Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-01 / 281. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. december 1., kedd S. A párizsi La Défense- negyed Párizs nyugati szférájában a Champs-Elysée meghosz- szabbított tengelyében fek­szik a La Défense negyed. Az ötvenes évek végén kezd­ték kiépíteni, és a hetvenes évtizedben alakult ki mai formájára. Modern bérhá­zak, néhány amerikai mére­tű felhőkarcoló jellemezte ezt a negyedet, amely már ' Párizs „a falakon kívüli” terjeszkedésének a példája. Ezt a városnegyedet gigan- totmánája miatt sok kritika érte. A paloták, bérházak a csillagok felé törnek, de a lakások bére is a csillagok­ban van. Ezért van az, hogy ebben a negyedben állandó­an lehet kiadó lakásokat kapni. Az új épületkolosszusokon belül található a „Centre National des Industries et Techniques, tehát az iparés a technika országos közpnt- ja és más fontos kutatási és üzleti centrumok. Kissé betonfalanszterre emlékeztet ez a negyed, igyekeznek tehát zöldöve­zetekkel feloldani. A gyepes, fás, bokros részek a termé­szet színeit és szépségeit va­rázsolják az itt élő embe­rek elé. A park egyik végé­hez botanikus kertet tervez­tek, de van itt kis tó csa­tornával stb. A zöld oázis használható, tehát nincsenek tiltó táblák kitéve. A gyere­kek és a felnőttek belegá­zolhatnak a tóba és hempe­reghetnek a füvön. Mester­séges dombok, tavacskák próbálják pótolni — ha né­ha inkább szimbólumok for­májában is — azt a zöld­övezetet, amelyet annyira igényel a városi kőrengeteg­ben élő ember. (KS) Nem szükségszerű a korral járó hanyatlás Az idős emberek egy ki­csiny, de jelentős része ko­rának előrehaladtával a szel­lemi leépülés semmi jelét sem mutatja, a Cambrddge-i Egyetem Kísérleti Pszicho­lógiai Tanszékén dolgozó dr. Felicia Huppert kísérletei szerint. Huppert idősebbek és diá­kok csoportjait hasonlította össze abból a szempontból, hogy mennyire tudnak ta­nulni, milyen az emlékező­tehetségük, a reakcióidejük, mennyi idő kell a döntése­ikhez, milyen folyamatosan beszélnek, és hogy tudnak koncentrálni. Azt állapította meg, hogy az idősek átlagos teljesítmé­nye alatta maradt a diákoké­nak. Minden próbánál volt azonban az időseknek egy 10—15%-os kis csoportja, amelynek ugyanolyan jól ment, mint a diákoknak. Gyakran vitte el a próbák során idős ember a pálmát. Nincs a teljesítménynek kapcsolata sem a korral, sem a képzettséggel, sem a tár­sadalmi hovatartozással. Erős kapcsolat van viszont a fi­zikai, valamint az általános szellemi aktivitás és a jó tel­jesítmény közt. Huppert, hogy alátámasz- sza azt a következtetést, mely szerint a korral nem elkerülhetetlenül jár együtt a szellemi teljesítmény rom­lása, hivatkozik más kísér­letekre is, melynek során hároméves, egyetemi foko­zattal járó tanfolyamokat vé­geztek el idős emberek há­rom hónapba sűrítve. Valószínűleg az agyat el­látó verőerek megkeménye- dése, ami az agyi sejtekben állandó oxigénhiányt okoz, a legfőbb alapja idős korban a szellemi hanyatlásnak. Huppert most abban remény­kedik, hogy vizsgálatokat folytathat annak megállapí­tása céljából, vajon az olyan idős embereiméi, akiknek a verőerei egyáltalán nem, vagy csak kissé keményed- tek meg, valóban nem talál- koznak-e semmilyen szelle­mi hanyatlással. Szeretné azt is megvizsgál­ni, vajon a magas vérnyo­más csökkentését szolgáló gyógyszereknek milyen ha­tásuk van a szellemi képessé­gekre. A magas vérnyomás egyébként hozzájárul a ve­rőerek megkeményedéséhez. Ugyanakkor Huppert azt tanácsolja, hogy mind a kö­zépkorú, mind az idős em­berek végezzenek több fizi­kai és szellemi munkát. Az ilyen erőfeszítés csökkent­hetné azokat a kiadásokat, amelyekkel a társadalomnak gondoskodnia keli a szenilis ■idős emiberek egyre növekvő számáról. (New Scientist) Kovácsné a héten tizen­két levelet irt a televízió­nak, húszat a rádió kü­lönböző műsorainak, be­küldte a megfejtett ke­resztrejtvényeket és a Már­ka kupakokat, volt a ta­nácsnál, a rendőrségen, a KISZ-nél, és a nyugdíjas­bizottságnál. De heti nor­máját még így sem teljesí­A Holt tenger „haldoklik” A világ legmélyebb szá­razföldi téknőjét, amely Iz­rael és Jordánia között fek­szik — a Holt-tengert —, még mindig kiszáradás fe­nyegeti. Az 1000 négyzetki­lométeres nagyságú tenger­nek — amely egy furcsa he­gyi táj közepén, valószerűt­lennek tűnő nyugalmával tesz benyomást az emberre, a Jordán folyó az éltetője — ősidők óta az azonos víz és sótartalom a biztosítéka. Ma azonban ez a biztosíték egy­re inkább a mezőgazdaság és az ipar szolgálatában áll. A Holt-tengert állandóan csökkenő vízmennyiséggel táplálja. A Weizman Intézet tudósai kiszámították, hogy azok a vízmennyiségek, ame­lyeket a kegyetlen Nap el­párologtatós által von el a tengertől már régóta na­gyobbak. mint a „Szent Fo­lyóból” jövő édesvíz-után­pótlás. Eddig ezen a területen a sűrűn folyó sós víz és a a szélcsend gondoskodott ar­ról, hogy a 370 méteres mélységet is elérő tenger egyes rétegei nem cserélőd­hettek ki. Most azonban a felső réteg egyre csekélyebb sótartalmával — amely ki­lencszer nagyobb mint a világtengereké — majdnem elpárolgott, és sokkal na­gyobb koncentrációjú és el­térő kémiai tulajdonságok­kal rendelkező második ré- teginek adott helyet. Az el­tette. Hogy ne legyen hi­ányérzete, új papírt tett a konyhaasztalra, és írni kezdett. „Rendezvények Országos Felügyelősége, Program Fő­osztály! T. Et(nő)! A dolgozó magyar nők nagy átlaga nevében szó­lok. A bálokon, meg anél­kül is mindenféle szép­ségkirálynőket választanak. A falu szépe, a szakma szépe, a konferencia szépe, és így tovább. Mi egyszerű nők tiltakozunk, akik sem szépek, sem túl csúnyák nem vagyunk. Am ezek mellett a szépek mel­lett, kérem, kifejezetten rosszul mutatunk. Ez elve­szi az önbizalmunkat, és elidegeníti tőlünk a férfia­kat. Ezért azt javaslom, hogy az érdekeinket sértő szépségversenyek helyett rendezzenek csúnyaságver­senyt. Válasszák meg a bál rondáját! Osszák ki a legvisszataszítóbb nők szá­mára kiírt díjat. Mutassák be a csúnyaságkirálynő fényéképét bikiniben! Ak­kor aztán megbecsülnek majd minket, átlagos ma­gyar dolgozó nőket, akik a sok munkától nem ér­nek rá szépítkezni.” múlt évben a víztükör mint­egy 8 méterrel süllyedt. A Holt-tenger déli része már rég kiszáradt. Itt a víz ha­tára 12 kilométerrel húzó­dott vissza-. A „haldokló” Holt-tenger­rel kapcsolatos problémákat Izrael — ahogyan német új­ságíróknak Izraelen keresz­tül tett tájékozódó utazása al­kalmából elmagyarázzák — egy óriási csővezeték segít­ségével akarják megoldani: az lesz hivatva a Földközi­tengert megcsapolni és a Holt-tengert az „odaszivaty- tyúzott” vízzel feltölteni. A tengerek közötti mintegy 100 kilométeres úton adódó szint- különbség révén a turbinás erőművekből ráadásul még áram is nyerhető, a becsült teljesítmény mintegy 600 megawatt. Jelenleg a szak­emberek a Holt-tengeren naperőmű létesítését is fon­tolóra veszik. A Holt-tenger rendkívül gazdag nyersanyag-készle­teket tartalmaz, így a 12 milliárd’ tonna konyhasón kívül kálisót, amelyet a trá­gyázáshoz lehet felhasználni, 6 milliárd tonna kálcium- kloridot, továbbá van benne 900 millió tonna bróm és 22 milliárd tonna magnézium- klorid ipari kitermelés cél­jaira. A koncentrált sós víz minden literében van 12 gramm hamuzsír és 4,5 gramm bróm. Frankfurter Rundschau (Ford.: Eckhart Béla) A levél természetesen el­sikkadt a Felügyelőség fér­fidolgozóinak kezén. Ko­vácsné ezért két hét múl­va megírta a kedvenc új­ságjának, hogy közérdekű bejelentésére, a szabályok­nak fittyet hányva, nem kapott nyolc napon belül gyógyuló választ. A Fel­ügyelőség munkatársa a ri­porter érdeklődésére elis­merte, hogy hibát követtek el, amikor Kovácsáénak nem adtak méltó választ. De ami késik, nem múlik. Csak kerüljön a kedves le­vélíró a szeme elé! Ami pe­dig az ötletet illeti, nem rájuk tartozik, hanem a nőtanácsra. Az újságcikk elolvasása után 42 propagandista és reklámfőnök csapott a fe­jéhez (valakinek), és hirde­tett vásárokon, szakboltok­ban, áruházakban és egyéb helyeken, ahol erre qemmi szükség, Miss Randa vetél­kedőket. Közülük 38-nak • remek ötlete támadt. Leró­va tiszteletét a csúnyaság- verseny szülőanyja előtt, az első díjat ünnepélyesen Kővácsnénak adták át. Az­óta nem ír Kovácsné leve­leket. Mint mondta, a nagy- szellemeket nem érti meg koruk. Tótisz András H etÍ„ umor ét elején — Mitől tudott ennyire meghízni a maga szomszéd­ja? — A zöldségből... — Annyi zöldséget eszik? — Nem eszi, eladja. ★ — Az első szerelmemre 22 és fél évig emlékeztem! — És miért éppen 22 és fél évig? — Addig fizettem a tar­tásdíjat. 'k — Danka, ma szívesen se­gítek neked főzni — ajánl­kozik az anyós. — Köszönöm mama, de most inkább ne, ma nagyon sok munkám van ... ★ — Miért vagy az utóbbi időben ennyire ideges? — Rossz előérzetem van. — Miért? — A volt feleségem, aki már ötször elvált, egy héttel ezelőtt megint férjhez ment az első férjéhez. És képzeld, én voltam a máso­dik! ★ — Amikor befejeztem a monológomat, és leengedték a függönyt, a nézőtéren vi­haros taps tört ki... — Igazán? Olyan szép volt a függöny? ★ Az amerikai milliomos el- fehéredik, a szívéhez kap, azután ezt mondja a titká­rának : — Azt hiszem, infarktust kaptam... Na mit bámul? Fusson és vegyen kórházat! ★ —Sehol nem találom azt a novellát, amit tegnap fe­jeztem be. Nem lehet, hogy Petrik széttépte? — kérdezi az író a feleségétől — Ugyan, ne nevettesd ki magad! Hiszen a gyerek még nem tud olvasni! ★ — Csinálhatsz, amit akarsz, a nők mindig elégedetlenek lesznek! Például a barátnőm nem akarja hordani azt a bundát, amit most szereztem neki! — Miért? — Mert csak két hónapot kaptam érte ... Türelem Hemingway egyszer öt órán át figyelt egy horgászt, aki hiába eről­ködött, hogy valamit végre kifogjon. — Ahelyett, hogy en­gem itt nézeget, maga is szerencsét próbálhat­na — mondta neki vé­gül a horgász. — Ugyan! Nekem eh­hez nem lenne türel­mem! — válaszolta He­mingway. Női és bakfis sertésvelúr kabátok Porszívók Kijelölt Női csizmák Férfiöltönyök Kijelölt „AMO" szappanok „CHARME” kozmetikai áruk Bútorvásznak és sötétítőfüggönyök Hazai kerámia áruk Hazai tapéták és kijelölt poszterek Női és bakfis hálóingek és pizsamák Gyümölcs- és virágillatú szappanok AZ IPARCIKK KISKER. EGRI, GYÖNGYÖSI, HATVANI ÜZLETEIBEN I 20 30 százalékos százalékos engedménnyel

Next

/
Thumbnails
Contents