Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-07 / 235. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. október 7., szerda So Hogyan lesz pionírból komszomolista? - Építőtábor és pihenés Targovistében jártunk. Szeptember utolsó napjai­ban a megyei KlSZ-bizott- ság háromfős delegációja egy ötnapos tapasztalatcse­rére utazott a bulgáriai Targovistébe. A küldöttséget Gazsó László, a megyei KISZ-bizottság titkára ve­zette. Az élményekről, a szakmai tapasztalatszerzés­ről, a külföldön töltött na­pokról kérdeztük. — Kik utaztak rajtad kí­vül? — Nagy Judit, a gyöngyösi járási KISZ-bizottság titkára és Fridél Lajos, az egri 6-os számú általános iskola csa­patvezetője. — Mi volt a célja kiuta­zásotoknak? — A targovistei komszo- molistákhoz már több mint tízéves baráti kapcsolat fűzi a Heves megyei KlSZ-ese- ket. Most az úttörők K1SZ- életre való felkészítését ta­nulmányoztuk és a már em­lített kapcsolat jövőjére gondolva,, megkötöttük az 1982—83-as évre szóló együtt­működési szerződést. Ezek alapján elmondhatom, hogy a bolgár pionírok jobb hely­zetben vannak, könnyebben tudnak komszomolistákká válni, az új mozgalmi élet feladatainak eleget tenni. Ez az ottani iskolarendszerből adódik. A képzési év egy iskolatípusban tizenegy esz­tendeig tart. Tehát ugyan­abban az iskolában lesz komszomolista, ahol úttörő is volt. így könnyebb az ak­tív mozgalmi munkába is bevonni őket, mivel még pionírként több ismeretre te­hetnek szert a komszomol- ról, a másik oldalról pedig ismerik az úttörőszövetség­ben végzett tevékenységüket is. — Hogyan hasznosítható ez a tapasztalat nálunk? — A jövőben ennek alap­ján mi is közelebb szeret­nénk vinni egymáshoz az úttörő- és a KlSZ_fiatalok munkáját. Ez pedig úgy le­hetséges, hogy az üzemi KISZ-bizottságokkal terem­tenek kapcsolatot az úttörő- csapatok. így még mielőtt a gyerekek elérnék a KISZ- korosztályt, bővebb ismere­tekre tehetnek szert erről a mozgalmi munkáról. — Láthattuk többek kö­zött még azt is, hogy az új mozgalmi szervezet tagjai a kezdeti időben nagyon sok segítséget kapnak a pe­dagógusoktól. A későbbiek­ben pedig fokozatosan több önállóságot, de ez akkor sem jelenti a magárahagya- tottságot. — A bolgár KISZ-esek életében jelentkeznek-e ná­lunk is tapasztalható nehéz­ségek? — Ott is akkor jelentke­zik egy bizonyos törés, ami­kor a komszomolista dolgo­zóvá válik. Ez nálunk is így van, s erre vonatkozóan a KISZ X. kongresszusa konkrét feladatokat határo­zott meg. — Tudtatok-e ti is segít­séget nyújtani munkájuk­hoz? Jelenleg bolgár barátaink nagy feladat előtt átírtak, készülnek a közeljövő je­lentős eseményére, a kom- szomol-kongresszusra. Mi abban tudtunk segíteni, hogy igyekeztünk átadni a X. kongresszus felkészülési szakaszainak tapasztalatait. — A megkötött szerződés alapján milyen közös ese­mények várhatók a jövő­ben? — Tovább erősítjük a ha­gyományt. Gondolok például a politikai delegációk cse­réjére, a rendszeres és köl­csönös tájékoztatásokra, va­lamint a nemzeti évfordulók megünneplésére. Ezenkívül az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésében egy-egy 30 fős csoport indul útnak megyénkből, illetve Targovistéből. A nyári egye­tem keretén belül pedig egy- egy alkotó fiatal művész cseréjére és bemutatkozásá­ra is sor kerül. A szerződés magába foglalja a két bor­kombinát közötti kapcsolat továbbfejlesztését, valamint a levelezés útján kötött ba­rátságok növelését. Újdon­ságként pedig 1982-ben kí­sérleti jelleggel építőtáboro- zókat küldünk és fogadunk. Két hétig dolgoznak, hét na­pig pedig a két ország éle­tével, városaival, nevezetes­ségeivel ismerkedhetnek majd a fiatalok. — Mikor fogadtok legkö­zelebb bolgár komszomolis- tákat? — Jelenleg a mi látogatá­sunkat viszonozza egy dele­gáció. Kedden érkeztek. Hadd köszöntsük akkor ezúton mi is ... (kis szabó) Múzeumi játék- fiataloknak A múzeumi hónap alkalmából az egri Dobó István Vármúzeum és a Népújság négyrészes vetélkedőt indít a lap ifjúsági oldalán. Ma és a következő három szer­dán 8—8 olyan kérdést közlünk, amelyek összefüg­genek megyénk történelmével, néprajzával. A válaszokat hetenként, vagy öszegyűjtve egyszerre lehet beküldeni az alábbi címre: Dobó István Vár­múzeum közművelődési osztálya, 3300 Eger, Vár 1. A múzeumi játék nyertesei értékes könyvjutalom­ban részesülnek, amelyet postán küldünk el. AZ ELSŐ HÉT KÉRDÉSEI: 1. Ki volt Dobó Katica? 2. Egerben született, Budapesten élő költő. A legne­vezetesebb magyar műfordítók egyike. Ki ő? 3. Mi volt a „kimuzsikálás”? a) a lakodalmi vendégsereg mulatozásának vége b) a versengésben alulmaradt, zenész kicsúfolása c) a leány megszégyenítése a bálban. (Beküldendő a kérdéshez tartozó helyes válasz). 4. Ki festette az Egri nők című képet, és hol lát­ható jelenleg? 5. Milyen stílusban épült az egri vár püspöki pa­lotája? 6. Két bronzkori kultúrát neveztek el Heves me­gyei helységekről. Melyek ezek? 7. Milyen időrendi sorrendben épültek fel: a hatvani Gassalkovich-kastély, a gyöngyösi ferencesek kolostora, az egri líceum. 8. Hol található Dobó István sírja? Fiatalok parlamentje a GELKÁ-nál ISMÉT EGYÜTT. Hatalmas tömeget vonzott nem­rég a Simon—Garfunkel-duónak a New York-i Central-parkban tartott koncertje: több mint négy- százezren voltak kiváncsiak az egykori hires éne­kes-gitáros kettős tizenegy év óta először tartott közös fellépésére. A világhírű páros sokak által „városi Woodstocknak” elkeresztelt hangversenyén a közönség jórészt a régi dalokat hallhatta FÉRFIDIVAT. Meg csak most közeledünk a hűvö­sebb évszakokhoz, de már vannak, akik a követ­kező nyaralási szezonra gondolnak. Párizsban pél­dául a közelmúltban mutatták be az 1982-es nyári modelleket. Az érdekesség kedvéért e divatbemu­tató néhány férfiaknak szánt ajánlatát idézzük: a jelentések szerint slágernek az ujjatlan csíkos trikó és a feltűrt szárú bermudanadrág Ígérkezik MAGANTANK. Talán gyermek­korában nem engedték szülei ólomkatonákkal Játszani a svájci René Probstot. E mulasztást igyekszik hát bepótolni, amikor, nem kevesebb, mint négyezer­kétszáz órai munkával egy mi- nltankot készített. A kis makett 1:6 arányú kicsinyítése egy igazi harckocsinak; körülbelül 90 kg, hossza 1,10 méter. Távirányítás­sal működik és tüzelni Is lehet vele; sőt a kis modell hatezer méterre is ellő A Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat Heves megyei kirendeltségének mintegy 120 fiatal dolgozó­ja a hét elején a felsőtár- kányi KISZ-táborban talál­kozott ifjúsági parlament keretében vezetőivel. A be­vezetőt követően Dósa Im­re, a GELK A Heves megyei k i rend eltségéhek igazgató­ja tartott beszámolót. El­mondotta, hogy a megyénk­ben levő és a GELKA-hoz tartozó szervizek dolgozói­nak mintegy a fele 18 és 30 év közötti. Épp ezért még na­gyobb gonddal kell foglal­kozni az eddigieknél az if­júság nevelésével, munka­körülményeinek javításá­val, kulturális és sportolási igényeinek kielégítésével. Szólt arról, hogy a munka­szeretetre történő nevelés mellett el kell mélyíteni a fiatalok körében a vállalat­hoz való ragaszkodást. En­nek érdekében az eddigiek­nél is nagyobb kedvezmé­nyeket kell nyújtani nekik. A gondoskodás a fiatalokról azt is jelenti, hogy a vál­lalati munka- és az életkö­rülmények megváltoztatá­sa mellett a megfelelő csa­ládi környezet kialakításá­ban is segíteni kéll őket. A továbbiakban a kirendelt­ség igazgatója ismertette a megye gazdasági életében bekövetkezett változásokat, valamint a VI. ötéves terv célkitűzéseit, ezen belül is a GELKA-ra az elkövetkező időszakban háruló feladato­kat. Kiemelte, hogy az el­múlt ötéves időszakban a kirendeltség túlteljesítette tervét, árbevétele 26 millió­ról 36 millió forintra emel­kedett. A garanciális be­vétel a korábbi 45-ről 25 százalékra csökkent. Ez is a kirendeltség jó munkáját fémjelzi. Az eredményes te­vékenységnek aktív részesei voltak a fiatal dolgozók is, ennek bizonyítéka, hogy az elmúlt öt évben a 30 éven aluliak közül hárman kap­tak kiváló dolgozó kitünte­tést. 46-an kirendeltségve­zetői oklevelet és sokan ré­szesültek jutalomban is. Az igazgató tájékoztatta a par­lament résztvevőit arról is. hogy a következő évtől át­szervezik a vállalatot. Ez természetesen még csak tery, a végső döntés az év végén várható. Az átszerve­zés azonban egyetlen dolgo­zót sem érinthet hátrányo­san. Befejezésül az előadó arról beszélt, hogy milyen fejlesztéseket kívánnak vég­rehajtani a jövőben: új szerviz épül Recsken, s ha­sonló létesítményt tervez­nek Gyöngyösön Js. A beszámolót követő vitá­ban túlnyomórészt á gyön­gyösi Fő téri szervizben dolgozó fiatalok szóltak hozzá. Gondjaik sorában említették, hogy szűkös kö­rülmények között keif dol­gozniuk, a gyors munkavég­zéshez nem mindig állnak rendelkezésükre az anyagok, alkatrészek. A hozzászólók beszéltek arról is, hogy megoldatlan a differenciált bérezés, holott az jobban ösztönözné a fiatalokat. Szóba került a gépjármű- használat térítési díjának rendezése is. A felvetett kérdések és észrevételek többsége azon­ban — miként azt a ki- rendeltség igazgatója vála­szában is elmondta — in­kább termelési tanácskozá­sokat idéztek, mintsem ifjú­sági parlamentet. Való­ban nemi esett szó a fiatalságot érintő olyan dolgokról, mint a pályakez­dők beilleszkedése a mun­kahelyen, a lakáshelyzet, önállóság a feladatok meg­oldásában, stb. Pedig a fia­talok parlamentje éppen ennek a fóruma.. . Kötetlen beszélgetés a parlament szünetében (Fotó: Perl Márton) Remélhetően utoljára : Ismét az egri ifjúsági házról Mar tel evtizede i* elmúlt, hogy vissza-visszatéifíen szóba kerül a fiatalok be­szélgetései közben. Azóta már két KISZ-kongresszust is megélt. „Örökzöld” téma a megyeszékhelyen. Igen, á készülő-épülő-épülgető egri ifjúsági házról van szó! Az utóbbi hónapokban azonban bárki, aki arra járt, megfigyelhette: új lendületet vett az építkezés. Most annak jártunk utána, vajon hol tartanak a mun­kálatok, s természetesen megérdeklődtük azt is az érintettektől, mikor kapja meg végre Eger ifjúsága a művelődéshez, szórakozáshoz elengedhetetlenül szükséges létesítményt. A szakember, Boros Imre, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat termelé­si főmérnöke: — Köztudott dolog, hogy az épületet az eredeti mű­emléki környezetében kel­lett meghagyni. A meglevő faiak felhasználásával kell tehát kialakítani ott a me­gyeszékhely jelentős közmű­velődési létesítményét. A mintegy 200 éves épületet szinte teljesen át kellett épí­teni. Új alapot készítettünk úgy, hogy közben fölötte két emelet állt, s a terve­zettnél jóval több bontásra volt szükség. Csak ezek a munkálatok két évig tartot­tak, s 1979-ben készültünk el vele. Az idén áprilistól került sor a födémcserére és a födém megerősítésre, tehát a tetőszerkezet kiala­kítására. — Mi maradt még hátra? — Ez év végéig a teljes szerkezeti munkákat szeret­nénk elvégezni, szakmailag úgy mondjuk, hogy téliesít- jiük az épületet. Ez azért fontos, hogy a hideg év­szakban is dolgozni tudjunk a továbbiakban. A feladatok nagy része azonban kétség­telenül a jövő évre ma­rad, főleg az igényes belső berendezések elhelyezése, felszerelése. — S mennyibe kerül az egész? — Megközelítően 42 mil­lió forintba, de ebbe nem számoltam bele az alap- megerősítést. — Mikor vehetik tehát birtokukba a fiatalok az egri ifjúsági házat? Az érintettek ugyanis úgy tud­ják, hogy jövő év augusztus 20Jin adják át a létesít­ményt. — Meg kell mondanom, hogy az idei programot nem tudtuk időben teljesíteni mert márciusban még min­dig bontanunk kellett. Az év elején a megbízókkal tör­tént egyeztetés során ugyan 1982. augusztus 30-át jelöl­ték meg végső határidőként, akkor azonban ezeket a bontási munkákat még nem láttuk előre. A tervek sze- ■inti további feladatokkal jö_ vő év végéig végzünk, s így a létesítményt várható­an csak 1983 májusában nyitják meg. A termelési főmérnök ál­tal említett dátum volt az utolsó. Sajnos azonban ez nem tekinthető véglegesnek, mivel ezen a héten tervezik az újabb, végleges egyeztető tárgyalást. Ha ehhez hozzávesszük, hogy már 1980 eleje, majd 1981 decembere is szerepelt határidőként, akkor joggal reméljük: 1983 májusában valóban a létesítmény ün­nepélyes átadásáról számol­hatunk be! Szalay Zoltán Összeállította: Gyóni Gyula Érdekességek a világból (Fotó — AP—MTI—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents