Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-06 / 261. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 261. szám Ara.1981. november 6., péntek 1,40 FORINT Befejeződött a jemeni párt- és állami látogatása Szavak nélkül élni Főleg napsütötte tereken, utcákon, tömegközlekedést szolgáló járműveken, üzletekben, kávéházi teraszokon — de szinte mindenütt összefuthatunk velük. Velük: a „szavak nélküli emberekkel”. Ám, paradox módon, amikor találkozunk velük, rendszerint megállíthatatlanul árad belőlük a szó. Ha van egy kis idő, és cseppnyi esélyt látnak rá, váratlanul, minden előzetes bevezető nélkül kapnak valamilyen témához. Különösképpen nem érdekli őket, hogy alkalmi — kiválasztott — partnereik legfeljebb egy-egy türelmetlen hümmögést, vagy jobbik esetben néhány udvariassági formulát préselnek ki magukból kényszeredetten. Már megszokták. Nekik csak az a fontos, hogy beszélhessenek valakivel, mert heteken, hónapokon át erre úgysincs módjuk. Igen, a magányosokról van szó! Azokról, akiknek úgy alakult a sorsuk — akár rajtuk állt, akár nem —, hogy társ és barát nélkül maradtak. Csendes, a világ zajától mentes otthonaikban begubózva kénytelenek tengetni napjaikat, nincs kihez szólniuk, nincs kivel megosztaniuk örömüket, bánatukat. Vonaton találkoztam olyan idős asz- szonnyal, aki három esztendeje alig hall emberi szót, nem tud beszélgetni senkivel. A falu központjától távol lakik, már egy évtizede megözvegyült, fiai és lánya pedig éppen három éve mentek el hazulról — végleg. Élik a maguk életét, nem jut idejük arra, hogy néha meglátogassák. Olykor egy-egy képeslapon hírt adnak ugyan magukról, de ez minden. Segítségre nem szorul, mert a maga ellátására van még ereje. Dolgozgat a ház körül, de így, szavak nélkül, mégis csonka az élete. Hány és hány hasonló sorsú emberrel találkozhatunk! De bizony be kell vallani: sokan idegesen utasítjuk el a közeledésüket, terhesnek érezzük még azt is, hogy legalább meghallgassuk mondandójukat. Akik pedig cseppnyi megértést, türelmet is képtelenek tanúsítani irántuk, azok előtt a teljesebb emberi érzések is ismeretlenek. S előbb-utóbb maguk is méltatlanokká válnak a szeretet apró jeleire, a szavakra. ... ők még a „szavak nélküli embereknél” is magányosabbak... Szalay Zoltán A hivatalos tárgyalások befejeztével, csütörtökön az Országház delegációs termében Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Ali Nasszer Mohamed, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsáéi, nökségének elnöke aláírta az országaink közötti barátsági és együttműködési szerződést. Kapcsolataink történetének első ilyen szerződése szabályozza hazánk és a népi Jemen között a politikai, a gazdasági, a kulturális és a műszaki-tudományos együttműködés élveit. Púja Frigyes külügyminiszter, valamint Salem Sa- leh Mohamed külügyminiszter két okmányt látott el kézjegyével: az országaink közötti konzuli egyezményt és a vízumkényszer részleges megszüntetéséről szóló egyezményt. Ugyancsak a Parlament delegációs termében levélváltások történtek a két ország közötti gazdasági együttműködés további ki- terjesztéséről Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Fuvarozási gondjaink vannak. Olyannyira, hogy — nemrégiben — a Miniszter- tanács is tárgyalta a KNEB- vizsgálat tapasztalatai alapján. A probléma gyökereit kutatva nem kell messzire mennünk: egyre több olyan értékes és — nem utolsósorban — nagy terjedelmű, súlyos fogyasztási cikket vásárolunk, amelyet, hogy egyáltalán használhassuk — előbb haza kell szállítani. Tüzelő, tégla, cement stb. Nőttek a fuvarigények, és bár az utóbbi időben javultak a szállítási feltételek — de nem eléggé. Becslések szerint évente tízmillió esetben a lakosság áruival futnak a gépkocsik az országban, ami azt jelenti, hogy minden lakosunkra — az újszülöttektől az agg kort megéltekig — jut egy- egy fuvar vagy legalábbis: fuvarigény ... Legtöbb gond, országos méretekben a tüzelő és építőanyag-szállításnál van, nem eléggé szerve^ zett a fuvarozás, és nem ritka eset, hogy o vevőnek kell rakodnia. Ezek után indokolt a kérdés: mi újság e téren a mi házunk táján. Heves megyében, Egerben ? Nos, a tüzelőanyag-szállítással nálunk nincs különösebb gond. Mint dr. Szilák Károly, a TÜZÉP megyei igazgatója elmondotta, megyénkben — a füzesabonyi és a kompolti telep kivételével — a szén, fa, brikett fuvarozása intézményesen biztosított. A legfontosabb szállító a Volán, de néhány helyen, így pl. Recsken, Lőrinciben és részben Gyön_ Haidar Abu Bakr al-Attas építésügyi miniszter között. Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Ahmed Abdul Rahman Bas- har, az elnöki iroda politikai tanácsadója, a párt lapjának főszerkesztője öt évre szóló tájékoztatási egyez, ményt írt alá. Az együttműködési megállapodások aláírásán jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; ott .voltak a magyar és a jemeni tárgyaló delegáció tagjai. A magas rangú vendéget és kíséretét ünnepélyesen búcsúztatták a zászlókkal díszített Országház előtt. A Kossuth Lajos téren, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja, a búcsúztatásra megjelent Kádár János, valamint Losonczi Pál. Jelen volt Traut- mann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke. Péter János, az Országgyűlés alelnöke, Marjai József, a Miniszter - tanács elnökhelyettese, Katona Imere, az Elnöki Tagyösön saját, illetve magán- gépkocsikkal oldják meg a hazafuvarozás gondjait. Ettől valamelyest eltérő megoldást találtak Heves nagyközségben', ahol a TÜZÉP a Költségvetési Üzemmel kötött szerződést a tüzelőanyagok házhoz fuvarozására. Ez tehát így rendben is lenne, de mi lesz Füzesabonnyal és Kompolttal? A válasz mindenesetre biztat tó: a Volánnal éppen most folynak a tárgyalások, melynek eredménye bizonyára az lesz, hogy megoldódnak a füzesabonyi szállítási gondok. Kompolton viszont „maszek” fuvarozókra számítanak. Ez utóbbinál megmaradva: éppen a közelmúltban született kormányhatározat arról, hogy a jövőben államunk támogatást nyújt számukra. Bátorítást ad különféle magánvállalkozásoknak, különös tekintettel többek között szolgáltatásunk fogyatékosságainak — ezek közé tartozik a fuvarozás is — megoldására. Számíthatunk tehát a magánfuvarozók bekapcsolódására, más kérdés azonban, hogy a maszek szállítók nem szégyellősek, különböző kikötéseket szabnak meg a fuvar feltételéül s ráadásul — borsos árat. Így aztán könnyen bekövetkezhet a klasszikus eset, miszerint: többe kerül a leves, mint a hús ... További hathatós intézkedések szükségesek az építőanyag-fuvarozás jobb megszervezéséhez. Ezen a téren ugyanis lényegesen kedvezőtlenebb a helyzet. A TÜZÉP kimutatásai szerint ugyanis Heves megyében évenként 90 ezer tonna árut küldöttség nács titkára, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Púja Frigyes, Czinege Lajos, had- seregtábomok, honvédelmi miniszter, Veress Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, valamint Ábrahám Kálmán építésügyi és város fejletési miniszter, továbbá az Elnöki Tanács, a kormány, állami és társadalmi életünk számos más képviselője. Az ünnepélyes aktus — amelyet több száz budapesti lakos is végignézett — a katonai díszzászlóalj díszmenetével zárult, amelyet Ali Nasszer Mohamed, Kádár János és Losonczi Pál együtt tekintett meg. Ezután úttörők virágcsokrot nyújtottak át a JSZP KB főtitkárának, a népi Jemen állam- és kormányfőjének, majd a magas rangú vendég Kádár János, sál, és Losonczi Pállal együtt gépkocsiba szállt és díszmotorosok kíséretében, a Ferihegyi repülőtérre hajtatott. A légikikötő betonján Kádár János és Losonczi Pál, illetve AH Nasszer Moha. hamed baráti öleléssel vett búcsút egymástól. szállítanak el telepeikről, és ebből az építőanyagokra 15 —16 ezer tonna jut. Ellentmondásosnak látszik a helyzet, hogy a lényegesen több tüzelő fuvarozása 65 százalékban szervezetten történik, míg az építőanyagoknak csupán 15 százalékát tudják — ily módon — házhoz (építkezéshez) szállítani. Természetesen ennek is megvan a maga oka: az építőanyagok között igen sok a súlyos, nehezen (esetenként emberi erővel egyáltalán nem) mozdítható elem. Ezek fel- és lerakodásához megfelelő gépek alkalmazása szükséges, nem is beszélve az emberi munkaerőről — és ennek szintén nem vagyunk éppenséggel bőviben. A feladat tehát adott. Mert igaz ugyan, hogy Egerben a Volán minden áru fuvarozását vállalja és mindinkább lehet számítani a maszek fuvarozókra is, ez azonban magába véve még kevés. Gyöngyösön. Hatvanban és nagyobbnak tekinthető településeinken szintén mielőbb szükséges elérni, hogy az építőanyagok haza- szállítása ne húzódjon napokig, ne álljon miatta — lényegében indokolatlanul — a mindig mindenki számára sürgős és nagyon fontos építkezés. Biztató, hogy megyénkben a fuvarozás eddig méltatlanul háttérben maradt problémájának megoldására — különös tekintettel a Volán hajlandóságára és a magán- vállalkozási kedvre — nemcsak elképzelések, de lehetőségek is vannak. DE Ml LESZ A FUVARRAL...? Tüzelő, tégla, cement Az utolsó nekirugaszkodás A detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetben már az istállótrágyázásnál tartanak Vége felé tart a szántókon az őszi hajrá: a betakarítás, a vetés szinte mindenütt befejeződött már. A szép, napos idő nagy támasza voltt a gépek irányítóinak, így a nyáron szerzett kéthetes előnyt egészen novemberig tartani tudták. Az utolsó nagyobb őszibúza-táblán szerdán fejezték be a vetést Gyöngyössolymoson, a Mátra Tsz-ben. Karsai István, Szabó László és Nagy János Partizánkával töltik fel a vető. gépet — mialatt Rozsnyai Kálmán és Danyi László gépe a látóhatár széléig rója a köröket (Fotó: Kőhidi Imre) Apró Antal fogadta Nyikolaj Danyilint Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Nyikolaj Danyilint, a Szovjet-Magyar Baráti Társaság' alel- két, a Szovjetunió orvos. műszeripari miniszterhez lyettését, aki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségsorozatra küldöttség élén érkezett hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón áttekintették a két baráti társaság kapcsolatainak fej- jődését, az együttműködés további elmélyítésével ősz- szefüggő feladatokat. MŰSZAKI-KÖZGAZDASÁGI HETEK A kisüzemek gazdálkodásáról A kis- és középüzemek fejlődési lehetőségei változó gazdasági környezetben; dr. Ladó László, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára erről tartott előadást a műszaki-közgazdasági hetek keretében csütörtökön Egerben, a Technika Házában. A rendezvényen Heves és Nógrád megye áfészeinek képviselői, az ipari és mezőgazdasági szövetkezetek vezetői vettek részt. Ott volt a tanácskozáson Kovács Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese is. A téma folytatásaként dr. Bodnár István, az OKISZ szervezési és számítástechnikai vállalat szaktanácsadója elsősorban a kis- és középüzemek, szövetkezetek jelentősebb veszteségforrásait tárta fel. Az energiagazdálkodásról szólva kiemelte, az energiahordozók veszteséges szállítását. Beszélt a műszaki előkészítés hiányossága miatti selejtről, valamint, hogy a munkaerő-gazdálkodásban a helytelen arányok, a létszámhiány, valamint a túlórák miatti többlet bérköltséget okoz gondot. További veszteségforrást jelentenek az indokolatlan szállítási útvonalak, az üresjáratok, az ésszerűtlen tárolás miatti minőségromlás — hangzott el előadásában. A műszaki-közgazdasági hetek alkalmából a Gagarin Hőerőmű ergonómiai vizsgálatokról, a munkahelyek optimális kialakításáról tartott ismertetőt.
