Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-25 / 276. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 276. szám ARA: 1981. november 25., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Múzeumok és iskolák Nemrég zajlott le a múzeumi és műemléki hónap rendezvénysorozata Ez alatt a négy hét alatt sokkal többen keresték fel a kiállításokat, mint máskor, s elidőztek a régészeti, a történeti, a képzőművésze^ ti relikviáknál, alkotásoknál. Nem vitatjuk, a statisztikai mutatók ezt egyértelműen bizonyítják. Ugyanakkor az is tény, hogy kevés az ünnep, több a hétköznap, s ilyenkor erőteljesen megcsappan az érdeklődés. Pontosabban szólva, egyes társadalmi rétegek és korosztályok csak elvétve kukkantanak be a tanulságos tárlatokra. Elgondolkodtató ez, hiszen olyan szellemi kincsről van szó,- amelyet mindenképpen közkinccsé illene tenni. Különösképp a világ dolgaira legérzékenyebben reagáló, a kimondatlanul is tudásszomjtól fűtött általános és közép- iskolások körében. Sajnos épp itt van baj. Igaz, a kínálatra nem panaszkodhat senki sem. A muzeológusok készséggel várják nemcsak őket, hanem az óvodásokat is. Az ajánlatot sem bírálhatjuk, mert például a kicsik olyan foglalkozásokon vehetnének részt, amelyeken fejlődne képzelőerejük, s ízelítőt kaphatnának az alkotó tevékenység mással aligha pótolható öröméből. Szívesen fogadnák a diákokat is, ha tanáraik vennék a fáradságot és humán és reál órákat tartanának a mű zeumokban. Annál is inkább, mert itt minden megállapítást a legtökéletesebb szemléltető-„esZközök_ kel”, az összegyűjtött, a megóvott, a restaurált műtárgyakkal lehetne maradandó élménnyé rögzíteni. Ezzel a hatékonysági fokkal, képtelenség az iskolapadokban versenyre kelni. Igaz, a pedagógusok munkája gyarapszik, hiszen időt kell áldozniuk az anyag áttanulmányozására, s a legérzékletesebb relikviák kiválasztására. Ez a többletterhelés azonban busásan meghozza gyümölcsét. Épp ezért kár, hogy a nagyszerű alkalmat olyan sok tanító, tanár elszalasztja. Persze, ezt nem elég megfogalmazni, ugyanis vétek lenne belenyugodni a cseppet sem rózsás helyzetbe. Képletesen szólva: ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor annak kellene megindulnia felé. Ezekben az intézményekben már .tevékenykednek a közművelődési csoportok. Nos, ezzel a rendkívül fontos tennivalóval nekik illene megbirkózniuk, jelesre vizsgázva ötletességből, szervezőkészségből. Tudjuk: nem megy máról holnapra, a helyes úton azonban mindenképpen el kell indulni, mert így — még részeredmények esetén is — az eddiginél jóval hatékonyabbá formálódna a nevelő-oktató munka, s egyben olyan nemzedék nőne fel, amelynek tagjai nemcsak tananyagként idéznék, hanem vallanák is, hogy a történelem az élet tanítómestere. Pécsi István Földek igénye JÖHETNE VÉGRE CSAPADÉK Napsütésben kezdődött a metszés a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság karácsondi, 172 hektáros szőlőskertjében. A lombhullás utáni nyugalmi állapotot kihasználva Újítják az 1963-as telepítésű saszlatáblát, illetve .— fajtakísérletként — magasművelésről Lens—Moser-módszerűre alakítják a tőkéket. Deme Istvánné és munkatársai 60—70 rügyet hagynak egy-egy tőkén, így az ifjítást nem követi terméskiesés. (Fotó: Kőhidi.) Aggodalmaskodni többnyire nem jó. Különösen akkor nem, ha ezt éppen akkor tesszük, amikor kellemes, de legalábbis kedvező helyzetben vagyunk. Időnként persze, mégis így alakul. Különösen érvényes ez most mezőgazdasági szakembereinkre, akik mind ez ideig nem sokat panaszkodhattak az időjárás miatt:olyan kedvezően közelített meg bennünket az ősz, mint már régen. Sok szempontból ennek — és a jó szervezésnek köszönhető, hogy legfontosabb őszi mezőgazdasági feladatainkat — betakarítás, vetés, mélyszántás — optimálisan kedvező időben sikerült elvégezni. Mégis: a bizalom — kezd aggodalomra váltani. Kicsit ugyanis szárazra sikerült ez az — amúgy — jó ősz, aminek következtében az optimális időszakban, októberben elvetett mag itt-ott egyenetlenül kelt... Vészhelyzetről, ritkulásról, pusztulásról persze, még nincs szó, de egy esetleges száraz fagy — főleg, ha tartós is — már kárt okozhat. Végül — és mindenesetre — elkelne már egy kis csapadék. Lehet eső is,. lehet hó is, fontos, hogy mielőbb, és — előzze meg a most sok , kárt okozni tudó fagyokat. Csökkentik a hiánycikkek körét Erőfeszítések az alkatrészellátás javítására tott az MTZ—50-es, továbbá a DT—75-ös traktor, melyhez a magyar—csehszlovák kishatármenti forgalom lévén komplett láncot is beszereztek, ami hosszabb ideig hiánycikklistán szerepelt. Gondot okoz, hogy az IH- tárcsához szinte semmit sem tudnak kínálni. Hiánycikk a Lajta-ekéhez a kapcsolóvilla és a lánckerék, valamint nagyon nehéz beszerezni a különböző traktorokhoz és tehergépkocsikhoz szükséges gumiabroncsokat és akkumulátorokat is. A vállalat ezért intézkedési tervet dolgozott ki és mindent elkövetnek ezek beszerzésére. A horti MEZŐGÉP Vállalattal tovább bővítik partneri kapcsolataikat és az E—516-os kombájnhoz húszféle, az HM—2- es fűkaszához pedig 40-féle alkatrészt készítenek. Ezzel várhatóan tovább javul majd ,az ellátás! A vállalat már 1982-re készül és az idei 136 millióval szemben 162 milliós alkatrészforgalmat tervez. Ebből már decemberben előszállításokat kérnek a Mezőgazdasági Gép- alkatrész Kereskedelmi Vállalattól, hogy a téli hetekben ne legyenek nagyobb gondok az üzemekben a pótalkatrész-beszerzésnél. Ezért kérik az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket, hogy idejében jelezzék jövő évi megrendeléseiket a vállalatnál, mert csak így tudják tervszerűen biztosítani az igényeket. Közeleg a tél, a mezőgazdasági üzemekben a gépjavítás időszaka. Az idei munkák korai befejezése után, hamarabb hozzáláttak ehhez a gazdaságokban. Népesek a műhelyek, a szerelőcsarnokok, ahol felújítják a meghibásodott, alkatrészcserére váró gépeket. De van-e elég pótalkatrész, lesz-e fennakadás a következő hetekben, hónapokban az ellátással? Erre kerestük a választ a Heves megyei AGROKER Vállalatnál. Mint Köles Mihály, az alkatrészosztály vezetője elmondta, nehéz esztendőt zárnak az idén, mivel a korábbiaknál is kritikusabb volt az alkatrészbeszerzés. Még januárban 131 millió forintos rendeléssel fordultak a Mezőgazdasági Gépalkatrész Kereskedelmi Vállalathoz, ennek ellenére október végéig csak 115 millió forint értékű pótalkatrészt és műszaki árut tudtak szállítani, importbeszerzési nehézségek miatt. A második félévben valamelyest javult a helyzet. A nagy érdeklődés miatt a Heves megyei AGROKER-nél október végéig az idei évre tervezett 136 milliós alkatrész-árbevételből 133 milliót már teljesítettek. Ezt főleg széles körű piackutatással és új gyártókkal való kapcsolatteremtéssel érték el. A vállalat ugyanis együttműködési szerződést kötött a horti és a szolnoki MEZŐGÉP Vállalattal. A hortiak 5 millió forint értékben MTZ szovjet traktorokhoz való alkatrészeket,, főleg a hosszú ideig hiánycikként szerepelt kipufogódobot készítenek megrendelésre. A szolnokiak viszont 4 millió forint értékben pótkocsikhoz és trágyaszóró gépekhez gyártanak pótalkatrészeket. A nyári aratási időszakban az AGROKER társvállalataitól 15—16 millió forintnyi alkatrészt szerzett be, s ezzel í® sikerült mérsékelni a hiánycikkek körét. Az erőfeszítések nyomán nem volt nagyobb fennakadás az arató-cséplő gépek működtetésében. A vállalatnál jelenleg is alkatrészbeszerzési nehézségekkel küzdenek, miután néhány erőgéptípushoz nem kaphatók fontosabb részegységek. Például nehezen beszerezhetők a T— 150—K és K—700-as szovjet traktorokhoz szükséges alkatrészek. Az előbbinél főleg a hengerhüvely, a tengelykapcsoló hiánycikk és nehezíti a helyzetet, hogy belföldi gyártót sem találnak hozzá. K—700-as erőgéphez pedig porlasztóaljat és hengerhüvelyt nem kapni. Ezekkel szemben jól elláUzem a csökkent munkaképességűekért Jaguár — Hatvanból Több ezer lendkerekes Jaguár autó készül az Elzett Művek részére. Szabó Lászlóné és Telekes Flórián meózza a „kocsikat”. Mintegy 15 éve már annak, hogy megyénkben elsőként — az egészségügyi miniszter akkori rendelete nyomán — Hatvanban megalakult a szociális foglalkoztató üzem. Jelenleg csaknem háromszázan munkálkodnak telephelyeiken, illetve bedolgozóként. Keresett termékeket állítanak elő az üzem dolgozói, állami támogatás nélkül gazdálkodnak életképesen. Konkoly Mária és Kovács Sándorné az ikladi Mérőműszergyár részére készülő pólustekercsek gyártása közben. Pumpatömlők is készülnek tízezrével. Képünkön: Horváth Ferencné és Tóth Károlyné. (Fotó: Szabó Sándor.) Emléktábla és koszorúzás Nagykamarás határában, az illegális kommunista pártsejt hajdani találkozóhelyén, a munkásmozgalmi emlékhely falába kedden délelőtt — az 1941. november 24-i letartóztatások negyvenedik évfordulóján — márvány- táblát helyeztek el. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepségen a munkás- mozgalmi veteránok és a község vezetői, megkoszorúzták az emléktáblát. Nagykamaráson négy évtizeddel ezelőtt erős illegális pártsejt működött, amelyet a csend őrség és politikai nyomozók felderítettek. November 24-én több mint negyven embert tartóztattak le és hurcoltak el. A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának 63. évfordulója alkalmából Egerben is koszorú- zási ünnepséget tartottak tegnap, kedden délután. A Marx Károly utca 2. számú ház előtt — ebben az épületben alakították meg a KMP- Heves megyei és egri szervezetét —, rendezett ünnepségen a Dobó István Gimnázium KISZ-esei, a 3-as számú Általános Iskola és a gyermekváros úttörői vettek részt. Az 1-es számú Általános Iskola kisdiákjai által adott műsort követően a város párt- és tömegszervezetei, valamint az említett iskolák képviselői helyeztek el koszorúkat az emléktáblán.
