Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-10 / 238. szám
10. NÉPÚJSÁG 1981. október 10., szombat Szerdán tartotta öt év tudományos egyesületi munkáját értékelő közgyűlését a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete. A műszaki-közgazdász értelmiség munkájáról szól mai összeállításunk, többek között egy tudós portréjának bemutatásával Új felsőoktatási intézmény Franciaországban KÖZGAZDÁSZOKÉ A SZÓ Mit tehet a tudományos egyesület? A népgazdasági egyensúly kedvezőtlen irányú változása tovább növelte a közgazdaság kérdései iránti érdeklődést. A közgazdaságtudomány egyre összetettebbé vált, s elvárják e munka magasabb színvonalát is. A gazdaság eredményeiben — és tegyük hozzá: íogyatékosságában is — nagy szere' pe van a közgazdasági munkának, a társadalmi, az állami, a gazdasági élet különböző területein dolgozó közgazdászoknak. Nemrégiben készült el a 700 hallgatót befogadó modern felsőoktatási intézmény a Párizs melletti Gif.sur_ Yvette-ben, Herbert, és Lon_ guet építészek tervei alapján. Az École Supérieure d’Électrioité falai között villamosmérnököket képeznek. A francia felsőoktatás szervezete jelentősen eltér a hazaitól, ezért néhány sorban ismertetjük ennek az iskolának a rangját. Az école supérieure-ök Franciaországban az ún. grandes écoles- ök kategóriájába tartoznak. A grande école azonban nem hivatalosan rögzített fogalom, hanem a franciáknál társadalmi értékítéletet fejez ki. Tigyi József 1926-ban Kaposvárott született, édesapja mezőgazdász volt. Ö maga technikai-műszaki érdeklődést mutatott, de azután pályaválasztásába a háború is beleszólt egy kicsit: 1944-ben kezdhette el egyetemi tanulmányait, és aggódó édesanyja kérte: ne menjen a „veszélyes” Budapestre, iratkozzék be inkább bátyja nyomán a pécsi orvoskarra. Így is történt, a háború valóban hamar át is futott felettük. És rögtön utána történt vele valami fontos: Ernst Jenő, a neves biofizikus „eltérítette” a fizikától, technikától, és rábeszélte: a biofizikában tanulmányait és érdeklődési körét szerencsésen egyesítheti. Már negyedéves medikusként előadást tarthatott a Magyar Eletta' ni Társasig vándorgyűlésén az izomműködés biofizikájáról, és sem a témához, sem az anyaintézethez nem lett azóta sem hűtlen. 1950-ben orvosi diplomát kapott, és az Ernst Jenő-féle intézetben kezdett dolgozni, amelynek azóta is kutatója, és 1971-től összeállította: Hekeli Sándor Az ide jelentkező fiatalok a középiskolai érettségit követően kétéves előkészítésben vesznek részt és szigorú felvételi vizsga után kerülnek az intézményekbe. Sajátos oktatási módszerrel különleges színvonalú képzést nyújtanak ezek az iskolák, s az általuk kiadott diplomákat a francia közvélemény különlegesen sokra értékeli. A képen látható École Supérieure d’Électricité falai közül 4 év után kikerülő hallgatók diplomája kb. a mi villamosmérnöki diplománkkal egyenértékű. Azért több ez mint egy hagyományos európai főiskola, mert kétéves előkészítő után lehet csak elkezdeni. igazgatója is. Vezetése alatt vált ez az intézet a KGST-n belüli kutatási együttműködés alapintézetévé. 1964-ben lett a oiológiai tudományok doktora. Értekezésének témája az izomrendszert érő sugárzások biofizikája volt. Ez már az „atomkorra való felkészülés” jegyében történt, * komoly nemzetközi érdeklődést váltva ki. 1967-ben lett az Akadémia levelező tagja, székfoglalójában a sugárbiofizikai kutatások továbbfejlesztéséről számolt be. Világszintű elismertséget szerzett felfedezésével, amikor is szilárdtest-fizikai szemléletet „oltott” a biofizikába, azaz a korábbi szemlélet helyett, amely az élő szervezetet vizes oldatnak tekintette, a szervezetet kristályos felépítésűként kezelte, és a félvezetők kutatásánál megismert összefüggéseket az izomrendszerré is Tevékenységünk összefogására, orientálására vállalkozik — a maga sajátos eszközeivel — a Magyar Köz- gazdasági Társaság. A tudományos egyesület igyekszik a vállalatok legfontosabb feladatainak elméleti vonatkozású kérdéseit feldolgozni, tisztázni. Emellett magas színvonalú, igényes előadásokkal közgazdasági információs-propaganda tevékenységet kifejteni a közgazdászok, a közgazdaság iránt érdeklődők szélesebb körében. Ezek a tevékenységek nem különíthetők, és nem is különülnek el egymástól. Az előadásokon számos elméleti-elvi vonatkozású kérdés is napirendre kerül, s fordítva is igaz: a tudományos tevékenység elengedhetetlenül együtt jár a gyakorlatot közvetlenül érintő, aktuális tennivalók feldolgozásával. Megyei szervezetünk úgy ítéli meg, hogy tagjaink munkája, társasági tevékenységünk segítette a megye gazdasági célkitűzéseinek eredményes végrehajtását. Hasznosak voltak azok az előadások, kerekasztal- konferenciák, melyeket országos jelentőségű politikaigazdasági döntések előkészítésében részt vevő előadók tartottak. A megfelelő tájékozottsággal rendelkező előadók fórumhoz juttatását továbbra is feladatnak tekintjük, mert jól szolgálja azt a törekvést, hogy tagjainkat és az érdeklődőket körültekintően tájékoztassuk a népgazdaság fejlődéséről, a lehetőségekről és a célokról, a különböző forrrásból szerzejtt információk helyimegyei viszonyokra való alkalmazásában közreműködjünk. A helyi előadók kezdte alkalmazni... 1976tól az Akadémia rendes tagja, székfoglalójában még magasabb szinten foglalkozott az izomműködés kérdéseivel. 1976-ban az MTA Biológiai Tudományok Osztályának elnökhelyettesévé, majd 1980- ban az osztály elnökévé választották. Eddig 120 tudományos dolgozata itthon és a világban egyaránt szinte példátlan szakmai elismerést szerzett számára: elnöke a Magyar Biofizikai Társaságnak, számos hazai és nemzetközi tudományos társaság vezetője vagy tagja. A Tudományos Szövetségek Nemzetközi Tanácsa főbizottságának tagja, a Nemzetközi Biofizikai Unióban a Biofizika Fejlesztése és Oktatása Bizottságának elnöke, ő szervezte meg a KGST, és az UNESCO, az ENSZ tudományos és kulturális világ- szervezetének együttműkösikeres előadásai bátorítást kell, hogy adjanak a többi szakembernek. Az előző közgyűlésünk a társasági munka továbbfejlesztése érdekében úgy határozott, hogy meg kell szüntetni a megyeszékhely-központúságot, nagyobb súlyt kell helyezni a közgazdászok és közgazdasági munkakörben dolgozók bevonására, különös tekintettel a pályakezdő fiatalok és nők arányának javítására. A következő időszakban új és az eddigiekhez képest bonyolultabb feladatok megoldása vár ránk a gazdasági építőmunkában, a köz- gazdasági kutatásban. Ezek megvalósításához társaságunknak is hozzá kell járulnia a tnaga sajátos eszközeivel. További tevékenységünk alapjának az MSZMP XII. kongresszusa határozataiból a megyénkre háruló feladatok végrehajtását tekintjük. Mozgósítjuk erre az itt dolgozó közgazdászokat. Legfontosabb feladatunk segíteni a népgazdaság egyensúlyának helyreállítását, megszilárdítását, az elért életszínvonal megőrzését. Elsősorban a termelés területén kell elősegítenünk a tartalékok feltárását. Javítani kell a vezetői munkát, a szervezést, gyorsítjuk a termelési és gyártmányszerkezet korszerűsítését. A feladatok megoldásához társaságunk azzal is hozzájárul, ha elősegíti a központi és gazdaságpolitikai célkitűzések, döntések egységes értelmezését. E szervezeti tevékenységünk erősítése és továbbfejlesztése érdekében szükséges a megyében mind nagyobb számban dolgozó szakemberek bevonása a társasági munkába. Meg kell ismernünk véleményüket, dését, 10 éve hazánk megbízottja a KGST-együttműkö- désben, társelnöke a négy éve működő együttműködésnek. A brit Royal Society of Medián (Királyi Orvosi Akadémia) levelező tagja. Ez utóbbinak érdekes a története: egy stockholmi előadásán a „kistályos elméletét” védelmezve heves vitába került A. V. Hill Nobel-díjas brit akadémikus munkatársaival. Meggyőzte őket — és az eredmény az említett társaságba való beválasztása lett... Sokrétű nemzetközi munkája során már vagy 40 országiján járt, ennyifelé ismerik. Itthon kormányzatunk — sok más mellett — előbb a Munka Érdemrend ezüst, majd kétszer arany fokozatával ismerte el munkásságát, hat évig volt a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora. És emellett még társadalmi munkára is marad ideje: három ciklusban volt a megyei pártbizottság tagja (az egyetemi pártbizottságnak ma is), két párt- kongresszusra választották meg küldöttnek, a Munkásőrségnél zászlóalj vezető orvosként dolgozott, amíg ideje engedte, a lövészetekre ma is eljár. Mint már esett szó róla, sokszor éjszaka is folytatja sokirányú kutatómunkáját. Csak néhány részterületet tudunk ebből felvillantani: izommechanikai kutatásain alapulhat egyes izombénulások (anyagcsere-betegségek) gyógyítása, az izommechanika és biofizika jobb megismerése előfeltétele a mesterséges szív megalkotásának, sugárbiofizikad kutatásai során kiderül, hogy a radioigényüket társaságunk megyei szervezetéről és lehetőleg minden észrevételre reagálnunk kell. Az eddigieknél isi körültekintőbben kell foglalkoznunk a fiatal közgazdák gondjaival, melyeket a társasági keretek között meg tudunk oldani. Segíteni kell a szakmai beilleszkedésüket megyénk közgazdász társadalmába, hogy minél előbb eredményesen hasznosíthassák a megye gazdasági és társadalmi életének fejlődésében az egyetemen elsajátított ismereteket. Több olyan rendezvényt kell szerveznünk, amelyik a szakmai ismeretek bővítése mellett az emberi kapcsolatok kialakítását is segíti. Fel kell használni a már kialakult kereteket, illetve keresni azokat a formákat, amelyek vonzóak a közgazdasági kérdések iránt érdeklődő műszakiak, jogászok számára is. Szorgalmazzuk helyi csoportok létrehozását Gyöngyös, Hatvan városokban és Heves nagyközségben. Ki kell dolgozni azokat a módszereket, amelyekkel a jogi tagjaink munkáját jobban tudjuk segíteni. A gazdaság- politikai propagandamunkánkban — a helyi sajtó még jobb bekapcsolásával — kiemelt szerepet kell hogy kapjon a megye VI. ötéves terv célkitűzéseinek minden oldalú részletes ismertetése, az ezzel kapcsolatos szakmai publikáció. A többi tudományos, szervekkel együttműködve a kapcsolatok további javításával kell a közgazdasági közvélemény alakítását irányítani, helyesen felhasználni megyénk társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. Társasági céljaink eléréséhez természetesen továbbra is szükségünk van az illetékes párt-, állatni és társadalmi szervek támogatására. Kántor Imre, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének titkára aktív sugárzás nemcsak károsan, de hasznosan is hathat az izomzatra. (Például: sikerült már megállított békaszívet lágy bétasugárzással újra megindítani.) Stabil szabad gyököket visz be a biológiai kutatásba, így a nitroxil-gyököt, amelynek segítségével paramágneses molekulákat hoz létre, és ezek az izotópos vizsgálathoz hasonlóan, de sugárzó anyagok nélkül jelzik például a szervezetben a felderítendő kémiai kötések helyét. Sorolhatnánk még sokáig, de néhány sorban Tigyi Józsefet, a magánembert is be szeretnénk mutatni: feleségével „szakmai az ismeretség”, ugyanis ő is biológus, tanár, kutató, tudományos főmunkatárs, akinek témája az elektronmikroszkópos kutatás. Két fia is követi a pályán, és erre egyiket sem kellett biztatni, mindkettőt izgatta az édesapja munkája. A nagyobbik ötödéves medikus, „megszállott biofizikus”, a tudományos diákkör titkára, az érettségiző kisebbik pedig a kétéltűek iránt érdeklődik, amiért is valóságos házi állatkertet rendezett be odahaza. Ha már az állatoknál tartunk, a professzor egyik kedvenc időtöltése a család „sztárjával”, a foxival való foglalkozás, ha meg nagyon elege volt odahaza a telefoncsengésből, felmegy a Mecsekbe, ahol egy forrás mellett, kis hétvégi házában „társbérletben” él két, a forráshoz szokott őzcsaláddal. Ott kertészkedik — amíg bírja a „tudományos tétlenséget”, és munkavágya vissza nem űzi — a laboratóriumba... Szatmári Jenő István Hírek a technika világából Energiatermelő baktérium Annak ellenére, hegy az ember olyan ötletes gyártmányokat fejlesztett ki, mint például a napelemek, nap- kollektorok, és -reflektorok, napenergiát máig sem sikerült olyan hatásfokkal átalakítani, mint ahogy az a növényvilágban történik. A zöld növények a beeső napfény mintegy 30 százalékát alakítják át kémiai energiává fotoszintézis útján, a klorofill, mint katalizátor segítségével. A klorofill nagyon bomlékony volta miatt azonban eddig sikertelen volt minden arra irányuló kísérlet, hogy a zöld pigmentet közvetlenül emberi célú energiatermelésre használják fel. Egy új biológiai felfedezés alapján azonban lehetségesnek látszik, hogy egy másik energia konverter segítségével a napfényből közvetlenül energiát nyerjünk. A kutatók a Vörös.- tenger és más nagy sótartalmú vizek mélypiros baktériumaiban egy bíborszínű pigmentet fedeztek fel, amely szintén képes a napfényt kémiai energiává alakítani. Repülőgépek zivatarban A zivatart zónákon való átrepülés a pilóták mindennapi feladatai közé tartozik, hiszen naponta kb. 45 ezer zivatargóc alakul ki a földön. Sokan azt hiszik, hogy a repülőgépet veszélyeztetik a villámcsapások, pedig erről szó sincs. A repülőgép Faraday-kalitka módjára viselkedik, védelmet nyújtva az utasnak. A Lufthansa légitársaság járatain közlekedő gépeket 3 év alatt 223 esetben érte villámcsapós, minden különösebb következmény, kártétel nélkül. Óriás vízi erőmű Szinte fantasztikus méretű építkezés folyik Dél-Ameri- kában. A kontinens három állama — Argentína, Brazília és Paraguay — elhatározta, hogy közös erővel épít duzzasztógátat és erőművet a hármas határvidéken. A munkálatok befejezési határideje 1989. Ekkorra a teljes erőműnek el kell készülnie. 18 turbinája 12 600 000 kilowatt teljesítményre lesz képes. Hogy milyen óriási szám ez, talán azzal érzékeltethető legjobban, ha az épülő paksi atomerőmű teljesítőképességével vetjük ősz. sze. Az Itai pu-erőmű mintegy tizenötször több villamos energiát szolgáltat majd. Ehhez másodpercenként 58 000 köbméter víz folyik át rajta. 220 méteres szint- különbséget legyőzve. ——————————————— A MÁTRÁI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG tervezői és bonyolítói gyakorlattal rendelkező, erősáramú közép-, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert keres felvételre. JELENTKEZNI a gazdaság műszaki osztályán lehet (Eger, Kossuth L. u. 18.), hétfőtől csütörtökig, 15—16,30 óra között, pénteken 14,30—IS, 30-ig. A magyar tudomány arcképcsarnokából Bemutatjuk Tigyi József akadémikust Szerencse, hogy Budapesten sikerült találkoznunk... Pécsett ugyanis nehezebb elérni, pedig ott él, ott dolgozik. De talán éppen ezért is lenne ez nehéz. Hiszen, ahogy kollégái tréfásan emlegetik, rektor korában az egyetem új épületét „olyan közeire építtette a lakásához” (ez, persze vicc, egyszerűen ott volt alkalmas hely) —, hogy a napirendje egészen sajátosan alakul: este hazatér tanszékéről, vacsorázik, és már indul is vissza, 200 méter séta után néha az éjjeleket is átdolgozza. ..
