Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-25 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 276. szám ARA: 1981. november 25., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Múzeumok és iskolák Nemrég zajlott le a mú­zeumi és műemléki hónap rendezvénysorozata Ez alatt a négy hét alatt sok­kal többen keresték fel a kiállításokat, mint máskor, s elidőztek a régészeti, a történeti, a képzőművésze^ ti relikviáknál, alkotások­nál. Nem vitatjuk, a sta­tisztikai mutatók ezt egy­értelműen bizonyítják. Ugyanakkor az is tény, hogy kevés az ünnep, több a hétköznap, s ilyenkor erőteljesen megcsappan az érdeklődés. Pontosabban szólva, egyes társadalmi rétegek és korosztályok csak elvétve kukkantanak be a tanulságos tárlatokra. Elgondolkodtató ez, hi­szen olyan szellemi kincs­ről van szó,- amelyet min­denképpen közkinccsé il­lene tenni. Különösképp a világ dolgaira legérzéke­nyebben reagáló, a kimon­datlanul is tudásszomjtól fűtött általános és közép- iskolások körében. Sajnos épp itt van baj. Igaz, a kínálatra nem panaszkod­hat senki sem. A muzeo­lógusok készséggel várják nemcsak őket, hanem az óvodásokat is. Az ajánlatot sem bírálhatjuk, mert pél­dául a kicsik olyan fog­lalkozásokon vehetnének részt, amelyeken fejlődne képzelőerejük, s ízelítőt kaphatnának az alkotó te­vékenység mással aligha pótolható öröméből. Szíve­sen fogadnák a diákokat is, ha tanáraik vennék a fá­radságot és humán és re­ál órákat tartanának a mű zeumokban. Annál is in­kább, mert itt minden meg­állapítást a legtökéletesebb szemléltető-„esZközök_ kel”, az összegyűjtött, a meg­óvott, a restaurált műtár­gyakkal lehetne maradan­dó élménnyé rögzíteni. Ez­zel a hatékonysági fokkal, képtelenség az iskolapa­dokban versenyre kelni. Igaz, a pedagógusok mun­kája gyarapszik, hiszen időt kell áldozniuk az anyag áttanulmányozásá­ra, s a legérzékletesebb re­likviák kiválasztására. Ez a többletterhelés azonban busásan meghozza gyümöl­csét. Épp ezért kár, hogy a nagyszerű alkalmat olyan sok tanító, tanár elszalaszt­ja. Persze, ezt nem elég megfogalmazni, ugyanis vé­tek lenne belenyugodni a cseppet sem rózsás hely­zetbe. Képletesen szólva: ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor annak kel­lene megindulnia felé. Ezekben az intézmények­ben már .tevékenykednek a közművelődési csoportok. Nos, ezzel a rendkívül fon­tos tennivalóval nekik il­lene megbirkózniuk, jeles­re vizsgázva ötletességből, szervezőkészségből. Tud­juk: nem megy máról hol­napra, a helyes úton azon­ban mindenképpen el kell indulni, mert így — még részeredmények esetén is — az eddiginél jóval haté­konyabbá formálódna a nevelő-oktató munka, s egyben olyan nemzedék nő­ne fel, amelynek tagjai nemcsak tananyagként idéznék, hanem vallanák is, hogy a történelem az élet tanítómestere. Pécsi István Földek igénye JÖHETNE VÉGRE CSAPADÉK Napsütésben kezdődött a metszés a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság karácsondi, 172 hektáros szőlőskertjében. A lombhullás utáni nyugalmi állapotot kihasználva Újítják az 1963-as telepítésű saszlatáblát, illetve .— fajtakísérlet­ként — magasművelésről Lens—Moser-módszerűre alakítják a tőkéket. Deme Istvánné és munkatársai 60—70 rügyet hagynak egy-egy tőkén, így az ifjítást nem követi termés­kiesés. (Fotó: Kőhidi.) Aggodalmaskodni több­nyire nem jó. Különösen akkor nem, ha ezt éppen akkor tesszük, amikor kel­lemes, de legalábbis kedvező helyzetben vagyunk. Időnként persze, mégis így alakul. Kü­lönösen érvényes ez most mezőgazdasági szakembe­reinkre, akik mind ez ide­ig nem sokat panaszkodhat­tak az időjárás miatt:olyan kedvezően közelített meg bennünket az ősz, mint már régen. Sok szempontból en­nek — és a jó szervezésnek köszönhető, hogy legfonto­sabb őszi mezőgazdasági feladatainkat — betakarítás, vetés, mélyszántás — opti­málisan kedvező időben si­került elvégezni. Mégis: a bizalom — kezd aggodalomra váltani. Kicsit ugyanis szárazra sikerült ez az — amúgy — jó ősz, ami­nek következtében az opti­mális időszakban, októberben elvetett mag itt-ott egyenet­lenül kelt... Vészhelyzet­ről, ritkulásról, pusztulásról persze, még nincs szó, de egy esetleges száraz fagy — fő­leg, ha tartós is — már kárt okozhat. Végül — és mindenesetre — elkelne már egy kis csa­padék. Lehet eső is,. lehet hó is, fontos, hogy mielőbb, és — előzze meg a most sok , kárt okozni tudó fagyokat. Csökkentik a hiánycikkek körét Erőfeszítések az alkatrészellátás javítására tott az MTZ—50-es, továbbá a DT—75-ös traktor, mely­hez a magyar—csehszlovák kishatármenti forgalom lé­vén komplett láncot is be­szereztek, ami hosszabb ide­ig hiánycikklistán szerepelt. Gondot okoz, hogy az IH- tárcsához szinte semmit sem tudnak kínálni. Hiánycikk a Lajta-ekéhez a kapcsolóvilla és a lánckerék, valamint na­gyon nehéz beszerezni a kü­lönböző traktorokhoz és te­hergépkocsikhoz szükséges gumiabroncsokat és akku­mulátorokat is. A vállalat ezért intézkedé­si tervet dolgozott ki és mindent elkövetnek ezek be­szerzésére. A horti MEZŐ­GÉP Vállalattal tovább bő­vítik partneri kapcsolatai­kat és az E—516-os kom­bájnhoz húszféle, az HM—2- es fűkaszához pedig 40-féle alkatrészt készítenek. Ezzel várhatóan tovább javul majd ,az ellátás! A vállalat már 1982-re készül és az idei 136 millióval szemben 162 milliós alkatrészforgalmat tervez. Ebből már decem­berben előszállításokat kér­nek a Mezőgazdasági Gép- alkatrész Kereskedelmi Vál­lalattól, hogy a téli hetek­ben ne legyenek nagyobb gondok az üzemekben a pót­alkatrész-beszerzésnél. Ezért kérik az állami gazdaságo­kat és a termelőszövetkeze­teket, hogy idejében jelezzék jövő évi megrendeléseiket a vállalatnál, mert csak így tudják tervszerűen bizto­sítani az igényeket. Közeleg a tél, a mezőgazdasági üzemekben a gép­javítás időszaka. Az idei munkák korai befejezése után, hamarabb hozzáláttak ehhez a gazdaságokban. Népesek a műhelyek, a szerelőcsarnokok, ahol fel­újítják a meghibásodott, alkatrészcserére váró gépe­ket. De van-e elég pótalkatrész, lesz-e fennakadás a következő hetekben, hónapokban az ellátással? Er­re kerestük a választ a Heves megyei AGROKER Vállalatnál. Mint Köles Mihály, az al­katrészosztály vezetője el­mondta, nehéz esztendőt zár­nak az idén, mivel a koráb­biaknál is kritikusabb volt az alkatrészbeszerzés. Még januárban 131 millió forin­tos rendeléssel fordultak a Mezőgazdasági Gépalkatrész Kereskedelmi Vállalathoz, ennek ellenére október vé­géig csak 115 millió forint értékű pótalkatrészt és mű­szaki árut tudtak szállítani, importbeszerzési nehézsé­gek miatt. A második félévben vala­melyest javult a helyzet. A nagy érdeklődés miatt a He­ves megyei AGROKER-nél október végéig az idei évre tervezett 136 milliós alkat­rész-árbevételből 133 milli­ót már teljesítettek. Ezt fő­leg széles körű piackutatás­sal és új gyártókkal való kapcsolatteremtéssel érték el. A vállalat ugyanis együtt­működési szerződést kötött a horti és a szolnoki MEZŐ­GÉP Vállalattal. A hortiak 5 millió forint értékben MTZ szovjet traktorokhoz való al­katrészeket,, főleg a hosszú ideig hiánycikként szerepelt kipufogódobot készítenek megrendelésre. A szolnoki­ak viszont 4 millió forint értékben pótkocsikhoz és trá­gyaszóró gépekhez gyárta­nak pótalkatrészeket. A nyári aratási időszak­ban az AGROKER társvál­lalataitól 15—16 millió fo­rintnyi alkatrészt szerzett be, s ezzel í® sikerült mérsékel­ni a hiánycikkek körét. Az erőfeszítések nyomán nem volt nagyobb fennakadás az arató-cséplő gépek működte­tésében. A vállalatnál je­lenleg is alkatrészbeszerzési nehézségekkel küzdenek, mi­után néhány erőgéptípushoz nem kaphatók fontosabb részegységek. Például ne­hezen beszerezhetők a T— 150—K és K—700-as szovjet traktorokhoz szükséges al­katrészek. Az előbbinél fő­leg a hengerhüvely, a ten­gelykapcsoló hiánycikk és nehezíti a helyzetet, hogy belföldi gyártót sem talál­nak hozzá. K—700-as erő­géphez pedig porlasztóaljat és hengerhüvelyt nem kapni. Ezekkel szemben jól ellá­Uzem a csökkent munkaképességűekért Jaguár — Hatvanból Több ezer lendkerekes Jaguár autó készül az Elzett Művek részére. Szabó Lászlóné és Telekes Flórián meózza a „ko­csikat”. Mintegy 15 éve már an­nak, hogy megyénkben el­sőként — az egészségügyi miniszter akkori rendelete nyomán — Hatvanban meg­alakult a szociális foglalkoz­tató üzem. Jelenleg csaknem háromszázan munkálkodnak telephelyeiken, illetve be­dolgozóként. Keresett termé­keket állítanak elő az üzem dolgozói, állami támogatás nélkül gazdálkodnak életké­pesen. Konkoly Mária és Kovács Sándorné az ikladi Mérőműszer­gyár részére készülő pólustekercsek gyártása közben. Pumpatömlők is készülnek tízezrével. Képünkön: Horváth Ferencné és Tóth Károlyné. (Fotó: Szabó Sándor.) Emléktábla és koszorúzás Nagykamarás határában, az illegális kommunista párt­sejt hajdani találkozóhelyén, a munkásmozgalmi emlék­hely falába kedden délelőtt — az 1941. november 24-i letartóztatások negyvenedik évfordulóján — márvány- táblát helyeztek el. Az eb­ből az alkalomból rende­zett ünnepségen a munkás- mozgalmi veteránok és a község vezetői, megkoszo­rúzták az emléktáblát. Nagykamaráson négy év­tizeddel ezelőtt erős illegá­lis pártsejt működött, ame­lyet a csend őrség és politi­kai nyomozók felderítettek. November 24-én több mint negyven embert tartóztattak le és hurcoltak el. A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulá­sának 63. évfordulója alkal­mából Egerben is koszorú- zási ünnepséget tartottak tegnap, kedden délután. A Marx Károly utca 2. szá­mú ház előtt — ebben az épületben alakították meg a KMP- Heves megyei és egri szervezetét —, rendezett ün­nepségen a Dobó István Gimnázium KISZ-esei, a 3-as számú Általános Isko­la és a gyermekváros úttörői vettek részt. Az 1-es számú Általános Iskola kisdiákjai által adott műsort követően a város párt- és tömegszer­vezetei, valamint az említett iskolák képviselői helyeztek el koszorúkat az emléktáb­lán.

Next

/
Thumbnails
Contents