Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-31 / 305. szám

10. NÉPÚJSÁG 1981. december 31., csütörtök Korábban beszámoltunk már arról, hogy a megyeszékhelyen, Egerben is elkezdték a Szá­mítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat szá­mítóközpontjának építését. Újabb lehetőség nyílik tehát a számítógép alkalmazására me­gyénk gazdaságában. A korszerű vállalatirányí­tás, a hatékonyabb gazdálkodás létkérdés min­den munkahelyen; ez még inkább igaz lesz az új esztendőben. Ezért éreztük időszerűnek, hogy újévi első témánkat a számítástechnika köréből válasszuk: megyei szakemberek írásai­ban szólunk ma és a jövő heti összeállításunk­ban a számítógépek alkalmazásának jelentő­ségéről, feltételeiről. A technika történetéből A számológépektől a számítógépig . 7 , , rás az elektromechanikus gé­Az abakusz pékhez képest. Egyes történetírók szerint már i. e. 2200 előtt hasz­nálták a babiloniak azt a szerkezetet (írásra vagy egy­szerű számolásra szolgáló, négyszögletes lap), amelyet abakusznak nevezünk. Az abakusz alkalmazása termé­szetesen korlátozott volt, hi­szen még osztani és szorozni sem lehetett vele. Ezenkívül a kijelölt műveletek végre­hajtásának gyorsasága és an­nak pontossága főként keze­lőjének a képességeitől füg­gött. # Pascal aritmetikai gépe 1647-ben, kb. 4000 évvel az abakusz megjelenése után, Blaise Pascal francia filozófus és matemati­kus elkészítette az el­ső összeadógép, a Machine Aritmetique tervét. Gépének működési alapja fogaskerék meghajtású számolókerekek sorozata volt. Működésében a jelenleg használt — me­chanikus — gépkocsi-kilomé­terórához hasonló. Ezt köve­tően több mint 300 évig ezt a működési elvet használták a számológépekhez. Űjabb, működő számológé­pet később a XIX. századot követően, Charles Babbage, angol matematikus tervezett. A gép neve Difference Engi­ne, és ballisztikus táblázatok előállítására szolgált. Ezt kö­vetően Babbage egy olyan konstrukció, az Analytical Engine tervezéséhez fogott,, amely általános célú számí­tásokat is képes lett' volna elvégezni. Tervezési, anyagi és mérnöki problémák miatt nem valósult meg. Az álta­la elkezdett tervezési alap­elvekből indult ki Howard H. Aiken 1937-ben a Harward Egyetemen, számológépének MARKI Automatic Calcula- tornak kifejlesztésekor. Az elektronikus számítógép megszületése A II. világháború végéhez közeledett, amikor az Egye­sült Államokban, a Penn­sylvania Egyetemen két vil­lamosmérnök, Eckert és Mauchly, megtervezte és megépítette a világ első elektroncsöves — teljesen elektronikus — számítgépét, az ENIAC-ot (Electronic Nu- merical Integrator and Cal- culator). A gép felhasználá­si területe a műszaki-tudo­mányos számítások gyors el­végzésére szorítkozott, így pl. lőelemző táblázatok elkészí­tésére. Az első elektroncsö­ves kalkulátorok műveleti sebességére jellemző, a mint­egy 5000 elemi művelet/sec.- os sebesség, amely nagy ug­összeállította: Hekeli Sándor A tárolt program A magyar származású Neu­mann János, a világon első­ként, 19.46-ban javasolta a tárolt program koncepció al­kalmazását. Az említett elv alkalmazásának első példája a vezetésével épített JONI- AC. A gépnek külön olyan táregysége volt, amelyben a programok és adatok egy­aránt helyet kaptak. Az eredeti gondolat lehe­tővé tette, hogy az elkövet­kező évtized során az úgy­nevezett gépi kódú progra­mozás szintje fölé magas szintű, műszaki-tudományos célra kifejlesztett nyelv (ún. FORTRAN) épülhessen. A Neumann János-féle alapel­vek ma is meghatározó je­lentőségűek a legkorszerűbb óriás és mikrogépek fejlesz­tésében egyaránt. Az 1950-es évek elejéig nem fejlesztet­tek ki olyan számítógépet, amely a kereskedelemben megvásárolható lett volna, hiszen az első gépek kizáró­lag kormányzási vagy kuta­tási célokat szolgáltak. Az első megvásárolható számí­tógépet a Sperry Rand Cor­poration készítette el és UNIVAC I.-nek nevezték el (Universal Automatic Com­puter) és először 1954-ben használták. Az első generációs számí­tógépeket (1942—1959) az elektroncsövek felhasználása jellemzi. A nagy méret, a hőproblémák és az elektron­csövek gyakori hibája miatt sohasem voltak annyira meg­bízhatók, mint amennyire a tervezett alkalmazások meg­kívánták. A második generációs szá­mítógépekhez már tranzisz­tort használtak. A technika fejlődése során a tranziszto­rok felhasználásának ered­ményeként a számítógép egy másodperc milliomod része alatt képes volt egy géppel közölt utasítás lefuttatására. A harmadik generációs szá­mítógépeket pedig már sza­bad szemmel alig látható, ki­csi alkotóelemekből, integrált áramkörökből építették fel. Ezeknek az elemeknek a fel- használásával, a harmadik generációs Számítógépek na­gyobb bemeneti, illetve ki­meneti adattárolási és -fel- dolgozási lehetőségekkel ren­delkeznek, mint bármelyik elődjük. A harmadik generá­ciós számítógépek feldolgo­zási sebessége már nanose- cundum (1/1 000 000 000 má­sodperc) nagyságú. A negyedik generációs szá­mítógépek (1970-től) még na­gyobb feldolgozási sebességet tettek lehetővé. A gépekhez használt külső adatmegjele­nítők (pl. írásnyomtatók rajzgépek), valamint az adat­tárolók, -gyűjtők (pl. mág­nesszalagok, mágneslemezek) a gyors technikai fejlődés ré­vén jobban dolgoznak együtt a számítógéppel. A jövő le­hetőségei szinte korlátla­nok ... D. Gy. „Mi az el A számítástechnikai szolgáltatásokról Számítógéphez csatlakozó leolvasókészülék A számítógép megjelenése óta, a számítástechnikai el­járásokat két csoportba, a numerikus (itt: számításokra épülő) eljárásokra és a nem numerikus eljárások csoport­jaiba sorolhatjuk. Korára fel­ismerték, hogy a számítógép nemcsak numerikus számítá­sok elvégzésére alkalmas; hanem „adatfeldolgozó gép” is, amely a neki szolgáltatott adatokból a termelésirányí­tás különböző területein szük­séges információk előállításá­ra képes. Hazánkban is ilyen eljá­rások kidolgozását igényli ma a számítástechnika alkalma­zásának gyakorlata. Külön­böző célú információs rend­szerek, termelésirányítási rendszerek, ügyviteli rend­szerek, valamint mérő, adatgyűjtő és folyamatyezér- lő rendszerek építhetők fel ezekkel a módszerekkel. Korlátot szab a szervezettség Az elvégzendő feladatok­nak kezdetben korlátot szab a szervezettség. A szervezés munkafázisa a vállalat kiválasztott tevé­kenységének vagy tevékeny­ségeinek együttes működését (pl. anyagügyvitel, termelés- irányítás, bérelszámolás stb.) kiindulásnak tekinti. A szer­vezési folyamatok egymás kö­zötti viszonyát érinti, korsze­rűsíti, és így is hozzájárul a vállalat gazdasági céljai­nak eléréséhez. Az elsődleges szervezési szakaszban terve­zik azokat a bizonylati for­mákat (bizonylat: gazdasági esemény, pl. raktári kivét-, bcvétjegy, fizetési lap stb. rögzítésére szolgáló irat), amelyeken az adatokat, in­formációkat a számítógépnek megfelelő formában közölhe­tik. A forma meghatározása fontos, hiszen megteremti egy gyors és pontos rögzítés le­hetőségét, amely a számító­gép számára már értelmez­hető információkat tartal­maz. Az új bizonylatok beveze­tése, a folyamatok racionali­zálása élénkebbé teszi a vál­lalati életet, magával vonja a területen érdekelt vállalati dolgozók oktatását az új kö­vetelményekre, feladatokra. A gép nyelvén A vállalatnál egyeztetett új folyamatok tisztázása után a gépre szervezés fázisa a géprendszer teljes logikai fo­lyamatterve — az adatok olyan csoportosítása — ké­szül el, amely alapján a gép értelmezni tudja a kívánt, algoritmizált (a folyamat ap­Ma már senki sem vitat­ja azt, hogy a számítástech­nika a jövő társadalmának, gazdaságának nélkülözhetet­len része lesz; eszköze a mindennapi életnek. A műszaki fejlődés hatal­mas irodalma, az új eszkö­zök, módszerek, eljárások ál­landó beáramlása, az a szel­lemi pezsgés, amely a számí­tástechnikát hazánkban is jellemzi, valóban dinamikus szolgáltatási ágat hozott lét­re. Az éves teljesítményér­ték ma már milliárdos nagy­ságrendű. Nagy súlya van a nemzeti jövedelemben. Ez az írás arra törekszik, hogy segítsen valamelyest el­oszlatni azokat a „misztikus ködöket”, melyek ezt a te­vékenységet körülveszik. ró cselekvési lépéseire bon­tott) feladatot. A számítógép nyelvén, vagyis a prog­ramnyelvek valamelyikével (FORTRAN, COBOL, RPG, Pl/1 és a többi) megírható információkhoz elkészül a programtulajdonságok felso­rolása. Ez körvonalazza azo­kat a követelményeket, ame­lyet egy-egy program végter­mékeként a gép által valami­lyen „megjelenítőn” (pl. kép­ernyős, úgynevezett display vagy más kiírószerkezeten) a programnak adnia kell. A program olyan gépi nyelvre fordított, kódolt for­mából áll, amely időben egy­mást követő lépésekben megy végbe és eredményezi a kí­vánt, számítandó információ­kat vagy adatokat. Ahhoz, hogy a gép és környezete, a számítógép minden egyes al­katrésze, alkotóeleme, ame­lyet a program fel tud fog­ni vagy meg tud változtatni, megfelelően működjön, szük­séges egy úgynevezett ope­rációs rendszer. Ez látja el a gép vezérlését. Ezt szok­ták mondani tréfásan a szá­mítástechnikusok:. Kérdés: „Mi az elefánt?” Válasz: Egér, operációs rendszerrel.” Vagyis, rövid megfogalma­zása .a korábban leírt, bo­nyolult összefüggéseknek ... Adatbankok A modern számítógépeknél az operációs rendszerek te­szik , lehetővé például több, a gépen végezhető munka egyidejű elvégzését, „futását” és a számítógép erőforrásai­nak optimális kihasználását. A rendszerszervezés és prog­ramozás során elkészült prog­ramokat archiválják, mivel a gazdasági élet folyamatai önmagukat sok esetben meg­ismétlik, így olyan „adatban­kok”, számítási eljárások jön­nek létre, amelyeket más, újraszervezésre vagy szabá­lyozásra kerülő, hasonló te­rület is fel tud használni. A vállalatirányítás számí­tógépes segítése magával vonja a vállalat működésé­nek, bizonylati rendjének és szervezeteinek szabályozását, fegyelmezettebb munkáját is. Néhány év múlva már minden megyeszékhelyen SZÜV-számítóközpont mű­ködik majd. Tervezik a szá­mítóközpontok adatátviteli összekapcsolását, leágaztatá- sát is a megyeszékhelyektől távolabb fekvő nagyvárosok­ba. Megkezdődött a számító- központok kétkörös kiépíté­se, ami azt jelenti, hogy min­den számítóközpont legalább két számítógéprendszerrel üzemelhet. Napjaink munkaeszközévé vált a. számítógép. Alkalma­zásakor igen fontos szem­pont, hogy tudjuk: a számí­tógép nem a cél, hanem az eszköz. Debnár Gyula Az adminisztráció automatizálása Napjainkban egyesek sze­rint az irodák a XIX. század szervezési módszereinek az utolsó végvárai. A XX. szá­zad végének automatizált gyárait, a modern híradás- technikával kommunikáló és informálódó lakosságot ki­szolgáló adminisztráció ma is századokkal ezelőtt kialakult módszerekkel (merev mun­kaköri hierarchia, mindent írásba foglaló kommunikáció, szigorúan elhatárolt feladat­körök) és manuális eszkö­zökkel dolgozik. Nem véletlen, hogy az iro­dai, az adminisztrációs mun­ka automatizálódásának az igénye napjainkban a fejlett ipari országokban egyre in-, kább előtérbe került. Az elektronikus irodai eszközök világforgalma az utóbbi évek­ben több mint 40 százalék­kal megnőtt. Kétségtelen, hogy ebben a növekedésben egyelőre a hagyományosnak számító kis ügyviteli számí­tógéprendszerek viszik a pálmát, melyek eladása az utóbbi két évben megkétsze­reződött. Alapvető követelmény a hatékonyság növelése. a gyors ügyintézés, a kényel­Vállalati termelésirányí­táshoz is jól használható mikroszámítógép (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) mes és megbízható informá­cióátadás. Ezek a kívánsá­god egyben a bürokrácia megfékezésének egyik lehető­ségét jelentik. De erősíti ezt az igényt a világ növekvő piachiánya, ami egyaránt fe­nyegeti a kevésbé és erőseb­ben fejlett országokat. Már manapság is van egy sereg olyan berendezés, ame­lyeket az irodai munkában használni lehet. Ilyenek a különféle információtárolók, az elektromos írógépek „in­telligens” változatai, amelyek teljes, ismétlődő szövegrésze­ket (cím, megszólítás, udva­rias vezető stb.) tárolnak és ezek egyetlen gombnyomással behívhatok, amellett még például sorkiegyenlítést, sor­számlálást, hibajavítást, szer­kesztést is lehet végezni ve­lük. A nagy lökést a sokrétű felhasználáshoz a mikropro­cesszorok adták. Ezek beépí­tésével mai irodai berende­zéseink utódai ..Intelligenssé” tehető, tehát tárolni tudják az információt. Szerszámgép — numerikus vezérléssel A gépipar egyik legsokat- ígérőbb ága a szerszámgép- gyártás, a gépipari termelés legfontosabb eszközei a szer­számgépek, amelyek a mun­kadarabot a gépbe befogott szerszámokkal az előírt geo­metriai alakra és méretre, az előírt pontossággal és fe­lületi minőséggel munkálják meg. Természetesen a gépe­ket sokáig — sok helyen még ma is — a munkás ke­zelte, amely sok hibalehető­séget, selejtet jelentett, kü­lönösen a bonyolultabb mű­veleteknél. önként adódott az igény a gépek automatizálására; amelynek legtökéletesebb mai formája a gépek szám­jegyes módszerrel történő programvezérlése. (NC). Az első próbálkozás a Jacquard- .szövőgép, amelyen a textil­mintát a mai lyukkártya ősének tekinthető módszer­rel programozták. Korszerű megoldásban közbenső programfeldolgozó egysé­get tartalmaz, amely lehe­tővé teszi a viszonylag egy­szerű programozást, a ve­zérelt gép elemi mozgásai­nak minél magasabb fokú egységekben történő önmű­ködő összerakását. Ma leg­jobban a szerszámgépek ve­zérlésében terjedt el, a számjegyes program a meg­munkálandó alkatrész kör­vonalait és megmunkálási előírásait tartalmazza, a programfeldolgozó beren­dezés ezt a gép különböző változtatható beállításá­nak (előtolás, marófej-koor­dinátahelyzet stb.) vezérlésé­re alakítja át. A numerikus vezérlés be­menő berendezése valami­lyen szokványos program- bevivő (például lyukszalag­olvasói mágnesszalag stb.) a p.rogramfeldolgozó általános, vagy különleges célú számító­gép, a beavatkozó szerv vala­milyen szervómotor. A prog­ramozás utasításrendszere a gép bonyolultságától függő­en lehet egészen egyszerű, vagy lehet a technológiai tervezés, szerkesztés vala­mennyi szükségletét tartal­mazó, beszélt nyelvekhez hasonló közlési mód, ame­lyet a tervező-szerkesztő le­ír, és a további felbontást egy nagy digitális számító­gép végzi. A legegyszerőbb esetben a NDK-ban gyártott numeri­kus vezérlőberendezés. numerikus vezérlés lehet pontvezérlés, amikor az irá­nyítás pontról pontra, egye­di lépésenként történik. Bo­nyolultabb a szakaszvezér­lés, amely egyenes pályasza­kaszok egyedi vezérléséből tevődik össze, és végül pá­lyavezérlés, amely elvileg tetszés szerinti munkadarab folyamatos kialakítását te­szi lehetővé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents