Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-26 / 277. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 277. szám ARA: 1981. november26„ csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tejet vagy tejport Nem azért mondom, mintha az energiatakarékos termelési módszerek egyet jelentenének a régen meg­szüntetett termelési eljárá­sok felelevenítésével, hi­szen például az abrakta­karmányok nedves tárolá­sa, vagy a szántás nélküli földművelés napjaink ta­lálmánya. Márcsak azért sem lehet egyenlőségjelet tenni a régi fogások és az energiatakarékos megoldá­sok közé, mert ennek töb­bek között biológiai okai is vannak. Bármennyire is ésszerűnek tűnik például a betakarított kukoricát mes­terséges szárítók helyett a nappal és a széllel górék- ban szárítani, a jelenleg használt fajtákat természe­te^ körülmények között képtelenség megszárítani. Mindezek ellenére nagy merészség lenne a hagyo­mányos mezőgazdasági ter­melési és tartási módsze­rek mindegyikét gazdaság- történelmi kategóriává mi­nősíteni. Csak egy példa: az itatásos borjúneveldék- ben úgyszólván már sehol nem használnak valódi te­jet. A borjúneveldék mel­letti tehénistállókban vagy fejőházakban frissen feji tejet elszállítják, tejporrá szárítják, majd visszafuva­rozzák a gazdaságokba, ahol meleg vízzel tejjé „keresz­telve” megitatják a borjak­kal. Pedig ha egy fölözőgé­pet beállítanának, s a bor­jakat tejpor helyett fölö­zött tejjel itatnák, állaton­ként 800—900 forintot taka­ríthatnának meg. A baj csak az, hogy nem lehel ilyen fölözőgépet kapni — mert nem gyártják. Ha pe­dig nincs fölözőgép, akkor nincs más hátra, mint a tejpor etetése. Tény, hogy a hazai me­zőgépipar az itthon szük­séges gépeknek is alig fe­lét gyártja. A mezőgazda- sági gépimport sem zökke­nőmentes. A nagyüzemi termelést alapvetően meg­határozó berendezések, gép­sorok, időszakos hiánya oly­kor súlyos gond elé állít egy-egy üzemet. Mindezek mellett persze eltörpül, hogy nincs fölö­zőgép. Egy-egy berendezés értékét azonban nem an­nak bonyolultsági foka, ha­nem a termelésben betöl­tött, illetve be nem töltött szerepe és annak következ­ményei határozzák meg. Egy egyszerű, sok évtizedes konstrukció hiánya (mint amilyen a fölözőgép), száz­milliókkal drágítja a szar­vasmarha-ágazat termelési költségeit. De ha számba vennénk a nagyüzemi fel­tételek mellett is alkal­mazható^ egyszerű, „divat­jamúlt" eszközöket, eljárá­sokat, ez a többletköltség talán milliárdos nagyság­rendet is elérne. Éppen ezért jó lenne a mezőgazdasági technológi­ák fejlesztése során nem­csak előre, hanem a gaz­daságossági érdekek figye­lembevételével olykor hát­ra is nézni. B. P. Dr. Ábrahám Kálmán szóbeli kiegészítését tartja Városközpontok rehabilitációja O Műemléki kasté­lyok hasznosítása © Csak a közös összefogás segít O Az egyik követendő példa: Eger O Kiállítás a múlt­ról és a jelenről Társadalmi szükségesség és lehetőség építészeti értékeink megóvása Egerben tartotta ülését az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Akár a történelmi híressé­gekben oly gazdag város, és a múlttól kapott örökség méltó megőrzői, valamint a jelenért és a jövőért végzett munka elismerésének is te­kinthetjük, hogy tegnap, no­vember 25-én Egerben, a megyei tanács székházában tartotta ülését az országgyű­lés építési és közlekedési bi­zottsága. A képviselőket, valamint a vendéglátó megye és Eger város vezetőit — közöttük Vaskó Mihályt, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkárát, Markovics Fe­rencet, a megyei tanács el­nökét, Schmidt Rezsőt, az MSZMP Eger városi Bizott­ságának első titkárát — Sas Kálmán, az országgyűlés épí­tési és közlekedési bizottsá­gának elnöke köszöntötte, majd dr. Abrahám Kálmán építésügyi és városfejleszté­si miniszter előterjesztésében a bizottság megtárgyalta és elfogadta „A városközpont­rehabilitációk fontossága a városfejlesztésben” és a „Ve­szélyeztetett műemléki kas­télyok és más középületek megóvásáról és hasznosításá­ról" készített írásos jelenté­seket. A dokumentumokhoz dr. Abrahám Kálmán mi­niszter fűzött szóbeli kiegé­szítést. A városközpontok felújítá­sának fogalmán belül — mondotta egyebek között a miniszter — elsősorban az érintett városrész működő- képességének korszerűsítését, élettartamának meghosszab­bítását, az ott élő és dolgo­zó emberek életkörülményei­nek az egész városra kiter­jedő fejlesztéspolitikával ösz- szehangolt javítását értjük. Majd azt hangsúlyozta, hogy hazánkban a városközpon­tok rehabilitációjának szük­ségessége elodázhatatlanná vált, társadalmi szükségesség és lehetőség építési emléke­ink megóvása. Ezt követően konkrét pél­dákat említett az eddig vég­zett munka eredményeiről. Az elsők között említette Egert, ahol 1967-ben indult meg a történelmi városköz­pont rekonstrukciója és az érintett városrész rehabilitá­ciója azóta is tervszerűen halad. Hasonlóan elismerő szavakkal szólt a miniszter a Sopronban, a Pécsett és a Kőszegen folyó hasonló mun­kálatokról is. Ezután azt elemezte, hogy az ilyen jellegű munkálatok­hoz rendkívül nagyfokú szer­vezettségre van szükség a tervező, a bonyolító és a ki­vitelező vállalatok részéről, és valamennyi érintett vá­rosban reálisan számolni kell az anyagi lehetőségekkel is. A városközpontok rehabilitá­ciója során felmerülő fel­adatok legalább annyi szak­ismeretet, gyakorlatot és fantáziát kívánnak a terve­zőktől és az építőktől, mint az új épületek, az új lakó­telepek megtervezése és meg­építése. Végezetül arról szólt, hogy a városok rendezési tervei­ben az egész országban konkrétan kell meghatározni a városközpontok felújításá­val kapcsolatos tennivaló­kat, azok társadalmi jellegét, pontosan rögzíteni a helyi adottságokra épülően a sajá­tos városépítészeti irányelve­ket, amelyek mind a terület szerkezetére, mind az épü­letállomány arculatának for­málására vonatkoznak. Szóbeli kiegészítését azzal zárta a miniszter, hogy ezek a munkálatok évről évre sok­ba kerülnek, ezért különö­sen fontos, hogy olyan minő­ségben és színvonalon való­suljanak meg a felújítások, hogy azok az elkövetkezendő években is méltóképpen kép­viseljék a múltat, a jelent, és a jövő nemzedéke is mél­tán büszkélkedhessék majd vele. A műemléki kastélyok hasznosításáról készült jelen­tés fölötti vitában szinte valamennyi felszólaló arról beszélt, hogy ezeket a léte­sítményeket közös társadal­mi összefogással lehetne el­sősorban megmenteni a pusz­tulástól. S hogy ez lehetsé­ges, arra jó példaként hang­zott el egy Vas megyei fel­szólalás. Követendő példa­ként említette, hogy megyé­jükben' valamennyi kastély és kpria méltó mecénásra talált már országos felhívá­suk nyomán. A jelentések fölötti vitát dr. Ábrahám Kálmán mi­niszter zárta be, majd a bi­zottság ülése Sas Kálmán zárszavával ért véget. A bizottság tagjai ezután Dér Bélánénak, az egri vá­rosi tanács elnökhelyettesé­nek kalauzolásában megte­kintették a történelmi neve­zetességű belvárost. Az esemény alkalmából a megyei tanács székházának második emeletén kiállítás nyílt az ország városaiban fo­lyó rekonstrukciós munká­latokról. Az érdeklődők a kiállítást december 18-ig te­kinthetik meg. A képviselők megtekintették a történelmi nevezetességű egri belvárost. (Fotó: Perl Márton) Befejeződött a csúcstalálkozó Leonyid Brezsnyev hazaérkezett Bonnból Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke három­napos látogatása befejezté­vel szerdán délben hazauta­zott Bonnból. Brezsnyev szérdán délelőtt szálláshelyén találkozott Her­bert Miesszel, a Német Kommunista Párt elnökével. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón megvitatták a két párt együttműködését, a kommunista pártok előtt ál­ló feladatokat, a béke ügyé­nek kérdéseit. A szovjet államfőt látoga­tásának befejeztével kato­nai tiszteletadással búcsúz­tatták a Gymnichi-kastély előtt. A két ország himnu­szának elhangzása után Brezsnyev Helmut Schmidt kancellár kíséretében ellépett a Bundeswehr díszalakulata előtt. Szívélyes búcsút vett az NSZK kormányának, po­litikai pártjainak képviselői­től, majd a szövetségi kan­cellár kíséretében gépkocsi­val a kőin—bonni repülő­térre indult. A repülőtéren a két politikus, hatodik sze­mélyes találkozójuk befe­jeztével, melegen búcsúzott egymástól. A búcsúztatásnál jelen volt Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet al- kancellár, külügyminiszter is. Brezsnyewel együtt uta­zott el Bonnból Andrej Gro- miko, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, valamint az SZKP KB fő­titkárának kíséretében lévő többi szovjet személyiség is. A különgép a délutáni órákban érkezett meg Moszk­vába. Brezsnyev látogatásáról Moszkvában és Bonnban kö­zös közleményt adtak ki. Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Szerdán ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület meghallgatta Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB legújabb ülésé­ről, majd Nagy Sándornak, a KB titkárának előterjeszté­sében megtárgyalta az 1981- es mozgalmi év zárásával, valamint az 1982-es mozgal­mi év indításával és terve­zésével összefüggő feladato­kat. Ezek soréiban a testület megvitatta és elfogadta a dolgozó fiatalok, valamint a fegyveres erőknél és testü­leteknél működő KlSZ-szer- vezstek számára az 1982-es évre készült központi akció­programokat. Az akcióprog­ramokat a Magyar Ifjúság 1982. évi második száma hozza nyilvánosságra. Ezt követően a testület megvitatta a KISZ KB mel­lett működő rétegtanácsok funkciójára, feladat- és ha­táskörére, valamint működé­sére vonatkozó javaslatot, amelynek előterjesztője Nyitrai István, a KB titká­ra volt. A döntés a koráb­biaknál nagyobb hatáskört biztosít a rétegtanácsok szá­mára, mindenekelőtt az egyes ifjúsági rétegék társa­dalmi-gazdasági helyzetének elemzésében, az ifjúsági szö­vetség programjának kimun­kálását és megvalósítását érintő javaslataik, kezdemé­nyezéseik érvényesítésében, az egyes ifjúsági rétegeknek az illetékes állami szervek előtti képviseletében. Végül a Központi Bizottság állást foglalt a KISZ-szervek és. .szervezetek, a különbö­ző ifjúsági kollektívák béke­mozgalmi kezdeményezé­seiről. A testület üdvözli azokat a helyi kezdeménye­zéseket, amelyek — a nem­zetközi helyzet feszültebbé válására, a békét fenyegető veszélyek megnövekedésére reagálva — elítélik a reak­ciós imperialista köröknek a békét fenyegető, a fegyver­kezési hajszát szító politiká­ját, támogatja a magyar kormánynak a béke megóvá­sa érdekében kifejtett erőfe­szítéseit, hitet tesznek a Szovjetunió és a szocialista közösség országainak béke­politikája mellett; hangsú­lyozzák minden békeszerető erő összefogásának, közös cselekvésének szükségességét. A helyi kezdeményezésékre építve a KISZ Központi Bi­zottsága úgy határozott, hogy december 12^én Budapesten központi békenagy gyűlést szervez, és felkéri az Orszá­gos Béketanácsot a rendez­vény támogatására. • A Központi Bizottság ag. godalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok kormánya erősödő politikai kampányt folytat a Kubai Köztársaság ellen, nem mond le a szigetországgal szembe­ni agresszív törekvéseiről. A testület hangsúlyozta, hogy a kubai nép és ifjúság a szocialista forradalom vívmányainak védelméért, az imperializmus ellen folyta­tott küzdelmében a jövőben is számíthat a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség, az egész magyar ifjúság szo­lidaritására. A napirendi pontok vitájában Bánfa Ivy Attila, Horváth Attila, dr. Husti István, Lippai Piros, ka, dr. Nagy László, Nagy László, Rákóczi András, Rá­kos András és Szandtner Iván vett részt. (MTI) Az egészségügy és az ötnapos munkahét A hét minden napján — szombaton és vasárnap is — folyamatosan, késedelem nél­kül orvosi ellátásban része­sítik a betegeket az egész­ségügyi intézményekben a következő év január 1., az ötnapos munkaidő bevezeté­se után is. A betegellátás nem szenvedhet- hiányt a rövidülő munkahéten sem hangsúlyozta Juszt Lajos egészségügyi miniszterhe­lyettes szerdán, a miniszté­riumban tartott sajtótájékoz­tatón. Elmondta: a kormány 120 millió forinttal támogat­ja az egészségügyi intézmé­nyeket azért, hogy az átté­rés az új munkarendre za­vartalan legyen, minél jobb feltételek között, gyorsan és hatékonyan gyógyíthassák a betegeket. Több mint 2000 személlyel gyarapíthatják az egészségügyi dolgozók lét­számát. A minisztérium er­re vonatkozó irányelvei és jogszabályai szerint szerve­zik meg a sürgősségi szolgá­latot, az orvosi vizsgálatok és gyógykezelések rendjét, amelyet menet köz­ben a helyi körülmények, igények szerint módosítanak, jobbítanak majd. Januártól újabb 25 gépko­csit bocsátanak az országos mentőszolgálat rendelkezésé­re. . Szombaton és vasárnap a 4200 körzet zömében élő lakosságot a fokozatosan ki­alakuló 180 központi körzeti ügyelet orvosai látják el. Megszervezik a gyógyszer- tárak ügyeleti rendszerét is.

Next

/
Thumbnails
Contents