Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-04 / 259. szám
Gabonafélék és termőhelyi adottságok Országos ankét Kompolton A VI. ötéves terv agrár- politikai célkitűzései között vezető helyet foglal el a gabonatermelés fokozása. A program megvalósítására a Mezőgazdasági és' Élelmezés- ügyi Minisztérium alig egy esztendeje megbízást adott a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetének, hogy dolgozzák ki a termőhelyi adottságok alapján a gabonafélék országos elrendezését. Vizsgálják meg, hogy a kalászosok és a kukorica termelési költségei, energiaráfordításai milyen eltéréseket' mutatnak körzetenként. Ezzel közgazdaságilag is támasszák alá, hogy egyes megyékben milyen a gabonatermelés helyzete és hogyan javítható színvonala a nyolcvanas években. A tanulmány elkészült, melynek országos értékelésére ankét keretében kedden délelőtt került sor Kompolton, a kutatóintézetben. Ott volt Kocsis Gyula, a megyei tanács mezőgazdasá(Folytatás a 3. oldalon) Novemberi verőfény „Történelmi tény, hogy a szorongatott Magyar Népköztársaság forradalmi erői 1956. november 4-én innen hirdették meg az ellenállást a szocialista Magyarország győzelméért” • • Ünnepi megemlékezés Szolnokon Felszólalt Korom Mihály is Kádár János fogadta a jemeni küldöttséget Kedden folytatódtak Budapesten a magas szintű magyar— dél-jemeni tárgyalások. Képünkön: Ali Nasszer Mohamed, Kádár János és Losonczi Pál a találkozón (MTI fotó, Tóth István felv. — Népújság teleiotó — KS) A hazánkban tartózkodó jemeni párt- és állami küldöttség, Ali Nasszer Mohameddel, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkárával, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnökével, miniszterelnökkel az élen, kedden a Hősök terén megkoszorúzták a Magyar Hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Garat Róbert külügyminiszterhelyettes, Benczekovits Lajos, hazánk adeni nagykövete és Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pálnak, az MSZMP ^Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács elnökének társaságában kedden a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Ali Nasszer Mohameddel. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a két párt és ország együttműködésének legfontosabb kérdéseit és megerősítették készségüket a kapcsolatok elmélyítésére. Részle- letes véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről, különös tekintettel a közel-keleti helyzetre, valamint az öböl és a Vörös-tenger térségének békéjével és biztonságával ösz- szefügő problémákra. Az Ali Nasszer Mohamed vezette jemeni párt- és állami küldöttség este megtekintette a Magyar Állami Népi Együttes műsorát az együttes Corvin téri székházában. Összefüggő hótakaró borította éppen egy esztendővel ezelőtt az országot. Most viszont — 1981. november 3-án — országunk — és egyben megyénk — legszebb helyein igazi verőfényben gyönyörködhettek az emberek, a kirándulók és az üdülők pedig akár utónapfürdöt is vehettek (Szabó Sándor és Perl Márton felvételei) emelkedő események színhelye volt: a nép ügyéhez hű kommunisták egy csoportja, Kádár Jánossal az élen, itt hozta létre az új forradalmi központot, amely harcba indult és harcba hívta a munkásosztályt, a dolgozókat a munkáshatalom megvédéséért, a szocializmusért. Ezután az 1956 novemberének első napjaiban meghirdetett programról szólva Korom Mihály rámutatott: az ennek alapján kialakított politikai irányvonal határozta meg az elmúlt 25 évben követett politika lényegét és főbb elemeit. Befejezésül Korom Mihály hangsúlyozta: ma, amikor visszatekintünk a 25 évvel ezelőtti eseményekre, az azóta megtett útra, erőt és hitet adnak számunkra elért eredményeink. Bizakodva tekintünk a jövőbe, még ha nehéz és bonyolult tennivalók állnak is előttünk, mert azokat közös erővel, összefo. gással meg tudtuk oldani, és sikeresen teljesítjük a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határozataiban megfogalmazott feladatokat az élet minden területén. Az ünnepi tanácsülés után az MSZMP Központi Bizottságának, a Minisztertanács, valamint Szolnok megye pártbizottságának és tanácsának képviselői megkoszorúzták a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásának emlékét őrző, a tanácsházát ékesítő márvány emléktáblát. Délelőtt a Mátrában Napffirdőzők — ellenfényben ünnepi ülést tartott kedden Szolnok megye tanácsa a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére (MTI fotó, Tormai Andor felv. — Népújság telefotó — KS) Ünnepi ülést tartott kedden Szolnok megye Tanácsa a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére. Az ünnepségre a megyei tanács patinás épületében került sor, ugyanott, ahol negyedszázaddal ezelőtt íródott történelmünknek ez a lapja. Az eseményt emléktábla idézi: „történelmi tény, hogy a szorongatott Magyar Népköztársaság forradalmi erői 1956. november 4-én innen hirdették meg az ellentámadást a szocialista Magyarország győzelméért.” Az ünnepi ülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi Já. nos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szabó Borbála, a martfűd Tisza Cipőgyár művezetője, a Központi Bizottság tagjai; Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára, Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke is. A Himnusz elhangzása után rövid kulturális műsor következett, majd Barta László méltatta népünk leg- újabbkori történelmének 25 éve történt nagy jelentőségű eseményét. Ezután Korom Mihály mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy a 25 évvel ezelőtti napokban Szolnok kiPolitikai könyvnapok Az idei ősz már a huszadik a sorban, amely nem múlik el az 1961 óta minden esztendőben megrendezett politikai könyv- napok nélkül. Nem túlzás azt állítani, hogy a húsz esztendő alatt a politikai könyvnapok falun és városon egyaránt egyfajta ünneppé terebélyesedtek, mégpedig tartalmas: a politikai kultúra terjedésének ünnepévé. A politikai kultúra terjedése természetesen nem korlátozódik a könyvnapok idejére: a politikai könyvek iránti igény általános növekedése mindenekelőtt a politika iránti érdeklődés folytonosságából és állandó megújulásából fakad. Kétségtelen, hogy az idei politikai könyvnapoknak nem a klasszikusok a slágerei, de kiemelkedő kiadványa pl. Kádár Jánosnak Szövetségi politika — nemzeti egység című műve, amelyben — a korábbi hasonló kötetekhez illesztve — egy világosan végighúzódó politikai irányvonal késztet a klasszikusok tanulmányozására. Ez a politika ugyanis a valóságra épített és épít ma is; nem az illúziókra. Kádár János legfrissebb beszédeiből és cikkeiből több részletet lehetne idézni, éppen azért, mert a valós helyzettel való mindenkori szembenézés, a tények köntörfalazás nélküli feltárása a szerzőnek elvi alapállása, pártunk politikájának pedig a lényegéhez tartozik. A mostani politikai könyvnapok alkalmával is olyan művek kerülhetnek az olvasókhoz, amelyek a tények megismerését szolgálják, legyen szó akár a biatorbágyi merénylet hátteréről (Nemes Dezső: A biatorbágyi merénylet, és ami mögötte van), a második világháborúról (Karsai Elek: A berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig), közvetlen múltunkról (Berecz János: Ellenforradalom tollal és fegyverrel — 1956; Szenes Iván: A Kommunista Párt újjászervezése Magyarországon 1956—1957), vagy éppen jelenünkről (Csikós-Nagy Béla: Gazdaságpolitika). Felsorolhatnánk még jó néhány most megjelenő kötetet, amelynek olvasása lényegében mai kérdésekre — a szükséges nyílt, türelmes polémiák során — ki- \ alakítandó válaszokhoz adhat muníciót, szolgálván ezzel egyszerre a marxista élvek bátor hirdetését, s nemzeti egységen nyugvó társadalmunk önkorrekciós képességét. A párt politikája, s ennek nyomán politikai könyvkiadásunk fej. lődése is utal mindkettő szükségességére. Ahogyan az Kádár Jánosnak a legújabb kötetében is olvasható: „amikor azt mondjuk, hogy politikánk nem lehet dogmatikus, akkor | nemcsak valamilyen régi — mondjuk 1952-es — dogmára gondolunk. A világ halad, pártunk élő pórt, s | nekünk arra is vigyáznunk kell, hogy a saját, mondjuk tizenöt évvel ezelőtti, | megállapításunk se vállhasson dogmává.” A. G. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 259. szám ÁRA: 1981. november 4., szerda 1,40 FORINT A miniszteri ülés „szellemében” Szállítók, forgalmazók a téli melegért Drágábban, mint a Volán — Új fűrészgépek 1983-ra? — Az ellátás egész télre biztosított A Minisztertanács legutóbbi ülésén, többek között foglalkozott az ország energiagazdálkodásnak helyzetével, és intézkedéseket hozott e gazdálkodási program meggyorsításáról. Megállapította, hogy kiegyensúlyozott volt az ország energiaellátása az év eddig eltelt időszakában, s a hazai termelés, a behozatal, valamint egyes energiahordozók tervszerű felhasználásával az ellátás alapvető egyensúlya továbbra is fenntartható és megfelelő átmenet biztosítható az 1982. gazdasági évre. Heves megyében tegnap, a megyei tanács kereskedelmi osztálya — mintegy a Minisztertanács ülésének „szellemében” —, értekezletet hívott össze, a legfontosabb szállító- és forgalmazók részvételével az őszi-téli fűtési idényre való felkészültségről, és a további tennivalók megbeszélésére. Habis László, osztályvezető-helyettes tartott vitaindító előadást, nyújtott megyei helyzetértékelést. Elmondotta, hogy_ Heves megyében a tü zelőanya g-kereskedelem nemcsak az országostól, de a szomszédos megyéktől is eltér : dinamikusan növekedett. Az egy lakosra jutó 1980. évi tüzelőanyag-értékesítés nálunk például 640 forint, míg Borsod megyében 445 forint, Nógrádban jjedig 552 forint volt. További megyei sajátosság, hogy az áfészek, tavaly a tüzelőanyagok 48,1 százalékát értékesítették Heves megyében. Annak ellenére, hogy a megyében a tüzelőellátás — a statisztikához mérten — jó, mégsem volt és várhatóan nem is lesz problémamentes. Ez év első hónapjaiban például Recsken, Gyöngyösön és Lőrinciben nem tudták az igényeket kielégíteni szénből, tűzifából és fűtőolajból. A készletek ugyan megvoltak, de a szállítással, az úgynevezett „lehívással” és az egyéb emberi gyarlóságokkal nem tudtak megbirkózni. Az említett időszakban a megye telepein mintegy hétezer tonna szénnel kevesebbet hoz(Folytatás a 3. oldalon)
