Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-11 / 264. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. november 11., szerda ZENGŐ AULÁBAN - ÜNNEPLŐ^ PAJTÁSOKKAL Amikor egy úttörőcsapat nevet kap... .. .avagy: ha kérnék, mit írnék az őrsi naplóba EZT: i— Tudjátok, pajtások! Annikor négyszázhatvan kéz egyszerre emelkedett tisztelgésre, megdobbant a szívem,. A 'kezem is. mozdult a vezényszóra, ám hirtelen eszembe villant, hogy én itt _és most csak — vendég vagyok! De, úttörő becsületszavamra — mert voltam kék nyakkendőt tisztelő kisdobos, majd országos úttö- rőtalálkozó mindenre kíváncsi résztvevője — titkon, veletek válaszoltam azt az egyetlen, szót, amelytől harsogott, zengett az új iskola aulája. Emlékeztek rá, amikor felhangzott: — A dolgozó népért, a hazáért, előre! ... És ti, teli torokból mondtatok azt a szót: — Rendületlenül! Svakkor végignéztem a feszes sorokon,^ láttam, amint a cipőtök orra egy vonalban van a .mozaikkocka sötétlő csíkjával, s a nyakkendőtök — akár kék volt, akár piros — szinte egyöntetűen állt, ne haragudjatok meg hogy ezt is észrevettem — egy picit ferdére... ! Igazatok van, ki figyel ilyen izgalmas, ünnepélyes percekben a nyakkendőre rajtam — az egykori úttörőéveket most visszasíró felnőttön — kívül. Mert hiszen az őrsi zászlók sorfala között éppen ebben a pillanatban indult el négy katona, egy-egy sarkán tartva leendő csapatzászlótokat, feszes lépéseikre figyeltetek, díszes zászlótokra amelyre az adományozók, az MHSZ egri szervezíetének tagjai hímezték, pirosra aranyló betűkkel írták a szöveget: „66. sz. József Attila Úttörőcsapat”. Valamelyikőtök. ott a há- tulsó sorban, lábujjhegyre állt, hogy jobban lásson: Legszívesebben felemeltem volna de hogy néz az ki — bár, utólag gondolkodva megtehettem volna —, hogy a nyakam közé kapok egy kis kíváncsiskodót, mert apróként a sereghajtók közé került. Tálén mégis látta amikor a csillogó válk- liapú, kedves szavú Zoók György alezredes bácsi felkötötte a zászlórúdra a vörös selymet. — Ha a zászló szólni tudna... — szavaltátok. Helyette azonban Baranyai Beatrix, az útitörőtanács titkára beszélt. — Az úttörőcsapat nevében a zászlót átveszem. Ígérjük, hogy megőrizzük becsülettel... Mintha hallottam volna a refrént: — ... rendületlenül! És ekkor — az egri VIII. számú Általános Iskola aulájában — a díszes,, névadó 'zászló' fejet hajtott, hogy a közéli üzem, a VI LATI hat KISZ-alapszervezete selyemszalagjával ékesen emelkedjék ismét a magasba. Hogy tiszteletére felhangozzék az irodalmi színpad műsora, hogy az egész épületet betöltő zene körbefonja, s a „kis” őrsi zászlók sorfala között 'beköltözzék a nagy költő nevét viselő úttörőcsapat emlékszobájába. Amint elcsendesültek az ünnepi dallamok, s ki-ki az osztályába, indult, egy kisfiú — talán elsős vagy másodikos lehetett — jellegzetes mozdulattal zsebre vágta a két kezét, rántott egyet a cipőjére csúszott nadrágján és odaszólt a szomszéd jának: — Nekem még nincs kedvem hazamenni! Ahogy elnéztem őket, meg valaimennyiőtöket. akik ott állítatok a nyílegyenes sorban, anna gondoltam: *miiy nagy dolog is a büszkeség. Mert ti büszkék voltatok, s önfeledten fiatalok, mint egykoron névadótok — József Attila. Eger, 1981. november 7. Szilvás István A divatos tini Évo ruhái...-. , , . . .. . Sportos fazonú, csíkos szók. Meresz szabasu zsakruha n£a pulóverrel’ Sokan vannak szakmunkás fiataljaink közül, akik nem elégednek meg a tanultakkal. Szeretik leendő szakmájukat, tovább képezik magukat, munkájukat egyéni ötletekkel, gondolatokkal színesítik. Ezek közé tartozik á hatvani Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet végzős szabász-varrász tanulója, Szadai Éva, aki maga tervezi és varrja sajátjaihatá- rának darabjait is. Így tud. olcsón, divatosan s kulturáltan öltözködni. Nemrég a városban rendezték a szakma kiváló tanulója versenyt, alhol második helyezést ért el, s eredménye alapján részi) vett megyénk színeiben az országos versenyen. Egy közéleti szexológus „Hogyan mondjam el neked, amit nem lehet” A tízezer levél birtokosa: dr. Veress Pál. Eddigi életműve a Magyar Ifjúság című lap hasábjain sorjázik, neve innen közismert. Meg természetesen ezernyi személyes találkozásból, hiszen járja az országot, előadásokat tart* segít a hozzá fordulóknak. Nem könnyű a dolga, hiszen olyasmiről beszél, amire a,Mg van szavunk. Mégis szólni kell a szerelemről és a szexről, hiszen életünk egyik meghatározója. Kétértelmű célozgatás nem segíthet, csak az okos, nyílt állásfoglalás. Az „Orvos válaszol" rovat feleletei pedig ilyenek. Segítségre sokaknak van szükségük, ezt bizonyítja a beérkező levetek serege. Először arról érdeklődtünk dr. Veress Páltól, hogy véleménye szerint miért irányul a szexualitásra, a testi szerelemre korunkban oly nagy figyelem. — A szexualitás őszt önszántén, mozgatja az egész élővilágot: a fajfenntartás az élet egyik legáltalánosabb törvényszerűsége. Természetes módon fordult hát az érdeklődés feléje. Nem ismerték sokáig magyarázatát, ahogy sokan még ma is rendkívül tájékozatlanok folyamatai,bán. Az állatok viselkedését tanulmányozó tudomány, az etológia sokat elárul arról, hogy az emberre milyen késztetések hatnak. Ezek ■közül az egyik legfontosabb: a hím ivarsejtek száma milliárdszorosan felülmúlja a petesejtekét. A megter- mékenyülés biztosítéka az erős örömvágy. Ez még az esetleges fájdalmakat is elviselhetővé teszi, melyek a közösülésnél jelentkeznék. Az emlősök vizsgálatánál kiderült, hogy a hímeknél minden magömlés kellemes érzetet kelt, a nőstényeknek viszont az aktus sokszor kellemetlen. Az utódlás iránti vágy ösztökéli őket, csak akikor engedik az ellenkező neműeket magukhoz, ha megfelelő évszak következik kicsinyeik felnevelésére. Ezért a tavasz a szerelem évada a mérsékelt égöv alatt. Az embereknél némileg hasonló a helyzet, hiszen ösztöneinket az állatvilágból hoztuk magunkkal. A férfiaknak örömérzetük van minden, testi érintkezésnél, míg a nőknek nem feltétlenül: a gyermek ennek ellenére persze megfoganhat. Vágyaik különböznek a férfiakétól, elősorban biztonságra, tartós kapcsolatra törekednek, Ha sok minden meg is változott — például a szerelmi élét szakaszossága eltűnt — a biológiai alap mégiscsak azonos. A természet így gondoskodik az élet folyamatosságáról. Korai érettség . ,— Korunk egyik fő konfliktusát abban, látómé hogy a fiatalok testileg korábban fejlődnek ki. Viszont a szellemi és a társadalmi érettségük egyre későbbre tevődik. Ezért is jelent egyre több gondot a szexualitás. Egy lány esetleg már 11 éves korában menstruálni kezd, s 14 évesen, amikor még inkább csak a vágyai irányítják’ cselekedeteit, mint a józan esze: kész nő. Nemrégiben' kaptam egy levelet, amelyben az áll, hogy egy kollégista kislány már második találkozásuknál lefeküdt újdonsült partnerével, hogy vonzódását bizonyítsa. Most pedig attól tart: teherbe esett. A felnőtt test — mint példánk is mutatja — sok esetben primitív személyiséget takar : ran^ ttsz- tában, a szexualitás jeleiito ségóvel. Az oszt önszántén jelentkező vágyakat nem tud iá feldolgozni. felnőttnek képae i magát. Így belső tor- Xt okozhat a hamar szabadjára engedett ^sztebes. A7 ifiú úgy gondolhatja, ”£"5 mondjuk arra is, hogy ne Sí iskolába. Táptalaja ez a fiatalkorú bűnözésnek is, mert sokan ilyentoma*.nem találják helyüket, a társadalomban. Hozzáteszem a lányoknak nem is okoz oro met a testi kapcsola , | a teherbeesésnek méhuk fejlettsége miatt kiesi is a veszélye, rendkívül sok ka ros, következmenye marhat a fiatalon elkezdett kapcsolatoknak. Nem szabad zöld utat adni szamukra. gyógyítása korunk egyik leg- égetőbb szüksége. Nevelés, de mikor? _ Hogyan lehetne megelőzni a bajt, elejét veve a sérüléseknek? _ Véleményem szerint a szexuális nevelést nem akkor kell elkezdeni, amikor már erotikus tartalma wa fiatalok számára a hal ismereteknek. Sokkal kább olyankor, amikor a gyerek születése átkairól er. deklődik, vaay mikor vala- Sm ezzel kapcsolatos je. lenséget lát. Az általános nevelés része kell. hogy légy^ mivel az élet szerv« tartozéka, csak felesleges bonyodalmaikat okozunk, függetlenül, erőltetve próbáiul? oktatni. Ha termesze** módon tartozna ez a fiato lók fejlődéséhez, nem érne Aket váratlanul az eiso Menstruáció vagy, magömlés. A másik igen lenyel* dolosinök llátom hogy ^ J _ és Mi lányok kapcsolatának nem szabadna kimerülnie a nemi közeledésben. Az ifjúsági mozgalmak es a koz- Slődési intézmények fontos feladata lenne,, hogy tartalmas elfoglaltsagM célokat tűzzön az elé, hogy ne fojon sajat leVeLátoiunk kell, hogy ® Ínlő tai felnőttkor nem egyenlő a teljes érettséggel. Biológiai és, szellemi fejlettsege nélkül pedig olyan a testi kap rsolat vállálasa, mintha egy tetnénk. Ilyenkor ^«toppanhat egy ételre a gén . Az érettséget valójában az iménti hogy az ember felismeri'cselekedeteinek tornadal mi súlyát. Tudjajteldauh hogy milyen sebesseggel veÄ «y »* “ maradhasson, télén. nem megy ki kaibét nélkül a hi- Se s tisztában van az- hogy egy fiú és egy lány kapcsolatából gyermek születhet. • Az sem igaz, hogy megfelelő alapok nélkül ki lehet találni mindent. Vannak olyan természeti kepék, amelyek azt hiszik, hogy a gyerek a menstruációból lesz. A férfi egyet tud ösztönösen: a magömlés jó, viszont a nőknek meg kell tanulni az örömérzést. Az nem esik egybe a megtermékeny üléssel. Ez az egyszerű tény rengeteg neurózis forrása. Az ember pedig még keveset tett azért, hogy az állatvilágból örökölt helyzieten változtasson. Pedig van rá lehetőség: a nőknél kifejleszthető a testi örömre való képesség. Csupán fel kell oldaná a gyermekkorból hozott gátlásokat, segíteni kulturált módón: kedvcsinálással, csóko- lózással stb. Ezt meg kell tanulni, akárcsak mondjuk a gépkocsivezetést, vagy a magasugrást. Nem szégyen. Szorongások és kérdések — Mint „közéleti szexológus”, gyakorta tart előadd, sokat: milyen a visszhangjuk? . — Nehezen sízoktak beindulni, a leggátlásmentesebb környezetben sem mernek el einte kérdezni. Pedig tapasztalataim szerint-igencsak rászorulnának az így szerezhető ismeretekre. Könyveink nincsenek, amelyek sokkal többet tartalmaznának annál, hogy a petesejtet 'megtermékenyíti a spermium. Ami ezt megelőzi, emberivé teszi, azt malackodásnak tartják. Tabu ez a a kérdés, a pedagógiai főiskolákon sem tanítják, így hát a tanárok is csak saját kudarcaikról tudnának besiza- molni tanítványaiknak. Nyíltabban, kellene beszelni mindenről: kétezer évvel ezelőtt sokkal kulturáltabbak voltak ilyen téren. Furcsa helyzet, hogy az ókoriak többet tudtak nálunk a szerelemről. Nagyon jellemző az elmaradottságunkra, hogy jóformán olyan szavaink sincsenek, amelyeket „illik használni. A testiségre vonatkozó kifejezések mellett az értelmező szótárban, jobbára ott szerepel a „tragar jelző. Így aztán, nehezen lehet szót érteni. Az orvosok szerepe sem tisztázott: általában szak. májukhoz mélitaflan dolog- nak tartják a szexuális, kérdéseket. Pedig rendkívül sok innen eredő panasz van. A neurózisok jelentős például nemi problémákból adódik, de rendszerint — bármilyen furcsa — meg sem kérdezik, hogy van-e a betegnek ilyen jellegű gondja. A szakorvosoknál is ez a helyzet, hát még a körzetieknél. Sok ellentmondásról beszelhetnék még. Sajnos nem állunk jól, pedig az emberek testi-lelki harmóniája jelentős mértékben függ a szexualitástól. Így hát társadalmi probléma is ez egyben, amellyel sokkal többet és jobban kellene foglalkozni. Mindenképpen számat kell vetnünk azzal a ^hatalmas természeti erővel, amely bennünk van, 's na okosan élünk vele, szemeT lyiségünket erősítő élmé.ny- nyé válik, de ha nem, súlyos konfliktusok forrása lesz. . , i Gábor László összeállította: Szalay Zoltán . Párducmintás diszkóegyüttes (Fotó: Szabó Sándor) (Kőhidi Imre felvételei)
