyméretű teherrakomá- nyok szállításánál. szinte elkapkodják. Különösen népszerűek az ifjúság, valamint a berlini építőmunkások számára rendezett sorozataik, A bérletes hangversenysorozatoknak évente 13, ezer — köztük 3 ezer fiatal — hallgatójuk van. Különösen gazdag a műsor palettája a kamarazene világában, A berlini szimfonikusok kamarazenekarának előadásai minden alkalommal ünnepi eseményszámba mennek Berlinben. A szimfonikus zene e művészeinek játékát — szakemberek és egyszerű zenebarátok véleménye szerint — nagyfokú precizitás, ragyogó technika jellemzi. Innen a népszerűségük. „Az egyetlen lengyeL termelő vállalat, amelyik állandóan túlteljesíti a tervét, a bankjegynyomda” — tréfálkozott keserűen varsói köz- gazdálsz ismerősöm, amikor a tél küszöbén Lengyelországban jártam. Arra utalt, hogy immár minden második zlotynak nincs árufedezete, ezért aztán manapság a lengyelek szemében. a pénznél sokszor többet ér egy benzinkutas, egy bolti eladó ismerős, élelmiszert felajánló falusi rokon. Akut ellátási gondok A legújabb statisztikák önmagukért beszélnek. Az idei jó termés ellenére hónapról hónapra csökken a hús és a tej felvásárlása. Októberben a gazdák 40 százalékkal kevesebb húst és 30 százalékkal kevesebb gabonát adtak el az államnak, mint egy évvel korábban. Az üzletekbe is 36 százalékkal kevesebb hús és hústermék érkezett, annak ellenére, hogy több az import, s nőttek a felvásárlási árak. Az utóbbi időiben, többször is előfordult, hogy a hideg, szeles időben sorban álló, feldühödött vásárlók megverték azokat az eladókat, akiknél eldugott készleteket találták. A havi, három kiló húsra jogosító jegy sem garancia arra, hogy valaki hozzájuthat adagjához. A falusiak visszatartják termékeiket, zloty helyett inkább elfogadnak dollárt, ékszereket, vagy bármilyen árucikket, hiszen készpénzért ők sem tudnak szenet, műtrágyát, takarmányt, mezőgazdasági gépeket, iparcikkeket venni. Persze, a városi lakosságot éppúgy sújtja a fogyasztási cikkek hiánya, mint a falusiakat. A tartós fogyasztási cikkek eltűntek a polcokról, még az évek óta porosodó drága, elavult feketefehér tévék is gazdára találtak. Mindenki menekül a pénztől, valamit kapni szeretne érte. Októberben például a lakosság jövedelme 26 százalékkal1 volt magasabb, mint egy esztendeje, ugyanakkor a termelés 14 százalékkal esett vissza, az inflációt pedig már 30 százalékosra becsülik. Van-e kiút? Már ebből is látható, hogy Lengyelországban a válság az élet szinte minden területére kiterjed. Bár novemberben rendszeres áramkorlátozásokat léptettek életbe, az erőművek szénkészlete minimálisra csökkent. A lakásokban, irodákban 18 Celsi- us-fok a megengedett maximális hőmérséklet. Az idén 30—40 millió tonnával kevesebb szenet termelnek ki, mint 1979-ben, a szénexport a felére esett, A legnagyobb belföldi energiafelhasználók, cementgyárak, házgyárak, vegyipari létesítmények egymás után leállnak. Lengyelországi beszélgető partnereimtől természetesen elsőként szinte mindig ezt kérdeztem: van-e kiút ebből a helyzetből? Ahogy egy lengyel közgazdász megfogalmazta: kívülről úgy tűnik, hogy miközben süllyed a lengyel gazdaság hajója, a legénység újabb béremelésekről terjeszt elő követeléseket. És valóban, „miért nem dolgoznak a lengyelek?” Sok helyen vetődik fel ez a kérdés. Lengyel vendéglátóim óvtak a túlzott leegyszerűsítésektől. A helyi sztrájkok, munkalassítások tetemes veszteséget okoztak a gazdaságnak, de a jelenlegi kormánynak, az országnak mindenképpen az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikai tévedéseiért kell fizetnie — mondta Jan Czapczynski, a Tájékoztatási Hivatal igazgatóhelyettese. A bizalom megteremtése A kormány nehézségeit csak növeli az az ezer leállított beruházás, amelynek összértékét 800 milliárd zlo- tyra teszik. A bányákban például többet tudnának termelni, ha meglenne a kellő termelési háttér, manapság ugyanis bányagép-alkatrészekből, motorokból, szállító- szalagokból egyaránt hiány van. Sok termelővállalat többek között az importanyagok, — gépek, alkatrészek hiánya miatt nem üzemel teljes kapacitással. Nehéz újjászervezni a mezőgazdaságot is. A kormány immár teljesen egyenrangú félként kezeli a magángazdákat, a szövetkezeteket és az állami gazdaságokat. Bár a megművelt föld 80 százaléka, az állatállomány 65—70 százaléka magánkézben van, az egyéni gazdák sokáig csak nagyon kemény feltételek mellett kaphattak takarmányt, vetőmagot, műtrágyát, korlátozták gépvásárlásaikat is. Mi lehet a kiút ebből a helyzetből? Mindenesetre nehéz és göröngyös a lehetséges kiút. A társadalmi és gazdasági problémák következetes felszámolása, az ellátási és termelési nehézségek megoldása csak a kölcsönös bizalom megteremtése útján képzelhető el. Hirschler Richard NDK A szimfonikus zene berlini mesterei CSEHSZLOVÁKIA Karácsony előtt az üzletekben A harangtorony A kolostorudvar a főtemplommal Erdőkoszorúzta hegyoldalakban, völgyekben, sebes sodrású folyópartokon, Bulgária vadregényes tájain, a Balkán hegységben vagy Thrákiában — itt is, ott is utunkba kerül egy-egy kolostor; a középkorban, vagy még régebben alapították, homlokzatuk színes, reneszánsz képekkel díszített, a nemzeti újjászületés, életöröm, tobzódó színeit, formáit mutatják. Bulgáriában a kolostorok és szerzeteseik nemcsak a vallás, de ipűvészetek, az írásbeliség, a nemzeti kultúra terjesztői is voltak. A török megszállás hosszú évszázadai alatt a kolostorok adtak búvóhelyet a hazafiaknak, sok szerzetes maga is lelkes forradalmárrá lett. A hajdani főváros, Veliko Tirnovo közelében épült Pre- obrazsenszkij kolostor is re* összeállította: Gyurkó Géza gényes történeteket őriz Va- szil Levszkiről, a legendás hírű szabadságharcosról és társairól, a török elleni ösz- szeesküvőkről. A XIV. századi alapítású kolostort 1825- ben újjáépítő építőmester, Dimiter Radev Szofialijata maga is vezetője volt az egyik felkelésnek. Csakúgy, mint Zotlik atya, az újjáépítés szellemi atyja, a rilai kolostor szerzetes-tanára. Az 1835-ös felkelést árulás leplezte le, résztvevőit: építészeket, szerzeteseket, civileket kínvallatással büntették. A kolostor falai között tartotta később gyűléseit a tirnovói forradalmi' tanács. Hariton atya, az 1877—78-as orosz—török felszabadítási harcokban a tirnovói szabadságharcosok parancsnoka volt. E háborúban orosz kórház működött, a híres orosz sebészek — Pirogov és Bothin — mellett a szerzetesek önfeláldozóan ápolták a sebesült orosz katonákat. Hegyek karéjában, a sziklák között már a XIV. század 60-as éveitől kolostor állott. Iván Alexander bolgár cár második felesége, Theodora Sara és elsőszülött fia, Iván Sisman alapította itt az első egyházi szentélyt, amelyet aztán az országot megszálló törökök felégettek, elpusztítottak. A romok mellett 1825-ben épült fel az új, a ma is látható kolostor a zseniális építész, Nikola Ficsev irányítása alatt. (A felkelésben életét vesztett Dimiter Szofialijata helyett vette át az építés vezetését.) A kolostoregyüttes középpontjában álló Preobrazse- nie templom építését 1837- ben fejezte be Ficsev, majd ettől délkeletre lakórészt, vendégszobákat és főbejáratot emelt. 1861-ben építette a nyugati szárnyat harang- toronnyal és két évvel később a Blagovescsenij templomot. A török alóli felszabadulás után újabb egységekkel toldották meg az építményt. Gazdag könyvtárat gyűjtöttek össze itt a tudós szerzetesek, amelynek egy részét még ma is őrzik. A hajdani épületegyüttesből ma csak a szőlővel befuttatott, kívül-belül színesre festett főtemplom, a Preobrazsenie látogatható. A freskók többsége a ragyogó tehetségű szamokovi mester, Zaharij Zográf alkotása. (A festő 1849-től 51-ig a kolostorban lakott és dolgozott.) Színek és formák tobzódása, mozgalmas történetek, bibliai és világi jelenetek töltik meg a falakat. A szentek arca élettel telik meg, remekmű a bolgár uralkodók portré-galériája. Az utolsó ítélet elkárhozó ijedt vagy tétova alakjai, a megdicsőül- tek tábora, de még az ördögök is egyénített figurák. S_ Ciril és Metód apostolok, a' szláv—bolgár írásbeliség és kultúra megteremtőinek alakja mellé odafestette Zográf saját önarcképét is. Szerényen, de igen határozott vonásokkal. A geometriai mintákkal és bibliai jelenetekkel tarkított templom mögött fehérük a sisaktetős, zömök harangtorony. Fekete ruhás, szakállas barátok lakják ma is a részleteiben megőrzött kolostort. Kádár Márta Közeledik a karácsony — figyelmeztetnek a színes táblák a csehszlovák áruházak kirakatai fölött —, és a vitrinekben sokféle, szép portéka kínálja magát. A kereskedelem vezetőinek tájékoztatása szerint húsból, húsipari termékekből az ellátás ugyanolyan jó lesz, mint tavaly, sőt szárnyasokból és főleg pulykából még több is kerül az üzletekbe. Lesz elég ponyt is az ünnepi vacsorához. A hagyományos cseh sütemények készítéséhez az idén több lesz a mandula, a földimogyoró és a reszelt kókusz. Kakaóból viszont várhatóan nem lesz kielégítő a kínálat. Időben feltöltik a gyümölcskészleteket: elegendő banánt, narancsot, almát, szőlőt árusítanak az üzletekben. Persze, nem titkolják, hogy az ajándékozóknak az idén kevesebb importáruval kell megelégedniük, mivel több devizát kellett fordítani a nélkülözhetetlen közszükségleti cikkek beszerzésére és az import nyersanyagok is drágultak. Ennek ellenére ötven százalékkal több gyápjúáruval, téli sporteszközzel, divatos női csizmával rukkolnak ki az áruházak; az elektronikai termékek mellett új, hazai gyártmányú Hi-fi-tornyok és japán licenc alapján készült televíziók gazdagítják a kínálatot. Természetesen az egész évben árusított jó minőségű árukkal és a híres .jabloneci divatékszerekkel is feltöltik a készleteket. A kereskedelem vezetői azt is megváltják, hogy az általában megfelelőnek mondható karácsonyi ellátást nehezíteni fogja egyes árucikkek hiánya; így például minden bizonnyal nem lesz elég mosószer, mert alaptalan híresztelések hatására óriási meny- nyiséget vásárolt fel a lakosság. A „spájzolás” kiterjedt a porcukorra, sóra, rizsre és más élelmiszerekre, amelyek többségéből azóta sikerült újra feltölteni a készleteket. A helyzetért a Rudé Právo, a párt központi lapja a kereskedelmet és az ipart tette felelőssé, mert — mint írta — az idén sem reagáltak rugalmasan a keresletre. Nem számoltak például idejében az automata1 mosógépek felszökött forgalmával, és nem bővítették olyan mértékben a kínálatot, amilyen mértékbén az igények, a lakosság pénzbevételei nőttek. Az áruellátással foglalkozott a párt központi bizottságának legutóbbi ülése is. A testület szorgalmazta a jövedelmekkel arányos árufedezet és az igények szerinti kínálat biztosítását. Nem engedhető meg — mondotta az ülésen a miniszterelnök —, hogy egyes tartós fogyasztási cikkekből a termékfelújítás lassúsága, az igények pontatlan felmérése miatt nagyobb eladatlan készletek keletkezzenek, másokból pedig tartós hiányok. Ezzel kapcsolatban a KB ülésén azt is felvetették, vajon megfelel-e a mai igényeknek a nagykereskedelmi hálózat felépítése, nem kel- lene-e nagyobb teret engedni az áruházak, üzletközpontok élénkebb kereskedelmi kezdeményezéseinek. Komornik Ferenc
