Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-13 / 240. szám

NÉPÚSÁG, 1981. október 13., kedd Amerikai flottaösszevonás Egyiptom partjainál Az egyiptomi külügymi­nisztérium héttőn elutasítot­ta és az ország bel ügyei be való beavatkozásnak minő­sítette ^a szovjet kormány előző este kiadott nyilatko­zatát arról, hogy az Egye­sült Államok nyomást gya­korol Egyiptomra és megkí­sérel beavatkozni az ország belügyeibe. Az egyik izraeli esti lap hétfői számában ugyanakkor azt jelentette, hogy az ame­rikai haditengerészet óriási flottaösszevonást hajtott vég­re Egyiptom partjainál, Alexandriától északra. A jordániai rádió hétfőn valamennyi híradásában kö­zölte a szovjet kormány nyi­latkozatát és ahhoz fűzött kommentárjában hangsú­lyozta: az Egyesült Államok lépései közvetlenül fenyege­tik a közel-keleti népeket. Az „Al-Rai” című ammani lap rámutat: Szadat meg­gyilkolása után az Egyesült Államok és Izrael mindent megtesz azért, hogy tovább­ra is rákényszerítse Egyip­tomra az imperializmus és a cionizmus politikáját. Hatá­rozottan elítélte az Egyesült Államok katonai készülődé­sét Egyiptom körül az An- Nida című bejrúti lap is. Az összes érdekelt fél ha­tározottan elutasította az Egyesült Államok két volt elnökének azt a javaslatát, hogy Washington ismerje el a PFSZ-t. Az izraeli kül­ügyminisztérium nyilatkoza­ta sajnálatosnak nevezte a javaslatot és azt hangsúlyoz­ta, hogy Carter és Ford nyi­latkozatának az időzítése kü’önösen helytelen, miután a PFSZ „ünnepelte Szadat elnök halálát”. Jasszer Abd Rabbu, a PFSZ VB tagja ugyanakkor hangsúlyozta: az olyan kije­lentések, amelyeket Carter és Ford tett, csak arra szol­gálnak, hogy elfedjék a je­lenlegi amerikai kormány­zat valódi politikáját a Kö­zel-Keleten. A PFSZ abban érdekelt, hogy semmisítsék meg a Camp David-i folya­matot, az egyiptomi—Izraeli szerződést is ismerjék el a palesztin nép jogait. Haig amerikai külügymi­niszter a két volt elnök ja­vaslatával kapcsolatban csu­pán annyit jegyzett meg: az Egyesült Államok politikája a PFSZ-szel szemben nem változott. PÁRIZS Claude Cheysson francia külügyminiszter vasárnap Kairóból, Szadat elnök te­metéséről visszatérve az Eu- rope 1 rádiónak adott nyi­latkozatában kijelentette, hogy bár az egyiptomi el­nök meggyilkolása önmagá­ban szörnyű tett volt, Sza­dat eltűnésével eltűnik a közel-keleti béke helyreállí­tásához elengedhetetlen arab­közi közeledés egyik akadá­lya. A francia diplomácia ve­zetője, utalva Mitterrand köztársasági elnök tárgyalá­saira több közel-keleti ve­zetővel, hangsúlyozta: vala­mennyi felelős arab politi­kus azt a nézetet vallja, hogy a közel-keleti béke csak Egyiptomnak az arab or­szágok táborába való vissza­térésével valósítható meg. BÚTORÉRTÉKESÍTÖ VÁLLALAT ÉS A KÁPOLNAI ÁFÉSZ nagy őszi bútorvásárt rendez Kápolnán Hatmillió forint értékű, széles választékból vásárolhat. Az áruházban megtalálható minden nagyobb hazai gyártócég terméke, továbbá importbútorok. Október hó 15-től, november hó 15-ig Heves megye területére, 60 km-es körzetben 10 000 Ft feletti vásárlás esetén ingyenes házhoz szállítást biztosítunk, kedvezményként. ÁRUHÁZ NYITVA: mindennap 8 h-tól 16 h-ig, szombaton 8 h-tól 12 h-ig. Telefon: 18. Bonni béketüntetés rC Külpolitikai kommentárunk —i — visszhang II londoni repeszbomba Kép a háromszázezres nagy bonni béketüntetésről. A felső tábla felirata: „Ki a NATO-ból!” (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) A szombaton Bonnban lezajlott béketüntetés bebi­zonyította, hogy komolyan kell venni a nyugatnémet lakosság békevágyát — je­lentették ki vasárnap reg­gel a szociáldemokrata és a szabaddemokrata párt veze­tői. Peter Glotz, az SPD or­szágos ügyvezetője a több mint negyed milliós tüntetés békés jellegét hangsúlyozta, és azt emelte ki. hogy „ű tüntetők többsége komo­lyan és becsületesen lép fel a keleti és a nyugati lesze­relésért”. Günter Verheugen, az FDP főtitkára nagyhatású­nak nevezte a megmozdulást, és sürgette, hogy „tárgysze­rű és toleráns párbeszéd” kezdődjék a politikai pártok és a békemozgalom között. Mint várható volt, az NSZK történelmének legna­gyobb békiemegmozdulása he­ves elutasításra talált az el­lenzéki kereszténypártok so­raiban. A CDU és a CSU ve­zetőinek azonnali támadása­ikkal az a céljuk, hogy a tüntetés ..Amerika-ellenes” jellegének bizonygatásával és kihangsúlyozásával szakí­tópróbának tegyék ki az amerikai és a nyugatnémet kormány viszonyát. így például Walter von Tiesenhausen, a CDU szóvi­vője „Amerika-ellenes me­netnek” nevezte a demonst­rációt. Alois Mertes, a CDU —CSU parlamenti frakció­jának katonai (leszerelési) szakértője szerint a béke­tüntetés meggyengítette a Nyugat pozícióját a lesze­relési tárgyalásokon, mivel „azt az illúziót keltheti a szovjet vezetésben, hogy a NATO keleti ellenszolgálta­tás nélkül is lemond 1979-es határozatáról”. Heiner Geissler, a CDU főtitkára nyilatkozatában — a szoci­áldemokrata párton belüli ellentétek fokozására töre­kedve — kijelentette, hogy a tüntetés hatására erősöd­ni fog az SPD-n belül az a baloldali szárny, amely bí­rálja Helmut Schmidt kan­cellár biztonságpolitikáját. EMBEREMLÉKEZET ÚT A ez volt az angol fővá­ros egyik legrosszabb víkendje: egy Londonban tör­tént bombarobbanás egy embert megölt, negyven­egyet pedig megsebesített. Jogos a kérdés: ma, ami­kor a terrorcselekmények nem szokatlanok a földke­rekség jó néhány országában, miért okozott egész Angliára kiterjedő, óriási sokkot (szinte valamennyi brit lap ezt a kifejezést használja!) a londoni deto­náció? A robbantás módja nyilvánvalóan a válasznak csak az egyik és nem is a legfontosabb eleme. A szerke­zet valóban — ismét csak az angol sajtó általánosan használt kifejezése — „a leggonoszabb” fajta volt: úgynevezett repeszbomba, tizenöt-húsz centiméteres tűkkel kombinálva. Ez annyit jelentett, hogy viszony­lag nagy körzetben apokaliptikus kép tárult a járó­kelők, a rendőrök és mentők elé; vérző-jajgató em­berek hevertek a kövezeten, és — mint egy rossz horrorfilmben —, legtöbbjük testéből hosszú tűk me- redeztek. A sokkhatás másik, fontosabb oka azonban az, hogy a londoniak ettől a naptól kezdve ismét úgy érzik: bárhol, bárkivel megtörténhet a legrosz- szabb. 1980. decembere óta ugyanis az IRA (az ír Köztársasági Hadsereg) szélsőséges szárnya nem kö­vetett el semmiféle merényletet London, illetve más angol nagyvárosok utcáin, halálos áldozata pe­dig mintegy harminc hónapja nem volt ilyen akció­nak Angliában. A Thatcher-kormány „tűzzel-vassal” politikájának igazolására előszeretettel fel is használ­ta ezt az érvet, mondván, hogy az IRA terroristái „csak az erő nyelvén értenek”. MI KÉSZTETTE AZ 1RÁ-T az eddig Anglia terü­letén fenntartott ha nem is fegyver-, de legalább rob­bantásszünet felrúgására? A válasz egyértelmű: az észak-írországi éhségsztrájkakció összeomlása. Em­lékezhetünk: tíz politikai fogoly halt önkéntes éhha­lált a belfasti Maze-börtönben, anélkül, hogy a That- cher-kabinet bármiben is engedett volna követelése­iknek. A londoni kabinet erre elkövette azt a politi­kai-taktikai hibát, hogy afféle diadalkiáltásban tört ki, mondván: íme, a meg nem alkuvás, a kemény el­lenállás az egyetlen hatékony eszköz, ha az IRÁ-hoz hasonló „politikai terroristákról” van szó. Sőt, sajá­tos taktikai húzásként a Thatcher-kormányzat elfo­gadta a foglyok néhány, kevésbé lényeges követelé­sét — utólag. Az IRA — amelynek vezérkarában nyilvánvalóan tovább tart a szárnyak küzdelme — repeszekkel és hosszú tűkkel reagált a kormány nyilatkozataira, és nyilvánvalóvá tette, hogy az éhségsztrájkakció mina­pi leállításával a küzdelmet korántsem tekintik befe­jezettnek, sőt, „a harcot ezután ismét átviszik Ang­lia földjére”. Az ulsteri önállóság hívei közül is so­kan gondolják úgy, hogy ez a lépés nemcsak gyilkos, hanem öngyilkos taktika is, tekintettel a brit közvé­lemény félelmére és a félelemből következő nem ke­vésbé kemény retorziókra. AZ ÉSZAK-ÍR POLITIKÁT azonban egyik oldal­ról sem a józanság, hanem már régen a keserűség és a gyűlölet motiválja. Harmat Endre Mubarak a szavazócédulán KAIRO: A 43 millió lakosú Egyip­tom 12 millió választásra jo­gosult áUampogárát várják kedden az urnák elé — hogy leadják szavazatukat az egyetlen elnökjelöltre. A szavazócédulán az anal­fabéták tömegei miatt Muba­rak képe is látható lesz. A „nem” válaszlehetőség is ott áll ugyan, ám megfigyelők szerint semmi kétség az iránt, hogy — hasonlóan az utóbbi egyiptomi választá­sokhoz — az „igen” szava­zatok túlnyomó fölényéről adnak majd hírt szerdán reggel, és még aznap feles­ketik Mubarakot Egyiptom elnökének az elkövetkező hat évre. Nők a fegyverkezés ellen PRAGA: A nők világkongresszusá­nak több mint háromszáz küldötte hétfőn Lidicében, a német megszállók által 1942-ben elpusztított cseh községben békenagygyűlésen vett részt. A nagygyűlés résztvevői határozatot fogadtak el, amely többek között ki­mondja: — Elítéljük az im­perializmus lázas fegyverke­zését. Tiltakozunk az ellen, hogy az Egyesült Államok kormánya döntést hozott a szörnyű neutronfegyver gyár­tására és hadrendbe állítá­sára, a fegyverkezés újabb, még veszélyesebb fordulójá­nak elkezdésére és további amerikai rakéták európai el­helyezésére. A világkongresszus szá­mos részvevője a nap fo­lyamán a csehszlovák nők életével és munkájával is­merkedett. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1981. október 13-tól Devizanem Vételi Közép- Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 417,53 6 423,95 6 430,37 Ausztrál dollár 3 988,90 3 992,89 3 996,88 Belga frank 92,58 92,67 92,76 Dán korona 480,95 481,43 481,91 Francia frank 622,71 623,33 623,95 Hollandiai forint 1 396,19 1 397,59 1 398,99 Japán yen (1000) 150,71 150,86 151,01 Kanadai dollár 2 888,48 2 891,37 2 894,26 Kuwalti dinár 12 267,34 12 279,62 12 291,90 Norvég korona 594,33 594,92 595,51 NSZK-márka 1 545,46 1 547,00 1 548,55 Olasz líra (1000) 29,36 29,39 29,42 Osztrák Schilling 220,83 220,85 221,07 Portugál escudo 53,84 53,89 53,94 Spanyol peseta 36,48 36,52 36,56 Svájci frank 1 786,98 1 788,77 1 790,56 Svéd korona 629,88 630,51 631,14 Tr. és Cl. rubel 2 697,30 2 700,00 2 702,70 USA-dollár 3 466,75 3 470,22 3 473,69 Valuta- (bankjegy és csekk) árfolyamok Érvényben: 1981. október 13-tól Pénznem Vásárolható Vételt Eladási legmagasabb árfolyam 100 egységre, bankjegyclmletek forintban Angol font 50 6 231.23 6 616,67 Ausztrál dollár 50 3 873,10 4 112,68 Belga frank 5 000 89,89 95,45 Dán korona 1 000 486,99 495,87 Finn márka 100 781,04 806,12 Francia frank 500 604,63 642.03 Görög drachma 500 57,24 60,78 Hollandiai forint 1 000 1 355,66 1 439,52 Japán yen (1000) 10 000 146,33 155,39 Jugoszláv dinár 1 000 84,44 89,66 Kanadai dollár 100 2 804,63 2 978,11 Kuwalti dinár 10 11 911,23 12 648,01 Norvég korona 100 577,07 612,77 NSZK-márka 1 000 1 500,59 1 593,41 Olasz líra (1000) 50 000 28,51 30,27 Osztrák Schilling 1 000 214,22 227,48 Portugál escudo 5 000 52,27 55,51 Spanyol peseta 5 000 35,42 37,62 Svájci frank 1 000 1 735,11 1 842,43 Svéd korona 100 611,59 649,43 Török líra 1 000 24,98 26,52 UŐA-doUár 100 3 386,11 3 574,33 Államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok Érvényben: 1981. október 13-tól Pénznem Vásárolható Árfolyam 100 legmagasabb egységre, bankjegy címletek forintban Albán lek _ 156,59 B olgár leva 20 1 676,14 Csehszlovák korona 500 170,00 KNDK von — 910,42 Kubai peso 20 1 328,80 Lengyel zloty 1 000 63,69 Mongol tugrlk 100 352,87 NDK-márka 100 484,00 Román lel 100 170,00 Szovjet rubel 10 1 700,00 Vietnami dong — 682,81 001,1 (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents