Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-04 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 284. szám ARA: 1981. december 4., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A lámpa Divat lett nálunk a könnyelműség! Mi több: hátborzongató divat. Gon­doljunk csak a mohorai tizenhármakra, akik azért vesztették el a legnagyobb kincset, az életet, mert egy buszvezető könnyel­műen ítélte meg a forgal­mi helyzetet. Mondván: „még átférek..A közel­múltban lezajlott országos közúti közlekedési ellen­őrzés tapasztalatai igazol­ják, hogy —■ sajnos — so­kan gondolkodnak hason­lóképpen a volán mögött. Az ugyanis napjainkban hovatovább bocsánatos bűnnek sem számít, ha valaki a lámpa sárga jel­zését látva nyugodt lelki- ismerettel robog át az út­kereszteződésen. Az éppen felvillanó pirosba behaj­tani pedig az igazi vagá­nyok „hőstettének” szá­mít — ha nincs a közel­ben rendőr. Szerencsére, a közlekedésrendészet jár­őrei nyitva tartják a sze­müket, s igyekeznek ki­szűrni a forgalomból az agresszív, életveszélyes manőverekkel hajtó jár­művezetőket. Valamennyi­ünk érdekében, mert ma már nem közhely a meg­állapítás: mindenki közle­kedik. És az országút — veszélyes üzem! Az emberek könnyel­műsége azonban nemcsak a közlekedésben figyelhe­tő meg, hanem az élet más területein is. Nemtö­rődömök vagyunk egy­mással szemben, hajlamo­sak vagyunk lezserül fel­fogni olyan dolgokat, ame­lyek meghatározói min­dennapjainknak. A „még átférek” felfogás épp olyan káros a munkahelyen, a közösségi és a magánélet­ben, mint a közlekedés­ben. Egy-egy meggondo­latlan döntés, határozat­lan lépés — ha • nem is követel emberéleteket — számtalan baj okozója le­het. S megkeserítője má­sok életének, hétköznap­jainak. Az a bizonyos lámpa tehát nemcsak az útkereszteződésben, a vas­úti átjárónál fontos és szükségszerű, hanem átvitt értelemben is. A társa­dalmi együttélés „útke­reszteződéseiben” is szám­talanszor villan fel a sár­ga, a piros fény. Ennek ellenére sokan próbálják áthágni a szabályokat, ki­lépni a becsületes élet ke­rékvágásából. A legtöbb­ször aztán „karambol” a próbálkozás vége, a tör­vény szigora sújt le a könnyelműség a vagány- ság híveire, akik már egy kis koccanásnál is meg­próbálják másokra háríta­ni a felelősséget, üldözött emberekként bemutatni, nagy tanmesékkel sajnál­taim magukat. Hátha zöld­re vált ismét a lámpa...! Divat lett nálunk a könnyelműség. Olyan fel­vett szokás, amelyet „il­lik” követni. De nem ta­nácsos,. mert az országúti — és az átvitt értelem­ben vett — gyorshajtás, az útviszonyoknak nem meg­felelő közlekedés előbb- utóbb bajjal jár. Ne ad­junk hát a divattá vált könnyelműségnek sehol sem — zöld utat! Szilvás István Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- gadta az időszerű nemzetközi kérdésekről ponti Bizottsága 1981. december 3-án Ká- szóló tájékoztatót, valamint az 1982. évi dár Jánosnak, a Központi Bizottság első népgazdasági terv és állami költségvetés titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­irányelveit. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Szilikátipari tanácskozás Olcsóbb energiaforrások a cementiparban A cementipar fejlődését napjainkban a világ nagyon sok országában az energia- takarékos és többnyire a széntüzeléses klinkerégetés- re (cementalapanyag) alapo­zott technika jelenti. A ta­karékosság lehetséges hazai megoldásairól, optimális módszeredről tanácskoztak' csütörtökön az energetikai és cementipari szakemberek a MTESZ szilikátipari tu­dományos egyesületében. Elmondták, hogy az el- műit éviben országosan fel­használt 5,2 millió tonna cementből a hazad gyárakban 4,6 millió tonnát állítottak elő, csaknem 70 százalékkal többéit; mint 10 évvel eze­lőtt. , A 70 százalékos termelés­növekedést a fűtőanyag-fed­hasiználás mindössze 22 szá­zalékos emelkedésével érték el. Az ésszerű olajfelhaszná­lás napjainkban ismét szük­ségessé teszi részben a ha­gyományos, részben más gazdaságosabb fűtési mód­szerek alkalmazását. A vi­lágon ma már számos ce­mentgyárban további fel- használásra alkalmatlan, használt gépkocsi-gumiab­roncsokkal fűtik az égető­kemencéket. A cementLpar felkészült arra, hogy ezt a módszert a közeljövőben be­vezessék a beremendi ce­mentgyárban is. A kísérletek bizonysága szerint az importált fekete porszén helyett hazad bar­naszén is hasznosítható meg­feledő technológiával, szén­hidrogén fűtőanyagok hoz­záadásával. Magyar— NDK árucsere November 30-a és de­cember 3_a között Buda* pesten tárgyalt dr. Selmeci Lajosné belkereskedelmi miniszterhelyettes és dr. Werner Jurich, az NDK kereskedelem- és ellátás-' ügyi államtitkára a magyar— NDK belkereskedelmi vá* lasztékcseréről. Megállapították, hogy az idén 1980-hoz viszonyítva mintegy 10 százalékkal nőtt a két ország közötti belkeresr kedelmi választékcsere*for* galom. Csütörtökön megálla­podást írtak alá az 1982. évre. A két ország belkereskedel­me együttesen hárommilliárd forint értékű árut szállít egymásnak. Egyebek között konfekcióárukat, fürdőruhá­kat, méterárukat, elekt­roakusztikai árukat, vilá­gítótesteket importálunk. Eger bemutatkozott Séta a belvárosban: a vendégek a nemrég megnyílt belső udvarokkal ismerkednek (Fotó: Perl Márton) — Szeretnénk megakadá­lyozni a város gyors növe­kedését, megőrizni a törté­nelmi Eger régi értékeit — így kezdte tájékoztatóját csütörtökön délelőtt Dér Be­lőné elnökhelyettes, az egri városi tanácson összegyűlt újságírók előtt. Az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium hívta meg a te­levízió, az országos és me­gyei lapok munkatársait egy egész napos egri látogatás­ra: megismerkedni azokkal a törekvésekkel, amelyek si­keresnek bizonyultak a vá­ros műemlékeinek helyreál­lítása, rehabilitációj a során. A házigazda, a tanács elnök- helyettese nem egyedül állt szemben a kérdések roha­maival, ott voltak a Város- építési Tudományos és Ter­vező Intézet érdekelt szak­emberei, a városi pártbizott­ság miunikatársai is. Volt mit bemutatni, volt miivel büszkélkedni. A ren­dezési tervek, s azok ame­lyek a tervekből már meg­valósultak, méltóvá teszik a várost a mind nagyobb ha­zai és nemzetközi érdeklő­désre. Egy ötéves terv alatt két­százmillió forint jut felújí­tásra. Ehhez jön még az üzletek, intézmények gazdái­nak hozzájárulása, s így összeadva az erőt, ha lassan is, de mód van a régi érté­kek átmentésére, felújításá­ra. Dér Bélámé részletesen szólt a sétálóbelváros kiala­kításának előkészítéséről, mostani gondjairól. Arról is, hogy az érvényben levő KRESZ-tben nincs szabály, amely erre egyértelmű lehe­tőséget adna. Azokban a vá­rosokban, ahol elzártak egy- egy utcát a forgalom elől, tulajdonképpen az érvényes rendelkezéseket megszegve döntöttek. Természetesen nem min­den sikerült úgy, ahogyan azt eredetileg a tervezők el­képzelték s a tervezők el­képzeléseikről sem mindig szólhatnak egyértelműen el­ismeréssel az ittlakók, az idelátogatók. De a kísérlete­zőkedv mindenképpen elis­merésre méltó és számos olyan hasznos ötlettel is ta­lálkozhattak csütörtökön Egerben az újságírók, ame­lyet átvehetnek más magyar városok tervezői is. A tájékoztató után a ren­dezési tervekről készült tab­lókat nézhették meg a ven­dégek s i.tt kaptak szót a tervezők: Kálnoki Kiss Sán­dor, a VÁT1 igazgatója szólt a városrendezés koncepció­járól, majd Egernek és a környező településeknek a jövőjét vázolta fel Kálmán­ná Ráduly Piroskaf 'aki egyébként Eger általános rendezési tervéért Ybl-díjat is kapott A tervezői tájékoztatások után városnézés következett. Hol a vége? Télen sem lazítanak az M3-as építői Hol a vége, és hol lesz jövőre? Az M3-as autópá­lya kapcsán ez a kérdés nem csupán a Heves megyei autósokat érdekli, hanem mind azokat, akik gyakorta közlekednek gépkocsin a nógrádi, borsodi, bihari tá­jak felé. Aki válaszol: Kis­teleki Antal, a Betonútépítő Vállalat főmérnöke, aki 1973 óta „édes gyermekeként” emlegeti a sztrádát. — Nos, ami a közlekedést, az autókázást illeti, az M3-as vége mindmáig Hatvannál van, vagyis Buda­pesttől idáig lehet rajta utazni. Más kérdés, hogy az átadás óta eltelt egy eszten­dő alatt mit építettünk meg folytatásként Gyöngyös frá­nyáiban. Meg kell mondjam, az idén már csökkent hitel- biztosítással dolgozhattunk! De ez sem akadályozott ben­nünket abban, hogy mostan­ra nagyjából végezzünk a gyöngyösi csomópontig szá­mított tizenhat kilométernyi, összefüggő útpályaszerkezet­tel, és négy átívelő híd ki­vételiével minden hasonló műtárgyat megépítsünk. Saj­nos, különböző műszaki aka­dályok miatt, az 1981-ben rendelkezésiünkre álló 300 millió forintból a csomó­pontnál nem tudtuk megol­dani a régi főútvonal új sza­kaszra terelését sem... Későbbiek során értékes eredményként könyvelte el a főmérnök, hogy például a feszítő munkaerőhiány elle­nére, tíz kilométernyi sza­kaszt sikerült máig megépí­teniük abból a kétsávos, ti­zenhat kilométerre tervezett pályatestből is, amely elke­rül Gyöngyöst, de később négysávossá lesz fejleszthető. E távon szintén kell hidakat emelni, ami a legköltsége­sebb munka, és leginkább közrejátszik,a kivitelezés, az átadás eltolódásában. Éppen ezért erre vonatkozó időpon­tot sem mondott Kisteleki Antal. Arról viszont szíve­sen; beszélt, hogy az idei esztendőben o már üzemelő, negyvenöt kilométernyi au­tópályán is több pótlólagos feladatot megoldottak a vál­lalat munkásai. A gödöllői mémökségi telep bővítése­iként térburkolásit végeztek, csatornázták az üzemi útát­járókat, több helyütt utólag kerül sor a vízterelő szegé­lyek beépítésére, hogy meg­előzzék a kimosás okozta károkat, a bagi őstölgyesnél, továbbá Kerekharaszt köze­lében pedig parkoló, pihenő létesült. — Persze, nem csupán a redukált hitelösszeg jelentett nehézséget az éves feladatok megvalósításában — folytat­ta a főmérnök. — Munkahe­lyi gondjaink adódtak abból is, hogy az M3-as építésé­hez beszerzett gépek, keve­rőtelepek kihasználását nem tudtuk biztosítani. Ez igen károsan érintett bennünket, és a kapacitáskiesést igye­keztünk a térségben vállalt egyéb munkákkal ellensú­lyozni. Vagyis egyrészt a KPM-től, másfelől a megyei tanácstól, továbbá az AG- RQBER-től fogadtunk el megrendelést. így építettünk utat, Zagyva-hidiat a nagy- gomibosi egyetemi tangaz­Tíz ember helyett dolgozik zelője Szalai Imre daságnak, így dolgoztunk a Lenin Termelőszövetkezet igényeinek megfelelően, He­réden például, majd a hat­vani Kossuth teret láttuk el korszerű, jó minőségű bur­kolattal. Ez utóbbi kapcsán jegyzem meg, hogy rende­lőnk, illetve a főkivitelező Költségvetési Üzem olyan szervezett, olyan tökéletes útalapozást, csairtonázást végzett, amiről különböző fővárosi cégek példát vehet­nének. Egyébként ilyen, vagy hozzájuk hasonló mun­t cölöpverőgép, melynek ke­(Fotó: Szabó Sándor) kát jövőfe is vállalunk, amennyiben az érdeklődő ta­nácsi, vállalati vezetőkkel sikerül egyezségre jutnunk. Érdeklődésünkre elmon­dotta még Kisteleki Antal, hogy a téliesre fordult idő­járás, a kisebb havazás nem befolyásolja a sztrádaépítés ütemét. Igaz, nagy felületű földmunkát ebben az idő­szakiban nem végeznek, vi­szont oda tudnak minden erőt összpontosítani, ahol ilyenkor leginkább szükség mutatkozik. Tehát csatornáz­Félig kész állapotban a Fáy_ tanya közelében épülő felül­járó nak, hidakat alapoznak, vagy éppen szalagkorlátot vernek, szerelnek. Korábban jártunk a gyöngyösi csomópontban, találkoztunk hídépítést irá­nyító szakemberekkel. Amit ott láttunk, tőlük hallottunk, bizakodással töltött el ben­nünket. Egyébként a főmér­nökkel folytatott beszélgetés is arról győzött meg, hogy indokolatlan az óvatosság, a hallgatásiba burkolózás. Ha igazán törekszik a Betonút­építő Vállalat, akkor némi erőfeszítéssel 1982 őszére át­adható állapotba hozhatja az M3-as autópálya Hatvan és Gyöngyös közötti új, ti­zenhat kilométernyi szaka­szát. Ez a tény, miként be­vezetőben már említettük, nem csupán hatvani vagy gyöngyösi érdek. A sztráda mielőbbi használatba vétele az észak-magyarországi me­gyék településeit egyaránt érinti, egyformán szolgál­ja... ! Moldvay Győző

Next

/
Thumbnails
Contents