Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-15 / 293. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. december 15., kedd 5. Békés egyfittnézés Gesztenyés pulyka — mák a ház körül — mi is az a krampampuli? Karácsonyi és újévi ételek — szokások Nagyon régi étkezési szokások hatnak ma is ránk. Ezekre még gyerekkorunkból emlékezünk és életünk során szinte mindenhol találkozunk velük. Ügy válik teljessé az ünnep, ha ezek a szokások, hagyományok ma is megelevenednek, emelik az ünnepi hangulatot. Karácsony este sok helyen borlevessel kezdődik a vacsora, ezt halászlé vagy halpaprikás követi, de nem maradhat el a mákos, meg a diós tészta sem. A mákos tekercsből annyit kell sütni, hogy eltartson újévig, sok helyütt egészen Vízkeresztig, amikor is a karácsonyfán megmaradt édességekkel együtt ennek maradványait is elfogyasztják. Régi háziasszonyok a máktöltelékibe lereszelt nyersalmát tesznek, így friss és ízes marad még két-há- rom hét múlva is a kalács. A tészta morzsáját összegyűjtik és a baromfi, meg a sertés részére szórják ki: a néphit szerint szerencsét, egészséget és termékenységet hoz a fogyasztójának. Karácsonykor nem maradhat el az asztalról a pulyka vagy más szárnyas sem. A pulyka mellrésze a sláger, fehér, ízes, porhanyóé húsát kisütés után szépen fel lehet szeletelni. Hogy ízesebb és puhább legyen, megtűzdelik sütés előtt füstölt szalonnacsíkokkal. Az ínyencek részére készítik a gesztenyés pulykát: A pulyka belsejét olyan töltelékkel tömik meg, melyben darált disznóhús, zsemle, tojás, tejszín vagy tejföl és só, feketöbors van, de főtt, megtisztított gesztenye adja meg az igazi ízét és illatát. Szilveszterkor a frissen sült, piros, ropogós malac kerül az asztal közepére. Szerencsét hoz, mint ahogyan szerencsét hoz az is az újesztendőben, ha a kéményseprő hóna alá vett kismalac farkát a szerencsére várók meghúzgálják és a szegény kis halálra ítélt állat erre az inzultusra visítani kezd... Sok helyen a szilveszteri vacsora — még a disznóvágások idején is —, szárnyasból áll, ami azt jelképezi, hogy szánjanak el a múlt évi gondok az új évben, mint ahogyan a szárnyas is elrepül. A disznó pedig, amit az újévi szopós malac jelképez, új évre házhoz túrja a szerencsét. Más ételeknek is van ilyen varázslatos hatásuk, melyek az ősi babonákon alapulnak: így például a dió, meg a piros alma a családnak egészséget hoz karácsonykor és újévkor... A mák is a szerencse és a termékenység jelképe, igyekeznek tehát elszórni a ház körül, hogy jó legyen a szárnyasok tojáskeltetése, az állatok szaporodása és egészsége. .. A karácsonyi asztalhoz is sok hiedelem fűződik. így például az ünnepi asztalra könyökölni nem szabad, mert akkor megbetegszenek a csirkék. Vacsora közben nem kelhetnek fel az asztaltól az asszonyok, mert akkor a jövő évben nem kelnek ki a tojások. A bab és a lencse bőséget, szerencsét hoznak, a jövő évben nagyobb összeghez jut a család. Karácsonykor a férjhez menendő lány bátyja villájáról levesz egy kis mákos tésztát és ezzel kiszalad a ház elé az utcára: akit először lát meg, az lesz majd a férje... Almával, illetve almából szerelmet jósoltak, fogyasztása szépséget hozott. A sült tök és a méz elmulasztotta a torokfájást, a fokhagyma pedig védte akö. vetkező évben az ember egészségét. Végül egy régi szilveszteri italrecept, melynek nevét talán már az idősebbek sem ismerik, hacsak nemaJókai- regényekből. Az Inyesmeter is ajánlja, úgy hívják, hogy „Krampampuli”. Készítik pe. dik imigyen: Egy tűzálló tálba vegyes gyümölcsöket kell megtisztítva, megmosva, víztől lecsorgatva tenni. Ilyen gyümölcsök lehetnek: füge, magozott datolya, dióval bélelt aszalt szilva, kell még hozzá narancshéjon végigdörzsölt kockacukor, fél liter jóféle rum, vagy valamilyen kisüsti pálinka. Meg kell a keveréket gyújtani, és ha jól kiégett, ráöntünk egy liter fór. ró teát, egy liter felforralt fehér, fűszeres bort (szegfűszeg, fahéj, citromlé). Jól át- ke verj ük és puncsos poharakba töltjük, melegen isz- szuk. Emlékezetes, jó ízű ital. Rudnay János A rajzfilm története Több mint három évtizede Magyarországon is... A rajzfilmek végső változata ezen a vágóasztalon készül el (Fotó — KS) Harmincéves a magyar animációs filmgyártás. Mármint az a filmkészítési mód, amely a különben élettelen rajzokat, tárgyakat, úgymond, meglelkesíti. (A szakkifejezés a görög an ima — lélek — szóból származik.) Az embernek 'az a törekvése, hogy a valóságos mozgást ábrázolatokon is jelezze, igen régi keletű. Elég csupán a híres spanyolországi Altamira-barlang falfestményeire emlékeztetni, amelyek a húszezer évvel ezelőtti népesség látványemlékeit úgy örökítik meg, hogy azok szinte filmmé rendeződnek. Ezeken a sziklafalba vájt jeleneteken az egyik jószág pihen, a másik föltápászkodik, a harmadik már áll, sőt lépni, ugrani készül... Nos, maga az animációs — „lelkes” — film sem sokban különbözik ettől a rögzítési eljárástól. A különbség csupán annyi, hogy a rajz- és tárgyfilmek alakjai tényleg mozognak: akárha' élnének, úgy változtatnak helyet, vagy rriint Barba papa és kedves családja, szinte ~ pillanatról pillanatra cserélnek külle. met. Mostani ismereteink szerint az álló képek megmozgatásának érdeme egy bizo- j nyos németföldi Athanasius ; Kircher nevéhez fűződik, aki a XVII. század közepén a házak falára vetített ördögábrázolásokat, mégpedik úgy, hogy Belzebúb öccseit és fivéreit madzagokkal rángatta. 1709-ben már hazánkban is működtettek olyan vetítőgépet, amely a mai diapozi- tívokhoz hasonló betétekkel idézte meg a mozgás képzetét. Ezt az elsősorban oktatási célokra használt eszközt Simádi István, a sárospataki kollégium tudós tanára ötlöt. te ki. A francia Joseph Ferdinand Plateau 1829-ben készült Phantoscope nevű szerkezetének képkorongja már az önmagába visszatérő mozgást — például egy bohóc labdaütögetését — is tökéletesen be tudta mutatni;- a nem sokkal később született Mutoscope viszont arra is alkalmas volt, hogy történeteket meséljen el. Ez utóbbinak egymás után pergő lapjain ugyanis olyan ábrák sorakoztak, amelyek együttes látványa rövidke mesévé állt össze. A mai rajzfilmek hatását először a szintén francia Emil Reynaud érte el. Praxi nAz a bizonyos trükkasztal, amelyen a „mozgó” alakokat az állandó háttérre illesztik noscope nevű készüléke zselatinszalagra ragasztott — 300—700 kiszínezett ábrából álló — képsort világított át, s vetítette rá a lepedőre. Valóságos rajzfilm természetesen csak a fényképezés feltalálása után készülhetett. Azokkal a hatalmas fotómasinákkal előbb természetesen a valóságos mozgásokat örökítették meg, de- aztán arra is rájöttek, hogy az élettelen tárgyak véletlen elmozdulásait is rögzíteni lehet, s ezekből önálló folyamat áll ösz- sze. Tulajdonképpen ez a fölfedezés a rajzfilmcsinálás alapja, hiszen a filmkockák mindegyikén mást és mást látunk. így élednek meg a papírra vetett figurák, és ugyanígy a bábok, amelyek kezét, lábát mindig odébb és odébb igazítják, s úgy fényképezik le. Az animációs filmek készítőinek eleinte rengeteget kellett vesződniük. Az egymás után következő lapok az állandó háttér előtt gyakorta elmozdultak, s a végső látvány így igencsak zavarossá vált. Később aztán lyukasztott lapokat alkalmaztak, s ezek már pontosan ráillettek a rajztáblák fémtüskéire (stif tjeire). E kezdetleges eszközökkel készült rajzfilmek a feketefehér stílus termékei voltak, < vagyis mind a hátteret, mind a figurákat fehér papíron fekete tussal rajzolták meg, és ezeket filmezték le. Az amerikai Earl Hurd 1914-ben azonban rájött, hogy a változó figurákat átlátszó celluloid lapokra is rá lehet rajzolni, és így nincs szükség az állandó hátterek újból és újból való megfestésére. Ez a látszólag egyszerű ötlet a modem rajzfilm- készítés alapja. Walt Disney, e művészeti ág máig legnagyobb alakja már így forgatott. így készültek egyebek között híres Miki egerének történetei is, amely mesealak azért is figyelemre méltó, mert kerek, könnyen rajzolható formáival az első eszményien tökéletes rajzfilmfigura... Noha hazánkban csak igen későn, 1931-ben kezdődött meg a rajzfilmgyártás, azért ez a rövid három évtized is elég volt ahhoz, hogy a világ élvonalába fölzárkózzunk. A Pannónia Filmstúdióban a remekebbnél remekebb rajzfilmek készülnek — Bubó doktor és számos más figuratársa a világnak szinte minden tájára eljutott — sőt újabban már egy Oscar-díj is fémjelzi a magyarországi rajzfilmkészítők tehetségét. Ezt a fiatal Rófusz Ferenc A légy című néhány perces, grafikai jellegű alkotása nyerte el. A. L. Hátú/nézetben RÖPGYŰLÉS — Szaktársak! Ma azért jöttünk össze, hogy teljesít. sük szocialista brigádunk egyik felajánlását... Karesz, pipáld ki a brigádnaplóban a röpgyülést. Megtartva..., a mai dátum. Viszlát! Mehetünk haza-.. FEGYELMI TÁRGYALÁS — Tisztelt Egybegyűltek! Most azért gyűltünk egybe, hogy megbeszéljük az üzemrészünkben tapasztalt súlyos mulasztást. Amint tudjátok, Tóth Sándor esztergályostanulót foglalkozás közben elkövetett mulasztásért kell felelősségre vonnunk. Egyszóval tűrhetetlenül viselkedett! Még reggel hétkor elküldtem őt.27 megrendeléssel, és csak most, tizenkettő után jött vissza. Mi meg csak csorgattuk a nyálunkat, ez a briganti nem hozta a sört. Ezért javaslom, hogy többet ne küldjük őt sörért, és senki se hozzon neki. KONZULTÁCIÓ — Én csak azt akarom kérdezni, hogy szabad-e őszintén kérdezni az előadó elvtárstól? — Természetesen, szabad. — Akkor azt tessék nekem őszintén megmondani, hogy mit szabad kérdezni? KONFERENCIA — Tisztelt Kollégák! A rendező bizottság nevében meleg szeretettel köszöntőm valamennyi résztvevőnket A szimpóziumok a virágegyletek szolgálatában c. konferenciánkon, ahol 30 nagy előadás, 19 kiselőadás, 45 referátum és 125 pohárköszöntő hangzik majd el. Ez 25 százalékkal több, mint a múlt heti konferenciánkon volt. Erről az örvendetes fejlődés, ről egyébként a jövő héten újabb konferenciát tartunk. ÉRTEKEZLET — Mai értekezletünket azért hívtuk össze, hogy eldöntsük, hogyan lehetne csökkenteni az értekezletek számát? Van valakinek javaslata? — Tekintettel arra, hogy ma már ez a harmadik értekezletem, javaslom, hogy legközelebb mindet voiíjuk össze, így a. szüneteket megspórolhatjuk, és hamarább mehetek a következő értekezletre. — Én azt javaslom, hogy ezentúl ne nevezzük az értekezletet értekezletnek. Tartsunk röpgyűlést, ülést, összejövetelt, találkozót, megbeszélést, tanácskozást, konzultációt, eligazítást satöbbi, így az értekezletek számát akár nullára is csökkenthetjük. H eti umor ét elején — Nem ismerjük mi egymást? — ezzel a kérdéssel üdvözli az egyetemi tanár a vizsgára jelentkező hallgatót. — Dehogynem, a legutóbbi vizsgáról, akkor sajnos megbuktam. — Nos, ma biztosan sikerül majd. Mi is volt az első kérdés, amelyet akkor feltettem magának? — Nem ismerjük mi egymást? ★ A vidéki színházban a fahangú tenor fülsértő hangon énekli az áriát. A közönség tombol, sorra ráadást követel. Az egyik néző megkérdi a szomszédjá. tói: — Valóban olyan jónak találja? — Azt már nem — hangzik a válasz —, ma azonban kikészítjük őkéimét! ★ — Ide hallgass, Kari, még mindig húsz márkával tar. tozol nekem, De emiatt nem veszünk össze. Hajlandó va. gyök az egyik tízest elfelejteni. — Nagyon rendes vagy, Georg. Akkor én is udvarias leszek veled szemben, és elfelejtem a másik tízest! ★ Két barátnő beszélget. — Az én férjem író. Minden évben közöl egy szerelmi regényt. — Az én férjem pedig minden hónapban elhallgat egy másikat! ★ — Ü0V félek az új főnök, töl — közli bizalmasan a titkárnő az új kolleganővel. — Hidd el, elmúlik, ha egyszer meglátod a hosszú alsónadrágjában. A tikárnő megrázza a fejét. — Ugyan, nem is visel hosszú alsót,.. A papagáj Megszólal az ébresztőóra. A csinos Katrin felkel az ágyból, felveszi a fehérneműjét, felteszi a villanytűzhelyre a kávénak való vizet és lehúzza a kendőt a papagájkalitkáról. Ekkor megszólal a telefon: — Drágám, öt perc múlva nálad vagyok! Katrin újra levetkőzik, kikapcsolja a villanytűzhelyt, ráborítja a kendőt a kalitkára, és visszabújik az ágyba. A papagáj felrikácsol: — Megint egy átkozottul zsúfolt nap! — összefoglalom a vitát. Helyes, ezt a mait sem fogjuk már értekezletnek nevezni. Javaslom, döntsünk majd abban a kérdésben, hogy szoktunk-e fölöslegesen ülésezni. Ha igen, akkor külön szekcióülésen beszéljük meg á havi üléscsökkentő tervet. Tartsunk több megbeszélést, kevesebb ülést, értekezletet pedig ezentúl egyáltalán ne tartsunk. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. TANÁCSKOZÁS Újsághír: Városunk 23 iskolájában eldobált kenyérszeletek ma délben tanácskozásra jöttek össze a körzeti kukákban. A tanácskozás színvonalát emelte Csokis Nápolyi, Kalács Kelemen és Sós Kifli kuktárs felelősségteljes hozzászólása. Megvitatván a kialakult rendkívüli helyzetet, a programnak megfelelően délután háromkor moslékba vonultak. (Alitta Aglas)
