Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-10 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXII. évfolyam. 238. szám AB A: 1981. október 10„ szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bankban a munkaidő Lehet játszani a gondo­lattal. Az ember, mim vál­tozatlan értékű tőkét egy bankban tárolhatja a mun­kaidejét, vagy pedig „hi­telt” vehet fel rá. A napi munkaidőt, a kötelező nyolc órát előre is ledolgozhatja, illetve később pótolja a hi­ányzás miatt el nem vég­zett feladatát. A munkaidőbank nem új találmány. Most néhány magyar vállalatnál szintén kísérleteznek a bevezetésé­vel, s ha korai lenne is egyedül üdvözítő megoldás­nak kikiáltani ezt a mód­szert, biztosan hoz majd eredményeket. Például: kevesebb lesz az úgyneve­zett „törtnapi” veszteség­idő. ügyes-bajos dolgait az ember nyugodtan intézheti munkaidő alatt, nem kell engedélyért kuncsorogni, majd ledolgozza. Vagy ha tartalékolt pár órát vala­mikor korábban, egyszerű­en leírják neki a „bank­ban”. A korai kezdés he­lyett a későbbi befejezést is választhatja az, akinek éppen így kellemesebb. Akár a lépcsőzetes munka-' kezdés egy formájaként is elképzelhető lenne ez a megoldás. Érdemes figye­lembe venni akár az ötna­pos munkahétre való átál­lás új munkarendjénél is. Szándékosan nem szól­tunk napokról, csak órák­ról, mert azért ilyen módon még nemigen előlegeznek hosszabb szabad időt, ami­vel mondjuk a szabadságot meg lehet toldani.' Az is nyilvánvaló, hogy csupán az üzemi, vállalati munka rendjének keretei közt ér_ telmezhető ez a rugalmas­ság. Oda kell figyelni pél­dául, hogy ne teljenek ha­szontalanul az órák a meg­szokott rendtől eltérő mun­kaidőben sem. Természetes az, is, hogy csak közös megegyezés nyomán jöhet létre az ügylet: akkor van értelme, ha egyaránt jő a munkáltatónak és a dolgo. zónák. Ahol ez egyáltalán szóba jöhet, ott a szervezettség­nek, a munkafegyelemnek az átlagosnál magasabb színvonalon kell lennie. Mit nevezünk most át­lagosnak? Ahol a vezetés megszokott, rögződött mód­szerei még mindig lassúak, nehezen alkalmazkodnak sajnos egyre gyakrabban változó körülményekhez Ahol félnek minden kocká. zattól. Mert egy ilyen munka­rend, amikor a dolgozó maga oszthatja be a mun­kaidejét, igencsak kockáza­tos dolog Hiszen nem le­het tudni, ki, mikor él vissza a bizalommal. Nem tudni, ki mennyire érzi magáénak a vállalatát, a munkahelyét, mennyire ér­zi felelősségét saját mun­kájáért akár a legkisebb beosztásban is. Jobb szervezés, fegyelem és bizalom. Mintha így együtt keveset szóltunk volna még a hatékony munka feltételeiről. A munkaidöbank ötlete talán itt is segít majd ... Hekeli Sándor Az őszi ülésszak második napja A környezetvédelem kerüljön összhangba fejlődésünk általános színvonalával... Pénteken 10 órakor a Parlamentben foly­tatódott az országgyűlés őszi ülésszaka. A padsorukban helyet foglalt Losonci! Pál. az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­ra, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottsága nak más tagjai, a Központi Bizottság titká­rai. a kormány tagjai. Az emeleti páho­lyokban foglaltak helyet a Budapestre akk reditált diplomáciai képviseletek vezetői, tagjai. A tanácskozás megkezdése előtt Apró Antal, az országgyűlés elnöke meleg szavak­kal köszöntötte Magyarország kedves ven­dégét: Jósé Eduardo dós Santost, az MPLA- Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnökét, aki párt- és kormányküldöttség élén tartózkodik hazánkban, s ellátogatott a Parlamentbe. A képviselők — az elfogadott napirend­nek megfelelően — ezután meghallgatták Gonda György államtitkárnak, az Országos Környezet, és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját az emberi környe­zet védelméről szóló 1976. évi II. törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Gonda György beszéde Öt évvel ezelőtt, 1976-ban alkotott törvényt az ország- gyűlés az emberi környezet védelméről — mondotta elöl­járóban. — Ezt megelőzően a környezetvédelem egyes részterületeivel már foglal­koztak magas szintű jogsza­bályok. Ilyen volt. a vízügyi törvény, az egészségügyről szóló törvény, vagy például a természetvédelemről alko­tott törvényerejű rendelet. Az 1970-es évek derekán nyilvánvalóvá váll azonban, hogy ezek a szabályok, az ezekre alapozott intézkedé­sek nem elégségesek, a kör­nyezetvédelem ügyét átfo­góan és egységesen kell ren­dezni. Így került sor öt éve a törvényben azoknak az elveknek, céloknak és teendőknek összegezésé­re, amelyek a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj és a települési kör­nyezet hatékonyabb vé­delmét szolgálják. Az in­tézkedések középpontjá­ban az ember áll. A tennivalókat két kate­góriába kellett sorolni. Az. egyik a korábban kialakult szennyező források, hatások folyamatos megszüntetése, illetve csökkentése. A má­sik pedig az, hogy az új beruházások, fejlesztései: megvalósítása során figye­lembe vegyék a környezeti viszonyok esetleges változá­sait is. Ez utóbbiban egy igen lényeges követelmény: a megelőzés jut kifejezésre. A környezetvédelemben ma a korábbi időkből származó hiányosságok, mulasztások kiigazítása okozza a leg­több gondot, de a jövő útja a megelőzés: olyan fejlesz­tési gyakorlat, amelynek természetes edeme az embe­ri környezet megóvása. Amikor a környezetvédel­mi törvény megszületett, még csak kisebb, üzemi mé­retű feladattá: adódtak a veszélyes hulladékok káros hatásával kapcsolatosan. Ma már elfogadott felismerés, hogy átgondolt és szigorú intézkedések szükségesek. Becslés szerint évente 300 ezer tonna mérgező hulla­dék jön létre és ennek sor­sáról kell felelősséggel dön­teni, tárolásáról, részben visszanyeréséről vagy ártal­matlanításáról gondoskodni. Nyomatékosan figyelmeztet erre a közelmúltban nagv visszhangot kiváltott váci talaj- és vízszennyezés. Ami általában a hulladékok dol­gát illeti, a környezetkímé­lő gazdálkodás a megoldás legnyilvánvalóbb útja. Ma, amikor a nyersanya­gok hiánya, az árak emel­kedése általában is a ta­karékos felhasználásra ösztönöz, ezen az úton kell keresnünk a környe­zel terhelésének csökken­tését. a gondok megelő­zését. Az anyagokkal való ésszerű, hatékony gazdál­kodás és a környezetvé­delem ily módon ugyan­annak a dolognak a két oldalát jelenti. A továbbiakban az atom­energia hazai, békés célú felhasználásának környezet­védelmi összefüggéseiről szólt az államtitkár, emlé­keztetve arra, hogy 1980- ban külön törvény született az atomenergiáról. — A törvény végrehajtása, az ennek érdekében tett intéz­kedések biztosítékot jelen­tenek arra, hogy ne kelljen tartani a környezetkárosí­tás veszélyétől A Paksi Atomerőmű úgy épül meg, hogy üzemeltetése során a környezetbe kerülő szennye­ző anyagok hatása a meg­engedettnél lényegesen ki­sebb lesz. A mérő és ellen­őrző rendszer kiépül és idő­ben elkezdi működését. (Folytatás a 3. oldalon) (Fotó: Perl Márton) Befejeződött az angolai párt- és állami küldöttség látogatása A párt. és állami küldött­ség élén hazánkban tartóz­kodó Jósé Eduardo dos San­to*, az MPl.A-Munkapárt elnöke és az Angolai Népi Köztársaság elnöke pénteken rövid ideig részt vett az or­szággyűlés ülésén. Ezt köve­tően az Országház delegációs termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Jósé Eduardo dós Santos alá­írta a Magyar Népköztársa­ság és az Angolai Népi Köz­társaság közötti barátsági és együttműködési szerződést. A két ország közötti első ilyen szerződés megerősíti az államaink között Angola függetlensége óta kialakult baráti együttműködési kap­csolatokat és kiterjeszti azo­kat a politikai, a gazdasági, a műszaki-tudományos és a kulturális területekre is. A szerződés alapján a két fél elhatározta, hogy nemzetközi kérdésekben rendszeresen konzultálnak egymással. Az ünnepélyes aktuson je­len volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Cyenes András, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, va­lamint a magyar és az an­golai tárgyaló küldöttség tagjai. A magas rangú vendégetés kíséretét ünnepélyesen bú­csúztatták az angolai és ma­gyar zászlókkal díszített Or­(Folytatás a 2. oldalon) Változó gazdasági környezet - rugalmas alkalmazkodás Megkezdődött a műszaki-közgazdasági hetek rendezvénysorozata A következő hetekben tu­catjával tartják rendezvé­nyeiket Heves megyében a rr.űszaki-közgazdasági értel­miséget mozgósító tudomá­nyos egyesületek. Több mint egy évtizede, hogy ez az őszi rendezvénysorozat tesz ko­ronát az egész esztendőn át tartó folyamatos továbbkép­zésekre, friss információkat szolgáltató ankétokra. Ma már ötezer tag társadalmi mun­káját irányítja a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Heves megyei Szer­vezete. Rajta kívül a most gyei szervezetének titkára köszöntötte a tudományos egyesületek aktíváit a vál­lalatok, üzemek, intézmények vezetőit, s szólt azokról a célkitűzésekről, amelyeknek jegyében idei programsoro­zatot rendezik. Részt vett a megnyitón Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára, a Közgazdasági Társaság megyei szervezetének elnö­ke, Schmidt Rezső, az egri városi pártbizottság első tit­kára, Maróti Sándor, a me­gyei tanács elnökhelyettese, dr. Jenes Pál,' az SZMT tit­kára. és dr. Szűcs László, a Az esemeny résztvevői a pénzügyminiszter-helyettes előadását hallgatják kezdődő s egy hónapig tartó rendezvénysorozat sikeréi hez más szervezetek is igye­keznek hozzájárulni: a Ha­zafias Népfront megyebizott­sága, a Szakszervezetek He­ves megyei Tanácsa, a TIT megyei szervezete. A leg­több résztvevőt vonzó elő­adások, ankétok általában azok, amelyeket valamelyik tudományos egyesület a Köz- gazdasági Társasággal közö­sen szervez. Bár néhány vállalatnál már tartottak az elmúlt na­pokban is ankétokat a mű­szaki hetek jegyében, a hi­vatalos megnyitóra pénteken délután az egri Technika Házában került sor. Dr. Do- mán László, a MTESZ me­(Fotő: Perl Márton) MTESZ megyei szervezeté­nek társelnöke is. Az idei műszaki-közgazda­sági hetek mottója: változó gazdasági környezet — ru­galmas vállalati alkalmaz­kodás. A megnyitót követő előadáson dr. Villányi Mik­lós pénzügyminiszter-he­lyettes szólt e témáról, je­lenlegi legfontosabb gazda­ságpolitikai feladatainkról. Tájékoztatott arról, hogy a szabályozók változásával ho­gyan igyekeznek segíteni, ösztönözni a rugalmas válla­lati alkalmazkodást a mind nehezebb feltételekhez, s ugyanakkor szólt arról is, mit tesznek a központi irá­nyítás korszerűsítse érdeké­ben. Elutazott megyénkből Targoviste pártküldöttsége A Bolgár Kommunista Párt Targoviste megyei de­legációja Iván Gruev első titkár vezetésével tegnap be­fejezte Heves megyében tett látogatását. A négytagú kül­döttséget — amely a mező- gazdaság pártirányítását, fő­leg pedig a háztáji munkát, a takarmánygazdálkodást ta­nulmányozta, s ennek során termelőszövetkezeteket, ál­lami gazdaságot, kutatóin­tézetet. tsz-szövetséget kere­sett fel, megtekintette a "ti­szai öntözőrendszert is — vendéglátói, megyerik veze­tői a reggelinél búcsúztat­ták. Külföldi barátaink a dél­előtti órákban elutaztak megyénkből. A főváros kül­ügyi szállójában Vaskó Mi­hály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tag­ja, a Heves megyei pártbi­zottság első titkára ebédet adott a vendégek tiszteleté­re, majd városnézés után a delegációt a Ferihegyi re­pülőtérig kísérte. A targovistei küldöttség a délutáni órákban eluta­zott Bulgáriába.

Next

/
Thumbnails
Contents