Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-18 / 296. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1981. december 18., péntek Szovjet vezetők köszöntötték Cuellart Leonyid Brezsnyev üdvöz­lő táviratot küldött az Egye­sült Nemzetek Szervezete újonnan megválasztott főtit­kárának, Javier Perez de Cuellamak, a szovjet állam­fő üdvözletében kijelenti: „Remélem, e magas posz­ton minden módon elősegíti majd, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete telje­sítse az alapokmányban fog­lalt legfőbb feladatát. Sza­badítsa meg a jelenlegi és a felnövekvő nemzedéket a háború szenvedéseitől, biz­tosítsa a megbízható békét. A népek azt várják az ENSZ-től, hogy ezt a fel­adatot teljesítse, aktívan lép­jen fel a fegyverkezési ver­seny megszűntetése, a nuk­leáris háború megakadályo­zása érdekében. A Szovjetunió a jövőben is támogatja az ENSZ és főtitkára erőfeszítéseit a nemzetközi béke és a biz­tonság fenntartásában” — írja táviratában Brezsnyev, aki őszinte jókívánságait fe­jezte ki az új ENSZ-főtit- kámak. Javier Perez de Cuellart üdvözölte Andrej Gromikó szovjet külügyminiszter is. s::; telex KAIRO: Az egyiptomi politikai fő­ügyész szerdán megjelent rendeletével 297 — még szep­temberben őrizetbe vett — személy szabadon bocsátásá­ról intézkedett — adta hírül csütörtökön a kairói sajtó. WASHINGTON: Az Egyesült Államokban, a Nevada sivatagban szer­dán kísérleti föld alatti atom­robbantást hajtottak végre. A hírt az amerikai energia­ügyi minisztérium közölte. A robbanótöltet 20 kilotonnás volt. Idén abban a körzetben ez volt a tizenhetedik kísér­leti robbantás. ATHÉN: Georgiosz Ladaszt, a cipru­si parlament elnökét szerdán Athénben fogadta Konsztan- tin Karamanlisz görög köz- társasági elnök, és megvi­tatta vele a ciprusi kérdést. BUENOS AIRES: öt argentin politikai párt szerdán közös felhívásban követelte, hogy mielőbb tart­sanak általános választáso­kat az országban, és érvény­telenítsék a politikai pártok és a szakszervezetek tevé­kenységét tiltó rendeleteket. BEJRUT: lA mentési munkálatok előrehaladtával tovább sú­lyosbodott az Irak ^bejrúti nagykövetsége ellen kedden végrehajtott bombamerény­let mérlege. Csütörtöki ada­tok szerint eddig 30 halottat és 106 sebesültet emeltek ki a romok alól. Követségi al­kalmazottak bizonyosra ve­szik, hogy a nagykövet is életét vesztette. PÁRIZS: A francia nemzetgyűlés csütörtökre virradó éjszaka elutasította az ellenzéknek a kormány ellen beterjesz­tett bizalmatlansági indítvá­nyát. Az ellenzék azzal in­dokolta a javaslatot, hogy a gazdasági helyzet rohamosan romlik a kormány politiká­ja miatt. SAN FRANCISCO: Az amerikai kongresszus pénzt szavazott meg külön­böző mérgező harci anyagok gyártására és felhalmozásá­ra. A nagy mennyiségű ve­gyi anyagra azért van szük­ség, hogy 1983-ban megkez­dődhessen a 155 milliméte­res, ideggázzal töltött löve­dékek tömeges gyártása. Ellenforradalmi akciók több lengyel városban Csütörtökön délben a var­sói városközpont nyugodt képet mutatott. Emlékezetes, hogy erre a napra hirdette meg egy héttel ezelőtt a „Szo­lidaritás” azt a nagysza­bású tiltakozó akciót, amely­nek résztvevői az 1970. évi decemberi események év­fordulója alkalmából szocia­listaellenes jelszavakkal vo­nultak volna fel. A Nemzeti Megmentés ■ Katonai Tanácsa — mint is­meretes — rendeletileg til­tott be mindenfajta gyüleke­zést és egyéb nyilvános tö­megmegmozdulást. A ható­ságok szerdán a rádió és a televízió útján többször is emlékeztették a lakosságot arra, hogy szükség esetén érvényt s’zereznek a közzé­tett rendeleteknek. A lengyel fővárosban — főképpen az egyetem kör­nyékén — harckocsik és pán­célozott járművek cirkálnak. Egyes városrészekbe a gép­kocsival való behajtást csak különleges engedéllyel ren­delkezők szánjára teszik le­hetővé. A járőrök udvaria­san, de határozottan igazol­tatják a járókelőket és a gépkocsik utasait. Varsó utcáin szerdán dél­után megjelentek a fehér­piros karszalagot viselő, ön­kéntes munkásmilicista jár­őrök. A lengyel főváros ipa­ri üzemeinek munkásai a katonai és rendőr járőrökkel együtt ügyelnek a közrend betartására. A varsóiak sok helyütt forró teával és éle­lemmel kínálják a mínusz tizenkét fokos hidegben jár­őröző osztagok tagjait. A varsói rádió rendszere­sen ismétli azoknak a név­sorát, akiket a szükségálla­pot bevezetésével kapcsolat­ban internáltak, illetve ide­iglenes őrizetbe vettek. Ezek között vannak a lengyel népgazdaság csődbe juttatá­sáért felelős volt párt- és állami vezetők csakúgy, mint a szocialista rend megdönté­sére szövetkező, a tömegek politikai félrevezetéséért fe­lelős szélsőséges „Szolidari- tés”-vezetők és aktivisták, valamint a KPN, a KOR és a KSN nevű szervezetek tag. jai. A katonai tanács csü­törtökön közzétette annak a rendeletnek a részleteit, amely az üzemek, gyárak és intézmények katonai iráhyí- tás alá vételéről intézkedik. Eszerint az immár katonai rangban és beosztásban levő egyszemélyi felelős vezetők irányítása alatt, katonai szer­vezeti formában működnek az említett gazdasági egysé­gek. Minden dolgozó sorka­tonai szolgálatra behívottnak tekintendő, és mint ilyen, nem léphet ki munkahelyé­ről, nem változtathat mun­kahelyet. A rendelet értel­mében az ilyen besorolásba került dolgozókra a katonai szolgálati szabályzat érvé­nyes és vétségeikért hadbí­róság előtt felelnek. ★ — „A szükségállapot ide­jén ugyanúgy, mint bármely más időszakban, pártunk megőrzi lenini jellegét, ko­rábbi ideológiája és belső normái szerint él" — jelen­tette ki a Tribuna Ludu csü­törtöki számában közölt in­terjúban Jérzy Urbanski, a központi pártellenőrzési bi­zottság elnöke. Továbbra is azon mun­kálkodunk, hogy megtisztít­suk pártunk sorait a vélet­lenül odakerültektől, a párt­tól idegen vagy eszmeileg ingatag személyektől, az op­portunistáktól, illetve azok­tól, akik kapitulálnak poli­tikai ellenfeleink előtt. ★ A katowicei Wujek bányá­ban — amely egyike a ka­tonai ellenőrzés alá vont üzemeknek — a tilalom el­lenére felelőtlen elemek egy csoportja sztrájkot szerve­zett. Közöttük olyanok is voltak, akik nem a bánya dolgozói; Mint a varsói rádió kö­zölte, a hadsereg és az ügyészség képviselői decem­ber 16-án kiszálltak a sztráj­kotokhoz, és figyelmeztették őket arra, hogy a sztrájk folytatása milyen következ­ményekkel járhat. Mivel a sztrájkolok nem engedelmeskedtek a sztrájk beszüntetésére szólító felhí­vásnak, és egy részük táma­dóan lépett fel, rendőri erő­ket vezényeltek a bánya te­rületére. A sztrájkolok kö­vekkel, vasdorongokkal, csá­kánnyal és baltával támad­tak a rendőrökre. Negyven­egy rendőr megsebesült, kö­zülük néhány súlyosan. Eb­ben a helyzetben a rendőrök fegyvert használtak. Életét vesztette hét ember, a köte­lességüket teljesítő rendőrök­re támadók közül 39 megse­besült. Az MTI tudósítóinak je­lentése szerint szerdán este Gdanskban tüntetést rendez­tek, amit utcai zavargások kísértek. Ezekben 60 rendőr és 164 polgári személy sebe­sült meg. A rendőri erők fellépésének eredményekép­pen az agresszíven viselkedő csoportokat szétzavarták. Csütörtökön a késő dél­utáni órákban a lengyel fő­városban karhatalmi erők közbelépése hiúsította meg szélsőséges elemek provoka­tív akcióját. Varsó több pont­ján fiatalok jégdarabokkal és üres palackokkal hajigálták meg a rendfenntartó járőrö­ket és sértegették a kivezé­nyelt karhatalmi alakulatok tagjait. Az incidensek ügyében a katonai ügyészség vizsgálatot indított. ★ Ronald Reagan, az Egye­sült Államok elnöke csütör­tök esti sajtóértekezletén a legutóbbi lengyelországi in­tézkedéseket a helsinki meg­állapodások „durva megsze­gésének” minősítette, köz­ben ő maga avatkozott be ismételten Lengyelország bel- ügyeibe. Felhívta ugyanis a világ összes népeit, szólítsák fel a lengyel kormányi, hogy állítsa vissza a „Szolidari­tással” való tárgyalások fel­újítására alkalmas feltétele­ket. Ehhez a feltételhez kö­tötte az amerikai gazdasági segély folytatását Lengyelor­szágnak. rC Külpolitikai kommentárunk"")—i Szünet előtt Madridban MA ISMÉT PLENÁRIS ÜLÉST TARTANAK Madridban. Immár több mint egy esztendeje tanács­koznak a spanyol fővárosban a helsinki alapokmányt aláírt harmincöt állam képviselői, s nyilvánvaló: a többszörösen meghosszabbított határidőt nehezen le­het betartani. Most a fő feladat a tanácskozás záróokmányának megszövegezése lenne. A madridi tanácskozás, mun­kamódszere a konszenzus, azaz a dokumentumba csak olyan megállapítások kerülhetnek, amelyekkel minden egyes résztvevő egyetért. Az első „helsinki utótanácskozás”, amelyet Belgrádban tartottak, végül is csak egy igen rövid zárónyilatkozattal fejeződött be, s az ott tanácskozó diplomaták munkájának fő eredménye a tárgyalások fenntartása volt. Azt a célt, hogy a Helsinkiben megkezdett európai enyhülési fo­lyamatot már szférákra, mindenekelőtt katonai terü­letre is kiterjesszék, akkor ott nem tudták elérni. Ezért is szorgalmazták a szocialista országok, hogy Madridban törekedjenek ennek a fontos kérdésnek a megvitatására, s lehetőség szerint hozzanak határo­zatot az össz-európai leszerelési értekezlet összehívá­sáról. Ez a tanácskozás lenne hivatott megvitatni a különböző bizalomerősítő intézkedések kiterjesztését, s megteremteni az európai katonai enyhülés előmoz­dításának feltételeit. Az ugyanakkor nyilvánvaló volt, hogy Madrid nem veheti át más leszerelési fórumok munkáját, nem helyettesítheti a szovjet—amerikai SALT-megbeszéléseket vagy a Bécsben folyó közép­európai fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat. A SZOCIALISTA KÖZÖSSÉG TAGÁLLAMAI természetesen nem szorítkoztak a katonai témakör­re, több olyan javaslattal álltak elő Madridban, ame­lyek általában előmozdíthatják a kontinens országai­nak sokoldalú együttműködését. Álláspontjuk nagy­mértékben rugalmas, kompromisszumokra törekedő volt a kezdetektől fogva. Hogy mostanáig ennek elle­nére nem értek el eredményt', annak egyes egyedül az Egyesült Államok és szövetségesei obstrukciós po­litikája az oka. Ismét megpróbálták felmelegíteni pél­dául az emberi jogok állítólagos kelet-európai meg­sértésének ügyét — Madridot propagandakampányuk eszközévé akarták tenni. A leszerelési észtekezlet ösz- szehívását pedig a Nyugat csak úgy akarta elfogadni, hogy az eleve biztonsági előnyökhöz juttassa az At­lanti Szövetséget... A NÉZETEK KÖZELÍTÉSE TEHAT TOVÁBBRA IS NEHÉZ FELADAT. Ezért valószínűnek látszik, hogy most Madridban viszonylag hosszabb szünet kö­vetkezik. Ez alatt a diplomaták kipihenhetik a hosszú tárgyalások fáradalmait, s kormányaikkal egyeztetik a végleges záróokmányra vonatkozó elképzeléseket. Miklós Gábor Tiltakozások a Golan-fennsík annektálása miatt Az expanziós álom része Folytatódnak az összecsapások Csádban A Biztonsági Tanács teg­nap folytatta a Golan-fenn­sík izraeli annektálásával kapcsolatban benyújtott Szí­riái panasz és határozatter­vezet vitáját. A testület szerda esti ülé­sén Mohammed Dia-Allah el-Fattal szíriai képviselő követelte, hogy Izrael vonja vissza a Golan annektálását jóváhagyó törvényt, s ameny- nyiben ezt nem teszi meg, a Biztonsági Tanács hozzon olyan határozatot, amely semmisnek és érvénytelen­nek minősíti az izraeli dön­tést és kötelező erejű szank­ciókat ír elő Izrael ellen. Oleg Trojanovszkij, a a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője hangsúlyozta, hogy a Szíriához tartozó te­rület gyakorlati bekebelezé­sét jelentő izraeli lépést a Camp David-i különalku tette lehetővé. Amennyiben Izrael nem vonja vissza dön­tését, a Biztonsági Tanács­nak komolyan fontolóra kell vennie a Tel Aviv elleni Kö­telező szankciókat tartalma­zó határozat elfogadását. Másokkal együtt elítélte az izraeli lépést Szaúd-Ará- bia, Egyiptom, az NDK, In­dia, Írország, Spanyolország küldötte is. Damaszikuszban csütörtö­kön hivatalosan bejelentet­ték, hogy a szíriai kormány az arab országok rendkívüli külügyminiszteri értekezle­tének sürgős összehívását kérte a Golan-fennsík izra­eli annektálása nyomán elő­állt helyzet, a szükséges vá­laszintézkedések tanulmá­nyozása végett. Hafez Asszad, szíriai pí- nök több arab vezetővel ’é- pett érintkezésbe az egysé­ges arab álláspont kialakí­tására, az arab szolidaritás erősítése végett — jelentette be Abdel Halim Khaddam, külügyminiszter a szíriai parlament szerda esti rend­kívüli üléséit. Hozzáfűzte: Izraelt az arabok megosz­tottsága és a stratégiai egyen­súly hiánya bátorította fel a Golan-fennsík bekebelezésé­re. A Golan-fennsíkot továb­bi arab területek annektálá­sa követi. A mostani lépés csupán része az expanziós álom. A Nílustól az Eufráte- szig terjedő Izrael megvaló­sítását célzó stratégiának. . Khaddam közölte, hogy a szíriai vezetés megtette a helyzet által megkövetelt intézkedéseket, és fenntartja magának a jogot a megfe­lelőnek ítélt kezdeményezés­re. A Szíriának és a palesz­tin ellenállási mozgalomnak nyújtott szóbeli támogatást a tettek nyelvére kell lefor­dítani — folytatta. — Min­den szükséges eszközt Szí­ria rendelkezésére kell bo­csátani ereje növeléséhez. A Golan-fennsíkon folyta­tódott az izraeli annexió el­len tiltakozó szíriai lakosság általános sztrájkja. Csütör­tökön második napja tartat­tak zárva az üzletek, az is­kolák, a szolgáltató intéz­mények. A fennsíkon élő arab dolgozók nem jelentek meg izraeli munkahelyükön. A teljes munkabeszüntetéssel párhuzamosan az egyik druz település fiataljai tüntetésen tiltakoztak az önkényes iz­raeli lépés ellen. December 17-ig, a kitű­zött határidőig nem sikerült felállítani Csádban olyan hatékony Afrika-közi béke­fenntartó erőt, amely képes lenne megakadályozni az újabb villongások kitörését a polgárháború dúlta közép­afrikai országban. A békefenntartó alakula­tokban szerepet vállaló hat afrikai ország, valamint Csád vezetői novemberben állapodtak meg abban, hogy valamennyi résztvevő kato­nai egység december 17-ig megérkezik Csádba. Novem­ber végétől december kö­zeliéig azonban csak 800 zairei, 800 nigériai és 450 szenegáli katona érkezett meg a kijelölt körzetekbe. A békefenntartó alakulatok érkezése ellenére folytatód­tak Csádban az összecsapá­sok a kormánycsapatok és a kormány egykori had­ügyminiszterének, Hisséne Habrének fegyveresei kö­zött. Habré csapatai a lí­A francia szenátus csütör­tökre virradó éjszaka má­sodszor is elutasította az ál­lamosításokra vonatkozó törvényjavaslatot, amely így ismét a nemzetgyűlés elé kerül. A nemzetgyűlés min­den bizonnyal harmadszor is megerősíti azt, s így tör­vényerőre emelkedhet, mert a francia alkotmány értel­mében a nemzetgyűlés és a szenátus vitája esetén a biai katonák kivonása után lendültek támadásba és vonták ellenőrzésük alá Csád Szudánnal határos két megyéjét. Zaire és Nigéria döntő súlya az Afrika-közi erőkön belül kérdésessé teszi, hogy a békefenntartó csapatok valóban semlegesek lesz­nek-e a szembenálló felek irányában. Mobwtu zairei el­nök ugyanis Habrét támo­gatja. Nigéria pedig a líbiai csapatok Csádiból való kivo^ nása mellett foglalt állást annak ellenére, hogy a líbiai jelenlét nyomán gya­korlatilag megszűntek a har­cok az országban. Ily mó­don fennáll a veszélye an­nak, hogy a Habré vezette lázadók közvetlen vagy közvetett támogatásra lelnek az Afrika-közi erők sorai­ban. Ilyen körülmények kö­zött szinte bizonyosra vehe­tő, hogy a békefenntartó haderő önmagában nem ké­pes teljesíteni küldetését. nemzetgyűlés akarata a dön­tő. A szenátus arra hivatkoz­va utasítottá el a törvény- javaslatot, hogy az ellentét­ben áll az alkotmánnyal. Ezzel a szenátus jobboldali többsége már a következő lépést készíti elő. Az alkot­mányjogi tanácshoz akar fordulni, hogy az állapítsa meg a törvényről, ellentét­ben áll az alkotmánnyal. Új kormány Belgiumban Csütörtökön kinevezték az Új belga kormányt, amelynek tagjai azonnal le is tették a hivatali esküt. A 15 tagú kabinetet Wilfried Martens flamand keresztényszocialis­ta politikus vezeti. A kor­mányfőn kívül a Keresztény- szocialista Párt (PSCj fla­mand szárnya, a Keresz­tény Néppárt (CVPj 4, a fla­mand liberálisok 3, a vallon liberálisok 4, és a vallon ke­resztényszocialisták 3 helyet kaptak a kormányban, amelyben a pártvezetők is helyet foglalnak miniszter­elnök-helyettesi rangban. A külügyminiszter Leo Tindemans, pénzügyminisz­ter és külkereskedelmi mi­niszter a flamand liberális Willy de Clercq, gazdasági miniszter a volt kormányfő, Mark Eyskens, hadügymi­niszter pedig Freddy Vreven. Ez az ötödik Martens- kormány. A kormányfő — 45 éves jogász, és a CVP volt elnöke — 1979-től ez év tavaszáig négy egymást követő balközép kormány élén állt már. Martens pénteken mutat­kozik be a parlamentben programbeszédével, a kor­mányfő nagy vonalakban, azonban már vázolta a ké­szülő programot, amely ke­mény jobboldali gazdaságpo­litikát ígér. Francia államosítás A nemzetgyűlés dönt

Next

/
Thumbnails
Contents