Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-07 / 262. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1981. november 7., szombat Mai összeállításunk ünnepi alkalomra szól. Szemléletes példákkal bizonyítja, hogy az első szocialista forradalom országában milyen nagy léptekkel halad előre a tudomány, a technika. Eredményei a nemzetközi tudományos élet fejlődésére is nagy hatással vannak, ösztönzik a kutatókat a világ minden táján. Épülő vízlépcsők Képünkön: épülő gát részlete a Kaukázusban (MTI Külföldi Képszolgálat) Az élet minden területén egyre nagyobb az energia- éhség, ugyanakkor az elmúlt évtizedekben oly divatossá vált folyékony és gáz halmazállapotú energiahordozókban egyre nagyobb a hiány világszerte. Nem csoda, hogy újra egyre nagyobb figyelem fordul a szénbányászat felé, és világszerte újabb és újabb atomerőművek nőnek ki a földből. De ezzel1 párhuzamosan újra „divatba jött” a vízi energia intenzívebb hasznosítása is, annál is inkább, mert ezek építési költségei bár jelentősek, de elkészültük után hosszú ideig ingyen nyernek a folyóból — éjjel-nappal — villamos energiát. Ugyanakkor nagy segítséget nyújtanak a vízgazdálkodásban, öntözésben, az árvízmentesítésben is. A vízturbinák a folyók vizének mozgási energiáját alakítják át villamos energiává. A hasznosítható energia mennyisége a folyó víz- mennyiségétől és esésétől függ. A kellő vízsizintkülönh- séget gátakkal — hegyes vidékeken völgyzárógátakkal — hozzák létre. A folyó medrét nagy betonpillérek közé helyezett acél nyílászáró szerkezettel vagy különlegesen megépített föld- gáttal zárják el. A gát fölött a megduzzadt vizet a gát aljában elhelyezett vízerőmű turbináin keresztül vezetik a felső folyószakaszból, a „felvíz”, ból az alacsonyabb szintű „alvíz”-be. A turbinák a víz mozgási energiáját forgómozgássá alakítva a velük egy tengelyre épített generátorokat forgatják, és ezek villamos energiát termelnek. Az előállított villamos energiát transzformátorokkal nagy feszültség re — 110 ezer voltra vagy ennél magasabb feszültségűre — alakítják, és így juttatják el az országos távvezetéken az üzemekbe, lakásokba. A vizet a turbinákra felülről a beömlőnyílások vagy ejtőcsövek vezetik, alul pedig az ún. szívócsatornák öntik ki magukból az al- vízbe. A turbinákat és a generátorokat — Vagyis az erőtelepet — magában foglaló betonépítményt a duzzasztómű aljához, a folyó áramlásától függően jobb vagy bal oldalon csatlakoztatják. A transzformátorokat vagy ugyanitt vagy a parton helyezik él. Tudományos flotta a tengeren A szovjet tudományos kutatóflotta egyik hajója, a Vlagyimir Komarov — egy kikötőben. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A világ országai közül a ' Szovjetunió rendelkezik a leghosszabb tengerparttal, ezért érthető, hogy az ócea_ nológiai kutatások itt igen jelentősek. A legkorszerűbb kutatóeszközökkel felszerelt hajóflottája egész évben járja. a vízi országutakat az Északi-Jeges-tengertől a Déli-sarkig. A hajók egy része speciális tudományos feladatoknak, például légköri jelenségeknek, tengeráramlatoknak és azok vízösszetételének, a halrajok mozgásának, faji összetételének, a tengerben élő parányi állatoknak és növényeknek vagy az egyes óceáni területek élőanyag-produkciójának a vizsgálatára épültek mások univerzális kutatási munka végrehajtására is alkalmasak. Mozgó kutatóállamások tehát e hajók, évekig tartózkodhatnak a tengeren s a rajtuk dolgozó kutatógárdának modem, jól felszerelt laboratóriumok állnak rendelkezésére. Ezeknek a hajóknak egy része a meteorológiai műholdakkal is kapcsolatban van, és így jelentős mértékben hozzájárul az egész földre vonatkozó időjárási távprognózis kialakításához, A felszíni flottához egyre több olyan víz alatti mozgó laboratórium is tartozik, melynek a kontinentális talapzatokat borító tenger élővilágának tanulmányozása a feladata. Tulajdonképpen könnyen mozgó, kisméretű tengeralattjárók ezek, melyek jól manővereznek a part menti vizek bizarr sziklaalakzatai között. Erős reflektorokkal s velük szinkronban mozgó filmfelvevő gépekkel, tv-kamerák- kal vannak felszerelve, s így a mélyben folyó esemé- lyek a bázishajó televíziós képernyőin is nyomon követhetők. A jövőben újabb . feladatok várnak az oceanográ. tusokra, hiszen a tengert és élővilágát fenyegető veszélyek egyre sokasodnak. Elhárításukra csak széles nemzetközi összefogáson alapuló, lelkiismeretes munka képes. Ebben a munkában joggal lehet számítaná a Szovjetunió nagy tapasztalatokkal rendelkező tengeri tudományos kutató flottájára. Az építőipar feladatai A tizenegyedik ötéves tervidőszakban az építőiparra igen feszített munkaprogram végrehajtása vár, amelyet csak gyökeres szemléletbeli változtatással valósíthat meg. Jelenleg a tervezőmunka egészében nem felel meg a népgazdaság növekvő igényeinek. Ennek az az oka, hogy nem mindig veszik figyelembe a legújabb kutatási eredményeket, nem törekednek gazdaságos anyag- és energiafelhasználásra, és nem számolnak a munka termelékenységének megfelelő szintű növelésével. Sok időt fordítanak az előkészítésre és a műszaki dokumentációk egyeztetésére. A hosszúra nyúlt tervezési időszak alatt az alkalmazott megoldások gyakran elavulnak, a költségek pedig növekednek. Az új határozatok kötelezik a párt- és állami szerveket ennek az állapotnak a megszüntetésére. A tervező- munkában hasznosítani kell a legkorszerűbb hazai és külföldi eredményeket annak érdekében, hogy az újonnan létesített vagy korszerűsített vállalat minden műszaki és gazdasági követelményeknek megfelelő terméket bocsásson ki. A beruházás hatékonyságát elsősorban a meglevő üzemek rekonstrukciójával, nagy egységteljesítmények és szabadban működő berendezések létesítésével, valamint a gyári késztermékek részarányának növelésével kell biztosítani. A GOSZSZTROJ-nak meg kell oldani a típus. tervezés bevezetésével kapcsolatos szervezési, technikai és metodikai kérdéseket. Felülvizsgálatra kerül az országos építészeti katalógus; ugyanakkor regionális katalógusok létrehozására kerül sor. Biztosítják a típustervek katalógusának rendszeres megjelenését; meggyorsul a műszaki fejlesztési eredmények átvezetése az országos szabványba és nor_ matívákba. A műszaki és költségvetési tervdokumentációk elkészítésének időtartama fe- lére-harmadára fog csökkenni. Nagy létesítmények tervezése két lépcsőben történik, az első az összesített költségvetési terv, a második a tételes költségeket tartalmazó kiviteli terv. Intézkedések készülnek a tervezési folyamat időtartamának lényeges csökkentésére és a tervezői színvonal növelésére. Ebben az ötéves tervben megkezdődik a tervezői munka automatizálása. Az ezzel kapcsolatos kérdések vizsgálatára központi intézetek gazdasági önállóságának növelése érdekében ebben az évben új tervezési és érdekeltségi rendszerre térnek át. Az építőiparnak fel kell készülnie az 1984. január 1-én bevezetendő új költségvetési és árrendszerre. Elsődleges feladat, hogy lényegesen növekedjen a kutatás és fejlesztés hatékonysága, csökkenjen az új technika elsajátításához szükséges idő, és szorosabbá váljon a kutatás, a tervezés és termelés kapcsolata. Ennek érdekében komplex célprogram készült az építőipari szerkezetek, anyagok, gépek és technológiák fejlesztésére; kidolgoztak 10 regionális programot, amelyek elősegítik az új módszerek bevezetését olyan nagy beruházásokon, mint atomerőművek, hőerőművek, vasutak, autópályák stb. Az említett ■ intézkedések következményeként várható, hogy 1985-ben kohászati termékekből egymillió tonnával, cementből l',8 millió tonnával lesz kevesebb a felhasználás, mint 1980-ban. Alkalmazni kell a gazdaságos fémszerkezeteket, a nagy szilárdságú és könnyűbeton termékeket, a szélesített felfekvő felületű gerendákat, valamint a ragasztott fa és azbeszt-cement elemeket. Tökéletesíteni kell a lakóházak típusterveivel kapcsolatos tevékenységet, bővíteni a speciális rendeltetésű épületek választékát, a városkép színesebbé tétele érdekében pedig új formájú épületek kidolgozását kell meggyorsítaná. Nagynyomású présgép A fémalakítás egyik régebbi módja a préselés, amit akkor használnak, ha* valamely szilárd anyagból összefüggő alakú tárgyat nyomás alatt kívánnak formálni. Szinte minden iparágban használatos eljárás. A kohászatban a nyomásos öntést általában színesfémeknél alkalmazzák pontos, utólagos megmunkálásra nem szoruló öntvények előállítására. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája nagy nyomások fizikai intézetében eredményesen próbálták ki a legújabb nagy teljesítményű egyhengeres, 50 ezer tonna tengelynyomású hidraulikus présgépet. Ez a világ legnagyobb ilyen jellegű berendezése, amelynek segítségével alapvetően új irányokban lehet szilárd-testfizikai kutatásokat végezni. A hatalmas gépet az ukrajnai Novo Kramatorszk-i gépgyártó üzemben készítették. Súlya 5 ezer tonna, maAz ember szinte eltörpül a gépkolosszus mellett (APN—KS) gassága 28 méter. Az egész berendezés elhelyezésére több mint 80 méter hosszú és 30 méter magas külön épülettömböt építettek. A présgép alsó része egy 15 méter mély „kútban” nyert elhelyezést, és egy masszív betonpárnán nyugszik. E rendkívül nagy teljesítményű présgép segítségével hatékonyabban lehet megismerni a nagy nyomás alatt levő anyagok tulajdonságait A tudósok szerint a géppel a Föld magjához hasonló feltételeket lehet majd modellezni. Az anyag nagy nyomású és magas hőmérsékleten való tanulmányozása lehetővé tette az igen kemény és szilárd mesterséges gyémántok és egyéb anyagok előállítását. Ez igazi fordulatot teremtett több iparágban, a vágóeszközök szilárdságának lényeges fokozását eredményezte. Most lehetőség nyílik arra, hogy a kísérleteket sokkal magasabb szinten folytassák tovább. összeállította: Hekeli Sándor A földgáz „rögös” útja A földgázlelőhelyek kincsét távoli vidékekre eljuttató, sokszor több ezer kilométer hosszú csővezeték- rendszerekbe a nyomáscsökkenés kiegyenlítésére 120— 150 kilométerenként kompresszorállomásokat iktatnak be. Ezek mindegyike háromféle technológiai tevékenységet lát el; a gáz tisztítását, a tulajdonképpeni nyomás- fokozást, és a komprimálás köziben felmelegedett gáz lehűtését. A tisztítás a földgáz kéntelenítését, valamint a további szilárd és cseppfolyós szennyeződések eltávolítását foglalja magában. A rendszerint gázturbinával hajtott — egy vagy két fokozatú — kompresszorokból több is található egy-egy kompresszorállomáson. Számuk a szállítandó gázmeny- nyiségtől függ. Kétharmaduk állandó üzemben van, a fennmaradó hányad pedig tartalékul szolgál. Állomásonként további egy-két kompresszort becsomagolva is tárolnak, hogy nagyobb üzemzavar esetén azonnal rendelkezésre álljanak. A lelőhely indítóállomása 75 bar nyomással préseli be a távvezetékbe a földgázt, ami 120—150 kilométer megtétele után kb. 46 bárrá csökken. Az ismét 75 bárrá „felfokozott” nyomású gáz 90 C- fok körüli hőmérsékleten távozik a kompresszorból. Ismert tény, hogy a gáz nyomása és hőmérséklete között fordított arány áll fenn. Ha ezen a hőmérsékleten juttatnák a gázt a távvezetékbe, néhány kilométer után a hőveszteség miatt csökkenne a nyomása, s ez a következő állomásig a csőfalon fellépő súrlódás miatt a kívánatos érték alá süllyedne. Ezért van szükség a kompresszorokból kilépő gáz azonnali hűtésére. Képünkön: egy szovjet gyártmányú egyfokozatú turbókompresszort láthatunk, amelyet 6 MW teljesítményű gázturbina hajt. Ez a típus napi 22,5 millió Nm3 gáz- mennyiség beszívására alkalmas
