Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-13 / 292. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. december 13., vasárnap 5» Napirenden: négy község cigánylakosságának helyzete A Heves megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága mellett működő cigányügyi koordinációs bizottság Egerben tartotta ez évi utolsó ülését. Az értekezleten Papp István, a tarnaorsi, Pállai István, a tiszanánai, Szombati Imre, az erdőtelki, valamint Kelemen Gyula, a kápolnai tanács elnöke számolt be a cigánylakosság beilleszkedése érdekében végzett tanácsi munkáról, az elért eredményekről. A cigányok munkavállalása mind a négy községben kedvezően alakult, mivel a munkaképes korú férfiak 90—95 százaléka állandó munkahellyel rendelkezik, a többi katona, tanuló-, vagy munka- képtelen. Többségük az építőiparban dolgozik segédmunkásként. Az egy főre jutó jövedelem elég alacsony. A nők munkába állítása korántsem ilyen eredményes, hiszen gátolja ezt az iskolázatlanság, a gyermekekről való gondoskodás, valamint a településen levő munkalehetőség. A nők foglalkoztatása tekintetében Erdőtelek jár az élen. Mind a négy községben megtették a községi tanácsok a szükséges intézkedést a telepek felszámolására. Tama- örsön mindössze 6, Tiszaná- nán 8, Kápolnán 12, Erdőtelken viszont 33 család él még cigánytelepen. A cigány- gyermekek fejlődése, továbbtanulása szempontjából rendkívül fontos az iskoláskor előtti felkészítés, az óvodába járatás. Sajnos — Kápolnát kivéve —, csak nagyon, kevés cigánygyermek jár óvodába. Általában szűkösek az óvodai férőhelyek, de Erdőtelken minden óvodás korú gyermeket el tudnak helyezni. Felkészült az intézmény személyzete arra is, hogy a gyermekeket megfürdetik és olyan ruhába öltöztetik, amit ott, az óvodában viselnek. Kápolnán minden cigány- gyermek óvodába jár, és ez igen nagy szó. A napközi otthonokban már több cigány- tanulót találunk. Mind több fiatal tanul tovább a 8. osztály befejezése után a szakmunkásképző intézetekben, illetve középiskolákban. Kápolnán az általános iskolában egyetlen cigánytanuló sem mulasztott igazolatlanul. A cigánylakosság között, főleg a középkorosztályban, még nem kis számban találunk azonban olyan dolgozókat, akik nem rendelkeznek az általános iskola 8 osztályával vagy analfabéták. Tehát akad még tennivaló. A cigánylakosság beilleszkedését sok helyütt nehezíti a nem cigány lakosság körében tapasztalható ellenállás, az előítélet. Állami és társadalmi szerveinknek, cigányoknak és nem cigányoknak közösen kell munkálkodniuk e kérdés megoldásán — állapították meg a bizottság tagjai. Nagy né Váradi Anna Eger A Gárdonyi-ház megmentéséért... Nemcsak a vallásoknak, hanem az egyetemes emberi művelődésnek, a nemzeti kultúráknak is vannak szent helyeik, amelyeket egy-egy közösség értékítélete emel a tisztelet legmagasabb rangjára, s ahová csak tiszta lábbal és tiszta szívvel szabad belépni. Ilyen Egerben a Gárdonyi-ház is, ahol csukott ablaktáblákkal csendet teremtve, hosszú szárú pipáját foga közé szorítva teremtett és alkotott embereket, sorsokat, s ahol nikotintól megsárgult arccal és megmart szívvel meghalt az író. Mind- annyiunké ez a ház, s mindannyian megrebbentünk a hírre, hogy életveszélyessé vált és be kellett zárni. Igaz, persze régen volt, amikor Gárdonyi megvette a külvárosi, paraszti építésű házat a Takács utcában. 1897-ben költözött Egerbe, s a ház már akkor sem lehetett fiatal, mert kénytelen volt megújítani. Azóta is eltelt 84 esztendő, s ha állta is a sarat vagy hét évtizedig, az utolsó évtized autóbusz- forgalmát meg kellett éreznie. Alatta vezet az országút, s a súlyos rengések felremegtek a dombon épült házig. „Mindent megteszünk a Gárdonyi-házért, mindent elkövetünk, hogy mielőbb megnyithassuk a Gárdonyi Géza Emlékmúzeumot — mondja Bodó Sándor, a Dobó István Múzeum igazgatója. — A teljes felújítás már 1976-ban szükségessé vált volna, amikor a múzeum tataroztatta a házat. Már akkor mutatkoztak repedések a falakon, s a beázás nyomai a tetőn. A helyzet azóta csak rosszabbodott, a repedések szélesebbek lettek. Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet Miskolci Ellenőrző Állomásának véleménye szerint az épület károsodását az a talajmozgás okozta, amelyet egymás fölött húzódó agyagrétegek megcsúszása idéz elő, ha nedvesség szivárog közéjük. Itt tehát alapos megerősítésről van szó. Mindezek után érthető volt a megyei, majd a városi tanács felhívása, hogy tegyük meg a szükséges intézkedéseket. Az emlékmúzeumot be kellett zárni. A megyei tervezővállalat szívügyének tekintette az emlékhely sorsát, s még az év végére ígérte a felújítási terveket. Sikerült kivitelezőt is találni, felkérésünkre az Egri Épületkarbantartó Vállalat végzi a felújítási munkát. Reméljük, hogy mire az időjárás alkal- masá válik, a pénz is a múzeum rendelkezésére áll majd.” Ez a rövid felvilágosítás bizonyára megnyugtatja mindazokat, akik féltő gonddal figyelik az alkotó szellemnek ezt a műemlékét, az ország művelt népének, s főleg fiatalságának zarándok- helyét. Kapor Elemér Eger Tanácsi tervek Besenyőtelken (Tudósítónktól) Idei utolsó ülését tartotta meg a besenyőtelki művelődési központ nagytermében a községi tanács testületé. Bácskai László, az intée- mény igazgatója beszélt az oktatási és közművelődési feladatokat ellátó általános művelődési központ munkájáról. Ezután Vadnai László, a községi tanács elnöke ismertette a tanács és a végrehajtó bizottság idei munkáját, valamint a jövő év feladatait. A testület a következő évben foglalkozik többek között a cigánylakosság helyzetével, a falu egészségügyi ellátottságával. Napirenden szerepel a közrend és a közbiztonság, a takarék- szövetkezet tevékenysége és az ifjúsági törvény végrehajtásából adódó helyi feladatok is. Értékelik majd Besenyőtelek és testvérközsége, Nagykovácsi tanácsainak együttműködését. A végrehajtó bizottság ha-j - —vonta—ÜL -össze. -Megtárgyalják majd a szocialista brigádmozgalom helyzetét, a tankötelezettségi törvény Végrehajtását, a hátrányos és veszélyeztetett körülmények között élő gyermekek beilleszkedését. Figyelemmel kísérik a helységben folyó társadalmi munkát, az ipari és kereskedelmi szolgáltatások fejlődését, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési tevékenységét. Császár István Gyógyító hobbi Szerencsi Árpád, a tanácsi építőipari vállalat darukezelője, Ostoroson, munka után, kis műhelyében begyújtja kis kohóját és kovácsol. Orvos tanácsára választotta ezt a hobbit, amikor 1977-ben szívinfarktussal kórházba vitték. Javasolták, kösse le magát valami elfoglaltsággal, s ő ezt választotta. Azóta félszáz, különféle kovácsolt dísztárgyat — gyertyatartókat, lámpákat, gémeskutat — készített. Ügy tervezi, ha elkészül vagy száz, a leendő falumúzeumnak ajánlja fel azokat. (Fotó: Kiss Béla.) Maszektól játékot..? A játékbolt polcai előtt fél füllel elcsípett beszélgetést eleinte derűsen hallgatom. Ronda műanyag és plüss állatkákról folyik a szó. Az amúgy is húsz százalékkal leértékeiteket drágállja egy középkorú házaspár. Az eladó lelkesen kapacitálja őket: Nyugodtan vegyék csak meg ezt a 150—150 darabot! Szerintem maguk rátehetnek még harminc-negyven forintot egy- re-egyre, az elkésettek úgy is kapnak rajta majd. A leendő vevők, s rövidesen utcai árusok, kicsit fanyalognak, de a kiürült polcokon már nincs választék. Létrejön az üzlet. Csak akkor gurulok be, amikor eszembe jut, mi lesz, ha jövőre hamarabb, jobb ízléssel és többen érkeznek az „OLCSÓ” állami boltba a maszek árusok ... ? Köszönet a tisztességért! Ritkaságszámba megy manapság az a nemes tett, amely a napokban történt velem. Nyugdíjamat borítékba tettem és véletlenül levél helyett a postaládába dobtam. Ezúton szeretném meg. köszönni Kállay Lajosnak, az egri posta vezetőjének lelkiismeretes, becsületes munkáját, amellyel az elveszettnek hitt pénzt részemre visszajuttatta. özv. dr. Borhy Istvánné Eger K1SEBB-NAGYOBB BOSSZÚSÁGOK Ideális munkahely?! Aki ezekben a korán sötétedő napokban is korszerűen rendezzék, s ennek kapcsán az egri Egészségház utcában jár-kel, rend- szükségessé vált az ott elhelyezett hírlap- kívül furcsa, mindenképpen rendhagyó kép árusító pavilon áthelyezése — még ha ideigfogadja. A Klapka utcai sarkon sebtében lenes jelleggel is — a Klapka utcai sarok- felállítoij újságárusító pavilon világítását az ra. Szépen el is készült a beton alapzat és illetékes megyei postahivatal egyetlen árva gyorsan átemelték a kis pavilont új he- szál gyertyával oldotta meg. De a kép még lyére. Igen ám, de ennek már legalább más- furcsábban fest, ha bekukkantunk a kis fél hónapja. A posta illetékesei a villany fémalkotmány rendkívül haloványan deren- bevezetése mellett megfeledkeztek arról is, gő belsejébe. Az egymást váltó két elárusí- hogy közben az időjárás télire fordult. Nyolc tó hölgy télikabátban dideregve szolgálja órát ültetni két nőt egy fűtetlen fémbódé- ki vásárlóit. Amikor, mint jámbor, tájéko- bán, már nem hanyagság, de merő embcr- zatlan halandó, afelől érdeklődtem, hogy telenség! Kinn az emberek bundában, té- miért is vannak ilyen melegen felöltözve, likabátban védekeznek a hideg ellen, oda- a válaszadáskor kiderül, hogy az illetékes bent pedig vacognak a posta dolgozói. Ta- cgri postahivatal nem csupán világításról. Ián az illetékesek nem ismerik a Munka de fűtésről sem gondoskodik. Magyarán Törvénykönyvének ide vonatkozó passzuszólva: nem vezettette be a pavilonba az sát, amely szerint biztosítani kell a dolgo- áramot. zók „emberi” munkakörülményeit? Mi is történt itt valójában? Az MSZMP Reméljük, a posta vezetői haladcktala- megyei bizottságának oktatási igazgatósága nul intézkednek és megszüntetik ezt az ál- székházának elkészülte természetszerűen datlan állapotot! hozta magával, hogy az Egészségház utca és a Klapka utca sarkán elterülő térséget Sugár István Nem az anyagiakért... Gyakran olvashatunk mostanában olyan tudósításokat, amelyek az egyes vállalatoknál, szövetkezeteknél és egyéb szerveknél megtartott nyugdíjáS-talál- kozókról számolnak be. A2 ilyen összejöveteleket egészen természetesnek vesz- sziük, sőt, egyenesen elvárjuk. Pedig azt is mindenki tudja, hogy valamikor at ilyesminek hírét sem hallottuk. De hagyjuk a múltat, beszéljünk a jelenről, vagyis az említett nyugdíjas-találkozókról. Az ilyen összejövetelekről általában olyan híreket olvashatunk, hogy a meghívott vendégeket — tehát a nyugdíjasokat — szeretettel fogadta a vállalati és szakszervezeti vezetőség, beszámoltak nekik a volt munkahelyük életéről, eredményeiről, és ajándékokat, pénzsegélyt adtak nekik, majd vacsorával s kultúrműsorral is kedveskedtek idős, volt dolgozóiknak. Ez valóban így is van. Az emberek talán hajlamosak lennének esetleg arra is gondolni, hogy a meghívottak azért jelennek meg ilyen rendezvényeken, mert nem akarnak kimaradni a várható anyagi juttatásokból. Ez viszont nem így van. Erről meggyőződtem. Nemrégiben ugyanis a feleségemmel - együtt magam is részt vettem az utolsó munkahelyem által rendezett nyugdíjas-találkozón, a gyöngyösi Pálma eszpresz. szó díszes termében. A Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat vezetősége hívta meg ide a gyöngyösi és hatvani, illetőleg a két város környéki nyugdíjasait. A vállalati és szakszervezeti vezetőség képviselői itt is ugyanúgy tájékoztatták és megvendégelték nyugdíjasaikat, mint azt az előzőekben felsoroltam. Ez a vállalat viszont az ünnepségen pénzsegélyt nem osztott, mert az ilyen segélyeket év köziben már folyamatosan mindenkinek elküldte postán. Ezt minden meghívott tudta, s ilyen adományt nem is várt senki. Mégis eljöttek a rendezvényre, mert érdekelte őket a vállalat jelenlegi helyzete és a régi munkatársak hogyléte. Ezért« jöttek, nem az anyagiakért. Dávid József Gyöngyös K EGRI Centrum Aruház DECEMBER 14-EN CENTRUM HEII0=20% ENGEDMÉNY kártolt szövetek, gyermek pizsamák, ffi. FIÚ INGEK ÉS TÉLIKABÁTOK/KIV. BŐR, SZŐRME/ NŐI ÉS BAKFIS RUHÁK, GYERMEKJÁTÉKOK V.
