Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-17 / 295. szám
i NÉPÚJSÁG, 1981. december 17., csütörtök A megyei pártbizottság napirendjéről Ütemes tervteljesítés, korszerűsödő termelési szerkezet, de nem gondok nélkül Bár korántsem állnak végleges adatok rendelkezésre, bár a kéj? még nem teljes 1981-ről, de íőbb vonalad, alapvető tendenciái immár meghatározottan, számokban is kifejezhetnek. A megye legfőbb párttestülete, a megyei pártbizottság most, az év végén, ennek figyelembe vételével tekintette át a lassan eltűnő 1981 esztendő munkáját, sikereit és gondjait. Tette ezt a testület annak felelősségteljes tudatában, hogy mérlegelése, állásfoglalása messzemenően megszabja egész Heves megye 1982. évi munkáját. A megyei pártbizottság megelégedetten állapította meg, hogy az iparban gazdálkodó szervezetek többsége az év során ütemesen teljesítette termelését, gazdálkodási tervét, a célokkal egyezően növelte exportját, korszerűsítette termelési szerkezetét. Meg kellett azonban azt is állapítani, hogy Heves megye mezőgazdasága, elsősorban a múlt év végi és a tavaszi kedvezőtlen időjárás miatt teljesítményével nem éri el a tervezettet, sőt várhatóan az egy évvel ezelőtti, az 1980-as szint alatt marad>. A jelentésiből és a vitából kitetszett, hogy sajnos az építőipar teljesítménye — főleg a két magasa építő vállalaté — a tervezettnél kisebb. így az iparnak ez a jelentős ágazata Heves megyében nem tudta kielégíteni a vele szemben támasztott igényeket, a gazdálkodási veszteség pedig jelentősen nőtt. A megyei pártbizottság „tételesen” is áttekintette a termelés, a gazdálkodás és az életszínvonal főbb jellemzőit az idei, a hovatovább elmúló 1981-es évet illetően. Megelégedetten állapította meg például, hogy az iparban a termelésnövekedés meghaladja a tervezettet és ezzel az országos átlagot is, pacitásának hiánya miatt a teljesítés elmaradt a tervtől. Így is sikerült kétezer lakást, 24 új általános iskolai tartermet átadni többek között az idei esztendőben. A mezőgazdaságban mint már fentebb jeleztük, a termelés nem éri, el a tervezett mennyiséget. Bár a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok látva a várható kiesést, igyekeztek hatékony intézkedéseket tenni, elsősorban a költséggazdálkodásban, mégsem sikerült teljes mértékben pótolni a termés- kiesést. A mezőgazdasági termelés ágazatait is „szem- ügyre vette” a testület, külön és részletesen foglalkozva az állattenyésztéssel, valamint a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységével. A jelentés részletesen is kitért az áru- és személy- szállítás, a gazdálkodás problémáira és számottevő teret kapott a lakosság életszínvonaláról szóló előzetes mérleg is az előterjesztésben. Azt állapította meg a megyei pártbizottság, hogy a lakosság életszínvonala Heves megyében a tervezettet, ha szerény mértékben is, de meghaladta, s a lakosság központi forrásokból származó bevétele 5,5 százalékkal több, mint 1980-ban volt. A párttestület a jelentés alapján részletéiben foglalkozott azokkal a feladatokkal is, amelyek az 1981-es év gondjaiból, de eredményei továbbfejlesztésének tennivalóiból is adódnak a jövőre nézve. Hangsúlyozták többek között, hogy a megyei pártbizottság indokoltnak s ez a termelésfelfutás teljes egészében a termelékenység növekedéséből adódott. A Mátraaljai Szénbányák például mintegy két százalékkal' több lignitet .termelt ki, s így vált lehetővé, hogy a reá épülő Gagarin Hőerőmű négy százalékkal növelhette a tervhez képest a termelését. A pártbizottság tagjai részletesen elemezték a gépipar, a könnyűipar, az épí- toanyagipar, az élelmiszer- ipar és mint már jellemeztük az építőipar munkáját is. Megállapították, hogy a beruházásokra a korábbi éveknél kevesebbet fordítottak a megyében. A fontosabb fejlesztések előirányzott ösz- szegé ugyan 5,5 milliárd forint volt, de az építőipar katarija: helyezzen minden pártszerv és szervezet nagyobb súlyt a gazdaságpolitikai feladatok tervezésére, a végrehajtás szervezésére és segítésére. Különösen fontosnak tartja a pártbizottság, fogalmazódott meg a jelentés alapján a vitában, hogy a pártszervek és szervezetek hangsúlyozottan figyeljenek az energiagazdálkodás, az exporttermelés növelése lehetőségeire és törekedjenek a beruházások mérsékléséből adódó feszültségek csökkentésére. Az 1982-es év feladatait, az idei év tapasztalatai, alapján, a tervek szerint egyébként a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai aktíván vitatja majd meg, vezető gazdasági szakemberek bevonásával, előreláthatólag még az új esztendő elején. Gyurkó Géza Az állattartóknak Új készítmények, szakkönyvek A gabonaforgalmi vállalatok újabb takarmányfélével segítik a háztáji gazdálkodást. Forgalomba hozták az úgynevezett egységes takarmánylisztet, amely jelentős mennyiségű korpát tartalmaz, s amellett növényi és állati fehérjék van. nak benne,. továbbá jó tápértékű gabonafélék. A háztáji gazdák a sertéseket hizlalhatják vele, de felhasználhatják a szarvasmarhatartók is. Az új készítményt mázsánként 440 forintos áron hozzák forgalomba. Elkészült a gabonaipari receptkönyv, amiben a malomipari termékek összetételét ismertetik. Harmincezer példányban hozták forgalomba, a könyvesboltokban bárki megvásárolhatja Az egészségügyi intézmények és más egészségügyi hatósági szerveknek díjmentesen küldik meg. A szép kivitelű könyv a háztáji termelőknek is fontos, a benne levő receptúrák alapján — amennyiben úgy gondolják, változtathatnak az eddigi takarmányozási módon. Mindenekelőtt a helyi alapanyagokkal rendelkező háztáji gazdáknak ajánlható a könyv. A gabonaipari vállalatok a háztáji ellátására a tavalyinál nagyobb mennyiségben hoznak forgalomba takarmány -koncentrátumokat. Ezeket a kukoricához keverhetik és így magas táp- értékű, jól hasznosítható takarmánnyal láthatják el a különböző állatfajokat, fajtákat, és a kor, illetve korcsoportok szerint is elkülöníthetik a takarmányozást. A gabonaipar jövőre is változatlan áron hozza forgalomba a takarmányok pa- pírzsákjait, az ipari termelői áremelkedést nem hárították tovább a kistermelőkre. (MTI) lEger, Gyöngyös, Hatvan környéki hegyek, völgyek. A Bükk, a Mátra, az Alföld szebbnél szebb tájai s vizei. Szépasszony-völgy, Eged, Sárhegy, Demjén, Almár ... A természet ékesebbnél ékesebb díszletei közé százával, ezrével építettek hobbi-, pihenő- és víkendháza- kat megyénkben is. A vagyont, a hatalmat, a tisztes munkát, az egyszerűséget, valamint a nagyra- vágyást és a gőgöt jelképező emberi „alkotások” között egyaránt találhatunk megroggyant, autókarosszériákból, rozsdamarta lemezekből, korhadt deszkákból ösz- szetákolt vityillókat és márványkőből épített palotákat. A káosz tökéletes tehát. És azért, hogy idáig jutottunk korántsem csak azok felelősek, akik kényük-ked_ vükre építkezhettek. Sajnos éveken át az illetékes hatóságok is ugyanúgy tehetetlenül és kiszolgáltatottan nézték, tűrték, viselték el az engedély nélküli és az engedélytől eltérő építkezéseket, mint maga a természet. Hoztak ugyan törvényeket, rendeleteket« de ezeket az eddigi módszerekkel sem betartatni, sem számon kérni nem tudták. Egyrészt Káosz a hegyekben és a vizek mellett — Heves megye sem kivétel — Az én telkem, az én váram - Vityillók és paloták — A bírság csak aprópénz volt — Az elnéző' hatóság — Megbocsátás magyar módra — Várják a tulajdonosokat megyénk tanácsai - Az utolsó határidő: 1983. június 1. mert a pénzbeli büntetések összegét az érintettek döntő többsége a „csikkzsebéből” kifizette, másrészt a rendeletek is gyakran ellentmondanak egymásnak. Ha a völgyekben, a hegyeken, az erdőkön és a vizeken az ember által okozott sebeket már nem is lehet meggyógyítani, de mint Zámbori Ferenctől, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjétől megtudtuk: az elkövetkezendő hetekben és hónapokban megyénkben is sor kerül az említett káosz felszámolására. A várható hatósági intézkedéseknek azt a mottót is adhatnánk, hogy: megbocsájtás magyar módra. Történik pedig mindez úgy, hogy az eddigi engedélynélküli építkezők — az egészen kirívó esetek kivételével — büntetés nélkül szerezhetik be utólag is a vityillók és a paloták fennmaradásához szükséges hatósági okmányokat. Mindössze annyi fáradtságot kell a tulajdonosoknak vállalniuk, hogy felkeressék a területileg illetékes tanácsokat, ahol valamennyi okmányt és tudnivalót beszerezhetnek a szabályos építkezésekről. A türelem, illetve az ügyintézés határideje: 1983. június 1. Utána — a kormány közelmúltban hozott döntése értelmében — az eddiginél összehasonlíthatatlanul szigorúbb szankciókkal büntetik a szabálysértőket. Nem ijeszgetés, de a „lebontás elrendelését" sem szánják az illetékesek fehér hollónak. Mindenképpen érdemes tehát békés úton, s békés módszerekkel rendezni a vitás, szabálytalan ügyeket. „Folyton dobálnak bennünket” Három cég, három hatvani beruházás December 10., reggel, háromnegyed 8 óra. Fagypont körüli hőmérséklet és lég- kalapácsdübörgés. Az üres ablakszemekkel Tnegvert, féligkész épülettömb második emeletén, egy „Tájfun” melegénél vitatkozunk a Hajdú-brigád tagjaival. Gyöngyös környékiek vala- hányan, és a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat e munkáján, a Horváth Mihály úti 56 lakásos OTP- házon, nem először dolgoznak. — Ügy van ez, hogy folyton dobálnak bennünket. Oda, ahol legszarabbul áll a cég. Pár napja például Pestről jöttünk vissza. Javítottunk mások után, meg aljazatbetonozást végeztünk — mondja Kiss Imre, a keménykötésű fiatal kőműves. — Ha nincs a pendlizés, másképpen nézne ki a ház. Jóval előbbre tartanánk a belső munkákkal. Hogy hideg van? Fóliáztunk magunknak. Másutt ilyenkorra mindent beüvegeznek. Csak hát most az üvegeseink vannak a fővárosban. Néhányan még a Tájfunhoz jönnek, és velünk hallgatják Tóth Gyula csoport- vezetőt, aki arról beszél, hogy utóbb jobban szervezett az anyagellátásuk. A minőséggel van inkább baj. A válaszfalakba épített gipszlapok például csurom vizesek voltak, így óhatatlan, hogy száradás közben ne zsugorodjanak. Különben velük együtt mások is dolgoznak az épületen. A fűtésszerelők a távvezeték helyét vésik, onnan a dübörgés. Alant pedig kubikusok mélyítik, ássák a villanykábelek fektetéséhez szükséges árkokat... (Tamás Miklósné városi tervcsoportvezető: Az ötvenhat lakást 1980 végén már át kellett volna adni, de az építőipar ismert problémái miatt — leginkább munkaerőhiányra hivatkoznak — módosult a HAÉV és az OTP szerződése. Űjabban 1982. júliusára ígérik a lakáskulcsokat ...?!). Délelőtt 10 óra, Bajcsy- Zsilinszky út, általános iskola. Az udvar feldúlt,, valóságos csatatér. Egyik ' felében betonalapozás drótváT zai állnak ki a földből. Itt, az egykori bitumenes sportpályán pedig — sajog a városi sportfelügyelő szíve! — Barna István gépkezelő azon iparkodik, hogy a rábízott markolóval további alapozásokhoz készítsen ágyat. A géplánc pontosan működik. Egyik teherautó a másik után érkezik, hogy kiszolgálja a markolót. — Amit odébb lát, a kész alapozás, az nyolc új tanteremhez készült. A háromszintes bővítés öntött falait márciusra fel is húzzuk — áll kötélnek végül Gazsúr János, . a nehezen nyilatkozó művezető. — Amin pedig most dolgozik Juhász Márton brigádja, abból egy háromszáz négyzetméter alapterületű, újabb tornaterem lesz. De később a régi szárnyhoz ragasztunk még konyhát, étkezdét, szociális helyiségeket, a meglevő tornaterem pedig öltözővel, vizesblokkal gyarapszik. Eldolgozgatunk itt mi 1983 nyaráig, és már most előbbre 'tartanánk, csakhogy a vállalat 22-es építésvezetőségének Lőrinciben, meg a horti TIGÁZ töltőállomáson is helyt kell állnia. De pénz sincs! Ahogy tudom, alig két millió forint értékű munkával tartozunk elszámolni esztendő végéig a tanácsnál. (Tamás Miklósné terv- csoport vezető: Valóban 1983-as átadással kötöttünk szerződést a nagyarányú iskolabővítésre, aminek költsége összesen 26 millió forint. Ám alapos okunk van az aggodalomra. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat ugyanis Jelentős késedelemben van igényeinkhez képest. Szeptember helyett novemberben vonult fel. Egyébként az idei munkára mi öt millió forintot irányoztunk' csak elő, éppen a vállalat önkényesen nem használja fel...) Déltájt kötünk ki a Ba- lasi utcában, ahol a tanács október elején jól előkészített területtel várta a száz személyes, új óvoda kivitelezését vállaló Építőipari Szövetkezetei. Ahogyan Ko- pa Lajos elnök megjegyezte: nem késlekedtek a munkával. Pár napon belül megindult az anyagszállítás, majd az építkezés, amelyen / Tóth János művezető kalauzol végig. Mit mondjuk? A szövetkezetiek alig két hónap alatt elkészültek a csaknem 900 négyzetméter építmény alapozásával, áll a vázszerkezet, fölrakták rá a födémpaneleket, jelenleg pedig a homlokzati résszel foglalkoznak. — Szinkronban vagyunk tervidővel, pénzfelhasználással — jegyzi meg a fiatal művezető. — És hogy ez így történik, abban olyanoké az érdem, mint Svehla Zol— tán, vagy őszi János. Előbbi az építőbrigádot mozgatja, Jani bácsi pedig a kubikusok élén prímás. Különben . összességében tizenegy millió forintról van szó, ennyire megy ki a beruházás, amellyel jövő év au- Miért vagyok magabiztos? gusztusára végezni fogunk. Annak okán, ami ezen a fagyos napon is látható. Itt egymás kezére dolgozik mindenki. Szajkó Ernő maltert kever, amott Molnár Józsefék téglát rakodnak, közben megjött a darus kocsi a panelekkel, hogy Rendik András lakatosunk haladhasson a hegesztéssel... (Tamás Miklósné terv- csoportvezető: Szó ami szó, nem lehet kifogásunk az Építőipari Szövetkezet ellen. Szervezett, anyag dolgában is jól előkészített, lendületes munkát végeznek. És meg vagyok győződve, hogy jövő év őszén egy nagyon hiányzó, nagyon fontos gyermek- intézménnyel lesz gazdagabb Hatvan.) Három építőipari munkahely, három pillanatkép. Nem a dolgok — sikerek, gondok — elemző feltárására készült az újságíró. A különböző emberekkel történt találkozások, no meg a tanácsi „illetékessel” lezajlott tényszembesítés azonban közelebb vitt több jelenség megértéséhez. És a fölismeréseket, a látlelet negatív összetevőit nem ártana hasznosítani, ahol erre szükség van. Moldvay Győző hétvégi házat építeni (Fotó: Köhidi Imre)
