Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-24 / 301. szám

NÉPÚJSÁG 1981. december 24., csütörtök Őrsi játékdélután tél idején Télen se üljetek a szobá­ban, barátaiddal, az őrs tag­jaival rendezzetek mozgal­mas téli sportdélutánt. Ha minden készen áll, minden­ki kapja fel a „nyúlcipő- ket”, de legalábbis a hóci­pőket, mert kint vár az őrs­re az előre elkészített kör­pálya. Fő szabály: minden­ki kétszer teljesítse a fel­adatot, tehát lehet javítani. Kezdődhet a verseny! Az első akadályig 50 méter fu­tás, egy lábon, felváltva, al­kalmas a bemelegítésre is. Hóemberugrás Az első feladat: a havon az elugróvonaltól 1 méterre építsetek egy 1 méteres hó­embert! Ezt kell átugrani. Mögé sok havat tegyetek! Ez az ugrás azért nehéz, mert egyszerre távolba és magasba is kell ugrani. Ha mindenkinek sikerült átug­rani, lehet a távolságot és a magasságot is növelni. Hógolyózás időre A faágra függessz fel zsi­nór segítségével egy kon­zervdobozt! (Más tárgy is lehet.) Ezt lengesd meg! A versenyzőnek az előtte levő hógolyókat kell felkapni és a lengő tárgyat eltalálni 1 perc alatt. Itt sokat számít az ügyesség és a gyorsaság is. _ Szánkóügyességi A következő akadály a domboldalon legyen! A te­tejéről a szánkóval úgy kell lecsúszni, hogy a versenyző a szánkón hasaljon, és ro- bogás közben a hóba szúrt pálcákat húzza ki. A pálcá­kat 2 méterre tűzzétek le. vegyesen jobb és bal oldal­ra! Alagűtugrás A hóba állítsatok egymás mögé \ autógumikülsőket vagy karikákat, de esetleg más is megteszi. Ezeken kell időre keresztülugrani. Min­den ledöntött akadály pont­elvonással jár. Labdahoki Mindenkinek bot segítsé­gével kell egy teniszlabdát 5 métert vezetni és utána be­ütni a kiskapuba! A ver­senyzőknek öt kísérletük van. Minden gól pontot ér. Erőmérés A szánkóra teszed a ke­zeidet, a lábad a földön ma­rad. így csinálj minél több fekvőtámaszt! Ki tud töb­bet? ★ Na, látod, csupán ennyi az egész, ugye jól telt el a délután? Ismételni szabad!! H. M. összeállította: Deák Rózsi Pompás! Újgur népmese Élt egyszer egy szegény ember, aki haj­naltól napestig gürcölt, és mégse vitte sem­mire. Egyszer — a tél közepén — jól befű- tött a szobájában, és az kellemesen átme­legedett. Akkor a szegény ember bevitt, egy kis földet, és elültetett egy dinnyemagot. Nem is kellett sok idő hozzá, a mag kikelt és nőni kezdett. Nemsokára egy nagy diny- nye is nőtt az indán. Elviszem a császárnak, mondta magában a szegény ember. Biztosan jól megjutalmaz a dinnyéért. Fogta hát, és elcipelte a dinnyét a csá­szári palotába. , — Te hoztad ezt? — kíváncsiskodott a császár. — Igen* felséges uram! — Pompás! — dicsérte meg a császár. — És ebben a hidegben? — Igen, felséges uram! — Pompás! — dicsérte újra a császár. — És te csupán azért fáradoztál, hogy ezt a dinnyét nekem ajándékozhasd? — Igen, felséges uram! — suttogta a sze­gény ember. — Pompás! — kiáltott a császár, beleha­rapott a dinnyébe, úgy, hogy a dinnyelé két oldalt csurgóit lefelé az állán. Majd az uralkodó elbocsátotta a szegény embert, anélkül, hogy valamit is adott volna a gyü- mölcsért A szegény ember kiballagott a palotából. Korgott a gyomra az éhségtől, ő maga a legszívesebben elsírta volna magát. Ahogy ment. belebotlott egy vendéglőbe. — Hé, nincs kedved egy kis gombóchoz? — kiáltott rá a vendéglős. A szegény embernek sem kellett kétszer mondani. Gyorsan bement a vendéglőbe, és még gyorsabban odaült az asztalhoz. A vendéglős megtöltött egy tálat párolgó gombóccal, és a szegény ember, aki már rég­óta nem evett semmit, rögtön maga elé húzta a tálat. — Te magad gyúrtad a tésztát? — kér­dezte a vendéglőst. — Természetesen! — Pompás! — dicsérte meg a szegény em­ber. — És magad is főzted ki? — Természetesen. — Pompás! — vélekedett a szegény em­ber. — És te magad merted ki a vízből? . — Természetesen — felelt a vendéglős, akit a sok kérdés kezdett dühbe hozni. — Pompás! — mondta a szegény ember, azzal fölemelkedett, és elindult az ajtó felé. — Elfelejtettél fizetni! — kiáltott a kocs- máros, és a vendége után eredt. De miután annak egy fillére sem volt, a császár elé vezettette. — Hallatlan! — méltatlankodott a csá­szár. — Gombócot ettél, és nem fizettél? Ügy véled, hogy elég, ha annyit mondasz, hogy pompás? Ez nem szokás mifelénk. — Elnézést, Felség, én tévedtem. Hoztam neked egy dinnyét, amit jóízűen elfogyasztot­tál, és csak annyit mondtál érte, hogy pom­pás, avval elküldték Ügy gondoltam errefelé evvél a szóval fizetnek. Elszégyellte magát a császár, kifizette a vendéglősnek a számlát, és a tanításért ér­deme szerint megjutalmazta a szegény em­bert. Migray Ernőd fordítása A Nagyi Mindig kedves, türelmes, jóságos. Ha fáradtan haza­mégy a suliból, jólesik főzt- je. Ha intőt hozol, megértő­én aláírja, s csak kicsit szid meg. Ha anyáék elmennek valahová, mindig vállalja, hogy veled marad. Ha test­véred vagy te beteg vagy, gondoskodik rólatok. Ha apu utazik, hajnalban is felkel, s reggelit ad. és még sorol­hatnám. S te? Sokszor turkálsz a főztjében, ingerülten vála- szolgatsz, ha kérdez. Rári- pakodsz, ha barátaiddal ját­szol, s közben valamiért a közértbe küld. Unod, ha ma­gyaráz, vagy iskolás koráról beszél... „bezzeg az én időmben”. De gondolj bele: a Nagyi is érzékeny. Neki is fáj, ha ingerült vagy, nem segítesz, s igen csúnya, ha leinted. Igazad van, hogy nehéz a játékot abbahagyni, ha arra kér, menj vásárolni. Pedig egyszerű a megoldás, mielőtt játékba kezdesz a barátaid­dal, kérdezd meg, nem kell-e a boltba menni. Meg­látod, ha így teszel, megle­petés, kedvenc süteményed, fagylalt, finom uzsonna lesz Nagyitól a köszönet. S még anyuék előtt is „kiáll” bará­taidért — „ ... rendes gyere­kek azok”. örülj, ha finom ebéddel vár, s dicsérd az ízeket még akkor is, ha nem a kedven­cedet főzte. Ha este a tévé elé ültök, ne várd, hogy átadja a he­lyét, hogy te jobban láss. Vedd észre, hogy fáj a lába, tégy oda párnát, fejezd ki egy üttérzésedet! Mikor gyermekkoráról be­szél, ne intsd le — „.. .ugyan, Nagyikám, azok az idők már elmúltak... vagy te ehhez nem értesz”. Ez csúnya dolog. Hidd el, érdekes is lehet számodra, amit mond. Tanulhatsz tőle régi gyermekjátékokat, me­séket, történeteket Megtud­hatod, hogyan éltek akkor az emberek, mivel foglalkoz­táik, hogyan öltözködtek, szórakoztak. Megtanulhatsz régi .szép magyar kifejezése­ket, csak érdeklődj, s legyen türelmed hallgatni őket. S ha a Nagyi esetleg nem is tudja, hogyan kell inter- urbán telefonálni, ha nem ért a kazettás magnó kezelé­séhez, ha nem ismeri a pol- beat énekeseket; tud valami mást, amit még te nem tudsz: dolgozni, gondoskod­ni a családról, gyerekeket nevelni. Segíts neki, hogy a tech­nikai dolgokhoz értsen. Hi­szen ő is fogta a kezed, ami­kor járni tanultál, kiigazí­totta beszédedet kiskorodban, segített leírni az első betű­ket, mesélt elalvás előtt.. mindig számíthattál rá. Gondolj arra, hogy ő át­adja nektek, amit tud; fel­nevelte aput vagy anyut; küzdött azért, amit úgy hív­nak: család. S te ettől a csa­ládtól olyat kapsz, amit majd a saját családodnak adhatsz tovább. Most érezze, hogy tiszteled őt ezért. Ne akkor gondolj majd ezekre, mikor ő már nem lesz melletted, csak borzasztóan fog hiá­nyozni. (H. E.) Zeneszerző Sakktábla A hangjegyekbe írt betűket rakjátok helyes sorrendbe! Megfejtésül egy magyar zeneszerző nevét kapjátok. írjátok be az ábra fehér kockáiba az l-től 32-ig terjedő számokat úgy, hogy minden vízszintes és függőleges sor­ban levő számok összege 66—66 legyen. 13. Deák Mór: Este Fut velem a csodaparipa. Édesanyám mesélő szava. Jótündérek ölelnek körül, házunk lassan álomba merül: Édesanyám megpuszil, kimegy. A sötétség félve megremeg — Almom mesél most már reggelig, Amíg anya megint ad puszii... Ötből hatodik Ha megnevezitek a rajzon látható ábrákat, s ezeknek a szavaknak utolsó betűjét helyes sorrendbe rakva összeol­vassátok, egy hatodik értelmes szó kerül ki belőlük. Ennek a szónak pedig szoros köze van az egyik kis rajzhoz. A kérdés tehát az, melyik a hatodik szó, és mihez kap­csolódik? Számlogika Az ábrán a számok bizonyos logikai sorrendben követik egymást. E logika alapján milyen szám kerül a kérdőjel he­lyére? Ha az összes rejtvény helyes megfejtését bekülditek, sorsolással egy-egy könyvet nyerhettek. A sorsolásban csak a levelezőlapon beküldött megfejtésekkel vehet­tek részt. A nyertesek nevét januári gyermekoldalun­kon közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents