Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-09 / 237. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 237. szám ÁRA: 1981. október 9., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A jog és követése Bizonyára sokan emlékeznek még rá: a Kapcsoltam című népszerű televíziós játék egyik részletére. Pontosabban a legutóbbi adásban arra, amikor a1. egyébként valóban éles eszű, gyorsan kapcsoló fiatalember magas összegnél bukott el egy egyszerű tényen: nem ismert egy jogi kategóriát. Pedig olyan alapvető dologról volt szó — nevezetesen arról, hogy hazánkban nem esküdtszéki, hanem népi ülnöki rendszerű bíráskodás van —, amellyel azért a laikus állampolgárnak is tisztában illik (vagy illene) lennie. Mert képzeljük csak el: még a hivatásos jogászok számára sem mindig köny- nyű feladat a meglehetősen sűrűn változó jogszabályok követése! Kétségtelen, hogv ezt a folyamatosan tapasztalható átalakulást, módosítást, vagyis az újabb és újabb paragrafusokat, bekezdéseket, pontokat éppen társadalmunk fejlődése, ennek megfelelően az életviszonyainkban bekövetkező változások hívják életre, teszik szükségessé megalkotásukat. Értelmezésükhöz, elsajátításukhoz azonban természetesen nem elegendő csupán maguknak a rendelkezéseknek a rendszeres tanulmányozása. Hi_ szert helyes, az életviszonyokhoz igazodó alkalmazásuk elképzelhetetlen a kellően egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakítása nélkül. Ezt a célt szolgálják a többi között a Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései, amelyek útmutatást adnak a hatályba lépő, vagy érvényben levő jogszabályok helyes alkalmazására. De feltétlenül említésre méltók a jogértelmezéssel kapcsolatos fontos alapismeretek, valamint a tekintélyes jogász szakemberek véleményei is. Ebben a sorban nem hagyhatók figyelmen kívül azok a rendezvények sem. -amelyeken az igazságszolgáltatásban tevékenykedők szakmai előadások, konzultációk, valamint a meghirdetett pályázatokra érkező dolgozatok feletti viták formájában cserélhetik ki egymással tapasztalataikat, a megfelelő jogalkalmazási gyakorlattal ösz. szefüggő elképzeléseiket, gondolataikat. Eme nagyszabású találkozók egyike az államigazgatási és igazságügyi ifjúsági napok eseménysorozata, amelyet immár második esztendőben rendez meg az ország ifjú jogászainak részvételével a KISZ Heves megyei Bizottsága, a Heves megyei Főügyészség, a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete és a Heves megyei Rendőr-főkapitányság közösen. E rendezvény minden bizonnyal tovább segíti majd az igazságszolgáL tatásban dolgozó fiatalok munkáját, s közvetve valamennyiünk jogi ismereteit. Szalay Zoltán Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Mezőgazdaságunk eredményesen szolgálja szocialista céljainkat Csütörtökön délelőtt 11 órakor ismét megteltek a Parlament üléstermének széksorai: megkezdődött az őszi ülésszak. Törvényhozó testületünk fórumán megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Politikai Bizottság más tagjai, a Központi Bizottság titkárai. Jelen voltak a kormány tagjai, s az emeleti páholyokban a budapesti diplomáciai testület képviselői. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást, megemlékezve a legutóbbi nyári ülésszak ója elhunyt Bondor József képviselő, nyugalmazott miniszter, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségi tagja munkásságáról. Mint mondotta: Bondor József 1940-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba, s a felszabadulás után előbb pártmunkásként, majd vezető építőipari szakemberként nagy hozzáértéssel és felelősségtudattal munkálkodott a párt, az ország ügyéért. Országgyűlési képviselőként több cikluson keresztül aktívan részt vett a parlamenti állandó bizottságok munkájában. Az elhunyt képviselő emlékét az ország- gyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, s döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: 1) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolója a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről, valamint a föld- tulajdont, a földhasználatot és a földvédelmet szabályozó törvények végrehajtásáról; 2) Az Országos Környezet- és Termé szetvédelmi Hivatal elnökének beszámolója az emberi környezet védelméről szóló, 1976. évi II. törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tett eleget az alkotmányban rögzített kötelességének, s tartotta meg beszámolóját. Váncsa Jenő beszámolója Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utoljára 1972 őszén — csaknem egy évtizede — számolt be az országgyűlésnek. Az agrárágazatokban olyan évtizedre tekinthetünk vissza, amely egyaránt bővelkedik eredményekben és tanulságokban — mondotta. Ezután arról szólt, hogy Magyarország összes kivitelének 23—25 százaléka élelmiszer. 1980-ban két és félszer annyi mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket exportáltunk, mint 1970-ben. A változás úgy jellemezhető, hogy az agrártermelés mind magasabb követelményekhez igazodva teljesítette kettős feladatát, Előteremtette az egyre kiegyensúlyozottabb belföldi élelmiszer-ellátáshoz szükséges árualapot, ugyanakkor évről évre mind több terméket állított elő exportra, s ezzel hozzájárult az ország gazdasági egyensúlyának javításához. A mezőgazdaságtól elválaszthatatlan a termőföld védelme és hasznosítása. E munka jelentőségét mutatja, hogy a termőföld becsült értéke a nemzeti vagyonnak mintegy 20 százalékát képviseli. Agrárpolitikánk alap vető feladata a földtulajdoni és földhasználati viszonyok szocialista jellegének erősítése. Ezért alkotta az ország- gyűlés az 1961. évi VI. és az 1967. évi IV. törvényt, amelyek a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmét, valamint a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztését szolgálják. A földtulajdon és -használat szocialista jellege tovább erősödött. A szövetkezeti földtulajdon aránya ma már meghaladja az 50 százalékot. Rendeztük az állami, a szövetkezeti és személyi földtulajdon kapcsolatát. Ezek, valamint más intézkedéseink hozzájárulVáncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolóját tartja (Fotó: Perl Márton) tak ahhoz, hogy a termőföldnek nagyobb becsülete legyen. Ezt követően azt értékelte, hogy szocialista nagyüzemeink — amelyek fejlesztése mindig is elsődleges feladat volt, és az is marad — szellemi, anyagi erőikkel képesek a háztáji, ház körüli kistermelés szervezésére, összefogására is. A továbbiakban a különböző fejlesztéseket és a nemzetközi kapcsolatokat elemezte. Miközben a termelés jelentősen bővült, — mondta — a mezőgazdaságban dolgozók száma tíz év alatt több mint 200 ezerrel csökkent. A munka termelékenysége ez idő alatt több mint kétszeresére nőtt. Ezt a termelés anyagi-műszaki bázisának fejlesztése, az emberek. nagyobb hozzáértése, szorgalma tette lehetővé, Bármilyen látványosak, elismerésre méltóak is eredményeink, — hangsúlyozta a továbbiakban —, nem mondható el, hogy az elmúlt évtizedben minden magunk elé tűzött célt elértünk. Mezőgazdaságunk, élelmiszeriparunk, az erdészet és a fafeldolgozás hiányosságai sok tekintetben összefüggésben vannak a szakmai műveltség hiányosságaival, a szervezettség gyengeségeivel, a felhasználásra kerülő termelőeszközök fogyatékosságaival, a nem kellő hatékonysággal. A gabonatermelés kivételével, a növénytermelés többi ágazata a kívánatosnál lassabban fejlődött. Különösen a szálastakar- mány-tennelés és a gyepgazdálkodás maradt el lehetőségeinktől. Az állat- tenyésztő ágazatok ráfordításai még mindig magasak. A termelőüzemek és tájkörzetek, a megyék közötti különbségek nem csökkentek, hanem növekedtek. A földvédelemnek és -hasznosításnak is több gondjával küszködünk. Az utóbbi tíz évben 103 ezer hektárral csökkent a termőföld területe — zömében a szántóterületek rovására. A hetvenes esztendők első felében évente 40—50 000 hektár föld hevert parlagon. Ezt az utóbbi néhány évben sikerült 10 ezer hektár alá szorítani. A beruházások nemegyszer a legjobb termőföldeket kapcsolták ki a mezőgazdasági termelésből. E hibák, gyengeségek, fogyatékosságok felhívják a figyelmet az, alaposabb, átgondoltabb munka fontosságára az irányításban is. a termelőüzemekben is. A világgazdaság — amellyel ezernyi szál köt össze bennünket —, az alaposság, átgondoltság mellett nagyobb rugalmasságot, gyorsaságot is követel tőlünk a termeléssel kapcsolatos cselekvéseinkben. Elérkezett az ideje annak, hogy most már ne csak hangoztassuk, hogy az élelmiszer-termelés , stratégiai tényező, hanem ehhez igazodva cselekedjünk a kutatómunkában, a termelésben és — az ipari eszközök, anyagok révén — a feltételek megteremtésében is. Az előttünk álló években változat(Folytatás a 3. oldalon) Hz angolai párt- és állami küldöttség Fejér megyében Jósé Eduardo dós Santos, az MPLA-Munkapárt elnöke, az Angolai Népi Köztársaság elnöke — a hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó angolai párt- és állami küldöttség élén — csütörtökön Fejér megye vendége volt. Útjára elkísérte L osonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Nagy Gábor, az MSZMP KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes és Köles za Sándor, hazánk angolai nagykövete. A program Székesfehérvárott, a Vörösmarty Tsz-ben kezdődött, ahol a magyar és angolai zászlóval díszített főbejáratnál Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára, Závodi Imre, megyei tanácselnök és a házigazdák fogadták őket. Piros nyak- kendős úttörők virágcsokorral kedveskedtek a magas rangú vendégnek, aki kíséretével együtt tájékozódott a hatszoros kiváló termelőszövetkezet munkájáról. Tőke Ferenc, a tsz elnöke elmondta, hogy a 480 tagot számláló tsz 3300 hektáron gazdálkodik, s az idén búzából hektáronként 5,1 tonna, napraforgóból 2,4 tonna átlagtermést takarítottak be, s megkezdődött a kukorica törése is. Jósé Eduardo dós Santos érdeklődésére, hogy a tsz- ek milyen állami támogatásban részesülnek, a válaszadó elmondta: míg a megalakuláskor a közös gazdaságok megszilárdítása jelentős állami támogatást igényel, mg már önállóságuk folytán jórészt maguk teremtik meg a fejlődés anyagi feltételeit. Ezután a vendégek megtekintették a tsz baromfikeltetőjét, ahonnan évente 2 millió naposcsibe kerül ki, egy részük az afrikai országok piacaira. Ezután Jósé Eduardo dós Santos és kísérete felkereste az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyárát, ahol Juhász Ádám, ipari államtitkár és Bállá Károly, a nagyüzem igazgatója fogadta őket. Úttörők virágcsokrokkal köszöntötték a magas rangú vendégeket, akiknek útja a hatalmas szerelőcsarnokba vezetett. Megnézték azt a korszerű szerelősort, amelyről 20 percenként gördül le egy-egy kész autóbusz. Az angolai párt- és állami küldöttség Fejér megyei programja az Ikarus gyár kísérleti üzemcsarnokában rendezett forró hangulati! magyar—angolai barátsági nagygyűléssel zárult. Az angolai és a magyar Himnusz hangjai után Takács Imre, nyitotta meg a barátsági nagygyűlést, melyen Lo- sonczi Pál és Jósé Eduardo dós Santos mondott beszédet. A tudomány és gyakorlat kapcsolatáról Testvérmegyénk pártküldöttsége Kompodon és a TESZÖV-nél járt Bolgár vendégeink a kompolti kutatóintézetben (Fotó: Kőhidi Imre) A testvéri Targoviste pártküldöttsége Heves megyei tapasztalatcseréjének utolsó munkanapján — csütörtökön délelőtt Kompoltra, a GATE Kutató Intézetébe látogatott. Bulgáriai vendégeinket Virág Károlyinak, a megyei párt- bizottság titkárának társaságában Antal Lajos, a fü- zesabony járási pártbizottság első titkára, dr. Szalai György igazgató és dr. Mól. nár János alapszervezeti párttitkár köszöntötte. Majd a házigazdák az intézet tanácstermében tájékoztatást adtak munkahelyük történetéről, múltjáról, jelenéről s ismertették törekvéseiket, további terveiket. Többi között elmondták, hogy már 1918-ban nemesítő telep működött itt, amely napjainkig sokat fejlődött s változó feladatokat oldott meg. Az utóbbi időkben — a 'párt tudomány- politikai irányelveinek megfelelően — egyre erősödik kapcsolatuk a gyakorlattal, egyetemi tanszékekkel, más intézetekkel s üzemekkel dolgoznak együtt. A határban folytatott tapasztalatcsere — dr. Bócsa Iván és dr. Nagy Béla szakszerű kalauzolása mellett — a lucerna-, a baltacimtáb- lákon, illetve az ország legrégebbi tenyészkertjében egyaránt további ismereteket adott a targovistei küldötteknek. A kutatóintézet laboratóriumaiban és üvegházában véget ért séta után vendégeink a Termelőszövetkezetek Heves megyei Szövetségének egri székházát keresték fel. Itt Sramkó László titkárral és dr. Geri András titkárhelyettessel, Tóth Mihály elnök, a megyei párt- eb tagja fogadta bolgár barátainkat, illetve kíséretüket. A látogatók különösen az információcserék iránt érdeklődtek, a felügyelet, ellenőrzés gyakorlatáról, a segítségnyújtás fajtáiról, módszereiről tájékozódtak — utóbb már kötetlen beszélgetésen. A kölcsönösen hasznos találkozó a délutáni órákban ért véget. Testvérmegyénk pártküldöttsége — a program szerint — ma utazik vissza Bulgáriába.
