Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-08 / 287. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. december 8., kedd AZ EGRI SZŐLÖNEMESfTÖK SIKERE Új fajták — új eredmények l Noha már hetekkel ezelőtt befejeződött a szüret Heves megye történelmi borvidékein, mégis érdemes visszatekinteni az eredményekre. Sok kritika érte az idén a szőlő- és borgazdaságot, mert nem úgy sikerült az 1981-es évjárat, mint ahogy tervezték! Ez főleg a szőlőtermelésre mindvégig kedvezőtlen időjárással magyarázható, hiszen gondoljunk csak vissza a kora tavaszi fagykárokra, majd.később a tőkekiszáradásokra, aztán pedig a nyári aszályra, amelyek együttesen jelentős károkat okoztak az ültetvényekben! Megyénk borvidékein a hagyományos fajták, mint például a leányka, az olasz- rizling, a Cabernet, vagy a kékfrankos nem hozták azt a termésmennyiséget, amit vártaik tőlük. Ezzel szemben a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egiri állomásán nemesített és nagyüzemi tábláin telepített új fajták, illetve kiválasztott új egye- dek a várakozáson felüli terméshozamokat adtak. Tóth László igazgatóhelyettes szakmai irányításával a kutatók bizonyították, hogy ilyen kritikus. évjáratban, mint az idei volt, az új fajták jobban ellenállnak az időjárás viszontagságainak, mint a hagyományosak! Csaknem harminc hektár új, modem fajtákból álló törzsültetvény van a megyeszékhelyen, ahol 1981, őszén, a szüretkor 9,7 tonna volt a hektárankénti átlageredmény. A régi fajták, mint a kékfrankos, a leányka, vagy az olaszrizling átlaghozama is 5—7 tonna volt a kutatóállomás tábláin, amely jóval túlszárnyalta a megyei átlageredményeket. Az új fajták közül a dr. Csízrházíá József és Berez- nai László által nemesített, vörös bort adó Médea például hektáranként 16,6 tonna termést adott, mustfoka pedig 18 volt. Az ugyancsak általuk nemesített Zala- gyöngyéből hektáranként 17,6 tonnát takarítottak be, amelynek 18,2 volt a mustfoka. A Bianka terméseredménye 21,4 tonna, mustfoka 20,5. A Bikavér—12-es 10,2 tonnát, a Bikavér—13-as 13,5 tonnát, a Gyöngyrizling pedig 9,5 tonnát adott hektáranként. Dr. Király Ferenc nemesített fajtái közül, a Zenitből hektáranként 11,5 tonnát, a Badacsony—8-bój 14,3 tonnát, és a Badacsony—2 fajtából hektáranként 14 tonnát szüreteltek A három említett szőlő mustfoka 17,7 —21,5 között változott. A fajtajelöltek és a kiválasztott új egyedek közül a Német Szövetségi Köztársaságból hozott weisbergi kékfrankos hektáranként 12 tonnát, a Cabernet-France—11-es 9,2 tonnát, a CabernetSovignon 11,1 tonnát, az Ausztriából hozott Zweigelt pedig 13,1 tonnát adott hektáranként 1981-ben. Az új fajták tehát bizonyították létjogosultságukat, nemcsak azzal, hogy többet teremnek, jó minőségben, mint a hagyományosak, hanem azért is, mert biztonságosabb a termelésük! Noha a furmint, a hárslevelű szőlőkből például kiváló minőségű borokat készíthetnek, de miután késői érésűek, ezért nagy a kockázat, hogy a változékony időjárás hatására könnyen rothadnak. Az új fajták viszont amellett, hogy korszerűek, a mai igényeknek megfelelően telepíthetők, gépi művelésre éa gépi szüretre alkalmasak, hamarabb beérnek, mint a hagyományos szőlők. így az időjárás okozta károkat éppen korai érésük alapján elkerülik. Emellett illat- és zamatanyagban is gazdagok, és ezzel a külpiaconkon is keresettek. Heves megyében az abasári, a nagyrédei és a markazi termelőszövetkezetekben ezekből az új fajtákból üzemi törzsültetvényeket alakítottak ki. Az említett üzemek már az ötödik ötéves tervidőszakban is segítettek ellátni az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát által meghirdetett bikavér-programban részt vevő szőlőtelepítő gazdaságokat. Így marad ez a VI. ötéves tervben is, amikor a vörös bort adó szőlő- oltványok mellett az illatos, íz- és zamatanyagokbain gazdag'fehér bort adó szőlőfajták, közöttük a Zenit, a Badacsony—2 és a Badacsony —8 oltványaiból is ellátják az üzemeket. A nemesítő munka tehát így találkozik közvetlenül a termeléssel, az új fajták elterjesztésével, amelyre továbbra is igényt tartanak a nagyüzemek! Mentusz Károly Befejeződött az országos küldöttgyűlés Heves megyeiek a KIOSZ választmányában Vasárnap a MEDOSZ székházéiban az országos választmány beszámolója fölötti vitával folytatódott a kisiparosok VILI. országos küldöttgyűlése. A tanácskozáson megjelent Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint az állami és társadalmi szervezetek több vezetője is. A kétnapos tanácskozáson 39-en — közöttük a Heves megyei Pusoma Jenő — szólaltak fel és 28 javaslatot tettek, egyebek közt a rokkantak alkalmazásával, a jövedelemszabályozás korszerűsítésével. a központi műszaki fejlesztési alap létrehozásával, a . gépvásárlása kölcsönfieltételek egyszerűsítésével kapcsolatban. Ezt követően a küldött- gyűlés egyhangúlag elfogadta a beszámolót, és állásfoglalásban rögzítette a kisiparosok és az országos vá- lasz|bmány feladatait a következő öt évre. A küldöttgyűlés elfogadta a KIOSZ új alapszabályát,, majd megválasztotta az országos testületeket és tisztségviselőket. A KIOSZ elnöke ismét Molnár József lett, Fischer Pált és Nemé- nyi Endrét elnökhelyettessé választották. Az országos választmány tagja lett Sárai Józsefné egri fehémeműkészítő, illetve Várhelyi Ödön hatvani kefekötő, aki egyben a fegyelmi bizottság elnökhelyettesi tisztére is bizalmat kapott. Kocsis Ervinné gyöngyösi női szabót az országos választmány póttagjává választották. Régi iparvidék, nagy hagyományokkal, munkástelepülésekkel. Hogyan őrzi ezeket a hagyományokat, hogyan igyekszik megújulni, mit ígér az itt lakóknak? Erről szereztük benyomásainkat, ismerkedve Apcnak és környékének életével, megragadva a folyton változó kép egy-egy pillanatát. IPAR, IPARKODÓ EMBEREK (1.) Hagyomány és megújulás a Zagyva mentén „Nem könyökölünk egymásnak.. Szófia, 1968. A világ ifjúságának találkozóján részt vevő magyar „csapatban” egy kedves, mosolygós arcú fiatalember képviseli a sely- pi medence ifjúságát. „Lelkes, szorgalmas munkájával” — olvasható ma is a hivatalos indokolásban — érdemelte ki a megtisztelő küldetést. .. — .. .hát, igen! Olyan rég volt, hogy igaz sem volt. Pedig. .., pedig gyönyörű volt. Egy életre szóló emlék... Qualitál, 1981. Az egyezerháromszáz embernek kenyeret adó vállalat pártbizottságának titkáraként az egykori „VIT-es” Nagy Imre fogad bennünket. Ha nem is kalandos, de nem is a megszokott módon, sőt, ha egészen pontosak akarunk lenni: nem is a hivatalos javaslattevők jelöltjeként került e posztra... — Röviden elmondva az történt, hogy az 1980. február 9-én tartott küldöttértekezletre, mint a vállalat tömbgyártó üzemének vezetője, illetve az üzemben dolgozó kommunisták küldöttje jöttem be a gyárba, aztán délután mint a pártbizottság titkára mentem haza... — Izgalmas végeredmény. De mi történt a „mérkőzés” közben? — „Mindössze annyi, hogy az egyik itt dolgozó elvtárs javaslatára felkerültem a jelöltek listájára, aztán rám esett a választás. — Vajon mivel érdemelte ki e valóban megkülönböztetett bizalmat? — 1969-ben kerültem a Qualitálhoz. Voltam a KISZ- bizottság titkára, aztán műszaki titkár, személyzeti osztályvezető-helyettes, majd üzemvezető. így az eltelt évek alatt igencsak bőven volt alkalmam együtt lenni, együtt örülni és együtt sírni az itt dolgozó emberekkel. Az biztos, hogy én igazi otthonra találtam közöttük. — Pedig, ahogyan az egyik öntőszakmunkástól hallottuk: a tömbgyártó üzem egykori vezetője igencsak keményen bánt velük... Májusban adták át Apcon az új ABC-áruházat. A régi üzlethez képest megháromszorozódott a forgalom. Szervátka Józsefné (a kép jobb oldalán) 28 éve sok változást élt meg itt, a falu áruellátásában ,— Értük és mindannyiunkért tettem. Ezt ■ az üzemrészt valamikor büntetőtábornak nevezték itt a gyárban, most viszont csak a legjobbak kerülhetnek ide. Igaz, sokat veszekedtünk, morogtunk egymásra, de végül is egy igazi nagy és harmonikusan élő családdá alakultunk. És valamennyiünk örömére nemcsak ebben az üzemrészben történtek hasonló változások, hanem az egész vállalatnál is. Kizárólag ennek az újfajta emberi kapcsolatnak, valamint a tisztességes, az értékesebb munka megkövetelésének és a megérdemelt anyagi és erkölcsi megbecsülésének köszönhető, hogy például az 1978-as ötvenmillió forintos veszteségünket 1979-ban nemcsak hogy „kigazdálkodtuk”, hanem nyereségünk is lett. — Mindezek bizonyára joggal ráírhatóak a „nép által kikiáltott”, és a ma még mindig csak harminchat éves párttitkár számlájára is... — Annyiban mindenképpen, hogy én is itt dolgozom. Mégpedig egy igen jó szellemű munkásgárdával. Az pedig külön szerencsénk, hogy gyárunk gazdasági vezetőinek átlagéletkora is innen vgn még a negyvenen. Túlzás nélkül mondhatom, hogy igen jól tudunk együtt dolgozni, nem könyökölünk egymásnak, szemtől szembe' mondunk véleményt bármiről, bárkiről is van szó. De szerencsések vagyunk abban Nagy Imre: ......küldöttként jöttem be a gyárba” (Fotó: Perl Márton) is, hogy a METALLOGLO- BUS, vagyis a nagyvállalatunk vezérkara is bízik bennünk, lényegében maximális az önállóságunk. Mi tagadás: kellemes érzés egy ilyen üzemi kollektívában dolgozni. .. Alsófokról — felsőfokon Forrai Ivánné, a községi tanács Vb-titkára Zagyvaszántóról jár be naponta Apcra. — Nem tartják itt idegennek ? — Én korábban itt, a szomszéd faluban építkeztem, a lakást nem akarom föladni. Egyébként minden tekintetben apci vagyok. Szeretném, ha ezt éreznék is a „falum- béliek”. Az energikus, határozott fiatalasszony másra is tereli a szót; ne időzzünk tovább jelentéktelen részleteknél. Sokkal fontosabb dolgok is vannak, amelyekről beszélni kell. A 3500 lakosú község hosszú éveken át nemigen gyarapodott, lélekszáma stagnált, a helybéli legfontosabb üzem, a Qualitál dolgozói is Hatvanban épülő lakásaikhoz kértek támogatást. Elköltöztek a fiatalok. — A község a kiemelt alsófokú központ szerepkörével a jövőben már több lehetőséget kap a fejlődésre. Épülhetnek például itt is munkáslakások. Folyamatosan újítjuk fel, burkoljuk az utcáinkat. Korszerű, szép az óvodánk, s a következő öt év legfontosabb munkája az iskolabővítés. A nyolc tantermes iskolához aztán majd tornaterem is épül. Sorolja, kikre, hogyan lehet számítani. A helybéli gazdálkodók a Qualitál mellett a minőségi szűcsszövetkezet üzeme, az áfész, a termelőszövetkezet, anyagi erejéhez mérten egyaránt kiveszi részét a támogatásból, s természetesen a társadalmi munkából is. Ami most nagy gond: mielőbb betölteni a második körzeti orvosi státuszt. Kevés egy orvos, zsúfolt a rendelő. S hogy egészen közelinek tűnik a megoldás, az megint a legnagyobb céggel, a könnyűfém- öntödével való kapcsolaton múlik. A vállalatnak ugyanis üzemorvos kellene, s hajlandó ezért szolgálati lakás, orvosi rendelő építéséből részt vállalni. így már biztos akad jelentkező az orvosi állásra. — Derék dolog lenne a vállalattól, ha ez sikerülne. De miért ne tudnánk megoldani? — fejezi be tájékoztatóját a vb-titkár, és egyúttal falunézőbe invitál. (Folytatjuk) Hekeli Sándor Koós József A HÉT ÖRÖME-GONDJA KÁPOLNÁN Új könyvtárt, művelődési otthont nyitnak, egészséges ivóvízhez jut 190 család Január 1-től: nagyközségi rang és lehetőség Befújta az utat a hó, de azért csak kikecmergünk hétfőn délelőtt Kápolnára, ahol az alig ezerhétszáz lelkes község tanácselnöke, Kelemen Gyula, éppen érkezésünk előtt fejezett be egy fontos megbeszélést. — Utolsó önálló vb-ülé- sünkre készülünk, és Majlát Irén tanácstitkárral a jövő esztendei költségvetés, illetve fejlesztés tervét tettük tisztába. Igen, utoljára jövünk így össze, mert a december 30-án, Kompolton tartandó tanácsülés már az egyesülés, a társulás jegyében zajlik le. Az Elnöki Tanács engedélyezte a rendezést, a Kompolt—Kál nagyközséghez való csatlakozást. Hogy milyen reményeket táplálunk az ügy kapcsán? Több réteggyűlést tartottunk a faluban, és általános volt a vélemény, hogy helyes utat választottunk. Objektív szükség kovácsolta ezt az egyezséget. A termelőszövetkezet Kálban székelt, ott volt a Tarnamenti Ipari Szövetkezet irodája is. Kompol- ton épült tavaly gyönyörű, háromszintes tanácsháza. Aztán Kápolnán találni hét község fogyasztási szövetkezetének központját, itt üzemelt a jobbára forgácsolást vállaló ipari szövetkezet. Hát nem könnyebb mindezt egy közös apparátusnak irányítania? Meg az is nagy igazság, hogy a majdani nagyközség 19 millió forint költségvetésével, hét és fél millió fejlesztési alapjával célirányosabban gazdálkodhat a tanács, mint a szétaprózott forintokkal. Kelemen Gyula mindezen érvek ellenére nem panaszkodhat Kápolnát illetően. Csak ezen a héten egymást érik a lakossági szempontból fontos események. Beköltözik új otthonába a községi könyvtár, amelynek bútorzatát a megyei vezetés biztosította. Az iskolában alakítottak ki e célra száz négyzet- méternyi területet, olvasóval, kölcsönzővel, raktárral, és összevonták a két intézmény könyvállományát is. Mostantól tízezer kötet és Szabó Béláné tanárnő várja az olvasást kedvelő kápolnaiakat. Ezen a héten veszi birtokba dr. Berecz Józsefné tanítónő a Kossuth utcai művelődési otthont, amelyet a MOKÉP megyei igazgatóságának támogatásával létesítettek. Szombaton, a nyitó műsor keretében Várady Hédi Kossuth-díjas színművész- nő önálló estjét rendezik meg. Szerdán Egerben, a megyei cigányügyi koordinációs bizottság ülésén, az e téren elért eredményekről kell majd beszámolnia a tanácselnöknek, aki attól tart, hogy túl hízelgőnek vélik majd a bizottsági tagok a kápolnai helyzetet. Pedig cáfolhatatlan tény, hogy a község 240 cigánylakosa huzamos ideje kereső állásban van, a gyerekek pedig rendszeres látogatói az óvodának, illetve majdnem valamennyien befejezik általános iskolai tanulmányaikat. És nincs randalírozás Kápolnán! Sokkal inkább a kulturált szórakozás, az ifjúsági klub látogatói a cigánylakosok. Aztán még egy teljesítményt említ fel a január elsejével leköszönő, hivatalát huszonhárom esztendeje betöltő elnök: — Húsztagú helyi tanácsunk hasznos vívmánya Kápolna vízellátásának megoldása, amihez 1971-ben fogtunk, önerőből, illetve a lakosság hozzájárulása révén. Lépcsőzetesen, anyagi lehetőségeinkhez méretezve haladtunk a beruházással, aminek új fejezete a héten várható műszaki átadás. Ezúttal a Klapka, Máriássy, Alkotmány, József Attila, Táncsics, November 17., a Petőfi utcákban és a Munkások útján nem kevesebb, mint 190 család otthonába juttatjuk el az egészséges ivóvizet. Kivitelezőnk a Heves megyei Vízmű Vállalat gyöngyösi üzemegysége, amellyel mindeddig nem vallottunk szégyent, és talán eztán sem lesz gondunk. Azért fogalmazok így, mert a Dembinszky és Béke utcák, valamint a Petőfi utca páros oldalának a bekötése még csak jövő reményeink között szerepel. — Huszonhárom év múltán vége szakad Kelemen Gyula tanácselnöki megbízatásának. Mit tervez a továbbiakban? — Szeretem ezt a munkát, meg aztán a jó két évtized során rengeteg szakmai tapasztalatot gyűjtöttem. Bízom benne, hogy a hét és fél ezer lakosú nagyközség életének irányításában sikeredik számomra olyan funkció, ahol szerzett tudásomat, gyakorlatomat hasznosíthatom. De erről csak a januári tanácsülés dönt, amely megválasztja majd az új végrehajtó bizottságot is... (moldvay)
