Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-17 / 269. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. november 17., kedd S. A szex árt a terápiának Az esetek 90 százalékában a pszicihoterapeuták és az általuk kezelt női páciensek közötti szexuális kapcsolatok károsak — ezt állítja a Los Angeles-i California Egye­tem egyik tanulmánya. Aho­gyan azt a korábban Kali­forniában végzett kutatások kimutatták, a kezelés után a férfi pszichológusok, pszichiá­terek és szociális gondozók 5—6 százaléka létesített vi­szonyt az általuk kezelt női betegekkel — „sőt néhányan egyszerre 20—30 beteggel is” — állította a múlt hónapban egyik előadásában az egye­sült államokbeli Kalifornia állam pszichológiai társasá­gának elnöknője, dr. Jacque­line C. Bouhoutsos. Az új felmérés, amely 509 női és 33 férfi beteg állítására tá­maszkodik, világosan meg­cáfolja némely psziehotera- peuta ama állítását, hogy a szex a terápia szempontjából hasznos lehet. A páciensek­nél á negatív következmé­nyek a csüggedéstől a moti- ,* vációveszteségen és a má­niákus betegség rosszabbodá­sán keresztül egészen az ön- gyilkosságig vezetnek. Bou­houtsos pszichológusnő: „Ahol a szex elkezdődik, ott véget ér a terápia”. A szexuális kapcsolatokról szóló kevés kedvező tudósítás olyan ese­tekre vonatkozott, amelyek­ben a női betegek voltak a kezdeményezők. A megkér­dezettek közül öten orvosuk­kal házasságra léptek. (Spiegel) Túzok­rezervátum... Európa legnagyobb tú­zokrezervátuma Dévavá- nyán található. Sokévi munkával sikerült elérni, hogy a természetes szaporu. lat nem csökken, hanem évről évre nő. Ebben nagy része van a környező me­zőgazdasági üzemek jó hoz. záállásának, ugyanis az ak. tuális nyári munkák ide­jén a szabadban talált tú­zoktojásokat beviszik a re­zervátumba, ahol keltető­géppel kikeltetik. Az érté­kes vadmadarak bármikor elhagyhatják a rezervátum zárt területét, visszatérhet­nek természetes közegükbe. Az idén ötvenhárom túzok- csibét neveltek fel Dévavá. nyán. (MTI-fotó: Plavecz Pál fel­vétele — KS) Négyszáz éves históriás ének Felfedezte egy egri tanárnő Ismeretlen históriás éneket felfedezni irodalomtörténeti tett. Feldolgozni, helyét meghatározni, másolóját ki­deríteni, szövegét pontosíta­ni és értelmezni: irodalom- történeti jelentőségű és ér­tékű munka. Lévay Edit fia­tal egri tanárnő neve így került az irodalomtörténeti kutatók ranglistájának elő­kelő helyére. Különös véletlen, szinte nem is véletlen, ahogyan egy ember és egy könyv egy­másra talál. Elég csak any- nyit megemlíteni, hogy Ilos- vay Selymes Péternek Má­tyás királyról írt históriás éneke négyszáz esztendeig bujdosott, míg az egri ku­tató kezébe került, aki reá irányította a világosságot. És nem is akárhogyan. „Az Egri Tanárképző Fő­iskola épületében levő hatal­mas Főegyházmegyei Könyv­tárban — írja tanulmányá­nak bevezetőjében Lévay Edit — régi irodalmunk em­lékeit őrző, kutató által ed­dig nem vizsgált, XVI. szá­zadi históriás énekeket tar­talmazó kéziratos kódex ta­lálható. A könyvtár címjegy­zékében Pompéry Codex né­ven szerepel. Anyaga mind­eddig nem került nyilvános­ság elé.” Ki volt Pompéry? Pompéry János sokoldalú ember, író, újságíró, két színdarabját a Nemzeti Színiház mutatta be a múlt század derekán, ügyvédként rövid ideig Bécsben tartóz­kodott, a biztosítási gondolat úttörője és a Tudományos Akadémia levelező tagja. Lévay feltevése szerint valószínűleg Bécsben akad egy gyűrött, kicsit piszkos kézírásos füzetre s abban egy Görcsöni Ambrus énekmondó Mátyás királyról írt verse- zetére. Görcsöni ezt az éne­ket 1567 táján írta, s több­ször is kiadták. Pompéry az egyik kiadás dátumát be is jegyezte: „az M. Jancsónál Bécsben levő nyomtatott pél­dány megjelent 1587-ben”. Görcsöni énekét a füzet első tulajdonosa, bizonyos Csombor János másolta, ö valahol -(talán Nagybányán) talált egy másik Mátyás­históriát, s a Csombor-féle énekhez fűzte, mint annak befejezését. Ez az ének volt Ilosvay Selymes Péter éneke, ame­lyik ilyenformán elrejtőzött Görcsöni éneke mögé. A fe­ledés zárját még azzal is ráillesztette Csombor, hogy odajegyeztette a végére: Fi­nis huius históriáé per Joan- nem Czombor. Azaz az éne­ket Csombor János fejezte be. Pompéry Jánossal egy idő­ben kezdte meg munkáját egy Schedel Ferenc nevű or­vos, akit Toldy Ferenc né­ven ismer a tudomány, mint a magyar irodalomtörténet megalapítóját. Toldy gyűjti a régi irodalmi emlékeket, így talál kapcsolatot' Pom- péryvel, aki az Akadémia levelező tagja, ugyanakkor pedig Toldy az Akadémia titkára. A kéziratos füzet Toldy- hoz kerül, aki bekötteti és gerincére rányomatja: Pom­péry Codex. Toldy Ferencé. A kódex később az iro­dalompártoló 'Bartakovics Béla egri érsekhez kerül, aki tiszteleti tagja az Akadémiá­nak és Toldy országos kuta­tásait bőkezűen támogatja. Az érsek hagyatékából kerül át a Béldy-kódexszel és Mi­kes leveleinek eredetijével a Főegyházmegyei Könyvtárba. Lévay Edit a régi szöve­gek szenvedélyes búvárlója. Egyetemi tanulmányait is Ilosvay Selymes Péterről írt tanári szakdolgozatával fe­jezi be, s ezért ösztöndíjat is kap. ö veszi kézbe“ a Pompéry-kódexet, és sorról sorra gondosan áttanulmá­nyozza. Feltűnik neki, hogy az eredeti Görcsöni-féle ver­ses szöveg után latin próza értesíti az olvasót, hogy az ének utolsó része követke­zik, és kibontakozik előtte a versszakok' első betűiből: „Ilosvay Peter as nagbaaniai tan...” A zár lepattant, a négyszáz éves bujdosás vé­get ért. Lévay Edit ezután tanul­mányt írt az ismeretlen his­tóriás énekről, egyben is­mertette a Pompéri-kódex másik négy históriás énekét. Kutatásai eredményéről előbb a debreceni, majd a szegedi egyetemen tartott előadást, ami a tudományos világ magas szintű elismeré­sét jelenti. Végezetül egy pillantás a munka nehezére, az egy­korú írott szöveg nyomdai áttételére. Egyik versszak a 185 közül; Mátyás dicsérete. Termete szép uitezy módra uala magyar módra uallas es uastagh uala arany sziniő haya, piros orczaia, két szeme neki szép uilagos uala Mai olvasásban: Termete szép vitézi módra vala magyar módra vállas és vastag vala arany színű haja, piros orcája két szeme neki szép világos vala. CJlTAS (Zeit im Bild) — Valóban nem tudod, Márta, hogy ki a gyermeked apja? — Valóban nem tudom. Könnyelműséggel mindig vádolni lehetett engem — de kíváncsisággal soha! A juhtenyészeten meggaz­dagodott ausztráliai farmer hajmeresztő összegért vásá­rolt egy fényűző Rolls-Royce autót. \ — No, milyen a kocsi? — érdeklődtek barátai néhány nap múlva. — Megéri a pénzt? — A kocsi olyan, mint a többi, de roppantul tetszik nekem az az üvegfal, amely a vezetőt elválasztja az utastértől. — Az üvegfal? És mi benne a különös? — Hát az, hogy ezentúl a juhok nem zavarnak az au­tóvezetésben! — Hogyan megy a tanulás a kedves fiának, Frau G lob­ke? — Valamivel jobban — hangzik a válasz —, de azért még mindig álnéven járok a szülői értekezletek­re. — Miért verekednek ál­landóan a ti szomszédaitok? — Vadházasságban él. nek... ★ — Amióta férjhez mentem, Martin teljesen elhanyagol engem! — Hát válj el tőle. — Mit nem mondasz? Hát nem tudod, hogy én Péterhez mentem férjhez? Ügy sízámolgatta a napo­kat, mint egy kislkatana. Munkába készülődve, amikor a felesége bekészítette a kopott táskáiba' a szokásos harapnivalót, él nem mu­lasztotta megjegyezni: — Már csak egy hét, asz. szony., már csak öt nap ... négy ...! És jön az aranyszabadság: A buszon zötykölődve, számtalanszor azon kapta magát, hogy máir nerr. fi­gyel a többiek vaskos tré­fálna. a harsogva fogadott vicceikre. Újra és újra vé­giggondolta, hogy mit is kezd majd a nyugdíjas na­pokkal. A házban vannak ismerősök, akik már régeb­ben élbúcsúztak a munka­helyükről, s talán velük le- iméhetne a térre egy Jegy sakkpartira, beszélgetésre. Vagy megisznak időnként egy korsó sört a sarki biszt­róban, utána meg elszalad a boltiba- hogy az asszonynak ne kelljen a munkaidő után vesződnie a bevásárlással. És lába, most jut eszébe, hogy keríthetne egy kis hob­bi telket is a város szélén, elbiibelődne vele tavasztól őszig. Ez az, amint ideje lesz. rögtön utána is néz a dolognak. Úgyis ráér,, korán Álmatlanul sem kell kelnie hozzá, mint most, reggelente... — No, lluskám, holnap már nem kell csomagolnod! Az utolsó napom ünneplés­sel telik. Azt mondták a fiúk, Sanyi bácsi, ne dolgoz­zon semmit. Majd mi rá­hajtunk, aztán a műszak után összeülünk egy jó kis dumára. . A brigád valóban kitett magáért. Reggel úgy ragyo­gott az öreg Sanyi bácsi gépe, mintha bearanyozták volna. S minden karon, kap­csolón, kiálló csavaron ló­gott valami apró játék. Még egy miniatűr esztergagép is, éppen olyan, mint az, ame­lyiken annyi _ évet • le­dolgozott. A műszak után meg: egy kisebb lakoda­lomról kísérték haza. — Aztán, ha unod magad, kapd össze a cuccod és gye­re vissza! — mondta az egyikük. A másik ráfejelt. — Az asszony szoknyáján ülni, Sanyi bácsi, én ezt nem bírnám ilyen fiatalon, mint amilyen te vagy... Jókat nevettek, aztán las­san mindenki búcsúzott, ment „reggel ugye, kezdődik a műszak.” Az öreg akkor boldogan feküdt le, de amikor később, éjjelente ál­matlanul forgolódott az ágyában, egyre csak a fülé­ben csengett: gyere visz- sza...! A téren sem tudott odafigyelni a sakkra, a sör sem esett jól a sarki kocs­mában, a bevásárlás pedig alig vett igénybe egy órács­kát. A hétvégi telekről meg — mondták a hivatal­iban — majd csak tavasszal lehet már szó. És az egyik hajnalban elő­vette a kopott táskát, aztán, amint az óra elütötte az ötöt, útnak indult. A gyár­kapuban meglepődve üdvö­zölték a régiek, aztán ug­ratni kezdték, mint máskor. — Mi az, öreg, elzavart az asszony? — Ugyan, nem az asz- szony miatt, de visszajöt­tem, fiúk...! (szilvás) Rozsdamentes evő- és tálalóeszköz-garnitúrák Rozsdamentes tálcák Mosógép (303. típ.) Gázkonvektor (F 8/9 K. típusú) Komár, Riga és Verhovina mopedek Házi vízellátó berendezés százalék 12 aj Női, férfi, bakfis és kamasz bőrkabátok Csaptelepek Uvegtisztító és súrolószerek Női félcipők Egyszínű jersey méteráruk 20 és 30 20 30 százalékos engedménnyel 3 NAPIG AZ IPARCIKK KISKER. EGRI - GYÖNGYÖSI - HATVANI BOLTJAIBAN jÍA+'n

Next

/
Thumbnails
Contents