Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-29 / 280. szám
4. 3I1ÍMB1 KULTÚRA —KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG 1981. november 29., vasárnap (Fotó: Köhidi Imre) „Konkrét megjelenés...” A címbeli jelzős szerkezetet egy meghívónak ebből a mondatából emeltük ki: „Konkrét megjelenését kérjük I”. Még akkor is meghökkentő a konkrét szó használata, ha pontosan tudjuk, hogy vele arra kértek: személyesen jelenjünk meg, ne küldjünk magunk helyett senkit. Ebben a beszédhelyzetben és szövegösszefüggésben teljesen felesleges a sok jelentésű konkrét szóalakkal való élés. A szaknyelvben, a hivatalos közlésekben is gyakran csak divatos töltelékként jelentkezik. Ezek a szövegrészietek is ezt tanúsítják: „Az elemzés hol egészen konkrét, hol túlontúl általános gondolatpályákon mozog” (Kritika, 1981. 6. sz.). — „A konkrét beavatkozásokat a konkrétumokhoz tapadó, anyagszerű közlésekkel biztosíthatjuk” (Egy szakvita anyagából). A sajtó nyelvhasználatában is unos-untalan találkozhatunk a szócsalád e tagjaival is: konkrété, konkrétum, konkrétan, konkretizál, konkretizálás stb. A Magyar Hírlapban a „konkrétan elvégzendő feladatokról" írnak (1981. júl. 12.). Ez a kijelentés sem mond sokat: „Az élet tele van konkrétumokkal” (Élet és Irodalom, 1981. júl. 18.) A felsorakoztatott szavakra bizonyos szakmai közlésekben valóban szükség van, de az már nem szükségszerű, hagy ez az idegen eredetű szócsalád sok egyértelműbb és kifejezőbb magyar megnevezést szorítson ki nyelvhasználatunkból. Hogy a magyar megfelelők tára mennyire gazdag, arról ez a példatár bizonykodik: közvetlenül tapasztalható, valóságos, kézzelfogható, tényszerű, ténybeli, érzékelhető, nem elvont, pontosan meghatározott, nem általános jellegű, tényleges, létező, tapasztalatilag, gyakorlatilag igazolható stb. A figyelmes versolvasó már azt is észrevehette, hogy egy- egy költeményben kulcsszóként is szerephez jut a szóban forgó szócsalád néhány tagja. Nem véletlenül. Sajátos stilusértékben a költői gondolatok elmélyítése mellett, a gunyoroskodás, a humorkodás és a groteszk versbeli helyzetek kifejezőbbé tételére kerültek az alábbi vers- mondatokba a konkrét, a konkrétan, a konkrétum szóalakok. „A köröm és a kő, / konkrét csikorgásával ünnepet kínból csiholva” (Nagy László: Medvezsoltár) . — „Emberszabású konkrét nevet kapnak” (Rákos Sándor: A törvényciklusból). — „Ha kétségek s konkrétumok / vakító torkolattüzében / tudnám, hogy mi a veszteség” (Tóth István: őszi dáliák). — „És jött aztán egész konkrétan apám, / s a fáradtságtól összeroskadt” (Zs. Nagy Lajos: Huszonkilenc). — „A park füvén konkrétan, s körös-körül / úgy általában béke van” (Hegyi Gyula: Béke van). Dr. Bakos József Hívatott a vezér helyettese. — Kérlek szépen — kezdte a mondókáját, miközben egy óriási fotelba beástam magam —, a sajtó nagyon érdeklődik vállalatunk, az Egyesült Tapüóművek termékváltása iránt. Elsősorban a mélyhűtött töpörtyű- porra kíváncsiak, mondván, hosszú évekig a gazdaságtalan taplógyártás zsákutcáját jártuk, s íme, néhány hónap alatt egy zseniális ötlet birtokában a mélyhűtött töpörtyűporral betörtünk a hazai és a külföldi piacokra. Telefonált az egyik gazdaságpolitikai tévéműsor szerkesztője, riportot szeretnének készíteni rólunk, tehát fölkerülünk a képernyőre. A vezérigazgató elv- társsal úgy gondoltuk, hogy neked, a mélyhűtött töpör- tyűpor feltalálójának ott a helyed a kamerák előtt. Az Egri néptáncegyüttes bemutatójáról Színes forgatag ■ r-io muzsikával Az Egri néptáncegyüttes — a Megyei Művelődési Központ tánccsoportja — a népművészet mestereinek ■közreműködésével bemutatóit tartott a Gárdonyi Színházban. A törökországi útjáról hazatért tánccsoport esetében az ismert sikerek birtokában mi sem természetesebb, minthogy a hazad közönség, a barátok, ismerősök előtt megmutassák, hogyan is festettek ők — odakint. Aki ezen az előadáson jobban odafigyelit, észrevehette, 'hogy ez az együttes a kezdeti, nagyon is tétova állapotától elszakadt, nekiibátorodott. öt óv munkája-szorgalna-lelkesedése kezdi meghozni a gyümölcsét. Színes műsort, átgondolt rendezésiben állítottak színpadra. Az estet ifi. Sára Ferenc három feldolgozásával, mezőségi, széki, kalotaszegi táncokkal vezették be. A Mezőség az erdélyi népi táncernlókek között is kiemelkedő helyen áll. Ezen a területen belül is a széki „táncszokások” még elkülönülnek. A táncok a népviselettel együtt őrzik egy táj és emberének a lelkivilágát, azt a méltóságot, ahogyan a sorsukat átélték, és olykor elviselték. Ezek a táncszokások ■minősítik most az együttest. A Tardonai karikázót, Tímár Sándor koreográfiáját a lányok bájos derűvel tán- colták-énekelték. Varga Zoltán koreográfiáEgy ilyen tévényilatkozatot, riportot nem szabad elkapkodni, így hát előkészítő bizottság alakult, s az új testület a vezér helyettesének irányításával mindenekelőtt kijelölte a nyilatkozókat, a riportban szereplő személyeket, munkahelyeket. Az első variáció szerint a riport a taplóraktárban kezdődik, a polcokon elfekvő készletek között, majd gyors képváltással a kamera a mélyhűtött töpörtyűport gépkocsira rakó munkások sürgő-forgó sokaságát mutatja. Itt kell nekem elmondani, hogy hosszú kísérletek során hogyan találtam rá a töpörtyűpor titkára. Szót kap még Soponyai Benő, a laboratórium vezetője és Pálinkás Gellért bácsi, a kísérleti üzem igazgatója. Gellért apóról tudni kell, hogy reggeltől estig folyton égő szivar lóg a szájában, az ötvenes években vásájával járták a fiúk, lányok a Dél-dunántúli ugró&t, a Méhkeréki táncokat és a bolgár táncelemeikből összeépített Skandálást. A meghívott és a népművészetet mesteri szintien mívelő Nyisztor György és felesége, és a nyírségi Balázs Gusztáv olyan magától értetődően és hatásosan formálták meg számaikat, hogy a közönséget vastapsra ragadtatták. Az ősz hajú, román ajkú Nyisz- tor György fiatalokat megszégyenítő rugalmassággal ropta a válogatott figurákkal teletűzdelt .táncot, Balázs Gusztáv pedig úgy improvizált, a hangulat adta keretben annyi érdekeset mutatott be, hogy a közönség új- ráztatni akart. Az egri táncosok eljutottak most egy lényeges szintig: már van olyan két-há- rom .táncosuk, akik a mesteri szintet teljesítik. Kovács Tibor, az együttes jelenlegi vezetője és Böröczki Endré- né vállalták az összehasonlítást a Nyisztor házaspárral, és fegyelmezetten előadott számuk megérdemelt sikert aratott. A műsor zenei részében Fajcsák Attila szerepelt teke- rőlantján. Egri gyűjtéseiből szólaltatott meg néhányat. A Euszulyka együttes — ugyancsak Fajcsák Attila vezetésével — lakodalmas darolt, zsírfoltos, szivarhamus öltönyét állítólag még éjszakára sem veti le, a környékbeli gyerekektől e gáláns megjelenéséért Piszkos Fred, a kapitány titulust kapta. Mivel nem lehetett rábeszélni, hogy a tévések tiszteletére új öltönyt vegyen magára, s arra a néhány percre, amíg a kamerák előtt beszél, vegye ki szájából a szivart, a bizottság Gellért apót törölte a nyilatkozók listájáról. A második verzió szerint Lancsa- licsné, a töpkírtyűport csomagoló brigád vezetője szerepel majd helyette. A harmadik variációban Soponyai laborvezető is kiesett, bejött viszont Branyák Béla szakszervezeti bizalmi, aki a töpörtyűpor és az üzemi demokrácia kapcsolatáról mond majd néhány szót. Megváltozott a színhely is: a taplókészleteket rejtő raktárban nem lesz forgatás, ellenben bemutatják totálképpiel az új üzemi könyvtárat, ahol a dolgozók éppen a töpörtyűgyártás szakkönyveit forgatják. A következő alternatíva szerint én majd csak a stúdióban, a kerek asztalnál nyilatkozom, amikor a gyárról szóló filmet levetítik. Várható, hogy a riporter szakmai kérdéseket is feltesz, ezért táplálkozástudományi problémákat kezdtem kutatni. Szociológiai felmérések, cikkek alapján elemző tanulmányt készítettem arról, hogy napjainkban a nehezen emészthető, túlzsí- ros ételek fogyasztása hogyan befolyásolja az ötven éven felüli férfiak, nők szexuális életét, házassági szokásait, s a könnyű töpörtyűpor mennyivel hasznosabb ajzószer, mint a gin- zeng-gyökér és a zellerkrémleves. lókat, házasítókat adott elő: A népi humor minden kis rezzenése visszhangot vált ki a közönségből. Nem eléggé éltek Fuszulykáék ezzel a kedvező lehetőséggel. Bátrabban és többszörösen be kell iktatni az ilyen számokat a műsorba! Nemcsak a hangulat emelkedik meg, levegősebbé válik a program is a jókedvű zeneszámok beiktatásától, időt hagy a közönségnek a táncritmusok hatása alól szabadulni, hogy egy új számnak az élvezetéig eljuthasson. B. Németh Erzsébet énekszámát külön feljegyezzük. Az együttes zenekarának prímása ' tisztét Danhanzer Zoltán töltötte be. Kovács Tivadar is muzsikált. Egerben, az amatőr együttesek nem népies gyülekezetében ez a táncegyüttes igen nagyot fejlődött. Bizonyították, a műfaj iránti készségüket és a lelkesedésüket. A mecénás dolga, hogy ezt a két nagy hajtóerőt kamatoztassa. Mert ezek a fiatalok sikereikkel és tudásukkal magukkal ragadhatnak olyanokat is, akik ma még tétováznak, hogy kellene valami érdemlegeset kezdeniük a szabad idejükkel. Kell az utánpótlás! Főleg azért, hogy miinél többen a szólista szintig érlelődhessenek! Farkas András A következő variációkban többek között szóhoz jutott még a munkaerőhiány okait elemző személyzetis, a technológiai szabályokat ismertető főmérnök, egy rakodó- munkás, egy gyesen lévő kismama, Szaplonczai Géza, az ellátási osztály vezetője, valamint Tóvízi Kornél piackutató. Ez utóbbi lelkére kötötték, ha beszél a szocialista és a kapitalista világpiac harcáról, gazdasági rendszerünk fölényéről, a különböző kapitalista világbankoktól felvett pénzköl- csönöket egy szóval se említse, mert abból a vállalat egy centet sem lát. Ügy volt, hogy Gölöncsér Malvin reklámfőnök is kamera elé kerül, de az ő nevét a vezér kihúzta, mivel nem szereti a torzonborz hajú, farmerban járó művészlel- keket, ápolatlan csőlakó, csavargó hippit lát bennük. Az utolsó variáció végképp leegyszerűsítette az elképzeléseket. Ezek szerint, miközben a kamerák a töpörtyűport gyártó üzemrészt mutatják, fehér köpenyben a vezérigazgató mindent elmond, amit az új termékről tudni kell, és kész. * * * Láttam a riportot. Ahhoz képest, hogy a vezér eredeti szakmája kéményseprő és halbiológus, elég értelmesen beszélt arról, hogyan növekszik a profitráta egyes iparágakban, értékarányos árak feltételezése mellett, a bővített tőkés újratermelés viszonyai között. Azt mondják, a mélyhűtött töpörtyűpor gyártását is képmagnóra vették, azonban a szerkesztő kivágta a műsorra került anyagból. Állítólag gyermekkora óta tiszta szívből utálja a töpörtyűt. Kiss György Mihály Jog - közérthetően A nézők legalább másfél milliós tábora — lehet, hogy még többen vannak az érdeklődők, mert, a fiatalok is kedvelik ezt a műsort — hosszú évek óta rendszeresen figyelemmel kíséri a tévé Jogi esetek című programját. Legutóbb például a tulajdonjogi megosztásról, az albérleti szerződésekről, az ajándékozás körüli szokatlan bonyodalmakról hallottunk érdekesen — s ez nagyon lényeges — filmszerűen, azaz képi nyelven tálalt sztorikat. Csak dicsérni lehet a szakértők megválasztását. Mindannyian mellőzik a tékervé- nyes, az anyanyelv szépségeit sértő szakzsargont, a nehezen felfogható, a homályos megfogalmazást. Szerte az orl szághan tevékenykedő kollégáik igen sokat tanulhatnának tőlük. Az ízes, színes, változatos szóbeli kifejezésben elsősorban dr. Erőss Pál, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője jeleskedik, de társai nem sokkal maradnak mögötte. S ami nagyon fontos, arra is okítanak bennünket, hogy mellőzzük a tyúkpereket, a folytonos, a bíróságon végződő torzsalkodásokat, s próbáljunk meg emberségesebbek, megértőbbek lenni egymás iránt. (pécsi) Pipi-papák, mamucikák isi-misije Immár harmadik részét tekinthették meg a nézők a nemrégiben indult 13 részes Szülők iskolájának. E sorozat célja (műsorvezetője Kelemen Endre) valószínűleg az lenne, hogy minél több fiatal szülőt világosítson föl a csecsemők helyes ápolásáról, neveléséről. E szándékot azonban csak sejteni lehet. A módszer ugyanis az, hogy civil családoknál ellesett pillanatokat elemeznek és értékelnek a szakértők — de akkora tapintattal és oly bűbáj gügyögéssel, hogy ember legyen, aki biztosan kideríti (egyéb tájékozódás híján) mi is a legjobb a babáknak. Még szerencse, hogy nem hatolnak különösebben e téma mélységére az alkotók. A megcsócsált, semmitmondó képsorokkal illusztrált ismeretanyag körülbelül annyi, amennyit egy ügyes körzeti védőnő öt perc alatt elmond a kezdő anyáknak, így hát, nem sokat veszít az sémi aki — megnézi... (németi) A „lelőtt” festő Bizonyos vagyok abban, hogy egy fiatal festőművészt képiéivel, gondolataival, életútjával, mai mindennapjaival a tv kameráinak segítségével sem könnyebb 40 percben bemutatni, mint mondjuk egy lap szűkre szabott hasábjain. A csütörtöki Tv-galéria adását nézve azonban úgy tűnt, D. Fehér Zsuzsa még meglevő lehetőségeit sem volt képes megfelelően kihasználni Földi Péter művészetének megismertetésére. A késő est i műsorban ugyanis egyszerre igyekezett mély esztétikai elemzésekkel tarkított tárlat- vezetést tartani, helyszíni ri- pxirttal mindennapjait, pedagógiai munkamódszerét megrajzolni, és kedélyes riportban a tisztelőket, barátokat megszólaltatni. Az eredményt igencsak meg lehet kérdőjelezni, hisz szinte már kínossá vált, ahogy a művészt legizgalmasabb képmagyarázatai, önvallomásai közben ■„lelőtte” valamiféle elképzelt gördülékenység, folyamatosság érdekében. A képzőművészetek Heves megyei barátai legföljebb annak örülhettek, hogy jóval e suta műsor előtt fölfedezhették a Ho Si Minh Tanárképzőn Végzett fiatal festőt első önálló tárlata alkalmával, az egri Megyei Művelődési Központban. (n. zs.) Willy Brandt A nyugatnémet szociálde- mokráták vezéralakjával készített interjút a Magyar Televízió. A beszélgetés mély rétegei történelmet, népek sorsát, mozgalmak és eszmék távlatait, inai világunkat, lehetőségeinket térképezték: Kiderült — többek között —, hogy azonos fogalommal körülírt kategóriáikról homlokegyenest más nézetet vall Brandt úr, mint mi. Kiderült, hogy másképp értelmezi például az internacionalizmust, másképp gondolkodik a világpolitika jó néhány kérdéséről. Nem titkolta a beszélge- tópartnerek közül senki a véleményét. Nyugodtan, higgadtan, udvariasan mondta el a volt szövetségi kancellár, a kelet—nyugati kapcsolatok egyik úttörője a saját álláspontját. De nem monológot mondott. Mint ahogy nem előre gyártott tételeket kérdeztek a magyar riporterek sem. Úgy cseréltek véleményt, ahogyan ma Európában — de Európán túl is — ma beszélni illik, lehet, kell. Örülök, hogy ez a vita — amelynek közös egyetértési alapja, hogy élni akarunk — éppen most hazánkban a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt, a Magyar Televízióban zajlott le. (szigethy) A zene Yehudi Menuhin nyolc folytatásban végigbandukolta előttünk a zene történetének néhány tartományát, a kezdetektől egészen addig, míg Bartók Béla Szólószonátájának hangjaival búcsúzott tőlünk. És mert a mai hallgatónak nem elég az érzelem, a szenvedély, az értelem is meg akarja kapni a magáét, hát így vélekedik még mielőtt a szonátát játszani kezdené: „Bartókot legszívesebben mértéktartó fanatikusnak mondanám. Szenvedélye visszafogott, szabadsága fegyelmezett. Muzsikája élő lelkiismeretünk, a végső kérdéseket veti fel.” Mindezt azért mondja el, a nagyobb nyomaték kedvéért, hogy végre ki tessék: a mai ember kétségbeejtő gör- csösséggel kapaszkodik abba a technikába, amit megteremtett. Miközben mindenütt, minden mennyiségiben elárasztja az utcákat, a tereket, de a lakásokat is a technika által létrehozott ilyen vagy olyan hangokkai- zönejekkel. Ellenpontként egy művész — filozófiai meggondolásból — kivisz az utcára, a térre egy zongorát: a klaviatúrát nem is érinti, stopp>erórával kiméri az el nem játszott mű idejét, majd feláll, fogadja a közönség elismerését. És a „hallgatóság”, ahogyan az utcán a néma zongora mellett az utcai lét zörejeit figyeli, valamit talán megért abból is, amit nem kellett; hogy miért fontos a zene. (/• a.) F E LKERÖiÜNKjílÉPERNYÖRE