Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-09 / 288. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 288. szám ARA: 1981. december 9., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Népi ellenőrök az ellenőrzésről Mint azt a népi ellen­őrök egy nemrégiben vég­zett — az ipari szövetke­zetek belső ellenőrzésének színvonalát felmérő — vizsgálatukban megállapí­tották: a belső ellenőrzés tevékenysége még nem minden szövetkezetben fe­lel meg a négy évvel ko­rábban hozott kormányha­tározat előírásainak. Igaz, ellenőrzési tervek csaknem mindenütt készülnek, ezek tartalmi megvalósítása azonban helyenként várat magára. Pedig a rendelet egyértelműen előírja, hogy az ellenőrzés része a veze­tésnek, tevékenységének át kell fognia a szövetkezet belső életét, a gazdálkodás minden területén. Ahol mindez ma még csak vágyálom, ott aligha­nem a vezetők szemléleté­ben van a hiba, emiatt a belső ellenőrzés még több szövetkezetben nem tölti be valódi szerepét. Néhol szük­séges rossznak tartják a belső ellenőrzést, s ezt a munkát osztott vagy kap­csolt munkakörben végzik. A népi ellenőrök találtak olyan szövetkezeteket is, ahol a belső ellenőr fel­adata az volt, hogy a sza­badságon vagy betegállo­mányban levő kollégákat helyettesítse. E példák igazolják; a rendelet előírásaival ellen­tétben még nem mindenütt tettek meg mindent, hogy a belső ellenőri munka megfelelő színvonalra emel­kedjék. Jelzi ezt a belső ellenőrök egy-egy szövet­kezetben elfoglalt helye is. Az egyik ipari szövetke­zetben például a szervezé­si, másutt pedig a közgaz­dasági osztály vezetője ha­tározza meg a belső ellen­őr tennivalóit. Képtelenség, hogy az ellenőrök komo­lyan minősítsék, bírálják éppen azoknak a munkáit, akiktől előléptetésük, anya­gi megbecsülésük függ. A népi ellenőrök megál­lapítása szerint napjaink­ban kevés az összefüggé­sek feltárására történő elemző vizsgálat. Több olyan vizsgálatra van szük­ség, amely nemcsak a té­nyek feltárására, hanem az okok és összefüggések ku­tatására helyezi a hang­súlyt. Mert néhány köve­tésre méltó példa azt iga­zolja, hogy azokban az ipa­ri szövetkezetekben, ahol rangjának és tisztének meg­felelő feladattal _ bízzák meg a belső ellenőrt, nem­csak a munka szervezett­sége javult jelentős mér­tékben, hanem a munka­végzés hatásfoka is emel­kedett. S az is eredmény, hogy jelentős sikereket értek el a társadalmi tulajdon vé­delmében. Igaz, ezekben a szövetkezetekben a mun­kahelyi vezető több fe­gyelmi határozatot volt j kénytelen aláírni, mint a- korábbi években. Ennek kedvező hatása azonban nem csupán a közös va­gyon megóvásában, hanem' a gazdasági eredmények­ben is érezhető. (Cs. N. L.) HEVES MEGYE LÉPÉSHÁTRÁNYA - FEJLESZTÉS A TISZA fi. MENTÉN - Ml TÖRTÉNT A JOBB, S Ml A BAL PARTON? - KÉT KEMPING, S MAS SEMMI... Mikor lesz itt Ülésezett az intéző bizottság Megannyi újságpikk, köz­readott terv nyomán sokat olvastunk építkezésekről, át­adásról, befejezett munkáról a Tisza II. kapcsán. Érthető kíváncsisággal indultak hát sokan Kisköre, Sarud, Po­roszló felé: „— Lássuk, mi­ként fejlődik Kelet-Magyar- ország új idegenforgalmi köz­pontja!” S.mit talált az utas a víztározóhoz érve? Kopár, gazos partot, sáros tocsogó­kat, a tó helyén elburján­zott növényzetet, s végtelen szúnyogihadakat. Mikor lesz itt üdülőkörzet? — kérdez­ték okkal valamennyien. Minderről, a tervezés s a megvalósítás gondjairól és persze eredményeiről, a hol­nap terveiről tárgyaltak teg­nap ülésükön a Közép-Tisza vidéki Intéző Bizottság tag­jai Egerben, a megyei taná­cson. Szalay Istvánnak, a bizottság elnökhelyettesének megnyitóját követően először a KIB titkára, dr. Kővári László számolt be, mit vég­zett a bizottság ebben az esztendőben, s hogy miként használták fel az idegenfor­galmi fejlesztési alapból azt a másfél millió forintot, amit a Közép-Tisza vidéki üdülő­körzet fejlesztésére kaptak. A két part között egyenlő­en (!) elosztott pénzből mint­egy százezer forintot szán­tak a tiszafüredi szabad strand tervezésére, amit vé­gül a Kötivízig más munkák­kal összekapcsolva ingyen el­végzett. A pénzből végül az új, ideiglenes kemping elekt­romos hálózatát építették ki. Ugyanitt már elkészültek a sportöltözők alapjai, s ta­vasszal már a vízi sportok barátai veszik birtokba a lé­tesítményt. Abádszalókon js kész a sportfbázis, és a kemping vízhálózata, s megvásárolták a MAHART-tói a Délibáb sétahajót is. Minderre per­sze a támogatás rájuk eső részéből aligha tellett volna, jelentős társadalmi munka, s nem kevesebb szervezési készség, lelemény szükségel­tetett. A jobb partról, a Heves megyei részről már jóval kurtább volt a beszámoló. A kiskörei ifjúsági tábor terep- rendezését leszámítva úgy­szólván semmi nem történt e területen. Még a Jászsági­főcsatornán létesítendő sza­bad strand előkészítése is elmaradt, így az erre szánt 220 ezer forintot sem hasz­nálták fel. Talán a tavasz- szal Sarud kapja meg a fenti összeget. Az év végére vi­szont már a poroszlóiak ke­zében a két gát közötti te­rület rendezési terve. Az ülés második részében a szakemberek^ meghívottak a hatodik ötéves terv tenni­valóira fordították a szót. Borios László, a jobb parti fejlesztési bizottság elnöke ugyancsak rövidre fogta hoz­zászólását. Megállapítása szerint bár elkészültek a A környezetvédelemről Az 1979-ben meghirdetett társadalmi környezetvédel­mi program fő célkitűzései ma is időszerűek — álla­pították meg azon a koordi­nációs értekezleten, melyet kedden rendezett a Hazafi­as Népfront Országos Tit­kársága és az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal'. A hivatal elnökhe­lyettese, Giltner Andor be­vezetőjében elismeréssel szólt e program eredményeiről. Megállapította, hogy ha­zánkban egyre többen érzik saját ügyüknek a környezet védelmének, megóvásának nemes célját. A résztvevőknek korábban elküldött írásos beszámoló­jához fűzött szóbeli kiegészí­tésében S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára szó­lott a társadalmi program idei. eredményeiről és jövő évi terveiről. Hangsúlyozta: a környezetvédelem távlati céljainak megvalósításához konkrét feladatokat kell ad­ni az állampolgároknak épp­úgy, mint az intézmények­nek. Ez egyre inkább meg­valósuló gyakorlat, s ennek is köszönhető, hogy az idén a környezetvédelmi társa­dalmi munkák értéke — az előzetes számítások szerint — meghaladja asz egymilli­órd forintot. Főleg a kisebb települések arculata szépült, ám jó néhány városban is kedvező változás érzékelhe­tő. Egyre több a társadalmi kezdeményezés, de — áhogy S. Hegedűs László megfogal­mazta — gyakran nagyobb a készség, mint a lehetőség. A különböző környezet­védelmi akciók közül a leg­nagyobb siker a fásítási programot kíséri, a hasznos hulladékok összegyűjtésével kapcsolatban viszont nem sikerült jelentősen előrelép­ni. Lenne készség az eddigi­nél sokkal több hulladék gyűjtésére, de a felvásárlók gyakran bürokratikusán dol­goznak, nem teremtik meg a másodnyersanyagok „foga­dásának” feltételeit. A jövő évi feladatokról szólva a tanácskozás részt­vevői megállapították: na­gyobb gondot kell fordítani a tavaszi környezetvédelmi hónapra, általános lomtala­nítással, virágosítással, fá­sítással kialakítva a lakóte­rület és a munkahely eszté- tikusabb arculatát. Az or­szágban mindenütt meg kell keresni azokat a helyi ter­mészeti értékeket, melyek védelme az adott település, község lakosságának közös ügyévé kell, hogy váljon. rendezési tervek mindkét parton, azok megvalósítását a realitások határozzák meg. Ennek megfelelően nem sok remény van a kiskörei szennyvíztelep, a ma még lefojtott termálvízre épülő tanmedence megépítésére, s 26 hektárnyi zöld terület ki­sajátítására. Az előzetes írá­sos anyag tanúsága szerint azonban Sarudon még ebben a tervidőszakban üzembe he­lyezik a kempinget, csakúgy, mint Kiskörén. Minden egyéb erőforrást későbbi fejleszté­sek előkészítésére fordítanak. Ezzel szemben a Szolnok megyei részen már szabad strandok, evezős, és vitorlás­pályák, kempingek, lovasis­kola, hajótanya, s fizetőven­déglátó szobák várják az ide­érkezőket. Tiszafüreden foly­tatják a termálfürdő bővíté­sét, befedését, az ifjúsági ki­rándulóközpont kialakítását, s az ehhez kapcsolódó szol­gáltató, kiszolgáló és szociá­lis létesítmények építését. Az igazságnak azonban tarto­zunk annyival; a fejlesztési összeg zömét Tiszafüred kap­ta meg, illetve, hogy a me­gye saját erőből is lényege­sen többet áldoz a Tisza II. üdülőkörzetre. Ügy tűnt, hogy jobb, közvetlenebb a kapcsolatuk a vízügyi, terve­ző, kereskedelmi és sport- szervezetekkel, vállalatokkal is. Mintha inkább maguké­nak éreznék a területet, mint a Heves megyeiek. Nyikolaj Fejér megyében Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Minisztertanács meghívására hivatalos ba­ráti -látogatáson hazánkban tartózkodó Nyikolaj Tyiho­nov, az SZKP Központi, Bi­zottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke kedden Fejér megyé­be látogatott. A magas rangú szovjet vendéget elkísérte Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke és Roska István külügy­miniszter-helyettes. Velük tartottak Nyikolaj Tyihonov kíséretének tagjai, és Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai, valamint Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Nyikolaj Tyihonov elő­ször az Ikarus székesfehér­vári, gyárát kereste fel. Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár 4 telephelyen dolgozó, több mint tízezres kollektívája, ezen belül a székesfehérvári gyár négy­ezer dolgozója nevében Tol­di József vezérigazgató üd­vözölte a szovjet miniszter­elnököt, majd tájékoztatta a Szovjetunióban is jól ismert nagyvállalat munkájáról, ter­veiről. — A tájékoztatót követő­en a vendégek megtekintet­ték áz Ikarus gyár történe­tét, és gyártmányfejlesztését bemutató makettkiállítást, majd felkeresték a hatalmas gyártócsarnokot, ahol éppen szovjet exportra készülő au­tóbuszokat szereltek össze. A gyárlátogatás 20 különböző típusú autóbuszt felsorakoz­tató szabadtéri termékbemu­tatóval zárult, s búcsúzóul Nyikolaj Tyihonov elismerés­sel nyilatkozott a -látottakról. A Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke és a -láto­gatáson részt vevő többi sze­mélyiségek útja Székesfehér­várról a Velencei-tó mellett lévő kápolnásnyéki Vörös­marty Termelőszövetkezet pettendi üzemegységbe ve­zetett. Nyikolaj Tyihonov és kí­sérete délután visszaérkezett Budapestre. IBUSZ-SAJTÓTAJÉKOZTATÓ Minden eddiginél sokoldalúbb utazási programok Az idén — a kedvezőtlen külgazdasági körülmények ellenére — az IBUSZ több mint 12 százalékkal növel­te forgalmát, így árbevétele várhatóan eléri a 4,3 milli­árd forintot —' jelentették be az utazási iroda kedden megtartott sajtótájékoztató­ján. Németi József, az IBUSZ vezérigazgatója elmondta: a sikerhez hozzájárult, hogy az elő- és utószezont jobban ki­használták. A nem szocialis­ta országokból érkezett tu­risták az év első tíz hó­napjában hét és fél száza­lékkal több időt töltöttek Magyarországon, mint 1980. hasonló időszakában. A szocialista országokból ide­látogatók is lényegesen több vendégéjszakát töltöttek ha­zánkban, mint tavaly. Ugyan­akkor 256 ezren utaztak az IBUSZ szervezésében Ma­gyarországról külföldre. A legnagyobb érdeklődés a kü­lönféle hajóutazásokat és a tengerparti üdüléseket kí­sérte. Az IBUSZ 1982-re — ami­kor fennállásának 80. év­fordulóját ünnepli — min­den eddiginél sokoldalúbb programot hirdet meg. Hu­szonöt új autóbuszos ország­járással és hét újabb üdülé­si ajánlattal bővíti belföldi kínálatát. Szélesíti a vállalat a kezdemények körét is, így például a mozgássérültek 10 százalékkal kevesebbet fi­zetnek majd jövőre a belföl­di országjárásokért és üdü­lésekért. Külföldre 1982-ben 300 ez­ren utazhatnak az IBUSZ- szal. A most kiadott prog­ramfüzetben a hagyomá­nyokhoz híven egyaránt meg­találhatók a néhány. napos városlátogatások, a hosszabb körutazások, a tengerparti üdülések, a hegyvidéki nya­ralások, valamint a külön­böző kirándulások és hajó­túrák. Lehet utazni a bolgár és a jugoszláv tengerpartra, a szovjet Riviérára, Ciprus­ra, Spanyolországba s a tengerentúlra. A különleges utakat kedvelők eljuthatnak az IBUSZ-szal a Fülöp-szige- tekre, Mexikóba, Brazíliába, illetve az ázsiai szocialista országokba: Mongóliába, Vi­etnamba és Koreába is. A hajózás hívei számára több új hajóutat is szefveztek, köztük a volgai hajótúrát, valamint a szicíliai—máltai tíznapos hajóutat. Hagyomány és megújulás a Zagyva partján Riportunkban, amelyben a selypi medence településeinek életéről, örömeiről, gondjairól szólunk, ezúttal Apc környékére kalauzoljuk az olvasót. Képünkön: zagyvaszántói házso­rok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents