Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-08 / 236. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. október 8., csütörtök A szociális otthon egyik nyugdíjasa szívesen varr magának és másoknak SZOVJETUNIÓ Gondoskodás az öregekről A Szovjetunióban minden ötödik ember nyugdíjas, tehát teljes vagy részleges állami támogatást élvez. Az idősek számára 1500 otthont létesítettek. Sajnos, előfordul, hogy figyelmes ismerősök, rokonok, barátok híján valaki egyedül marad öregségére, és akkor az állam veszi pártfogásba. Modern házak, kényelmes szobák várják az öregeket, könyvtár, zeneterem, klub áll a rendel, kezésükre, ahol filmet nézhetnek és hangversenyeket hallgathatnak. Az otthonokban természetesen teljes ellátásban is részesülnek. Igen fontos az idős korosztály szempontjából, hogy tapasztalt orvosok segítik őket a betegségek leküzdésében. A szociális otthonokban mindent megtesznek annak érdekében, hogy senki ne érezze magát közösségen kívülinek. A pszichológusok tanácsára ún. munkaterápiát vezettek be az érdeklődők számára, hiszen aki egész életében dolgozott, nehezen tud megbékélni a még any- nyira kiérdemelt pihenéssel is. v Séta az otthon parkjában (Fotó: TASZSZ—APN—KS) VIETNAM A gyarapodó Phu Qui tartomány Néhány tucatnyi termelő- szövetkezet, 30 korszerűen felszerelt állami gazdaság, feldolgozó üzemek, Vietnam legnagyobb kávé-, tea-, déligyümölcs- és gumiültetvénye» — ez jellemzi a Hanoitól délre fekvő Phu Qui tartomány mai életét, A tartomány fejlődése 1954-ben — Észak-Vietnam felszabadulása után — a Szovjetunió és a szocialista országok segítségével kezdődött meg. Az elmúlt években jelentősen megváltozott a segítségnyújtás eredményeként a tartomány gazdasági arculata. Megtették az első lépéseket egy agráripari komplexum kialakítására, 8 nagy állami gazdaság szakosodott kávé, tea, déligyümölcs, és gumi termesztésére, feldolgozására. Leküzdötték az írástudatlanságot, minden településen van hétosztályos iskola, ma már 5 középiskola is működik a tartományban. A lakosság egészségügyi ellátását egyebek mellett két, egyenként százágyas kórház szolgálja. Letelepítették a régebben nomád törzseket, s 1979-ben átadták a szovjet segítséggel felépült hőerőművet. KOREAI NDK Egy ezeréves város sorsa Iskolások A koreaiak hazájukat Csoszonnak, a „hajnali harmat” országának nevezik. Nemzeti Időszámításuk több mint kétezer évre nyúlik vissza, de az egységes, szilárd állam létrejötte nagyjából a magyar honfoglalás időszakával esik egybe. 918- ban Korjó néven új dinasztia alakult — ennek alapján honosodott meg a Korea név az európai nyelvekben. Ennek a virágzó Korjó királyságnak a fővárosa Keg- jon volt, a mai Keszon. Története minden bizonnyal a legkalandosabb Korea városaié között Keszon három évszázadon át volt a fénykorát élő koreai irodalom, építészet központja. 1231- ben Korjót és fővárosát lerohanták a mongolok s csak egy évszázaddal később sikerült kiűzni őket. Nem sokkal később egy erősebb ellenfél, a kínai császárság támadta meg Korjót és vetett véget a dinasztiának. Kong Min király, a dinasztia utolsó tagjának sírja, méltóság- teljes kőszobrai ma is teljes pompájukban láthatók a várostól néhány kilométerre. Keszon igazi „kalandregénye” azonban napjainkhoz kötődik. 1946-ban, Korea kettéosztásakor a város a déli, amerikaiak ellenőrizte igazgatás alá került. A koreai háború idején (1950— 1953j többször is gazdát cserélt, végül azonban a fegyverszüneti megállapodással a népi Korea része lett. Mindenesetre a város különleges helyzete megmaradt: az országot kettéosztó demarkációs vonaltól mindössze 12 kilométerre fekszik. A kettészakítottság nemcsak általában sújtja az országot, rengeteg családot a szó fizikai értelmében szerteszórt, elválasztott. Ennek tragédiáját legerőteljesebben a keszoniak érzik, mert errefelé alig van család, amelynek ne maradtak volna rokonai pár kilométerrel arrébb, a „túloldalon”. Keszon különleges helyzete az idetévedő idegennek is rögtön nyilvánvalóvá válik. Ahogy közeledünk a város felé, egyre szaporodnak a katonai ellenőrzőpontok. A demilitarizált övezethez érve a gépkocsivezetők leveszik az autóról a rendszámtáblát. Ezen a vidéken a rendkívüli állapot, a készültség állandóvá, szinte életformává vált. A modem városközpontban sétálgatva egyenruhás kínai katonákat láttam biciklizni. Kísérőim elmondták, hogy ők még a háborút lezáró • fegyverszüneti megállapodás értelmében a KNDK-ban tartózkodó kínai kontingens tagjai. Noha a feszültség ott vibrál a levegőben, a mindennapok Keszon bán és környékén majdnem olyanok, mint a népi Korea más vidékein. Egészen Panmindzsonig, a nemzetközi ellenőrző bizottság székhelyéig vezető út mellett rizsföldeket láttam, s a körzet veszélyessége csak abban tükröződik, hogy akik a rizspalántákat gondozzák, nem parasztok, hanem a néphadsereg katonái. Megszokott látvány a KNDK- ban az utakat tisztogató gyerekek sokasága, akik, ha egy hivatalos kocsi melléjük ér, tisztelegnek vagy meghajolnak. Keszonon túl már nemigen fedezhető fel gyerekhad az utakon. Van azonban a városnak egy másik sajátossága, amely messzeföldön ismert. Keszon térségében van az őshazája a híres ginzenggyökémek (koreaiul: inszamj, amelyet a népi képzelőerő varázserővel ruházott fel. Készül belőle ital, az úgynevezett gyökérpálinka, illatszer, gyógyszer és ételízesítő. A legenda szerint a ginzenggyökérből készült ital férfiasít, meghosz- szabbítja a fiatalságot. Nem véletlen, hogy még ma is az ősi növény az egyik legkelendőbb exportcikke. CSEHSZLOVÁKIA fl biztonság hullámhosszán Tíz évvel ezelőtt alakultak meg a vak és gyengén látó rádióamatőrök első klubjai Csehszlovákiában. Idővel széles körű hálózatot szerveztek, és 1978-ban megalakították a prágai klubot is, amelynek tagjai kapcsolatot létesítettek a pardubicei TESLA Művek dolgozóival, akik a PR—11-es rádióállomásokat szerelik. Az ORBIS Hírügynökség riportere interjút kért Pfe- mysl Donáttól, a prágai klub vezetőjétől: — Jelenleg több mint száz vaknak van megfelelő készüléke, de mindennap várjuk a TESILA-szállítmányt, amely újabb száz társunknak hozza meg a várva várt adó-vevőt, ök már megkapták a megfelelő képzést, és letették az előírt vizsgákat. A klubvezető a továbbiakban elmondta, hogy széles körű hálózat tulajdonosa a Csehszlovák Rokkant Szövetség. A vakok számára a Távközlési Minisztérium külön frekvenciát biztosít az ország egész területén, de szükség esetén felhasználhatják hírközlésre a rendőrség és az egészségügyi szolgálat készültségi állomásait is. Üj szállodát kapott Lipcse. Az NDK—japán együttműködéssel két és fél év alatt felépült, 700 vendég fogadására alkalmas szálló az Interhotel-szállodahálózat tagja. Mind a japán Kadzsi- ma cég, mind az NDK-beli Brnóban a látássérülteknek arra is van lehetőségük, hogy bekapcsolódjanak a távbeszélő-forgalomba azokon az új településeken, ahol még nem épült ki az országos távbeszélő-hálózat. A gondot egyelőre az okozza, hogy minden vak rádiósnak két készülékre van szüksége: egyet magánál hord, a másikat pedig otthon vagy barátainál kell tartania, ahol mindig van valaki vételre készen. — A jó ötletek persze ebben is segítenek — mondta a prágai klub egyik tagja, Jaroslav Kuéera. — Prága Vinohrady negyedében például önkéntes diszpécserszolgálatot vállalt egy család, amelynek nyugdíjas tagjai és a szülési szabadságon levő kismamái vállalták, hogy üzeneteket és híreket továbbítanak. A diszpécserszolgálat előfeltétele a jó és nagy teljesítményű adó. Ilyet épített ostravai otthonában a vakok rádiós kapcsolatának egyik lelkes propagátora, Zdenek Cernik. Ékről Pfe- mysl Donat így nyilatkozott: — Ha például Ostravába utazom, az adó segítségével már az állomáson megkaépítővállalatok jó munkát végeztek; a létesítmény nemcsak méreteit, de külső és belső kialakítását, felszerelését, berendezését tekintve is megfelel a vásárlátogató nemzetközi közönség igényeinek. A szálló ez év tavaszán pom a szükséges információkat, hogy hogyan tájékozódjak az ismeretlen környezetben. Ami azonban a legfontosabb: a hálózat segítségével biztonságban érzem magam, és ez minden vak ember életében nagy szerepet játszik. A rádióval, a diszpécser- szolgálattal azonban meg kell barátkoztatni az embereket. Ebben szakemberek segítik a vakokat. így az adóállomás segítségével önállóan utazhatnak, szabadidőprogramot tervezhetnek. A pszichés rehabilitációs tanfolyamok nagy segítséget nyújtanak a vakoknak új életrendjük kialakításában. A tanfolyamon a helyi tájékozódást érdekes gyakorlati foglalkozásokon sajátítják el. A prágai szemináriumkertben hetente egyszer szakoktató navigálja tanítványait rádió útján. A lehetőségek, amelyeket a rádió jelent a nem látó embernek, sokfélék, és még nem kiaknázottak. Az önállóan megtett lépések bizalmat, lelkierőt öntenek beléjük, és ez nemcsak a munkában, de a szórakozásban és a sportban is kamatozik. fogadta az első vendégeket. Az idei őszi vásár idegen- forgalmának lebonyolításában pedig már — gasztronómiai és egyéb létesítményeivel — komoly szerepet vállalt a nevezetes lipcsei vendéglátás hírének öregbítésében. MONGÓLIA Jáspis, acfaát, nefrit és más féldrágakövek A féldrágaköveket mindig nagy becsben tartották Mongóliában. Aki csak tehette, ruháját és használati tárgyalt díszítette velük. Féldrágakövekkel rakták ki a bur. nótos szelencéket, velük díszítették a dohányos zacskókat és a pipafejeket. Az országban mindig Is bőven akadt nefrit, achát, jáspin, kalcedon, ami lehetővé tette a szép divatot és hagyományt. A dísztárgyakat ma is gazdagon és nagy ízléssel ékesítik féldrágakövekkel a mongol kézműipari műhelyekben, amelyek központja az' Ulánbátort Ékszergyár. Az üzemben ma japán, olasz, svájci és NSZK-beli gépeken dolgoznak. Két részlegben ékszereket, a harmadikban pedig rendjeleket, érméket, jelvényeket és emléktárgyakat készítenek. Az ékszerészek 14 fajta kővel dolgoznak. Arany-, ezüst-, vagy kínaezüst foglalatba illesztik a topáz., gránát-, türkiz-, hegyikristály, f,üstkvarc, rodonit-, nefrit, jáspin-, kalcedon- és achát- köveket. Az ipari módszerek mellett továhh él az ötvösművészek ősi hagyományain alapuló aprólékos kézi munka is. ton összeállította: Gyurkó Géza NDK Az új lipcsei Merkur Szálló