Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-31 / 256. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. október 31., szombat Álmodozó igozgaló Megismertetni a párt történelmi útját Új épületben, új feladatokkal A megyei pártbizottság oktatási igazgatósága az idei tanévet új épületben kezdte meg. Egerben, az Egészségház utcai üvegpalotában az ezerkétszáz hallgató tíz tanteremben, három előadóteremben tanulhat. Munkájukat 30 ezer kötetes könyvtár is segíti. A pártiskola hallgatói a kollégiumi részben lakhatnak, kétágyas, korszerűen berendezett szobákban. De nem csupán a hallgatók, hanem a tanárok is megfelelő körülmények között dolgozhatnak. Ebben az épületben kapott helyet a megyei pártbizottság archívuma és a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége is. Az intézményt az Általános Épülettervező Vállalat tervezte, a kivitelezést a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat végezte. HOSONK NEM TIPIKUS jelenség, ha valakinek mégis ismerősnek tűnne, az pusztán a véletlen műve. Előre kell bocsátanom, igazgatónk — bár szereti az élet minden örömét —, nem szerelemről, nem csípős halászléről, még csak nem is egy kapitális szarvasbikáról álmodozik, hanem jól működő gazdaságról, jó ütemű műszaki haladásról, jó politikai környezetről. Az igazsághoz tartozik az is, hogy nem a cselekvés helyett, hanem azt megelőzően adja fejét álmodozásra. Mi több: ezt várja el munkatársaitól is. És íme, máris direktorunk álmai netovábbjához érkeztünk. Megszállottként hisz abban, hogy egyszer minden felelős beosztásban dolgozó munkatársa, a főmérnöktől a művezetőkig, csupa olyan emberekből áll majd, akiknek lesz bátorságuk önállóan gondolkodni, s amikor problémamegoldással foglalkoznak képzeletüket szabadjára engedi. Módszeresen fáradozik egy ilyen csapat kialakításán. Igazgatónk rendszeresen „partira” hívja munkatársait és közülük mindazok eljönnek, akik erre kedvet éreznek. Aki már' néhányszor végigülte a „partikat”, meggyőződhetett arról, hogy ezeken a találkozókon nagy ötletek is születnek. A vállalatnál dolgozó kitűnő koponyák itt mindig jelen vannak, és engedve az igazgató bátorításának, ilyenkor mindent elmondanak, ami eszükbe jut az éppen terítékre kerülő témáról. Fantáziájuknak nem szab korlátot senki és semmi. Derű, és sok-sok értékes gondolat, kollektív töprengés, okos problémamegoldás jellemzi ezeket a csoportos álmodozásokat. A résztvevők száma egyre nő, igazgatónk álma egyre inkább valósággá válik. MEGBÍZHATÓ KOOPERÁCIÓ, pontos szerződésteljesítés. Álomvilág. A ritka kivételeket, nem számítva, hol vannak azok a vállalatok, szövetkezetek, amelyek fegyelmezetten, könyörgésre nem várva, külön juttatást nem igényelve korrekt szerződést kötnek a termékeikre vagy szolgáltatásaikra igényt tartó vállalatokkal? Kötelezettségüknek pontosan, szépen eleget tesznek, ha hibáznak, nem vitáznak, amit elrontottak, kijavítják. Ha váratlanul szállítási nehézségük támad — áthidaló javaslataikkal együtt — azonnal küldik az akadályközlést, * nehogy partnerüket lehetetlen helyzetbe hozzák. Ha gyártmányukon változtatni vagy áraikon módosítani akarnak, ezt csak vevőikkel egyetértésben, velük konzultálva teszik. Amennyiben rászolgáltak, megkérik a felárat, de ha úgy alakul, akkor a kötbért is vita nélkül kifizetik, nem dolgoztatva feleslegesen a bíróságokat. Lehet, hogy egyszer még ezek az álmok is teljesülnek? Még csak egyet hadd említsek meg a mi konokul reménykedő igazgatónk álmaiból. Felsőbb szervek, ellenőrzés, elszámoltatás. Kedves igazgatónknak szinte már rögeszméjévé vált, hogy a gazdasági, politikai ellenőrzésnek, a számonkérésnek minden szinten érdemibbé kellene válnia. Például ne csak azt vizsgálják az arra illetékesek, hogy egy rendeletet, határozatot miként teljesít a vállalat, hanem azt is, hogy a teljesítés feltételeivel rendelkezett-e, azt megteremthette-e, egyáltalán a rendelet vagy a határozat az életben jónak bizonyult-e? Hátha már elavult az előírás, esetleg betű szerint ugyan nem, de érdemben megtörtént a végrehajtás. Ezt megkönnyítendő devalválni kellene a „bőrpapírokat”, az ügyesen megfogalmazott igazoló jelentéseket. Gyakrabban meg lehetne vizsgálni például azt is, hogy milyen lehetőségeket hagyott ki, milyen haszontól esett el egy adott vállalatai? Érdemben kellene tanulmányozni az okokat, ha belevágott valamibe, és az nem sikerült. Ha a kockázat, amit vállalt, arányban állt az elérhető eredménnyel, de előre nem látható nehézségek miatt nem vált be a számítás, ilyenkor nem elmarasztalást, hanem — az eredménytelenség dacára is — dicséretet érdemel a kezdeményező vezető. Ellenkező esetben legközelebb nem mer, és nem fog kockáztatni. HOGY A SZÁMOMRA kimondottan rokonszenves igazgató álmai mit jelentenek? Ennek eldöntését rábízom a kedves olvasóra (Gy. Z.) — Régi gondunk oldódott meg az új épülettel —mondja Bóta Albert, az oktatási igazgatóság vezetője —, hiszen az elmúlt években mind az oktatás, mind pedig a hallgatók elhelyezése több helyen történt. Most minden egy helyre került. Az oktató-nevelő munkához tehát lényegesen jobbak a feltételek,- mint korábban. — A mostani oktatási évben melyek a fő feladatok? — Egerben * 1200 hallgató tanul az új oktatási intézményünkben, de a megyében összesen mintegy kétezer. Oktató-nevelő munkánkban továbbra is az a legfontosabb feladat, hogy a párt XII. kongresszusának határozatait a hallgatókkal megismertessük, kialakítsuk az egységes értelmezést és mozgósítsunk a feladatok végrehajtására. Munkánk során továbbra is figyelemmel kísérjük a Központi Bizottság 1976. október 26-i határozatát, amely hosszabb távra megfogalmazta tennivalóinkat. Az idei tanév során viszont kiemelten figyelmet fordítunk a Politikai • Bizottság ez év április 28-i határozatára, amely az agitáció és a propagandamunka időszerű feladatait fogalmazta meg. A határozatok szellemében arra törekszünk, hogy oktató-nevelő munkánk elősegítse a párt eszmei, politikai, cselekvési egységének erősítését. Szeretnénk hallgatóinkat úgy felkészíteni, hogy ne csupán ők álljanak ki mindenkor a párt politikája mellett, hanem másokat is megnyerjenek a cselekvéshez. Az idei tanév során is törekszünk annak megértetésére, hogy pártunk történelmi tapasztalatai, a szocialista építés tanulságai a jelen feladatainak megoldásában is nélkülözhetetlenek. A párt történelmi útjának megismerése különösen a fiatal párttagok körében fontos. — Van-e változás az idén az oktatás, a képzés rendszerében? — Az esti egyetem általános és szakosított tagozatán az elmúlt évihez hasonló a képzés. Illetve annyi változás történt, de ez már 1979-ben életbe lépett, hogy a szakosított tagozat hároméves időtartamú. Két év az alapszak — ez lehet filozófia, politikai gazdaságtan, vagy a munkásmozgalom története —, a harmadik évben pedig a hallgatók munkaterületüknek megfelelő képzést kapnak. Ilyen például a gazdaságpolitika, a politikai szociológia, a pártélet — politikai vezetés, az etika, a valláskritika — csupán néhányat említve. — Milyen új formák vannak? — Az idei oktatási évben indítottunk először egyéves, bentlakásos pártiskolai tanfolyamot. Ezen azok a hallgatók vesznek részt, akiknek a párt-, vagy állami szervek előírták a középfokú politikai végzettség megszerzését, továbbá a káderfejlesztési tervekben középszintű munkakör betöltésére alkalmasnak minősített párttagok folytatnak tanulmányokat. A hallgatók az egy év folyamán feldolgozzák a XII. kongresszus határozatait, megismerkednek a marxizmus—leninizmus alapjaival, a pártélet, a pártépítés alapvető kérdéseivel és segítséget kapnak a vezetői munkához szükséges ismeretek megszerzéséhez. A tanfolyam elvégzésével középfokú politikai végzettséget elismerő bizonyítványt kapnak. Másik újdonság: a középvezetők továbbképzését szolgáló speciális tagozatok a korábbi két év helyett egyévesek lesznek, ugyanakkor a tananyag szinkronba került a szakosító tagozat III. évfolyamának tematikájával. A továbbképzés tehát egységes rendszerbe került. Folytatva a gondolatsort, megemlítem. még, hogy gazdasági vezetők részére kísérletképpen indítottunk egy tanfolyamot, melynek célja a vezetési ismeretek alaposabb elsajátítása. Az általános gazdaságpolitikai témák mellett a hallgatók megismerkednek a rendszerelmélet, a rendszertechnika alapjaival, valamint a vezetéstudomány különböző kérdéseivel. Ugyancsak az idei tanévben tanfolyamot szervezünk függetlenített politikai munkásoknak is, 4—5 hetes bentlakásos formában. A hallgatók előadásokat hallgatnak a legfontosabb elméleti, politikai kérdésekről, majd konzultációs formában megbeszélik azokat. — Mdr szó esett a Politikai Bizottság idei, áprilisi határozatáról. Az oktatási jellegű feladatokon túlmenően milyen formában foglalkoznak a határozattal? — Mindenekelőtt tanszéki értekezleteken vitattuk meg a határozatból fakadó feladatainkat és kialakítottuk teendőinket. Ezek közül említek néhányat. Az egyik, hogy referátumokkal vagy korreferátumokkal veszünk részt az országos elméleti konferenciákon. A tanév során négy ilyen konferenciára kerül sor. Természetszerűleg a tanszékek a konferenciák anyagát is feldolgozzák. Másik, amit említek: (Fotó: Szabó Sándor) össztanári tanácskozáson foglalkozunk a nemzetközi ideológiai harc időszerű kérdéseivel, továbbá megbeszéljük a történelemszemlélet formálását a pártpropagandában, a marxizmus—leninizmus oktatásában. Ösztönözzük tanszékeinken az ideológiai-politikai műhelymunkát, ennek keretében a filozófiai tanszék a szocialista értékrendszer néhány elméleti és gyakorlati kérdését dolgozza fel, a politikai gazdaságtan tanszék a szocialista termelési mód fejlődésének mai jellegzetességeit vizsgálja. A munkásmozgalom tanszék a konszolidáció első szakaszának befejezését, a párt újjászervezését tanulmányozza megyénk viszonylatában. A pártéleti tanszék pedig azt vizsgálja, hogy megyénkben az ifjúság hogyan kapcsolódik be a társadalom építésébe és tanulmányozza ennek ideológiai, politikai vetüietét. S amit már korábban is említettem, különösen a munkásmozgalmi tanszék munkájában, de természetesen egész igazgatóságunk tevékenységében is nagyon fontosnak tartjuk, hogy hallgatóink megismerkedjenek pártunk történelmi útjának tapasztalataival, az elmúlt negyedszázad munkájával, eredményeivel, gondjaival. Hallgatóinkat is arra ösztönözzük, hogy szakdolgozati témaként dolgozzák fel szőkébb pátriájuk közelmúltja történetét. Feladataink tehát vannak bőven, s örülünk, hogy úi környezetben, megfelelő feltételek mellett végezhetjük oktató-nevelő munkánkat. — Köszönjük a beszélgetést. Kaposi Levente BOZÓTOK HELYÉN, NAGYÜZEMI TÁBLÁK Földet „vett” a szövetkezet... „Agrárpolitikánk alapvető feladata a földtulajdoni és földhasználati viszonyok szocialista jellegének erősítése ...” (Az MSZMP XII. kongresszusának határozataiból). A táj megragadó. A Bükk előhegyei között, ahol ál- lunlg nemrég még bokrok, cserjék sorakoztak. A csendet gépek zúgása töri meg, irtják a bozótot, szedik a gyökérmaradványokat. Szarvaskő határában vagyunk, Keselyőbérc mellett, ahol termővé teszik a földet. Húsz esztendeje nem nyúlt emberi kéz ehhez, noha azt megelőzően apró parcellákon búza, rozs, kukorica virított itt egykoron, De hol van az már. Ez a földterület soha nem volt olyan, nagy és termékeny, hogy a faluban termelőszövetkezetet lehetett volna ala_ pítani. Most 1981 őszén viszont mégis minden megváltozik. összefüggő nagyüzemi táblákat formálnak ki kétszázötven hektáron. Kiss Gáborru?, az istenme- saeji Béke Termelőszövetkezet elnökével járjuk a vidéket. — Szövetkezetünk tartós használatba vételre kapta ezt az állami földterületet — mondja bevezetőben. — Azzal a céllal, hogy nagyüzemi termelésre hasznosítsuk. Nálunk odahaza, 47 kilométerre innen, beszűkült a határ. Kedvezőtlen termőhelyi . viszonyok között, hiszen földjeink alig haladják meg a két aranykoronát — gazdálkodunk és nincs lehetőségünk további területnövelésre. Ott nagy az erdő, és mellette az adottságoknak megfelelően szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozunk, ami sok takarmányt követel az állatállománynak. Miután a földünk kevés, így kerestük a lehetőségét, hogyan juthanánk hozzá! Az Egri Járási-Városi Földhivatal nagy segítségünkre volt, amely felajánlott itt Szarvaskőben kétszázötven hektár parlagterületet hasznosításra. örültünk ennek a lehetőségnek, s hozzáláttunk a munkához. A 250 hektár újrahasznosítására, a termelőszövetkezet tervet készíttetett a Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülésének Észak-magyarországi Kirendelségé- vel. Vezetője Reskovits Miklós idézi fel a munkát: — Üjszerű feladat volt ez nekünk, hiszen Heves megyében egyedülálló az is- tenmezejiek törekvése. Ezért meg kellett találnunk a mód_ ját és kidolgoznunk a technológiáját a terület táblá- sításának. Feltérképeztük a vidéket és meghatároztuk, milyen gépekre van szükség a föld feltöréséhez, a bokrok, bozótok irtásához, a vízrendezéshez, a talajban levő gyökerek eltávolításához. Kialakítottuk a táblá- sítás feltételeit, majd azt, hogy milyen ■szántóföldi növényekkel hasznosítsák. Miután megyénkben egyedülálló ez a téma, így olyan komplex hasznosítási tervet készítettünk, amely hegyvidéki modell lehet, és országosan másutt is felhasználható. Eddig harmincötezer köbméter földet forgattak meg az istenmezejiek Szarvaskőben és megkezdték a táblá- sítást is. — A földmunka nagy részét már elvégeztük — sorolja Kiss Gábor. — Szovjet erőgépekkel és dózerekkel dolgozunk. Kialakítottuk az első nagyüzemi táblát 42 hektáron. Igyekszünk megszüntetni a vízmosásokat és mészporral talajjavítást is végzünk. Az itteni föld 8—9 aranykoronás, tehát jobb mint Istenmezején. A megyei tanácstól állami támogatásként hárommillió-nyolcszázezer forintot kapunk a tartós használatba vételre. A 250 hektár teljes művelésbe vonása egyébként ötmillió forintba kerül, melynek felét saját erőből biztosítjuk. A hegyoldalban kialakított nagyüzemi táblán alig néhány napja vetőgépet húzott a traktor. Ötvenöt hektáron búza került á földbe, oda, ahol nemrég még bozót volt. Tavasszal gyepet is telepítenek majd. — Amellett, hogy kenyér- gabonát termelünk — folytatja az elnök — legfőbb törekvésünk, hogy a szarvasmarha-állomány takarmányszükségletének nagy részét innen, erről a földről biztosítsuk. Nemrég vásároltunk százharminc szarvas- marhát, amelyeket itt helyeztük el és télire is itthagyunk, miután húsmarha- tenyésztésre rendezkedünk be. Még most az ősszel két műanyag graboponyvás jurtát építünk, melyeket a győri Graboplasttól vásárolunk. Ezekben helyezzük fel az állatokat. A harmadikat pedig jövőre ugyanitt állítjuk fel. 1982-ben már ezek- rfek az állatoknak a szaporulatával is számolunk. így egy törzstenyészetet alakítunk ki, amely a Heves megye északi részén levő szövetkezeteket látja el hús- mairha-alapanyaggal. Ehhez a januárban életbe lépő közgazdasági szabályozók is kedvezően ösztönöznek majd bennünket, hiszen a húsmar_ hatenyésztés nagyobb támogatást kap a jövőben. Szarvaskőben olcsó takarmányt termelünk és folyamatosan legeltetéssel is biztosítjuk az állatok ellátását. Tervünk, hogy 1983-ra háromszázas állományt helyezzünk itt el. Az eddigi tereprendezésben és földművelésben nagy segítséget kaptunk a helybeliektől. Rájuk később is számítunk, főleg az állatgon- gozókra. A víz is itt van helyben. Nincs tehát ezzel se gondunk. Vannak olyan források, melyeket eddig még nem hasznosítottak és olyan kutak a tetőn, melyek vizét szintén felhasználjuk. A telepítésre kerülő gyepet is öntözzük majd, miután itt a közelben egy-egy víztárolót építünk a VI. ötéves terv végéig. A kétszázötven hektár teljes nagyüzemi termelésbe vonása 1983-ban fejeződik be. Igyekszünk mintaként kialakítani, hogy másoknak is bemutassuk majd. Mi nagy értéknek tekintjük ezt a földet, miután a kenyérgabona-termeléstől, az állattenyésztéstől és azt segítő takarmánytermeléstől 6—7 millió forint árbevételi többletet várunk, és ezt olcsóbban, kisebb önköltséggel elérhetjük, mint Intenmezején. Nem beszélve az üzemszervezés előnyeiről. Otthon ugyanis két héttel később tavaszod ik, mint itt Szarvaskőben, ami nagy előny, hiszen a vetéstől a betakarításig jobban lehet szervezni és összehangolni a munkát, itt és otthon. Kocsis Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és éle- mezésügyi osztályának helyettes vezetője, elismeréssel szólt az istenmezejiek törekvéseiről: — A gazdaságban nagy hagyományai vannak a szarvasmarha-tenyésztésnek. Miután Intenmezején nincs lehetőség további földterület bővítésre, így figyelemre méltó, hogy Szarvaskőben eddigi parlagterületet hasznosítanak és nagyüzemi táblákat alakítanak ki. Hasznos a törekvésük, hiszen a h úsmarhaten yés/.tésh ez szükséges takarmányt, továbbá gabonát is termelnek. Megyénkben jelenleg egyedülálló ez a kezdeményezésük, melyet a megyei tanács is támogat. A január 1-től életbe lépő közgazdasági szabályozók révén nagyobb segítséget kapnak majd a h úsmarhaten yésztéshez, és miután 17 aranykoronánál, kisebb a tartósan használatba vett földjük értéke, így a búzatermelésben is felárhoz jutnak. Ezzel több húst és gabonát adhatnak a népgazdaságnak. Mentusz Károly
