Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-28 / 279. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. november 28., szombat OTTHON-ISKOLA 11. Palóc hímzés Szécsény vidékén az úgynevezett vászonszakácskákat (kötényeket) piros-kék mosópamuttal hímezték, öltéstechni­kája egyszerű: laposhímzés és száröltés. Az egyes motívu­mok kialakításában az öltések irányának döntő szerepe van. Ennél a két szép sormintánál ugyancsak két szín uralko­dik: a vonalas motívum jelzi a piros, a tömör fekete pedig a kék színt. Jól felhasználhatók gyermek- és női ruhák díszítésére, szettek, térítők, futók, oldaltarisznyák szegélyére, vagy a mostanában divatos hímzett övék kivarrására. Tavasztól — ősztől — tavaszig Mindig divatos, praktikus, és jól hordható a kötött mellény, A divatváltás, az előrejelzések csupán a fo­nalmegválasztásra, a nyak- kivágásra, a derék-csípő kö­zötti hosszra tesznek utalást. Nos nézzük a „legújabb”, több évre előre megkompo­nált mellényke titkait: ve­gyünk 40 dkg Firenze fona­lat (legdivatosabb, és leg­jobban kihasználható színek: acélkék, drapp), 3*as, 3,5-es körkötőtűt. Patentminta: 1. sor: 1 si­ma, 1 fordított váltakozásá­val dolgozunk, 2. és minden további sor az előző sor si­ma szemeire sima. a fordí­tott szemeire fordított sze­meket kötünk. Alapminta: 1. sor: 3 si­ma, 1 fordított, 2. sor: 1 si­ma, x 1 fordított, 3 sima, x- tól ismételni. A sor végén 1 fordított, 1 sima. E 2 sor ismétlődik. Körbekötés ese­tén : 2. sor: (folyamatosan a munka színén dolgozunk) 1 fordított, x 1 sima, 3 fordí­tott. x-től imételni. A sor végén 1 sima, 1 fordított. Szempróba: 16 szem X 22 sor=10 cm. Munkamenet: a munkát a derékrészen, 3*as kötőtűvel, 176 szemre kezdjük, körbe­haladó sorokkal, patent­mintával 6 cm magas kez­dőrészt kötünk. A követke­ző sortól, 3,5-es kötőtűvel, körbehaladó sorokkal, alap­mintával dolgozunk tovább. Kezdéstől számított 42 cm elérése után, megjelöljük az elejeközéppontot, és e jel­zés felett, 6 szemet simán, lustakötéssel kötünk, 3 cm 3i5 T 18 1-r3 •24—18— 42 t­25 1, 1/2 eleje I háta 37 * — 4—28 — magasságig (1 sor sima, 1 sor fordított). Ezután elvá­lasztjuk középen, és mindkét oldalon sima szemeket kö­tünk. Az oldalszéleken, a min­tás résztől számított 37 cm elérése után, a kár alatti ré­szen (mindkét oldalon azo­nos magasságban, a közép­részen) 24 szemmel lustakö- tésimintás szélrészt kötünk, 3 cm elérése után középen lefogyasztunk 14 szemet. A pántrész mindkét oldalszé­lén 5—5 szemet (eleje, há­ta, kankivágás) folyamatosan lustakötéssel kötünk. A hát- rész középrészén, kezdéstől számított 63 cm elérése után, az eleje-nyakikivágáshoz ha­sonlóan, 6 szemmel lustakö- téses pántrészt kezdünk, majd 3 cm elérése után ket­téválasztjuk, és a hátrész munkadarabját ezután két külön vállrészdarabban folytatjuk. Kezdéstől számí­tott 71 cm elérése után, minden befejező részen azo­nos szerszámunk van és azonos magasság. A vállszé- len, az összeillő széleket egymás mögé illesztjük, és a munka színén, szemet-szem- be öltéssel összedolgozzuk, kb. 60 cm hosszú szálat hagyva, a fonalat elvágjuk, merkelőtűbe fűzünk. A tű­vel beszúrunk a hátoldal, vállszéléhez eső első szemé­be, és a szálra húzzuk, a tűvel beszúrunk az eleje vállszél 1., 2. szemébe, és a szálra húzzuk. A fonalat szembőségnek megfelelően meghúzzuk. A tűvel beszú­runk a már levett hátoldal 1. szemébe, a hátoldali kö­tőtűről levesszük a soron kö­vetkező első szemet. A fona­lat összehúzzuk, szembősé­gükre igazítjuk. Ezzel a technikával igen szép, egyen­letes, vastagság nélküli ösz- szedolgozást, összevarrási ké­szíthetünk. Vitassuk meg A tettlegesség nem lehet a nevelés eszköze Amikor elolvastam a „Csak a verés segít?” című vitain­dító cikket, sokáig gondol­koztam azon, hogyan lehet­séges, hogy ebben a kérdés­ben évtizedek óta egy hely­ben topogunk. „Nagyon sok szülő még ma is a fegyel­mezés egyetlen eszközének tartja a verést” — írja a cikk. Bizony elég baj ez. Tapasztalatból tudom — magam is neveltem gyerme­ket —, hogy lehet verés nél­kül nevelni. Sőt, szerintem igazán csak úgy lehet, Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a testi fenyítés szégyen­érzetet, megalázottságot vált ki a gyermekből. Számos más lehetőség van arra, hogy a gyermeket jobb belátásra bírjuk. Legelsőnek említe­ném a türelmes beszélgetést; Súlyosabb esetben meg le­het vonni különböző ked­vezményeket, (tv-nézés, mo­zi ). Általános recept termé­szetesen nincs, hiszen ahány gyerek, annyiféle természet. Türelemmel kell megtalálni azt a módszert, amely neve­lésében a leghatásosabb. (Dávid József Gyöngyös). Idejében kell elkezdeni Úgy vélem, ott követik el a szülők a hibát, amikor mindent ráhagynak a kis­gyerekre. Nagyon sok kicsi nem ismeri a nem lehet, nem szabad szavakat. Min­dent ráhagynak, sőt néha mosolyognak is rajta, mert „jól áll neki”, ha például káromkodik. De később már szembetűnően rossz a gye­rek, s ilyenkor nehéz a szok­tatást elkezdeni. A szülő szégyellj magát a gyerek miatt, s óhatatlanul elcsat­tan a pofon. A nevelés alap­ja a kis kortól alkalmazott következetesség, a türelem. Amikor a szülő megveri a gyermeket, saját vereségét ismeri el. A tehetetlen harag vezet sokszor a tettlegesség- re. A cikkben is említett gyermeket bizonyára lehet­ne másképp is fegyelemre szoktatni. így csak fél a gyerek, s ez nem jó senki­nek. Többet érne, ha a szü­lő venné a fáradságot, s megkeresné a tanítónőt, meg­beszélné vele. hogyan le­hetne segíteni a dolgokon. A verés ellensége vagyok — ám azt is elismerem, egy igazán jó időben alkalmazott atyai pofon nem árt a gye­reknek. De csak akkor, ha más megoldás nincs. (D. Má­ria, Eger). Mivel fegyelmezhet a pedagógus? Olvasom a vitaindító cik­ket: a pedagógus hiába in­ti ezerszer szép szóval a ne­bulót, végül is elkéri az üze­nőfüzetét. Itt adódik az el­ső kérdés: milyen fegyelme­ző eszköz áll ma a pedagó­gus rendelkezésére? Tessék nekem egyet mondani! Hosz- szú évek óta járnak iskolá­ba gyermekeim, a szülői ér­tekezletet és a fogadóórákat rendszeresen látogató szülő vagyok, de ilyenről nem tu­dok. Fekete pont, beírás az ellenőrzőibe, az üzenőfüzet­be, véleményem szerint csak arra jók, hogy a kedves szü­lővel tudassák, milyen rosz- szul viselkedik csemetéje az iskolában. És ebben benne -van a pedagógus elvárása is: tes­sék „megjavítani” a gyere­ket. Eszembe jut egy, a rádió­ban hallott élcelődő hangvé­telű megjegyzés, miszerint: Mi lenne, ha a tanító néni beírására. „Pistike az órán beszélgetett”, a szülő beírás­sal válaszolna imigyen: „Pistike a vacsoránál nem ette meg a spenótot.” Jó lenne nemcsak arról készíteni felmérést, hogyan fegyelmeznek otthon, hanem arról is, mihez folyamodhat a pedagógus, ha nem hasz­nál a szép szó. Már csak azért is, mert az iskolában sok a gyerek, nehezebb ren­det tartani, mint otthon. Persze ne tételezze fel senki rólam, hogy holmi „pofozó idomításra” gondolok. De ne­kem az egyik tanár néni el­mondta, hogy az iskolai rendtartás értelmében még a sarokba sem küldheti a gyermeket, nem szégyen íthe- ti meg a többiek előtt. A gyermeknevelés problé­mája sokrétű, benne van a pedagóguspálya elnőiesedésé­nek hátránya, a rendezetlen családi háttél', a túlfeszített tempó, a nyugodt családi idill hiánya, nem beszélve a lakásproblémákról. Sok a külső hatás, nem csupán a szülőn múlik minden. A gyermeket verni brutalitás, de! — nem mindig káros egy pofon. Persze a szülő példamutató életvitele és az „atyai pofon” mint két el­lenpólusú nevelési, fegyel­mezési megoldás között szá­mos más eredményes mód­szer is létezik. (J. J., Eger). X Az októberi vitacikkünkre érkező válaszokból íme egy csokorra való. Várjuk a to­vábbi véleményeket. (A szerk.) Ingaórából — bárszekrény Amikor a család elhatá­rozza, hogy modernizálja a lakást, és a régi bútorokat lecseréli, vagy netán fiatal pár rendezi be szobáját ro­konoktól kapott régi búto­rokkal, tanácstalanul állnak a régi. de szükségtelennek, sőt túl hangosnak bizonyuló ingaóra előtt. Egy kis ötle­tességgel praktikus bárszek­rény készülhet belőle. Elő­ször is „leoperáljuk” a fölső faragott részét, amiben az óraszerkezet van, a hozzáva­ló ingával, lánccal, súlyok­kal, és leszereljük az eddig oldalt csukódó ajtaját is. Attól függően, hogy milyen magas, és mit akarunk be­lerakni, 2—3 polcot szabunk le a szükséges méret sze­rint. Ez lehet vastag üveg­lap, pozdorjalemez vagy deszka is. Az ajtaját pedig úgy alakítsuk át, hogy le­csapható legyen, és csuklós, illetve kitámasztós láb-meg­oldással egyben dohányzó- asztal szerepét is betölthes­se. Mértékletesen Hazánk lakossága meglehetősen sokat áldoz az evés örö­meinek. Bőségesen fogyasztanak zsíros, szaftos húsokat, szalonnát, tésztaféléket, burgonyát, édességet, szeszes italo­kat. Ezek az élelmiszerek fölös mértékben tartalmaznak kalóriát. Ezért aztán nem csodálkozhatunk, hogy a statisz­tikák szerint minden harmadik hazánkfia .túlsúlyos. Felesleges kilókat cipelnek fiatal és idős nők, férfiak, de sok a kövér gyerek is. Mi lehet az oka a kövérségnek? A sok ésszerűtlen evés- ivás, a kényelmesség, s olykor hormon eredetű oka is lehet az elhízásnak. Ez utóbbi orvosi eset. Ezért itt csak az előbbi két okról, a magunk teremtette kövérségről beszélünk. Sokan válogatás nélkül esznek, mindent és mindenkor. Nem törődnek gyomruk „menetrendjével”. A bőséges főétke­zések mellett magukba tömnek édességet, cukrozott üdítő­ket, szeszes italokat. Az utca — megannyi csemegével — olykor valóban csábít az evés-ivásra. Az egyik sarkon lángost árulnak, a másikon sült kolbász illata csábít, odébb fagylaltos,' cukorkaárus kínálja portékáját, itt hot-dogot esznek, amott főtt kukoricát. Ember legyen a talpán, aki ennyi csábításnak ellenáll. S hol vannak akkor még a cuk­rászdák, közértek, csemegeboltok kirakatai! Megszívlelendő tanács, soha se menjünk éhesen vásárol­ni. Akkor ugyanis megkívánunk, s össze-vissza vásárolunk mindenfélét. Nem fogyókúrás, csupán mérsékletre intő az az osztrák szólás, amely arra bíztat: edd a felét! A felét an­nak, amit eléd raknak, a felét annak, amennyit szoktál. A nagy mennyiségű étel ital hirtelen felvétele gyomortá­gulást okoz. Ezért tanácsos kisebb adagokban elfogyasztani a szervezetünk számára szükséges táplálékot. Aki csökken­teni akarja étvágyát, fogyasszon ebéd vagy vacsora előtt egy csésze cukortalan teát. A három főétkezés előtt elfogyasztott kalóriaszegény táplálék, egy-egy szem gyümölcs, paradi­csom, répa vagy retek szintén mérséli az étvágyat. A helytelen táplálkozási szokások egy részét a szülői ház­ból hozzuk magunkkal, más részét magunk alakítjuk ki. Sok családban szokásos a nagy ünnepi dínom-dánom. evés- ivás, gyakran sütnek vagy vásárolnak édességet, süteménye­ket, söröznek, italoznak. Másutt elhagyják a reggelit, de annál bőségesebb vacsorát esznek. így szoktatják a gyere­keket is, akik ha felnőnek, tovább örökítik ezeket a hely­telen szokásokat. Ünnepeken is megfelel a két fogásból álló ebéd. (A házi­asszonynak sem kell egész napját a konyhában töltenie.) Az édességnél egészségesebb a gyümölcs. A szeszes italoknál üdítőbbek a gyümölcslevek. Az estére tett főétkezések sze­repet játszhatnak a súlygyarapodásban, nem segítik elő az emésztést, rossz közérzetet, nyugtalan alvást eredményeznek. Az eddigieket tetézi a mozgáshiány. Kényelmesen élünk, keveset mozgunk. S ahogy növekszik a testsúlyunk, úgy csökken a mozgásigényünk. A kövér ember többnyire lus­ta, keveset mozog. Pedig a súlyfelesleg leadásának legalább olyan fontos feltétele a mozgás, a sportolás, mint a mérsék­let evésben, ivásban. Sajtos csülök Hozzávalók: 1 kg sertéscsülök, 20 dkg rizs, fél kg hámozott paradicsom, 1 nagy póréhagyma, 25 dkg sajt (szeletelve), só, bors, fokhagy­ma. A rizst sós vízben megfőzzük, de nem teljesen, majd leszűr­jük. A csülköt csontjáról le­fejtjük és fűszerekkel jól be­szórjuk. A paradicsomot félbe­vágjuk, a póréhagymát meg­mossuk, hosszában félbevágjuk és kb. 4 cm-es darabokra ap­rítjuk. Tűzálló edénybe rétegesen be­letesszük a hozzávalókat. Leg- felülrc pedig a sajtszeleteket. Lefedjük, és hideg (nem elő­melegített) sütőbe tesszük. Két­órás sütés után a csülök jól át­sül, a rizs szemes marad. Sajtos i babsaláta Hozzávalók: 80 dkg fejtett bab (lehet do­bozos is), >2 póréhagyma, l db ecetes uborka. 12 dkg füstölt kolbász, 15 dkg sajt. 2 kis fej hagyma, 2 db paprika, 3 evőka­nál majonéz., 3 evőkanál ke­tchup. 11 kávéskanál reszelt re­tek. só. A babot beáztatjuk, és sós vízben megfőzzük. A főzés be­fejezése előtt 15 perccel hozzá­adjuk a csíkokra vágott hagy­mát. Az uborkát és a kolbászt karikákra, majd 4 részre vág­juk. A hagymát felkarikázzuk. a paprikát kimagozzuk és csí­kokra vágjuk. A majonézt és ketchupöt a fűszerekhez kever­jük, és a saláta alkotórészeire öntjük. Körülbelül fél órára hűtőszekrénybe tesszük. állni hagyjuk. Sajtos rolód Hozzávalók 2 személyre: 4 szelet marhafelsál (kb. 10 dekás szeletek), só, paprika, 8 szelet sajt, 2 alma, 6 deka zsi­radék, liszt, fél liter húsleves, 4 evőkanál tejszín, vagy tej, kevés citromlé. A hússzeleteket fűszerezzük, s minden szeletre 2 sajtcsíkot és 4 szelet almát teszünk, majd a húst begöngyöljük, és rolád- tűvel összefogjuk. Lisztbe for­gatjuk. s minden oldalán zsiradékban barnára sütjük. Majd kevés vizet öntünk hozzá és másfél-két óra hosszat pároljuk. ízlés sze­rint húslét öntünk hozzá. Tet­szés szerint húszaftot készíthe­tünk tejszín, illetve tej hozzá­adásával. Bableves sajttal Hozzávalók: 20 dkg fehérbab, 1,3 liter viz, 1 húsleveskocka, só, bors, ma­joránna, babérlevél, 5 dkg vaj, 1 fej vöröshagyma, 1 db póré­hagyma, 1 db burgonya. 3 meg­hámozott paradicsom, 10 dkg reszelt sajt. fokhagymás só. A babot beáztatjuk. Az ázta­tóvízbe főzés előtt húsleveskoc­kát, kevés sót, majoránnát és babérlevelet teszünk. Majd a babot ebben a lében puhára főzzük. A feldarabolt vörös­hagymát, póréhagymát és re­szelt nyers burgonyát vajban megpároljuk. Ezeket és a 8 részre vágott paradicsomokat iá babhoz adjuk és még kb. lo percig lassú tűzön főzzük. A le­vest fűszerezzük, bőségesen megszórjuk reszelt sajttal, és egész rövid időre előmelegített sütőbe tesszük, s átsütjük. Sajtos meleg kenyér Hozzávalók: 1 zsúrkenyét (kicsi), kb. 15 dkg vaj. bors, 1 kávéskanálnyi mustár, 25 dkg sajt. A zsúrkenyeret felülről kb. 5 centiméterenként ferdén bevág­juk, de nem vágjuk le a szele­teket. A vajat mustárral és bors­sal kikeverjük, szükség esetén sózzuk is, majd a bevágott ke­nyérfelületeket ezzel megkenjük. A sajtot vastagabb háromszög­letű darabokra vágjuk, és a be­szabdalt kenyérszeletek közé tesszük. Ezután a kenyeret sütőlapra téve előmelegített sütőben át­sütjük. Addig süssük, míg a sajt olvadni kezd. Majd kivéve éles késsel úgy daraboljuk fel, hogy az adagok közepénél le­gyen a bevágott sajtos rész. Nagyon ízletes szendvicseket kapunk. Sajtos tonhalfilé Hozzávalók: > 8 dkg vaj v. margarin, 50 dkg burgonya, 35 dkg hagyma, só, bors. reszelt sajt, 30 dkg ton­halfiié. A vajat megolvasztjuk, és a szeletekre vágott burgonyát, és a karikára vágott hagymát meg­pároljuk. Sózzuk, borsozzuk, és közepes lángon, fedő alatt 20 percig pároljuk. Végül reszelt sajttal megszórjuk. Közben a tonhalfiiét megsütjük, amelynek a tetejére szintén reszelt sajtot teszünk. összeállította: Deák Rózsi p. v.

Next

/
Thumbnails
Contents