Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-19 / 271. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. november 19., csütörtök ..... 5 . LENGYELORSZÁG Telefonközpontok Krakkónak (Tudósítónktól) Krakkó, október A Ládán és a Wartburgon H betű, a rendszám azonban lengyelországi ideiglenes, s a szélvédőn is ott a táblácska: Lacznosc, vagyis Hínadástechika. Ezekkel az autókkal szinte naponta lehet találkozni Krakkó utcáin, de leginkább a Wes- terplatte téren, a Főpostánál. A kocsik tulajdonosai, magyar szakemberek ugyanis már több éve itt dolgoznak, korszerű telefonközpontok szerelését vezetik a Wawel városában. Októberiben a régi öt számjegy helyett hatot kell tárcsázni Krakkóban, s ez nagyrészt a magyarok érdeme is, hisz a változással egyidőben adták át azokat az új Crossbar rendszerű telefonközpontokat, amelyeket a Budapesti Híradástechnikai Gyár szállított Az öttagú magyar mérnök brigád vezetőjével Horváth Istvánnal, a Főposta egy kis irodahelyiségében, a „főhadiszálláson” találkoztam. A szobában telex, csodák- csodája, de működő telefon, műszaki rajzok tumultusa, no és magyar kávéfőző. — Hazánk és Lengyelország között 1972-ben jött létre az első szerződés, amelyben a Budavox és a BHG vállalta hogy korszerűsíti Krakkó telefonhálózatát. Hat központ épült, több ezer vonallal bővült a posta — 1978-ig. Mi még akkoriban — egy munkatársunkat kivéve — nem voltunk itt A következő szerződést 1979-ben kötötték meg akkor jöttünk ki. Egyébként a cégünk dolgozott vagy dolgozik még Csehszlovákiában, az NDK- bán, Kubában, Líbiában, Szíriában és Libanonban is. Itt Lengyelországban csak Krakkóban szerelünk, s munkánk hamarosan véget is ér. A jövő év első felében megyünk haza. Lippé György, a tanácsadó mérnök érkezett egv rajzzal ; valami nem egyezett Nekiült tanulmányozni, aztán néhány telefon a város postáira és minden rendbe jött. — Nicsenek nyelvi nehézségek? — A rajz magáért beszél — mondta a fiatal mérnök. Mi is belejöttünk a lengyelbe olyan konyhanyelv szinten, de egyik kollégánk, aki kisebb megszakításokkal hét éve van itt, úgy olvas újságot, mintha otthon lenne, s ha kell ő mindig kisegíti valamelyikünket. Néha már unja is, ha — persze magánügyben — nyaggatjuk fordításért Az ötfős magyar gárda tagjai fiatalok, mindannyian harminc év körüli családos emberek. — És a gyerekek? — Minden családban két srác van — válaszolta Horváth István, a főszerelésvezető, Oviiba, iskolába járnak, s némelyikük már jobban tud lengyelül mint az anyja vagy az apja. A nehézségek ellenére szívesen fogunk visszaemlékezni az itt töltött időre. Sok lengyel barátra tettünk szert, s velük kirándulgatunk a Krakkó környéki szép tájakra. Az élet azonban más itt mint otthon, meg lehet ugyan szokni lassan, de a mi mércéinkkel mérni nem lehet. Valóban nem, mert ha csak a telefonról van is szó, Lengyelországban bizony nagyon sokat kell várni a készülékre. Sokkal többet, mint hazánkban. S ahhoz, hogy Krrakkóban több legyen, s korszerűbb, gyorsabb a telefonhálózat, ahhoz mi magyarok is nagyban hozzájárultunk. Azt ötmillió rubel értékű berendezések szerelése, s a munkálatok lassan a befejezéshez köziednek, illetve a központok teljes kapacitással dolgozhatnak majd. S így Horváth István és fiatal szerelésvezető kollégái szerint az eddigi mintegy 32— 34 ezer zlotyi helyett mindössze 18 ezer zlotyiba kerül — mindent beleszámítva — egy telefon az államnak. S ez most Lengyelországban is fontos. Józsa Péter KNDK Phenjan folyójat a Taedong A Taedongot, a „nagy harmónia folyóját" évszázadok óta megénekli a koreai nép. A 439 km hosszú folyam méltóság- teljesen ereszkedik alá a Nangrim hegység szikláiról Phenjanon át és torkollik az itt „Nyugati-tengernek" nevezett Sárga-tengerbe. Partja mentén az ásatások arról tanúskodnak, hogy a folyó völgyében voltak a koreai félsziget legrégibb emberi települései. Itt találhatók az ősi kultúra számos emlékei: például a kangsol királysírok 1500 éves falfestményei. A Taedong a phenjaniak kedvenc üdülőövezete, különösen sok gyermeküdülő létesült a partokon. A horgászok számára valóságos paradicsom a folyó: a 68 halfajtából minden évadban tekintélyes fogásra számíthatnak. A Taedong nem is olyan régen még nagy károkat okozott, a szinte évente lezúduló árvizek nagy területeket árasztottak el, megsemmisítvén a termést és a lakóházakat. A felszabadulás után láttak neki a folyam szabályozásának. Ma a Taedong partján hatalmas üzemek emelkednek, megkezdték a folyó sodrásának hasznosítását is. Toktsonnál nemrég kezdte meg működését az első vízi erőmű. A jelenlegi hétéves terv (19T8—1984) 50—60 milliárd kWh-ban irányozza elő az évi energiatermelést. A Koreai Munkapárt VI. kongresszusa határozata előírja, hogy a 80-as évek végéig el kell érni az országban az évi 100 kWh energiatermelést. E cél elérése érdekében további két vízi erőmű épül a Taedongon. * A Taedongon jelentős a hajóforgalom. A vízi szállítás segítségével jutnak el a nyersanyag gazdag vidékének termékei — a szén és az ércek — a feldolgozó üzemekhez. Az utóbbi években zsilipek építését is megkezdték, amelyek tovább szélesítik a Taedong hajózási lehetőségeit. g- i. Kamionok szállítják a fogyasztókhoz a Lenkorányban termelt zöldséget (Fotó: SZP—APN—KSj SZOVJETUNIÓ Az ország zöldségeskertje t Az „ország zöldségeskertje” Azerbajdzsán déli kerülete. A Szovjetunióban itt érnek be elsőként a szabadföldi zöldségek. Már április elején — néha már már. oiusban is — az északon élők asztalára kerülhet a Lenkorányból érkező friss zöldség. A Szovjetunió több mint hétszáz városába és - ipari központjába szállítanak innen zöldséget: káposztát és uborkát, paradicsomot és padlizsánt vöröshagymát és fokhagymát, pattissont és spárgatököt. Bár a Kaszpi- tenger és a Talisi hegyek által közrefogott • területen csak is helyen gazdálkodhatnak, de a Szovetunióban itt a legmagasabb a termésátlag. Vannak területek, ahol nem ritka a holdanként! 70 ezer kilogramm, vagy ennél magasabb termésátlag sem. A terméshozam növelésének legfontosabb módszere a vegyes vetés, azaz az intenzív termelés kiterjesztése. így például a káposztasorok közé paradicsomot ültetnek. Gyakori a másodvetés. A gyorsan beérő káposztái betakarítását követően ugyanabba a földbe paradd- csompadántákat telepítenek, így évente egy területről kéLhárom termést is betakaríthatnak. Lenkorányban az elmúlt években jelentősen bővítették a felvásárló -helyeket, a kamionparkot, új rakodókat építettek a Vasúti csomópontokon. A nagyobb szovhozok áttértek az önálló értékesítésre, ami szükségtelenné tette a közbeeső felvásárlási folyamatot. Valamennyi szovhozban külön minőségfelügyelet működik. Mindez jelentősen felgyorsítja a termelő és a fogyasztó közötti kapcsolatot. További lehetőség a kamionokkal történő és repülőgépes szállítás előtérbe helyezése. A szakemberek számításai szerint a zöldség minősége repülőgéppel történő szállításnál 100 százalékos, kamionnal 90. vasúton pedig legjobb esetben is csak 80 százalékos. Néhány éve kezdte meg az üzemet a lenkorányi konzervgyár is. Lenkorány Grúzia fekete- tenger-parti körzete után az ország második legjelentősebb szuibtrőpikus övezete. Jelenleg több mint háromszáz hektáron termelnek citromot, mandarint. Lenkorány adja a köztársaság teatermelésének több mint a felét. A jövőben tovább bővül a tea-, mandarin-, a citrom-ültetvények területe. A földterületeket teraszosan művelik meg. Az Azerbajd- zsába-n felvásárolt zöldségmennyiség mintegy egyhar. madát adja Lenkorány. APN—KS ALBÁNIA Önerőre támaszkodva Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt KP első titkára (Fotó: UPI—MTI—KSj MONGÓLIA Ötvenöt éves a polgári repülés Ötvenöt éve annak, hogy az első IL—14-es repülőgéppel megindult a polgári légiközlekedés Mongóliában. Azóta a légiutak olyan széles körű hálózata alakult ki, amelyen belül a fővárost, Ulánbátort a legtávolabbi vidékek központjaival is összeköti k a légi jára tok. A légiutak hossza 38 ezer kilométer. A légiközlekedés iránti igények növekedése szükségessé tette egy távlati terv kidolgozását is. A most kidolgozott és 1990-ig érvényes terv 5 vidéki és egy újabb fővárosi repülőtér építését irányozza elő. VIETNAM Oktatási reform Az idei tanítási év az új oktatási reform első éve. Eddig az óvodások egyéves iskolaelőkészí-tőbe jártak. Most, az új program szerint, az óvodából egyenesen az első osztályba küldik őket. A másik változás: a tizéves oktatást fokozatosan felváltja a 12 éves általános és középfokú oktatás. A most folyó tanévben a korábbinál jobb körülmények között kezdhették meg az iskolai munkát a vietnami pedagógusok és a diákok. Az idén kétmillió elsőoszfá- lyos ült az iskolapadokba. Jelenleg a gyermekintézményekben és az iskolákban 15 millió gyermeket nevelnek ,és .tanítanak. Nem volt fennakadás a tankönyv- és tanszerellátásban sem. November első hetében az albán főváros főterén emelkedő impozáns kultúrpalotában tartották meg az Albán Munkapárt (AMPj nyolcadik kongresszusát. A helyszín jelképezi a most negyvenedik évfordulóját ünneplő párt fordulatokban gazdag történetét: a hófehér, neoklasszikus stílusban épült palotát szovjet tervek alapján kezdték építeni, kí- , nai segítséggel fejezték be, most viszont az „önerőre való támaszkodás elvéről” esett a legtöbb szó benne. A pártot megalakulása óta irányító, most 73 éves Enver Hodzsa 280 oldalas (!) beszédének kulcsmondatai: „Figyelembe kell ennünk, hogy azok a körülmények, amelyek között Albániában a szocializmus épül, nagyon bonyolultak. Pártunk, államunk és népünk egyedül, szemtől szembe harcol egy kolosszális ellenséges erő, a minket bekeritq kapitalista- revizionista világ ellen’’. Ez az önizolációs szemlélet áthatja Albánia bel- és külpolitikáját is. Gazdasági téren abban nyilvánul meg, hogy Albánia elzárkózik a nemzetközi munkamegosztás korszerű formáitól, és csak a külkereskedelem köti a világgazdasághoz. Beszédében az albán pártveze-_ tő büszkén hangoztatta,' hogy „ez lesz az első ötéves terv, amelyet teljes mértékben a saját erőinkre és lehetőségeinkre támaszkodva valósíthatunk meg”. Az önerőre való támaszkodásnak abszolutizálása megnehezíti azt, hogy Albánia elérje a közepesen fejlett európai országok szintijét. Ügy tűnik, hogy az albán vezetés levonta a következtetést abból, hogy a legutóbbi ötéves terv fő előirányzatait ném sikerült teljes mérték,ben teljesíteni. A kongresszuson elfogadott, 1981—85 közötti ötéves terv előirányzatai a korábbinál szerényebbek és így telje- síthetőbbek is. (Az ipari növekedés előirányzata 34—36 százalék, a mezőgazdaságé 31—33 százalék.) A kongresszuson elhangzott külpolitikai állásfoglalásokban kettŐ6 irányzat érvényesült: egyrészt a törekvés a külvilággal fennálló gazdasági és kulturális kapcsolatok óvatos fejlesztésére, másrészt Albánia ideológiai és politikai elszigeteltsége fenntartásának igénye. Az óvatos külpolitikai nyitás azonban nem vonatkozik az Egyesült Államokra és a Szovjetunióra, a két „imperialista szuperhatalomra.”. A kongresszus szentesítette az 1978-ban végbement, Albánia számára korszak- váltó jelentőségű albán-kínai szakítást. Hodzsa rendkívül élesen bírálta volt nagy szövetségese kül- és belpolitikájának szinte valamennyi megnyilvánulását. A tavaszi koszovói eseményeket értékelve az albán pártvezető élesen bírálta a jugoszláv vezetést. Ugyanakkor azt állította, hogy országa törekszik az államközi kapcsolatok fejlesztésére északi szomszédjával. A többi kelet-európai szocialista országról szólva Hodzsa most is aláhúzta az országát tőlük elválasztó mély ideológiai és politikai ellentéteket. Ugyanakkor kifejezte Albánia készségét a „normális kapcsolatok fejlesztésére”, különösen a kereskedelem terén. (Ismeretes, hogy Magyarország és a többi szocialista ország régóta szorgalmazza kapcsolataink fejlesztését Albániával.) Az AMP és az őt követő jelentéktelen csoportocskák a kongresszus szószékéről is kérlelhetetlen harcot hirdettek a szovjet, a kínai, a jugoszláv „revizionizmusok”, továbbá az „eurokommuniz- rnus” és a szociáldemokrácia, tehát a nemzetközi munkásmozgalom valamennyi jelentős irányzata ellen, A leg- fesőbb albán pártfórum egész menete és állásfoglalása az Albán Munkapárt önmaga által létrehozott elszigeteltségét bizonyították. dr. Réti György összeállította: Gyurkó Géza S
