Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-31 / 256. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 256. szám ARA: 1981. október 31„ szombat 1,80 FORINT Kisebb gond, nagyobb pénz? Jobb félni, mint meg­ijedni. Bizonyára az ország, gyűlés ipari bizottságában a műszakiakkal kapcsolat­ban elhangzott felszólalás sem ijesztgetésnek szánta mondanivalóját. Jelezni akart egy manapság mind­inkább tapasztalható fe­szültséget, talán még idő­ben, remélhetőleg nem miniden hatás nélkül. A gazdaság, nyugodtan mondhatjuk, kulcspozíció, bán levő szakembereiről van szó. Ma, amikor a minőségi változás időszakát éli a legtöbb üzem, válla­lat, az önállóság kockáza­tával kényszerül mielőbb alkalmazkodni minden kö­rülötte levő változáshoz, a vezetők szellemi frissesége, felkészültsége, alkotó ener­giája kétszeresen is fontos lett. A siker egyik feltét tele. Hiába a nagyszerű gépek, a külföldről hozott modern technika, ha alko­tó fantáziának, ha éssze­rűsítő, a továbbfejlődést szolgáló ötleteknek híján vannak a munkahelyen. Az ötleteket elsősorban azok­tól lehet és kell várni, akiket erre kiképeztek, egyetemeken, főiskolákon. Akik felkészültségük révén jobban áttekinthetik a gaz­dálkodás egész folyamatát, vezetői munkájukkal a mindennapok kisebb-na- gyobb gondjainak megol­dása mellett hatással le­hetnek a kollektíva jövőjé­re is. Nem szorul bizonyításra, milyen fontos a műszakiak, közgazdászok szerepe napjaink gazdaságában. Nem kell bizonygatni, mi­lyen sok múlik alkotóked­vükön, azon, hogy teljes szellemi energiájukat beve­tik-e nap mint nap a munkahelyükön. Emlékszem, évekkel ez­előtt egy vállalati igazgató lelkendezve mesélte, hogy üzeme jónéhány tehetséges szakmunkásának nagyobb a jövedelme, mint neki. Ezt akkor sem tartottam túl örvendetesnek, bár a szán­dék érthető volt, vonzóbbá akarta tenni a vállalatát. Ma pedig különösen nem örvendetes. Pedig a helyzet semmit nem változott. Olyannyira, hogy a legjob­ban dolgozó munkások, akik vezetőnek is alkalma­sak lennének, sorra utasít­ják vissza a megtisztelte­tést. Nem akarnak 5—600 forinttal kevesebbet haza­vinni havonta. Egy mérnök pedig, ha szakmájába vágó kisipart vállal, tizedannyi felelősséggel a vállalati fi­zetésének két-háromszoro- sát is megkeresheti. Biztosan nem értik félre a hasonlatot: arra már rá­jöttünk, hogy a jobb hús­ellátáshoz fokozni kell a kistermelői kedvet a sertés- tenyésztők között. Anyagi érdekeltséggel. Vajon azt természetesnek kell hin­nünk, hogy miután az egye­temi éveket végigizzadta, teljes odaadással dolgozik a fiatal szakember, csak mert mérnöknek szólítják? A tapasztalatok nem ezt mutatják. Hekeli Sándor AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Növekszik a tsz-árudák szerepe a kelvi ellátásban Nyolcvannál több üzlet Heves megyében Élénkül a termelőszövet- kezetek önálló kereskedelmi tevékenysége. Már több száz üzletet, boltot, tartanak fenn, s bár egyelőre még szerény mértékben részesül­nek a forgalomból, egyes termékeknél, termékcsopor­toknál már figyelemre mél­tó az ellátásban betöltött szerepük. A tsz-ekböl felho­zott zöldség és gyümölcs rövid úton — átrakási kité­rők nélkül kerül a vásár­lók elé, és így friss marad, megőrzi eredeti minőségét. Heves megyében is meg­lehetősen kiterjedt már a tsz-üzlethálózat. Jóllehet, az itteni egységek összes for­galma sem több, mint akár a legkisebb áfészé — példá­ul az idei első fél évben 58 millió forintért értékesí­tettek árút — föltétlenül di­cséretes, hogy a nyolcvannál több bolt, áruda, vendéglő, büfé csaknem negyven — főleg kisebb — település el­látásán osztozik. A kereske­delemben — leginkább a gyöngyösi, átányi, detki, mezőtárkányi szövetkezetek — többnyire zöldségfélét, gyümölcsöt árusítanak a tarnamérai „Lenin” pedig különösen húst, hústerméket, míg a pélyi „Tiszám enie” kiváló minőségű kenyeret kínál. S ha elenyésző is, nem hiányzik a választék­ból a tej, vagy — újabban, a hatvani „Lenin” jóvoltá­ból — az élő-, illetve vágott baromfi, továbbá a hal, va­lamint több terményféle. Ugyanekkor határozottan színesíti közismerten nagy idegenforgalmú megyénk vendéglátását, hogy a ha­gyományos italboltokon kí­vül már kulturáltabb boro­zók, bisztrók, jó konyhájú kisvendéglők, sőt Andomak- táüyán és Mátraházán ki­mondottan nívós éttermek is csalogatják a fogyasztót. Győr Sopron megyében csaknem 70 termelőszövet­kezet működtet a községek­ben és a városokban önálló üzletet. Az üzlethálózat lé­nyeges bevételi forrást je­lent. A győri Űjkalász Tsz például a kiskereskedelmi forgalomból az idén 100 mil­lió forintos árbevételre tesz szert. A tsz jövőre nagyke­reskedelmi tevékenységet is vállal, és ezzel egyddőben tovább bővíti kiskereskedel­mi hálózatát, a fővárosban is újabb üzleteket nyitnak. Vas megyében tizenöt élel­miszerbolt és tizennégy ven­déglő van a közös gazdasá­gok tulajdonában. Az érté­kesített áru túlnyomó több­ségét a háztáji gazdaságok, bál vásárolják fel. A Sárvár környéki termelőszövetke­zetek a helyi állami gazda­sággal közösen tartják fenn a városi lakosságot is ellá­tó húsüzemeket. Veszprém megyében egye­lőre még csak néhány ter­melőszövetkezet kapcsolódott be a közvetlen értékesítés­be, ezeknek viszont máris jó hírük van a vendégek, vásárlók körében, A Bala­toni Intéző Bizottság titkár­ságának felmérése szerint újabb tsz-árudákra lenne szükség, mindenekelőtt a ki­sebb, szerényebben ellátott üdülőtelepeken. A BIB arra ösztönöz, hogy a szövetkeze­tek vállaljanak nagyabb sze­repet a kereskedelem új vállalkozási formáinak in­tegrálásában, elősegítve ez­zel a kínálat bővülését és a táj jellegű étel-, és italspe- oialitások elterjedését. Pest megyében különösen virágzanak a tsz-árudák, — boltok, a főváros körzetében több mint 40 tsz kétszáznál is több önálló boltot üze­méltet. A csepeli Duna Tsz boltjaiban különösen, a gom­bát keresik. A főváros min­den részén megtalálhatók az Óbuda. Sasad és a Rozma­ring tsz virágüzletei, továb­bá zöldség-gyümölcs árudái. A Pest megyei tsz-ek 123 vendéglátóhelyen kínálják ételkülönlegességeiket és italaikat. Somogybán húsz tsz-nek van saját árudája. A kapos- vár-fcaposmérői tsz saját sütödéjéből még az általá­nos iskolákba is szállít brióst és kiflit. A megyében kevés a termelőszövetkeze­ti kereskedelmi szakember, emiatt több tsz-bolt veszte­séges. A ráfizetés miatt né­hány üzletet megszüntettek, több boltot pedig szerződése­sei adtak bérbe. Ilyen „sors­ra” főleg az idényboltok ju­tottak és mindenekelőtt a Balaton-parton. Kádár János és Lázár György fogadta a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői Katonai Tanácsának tagjait Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke pénteken fogad­ta a Varsói Szerződés Tag­államai Egyesített Fegyveres Erői Katonái Tanácsának tagjait, élén Viktor Kulikov- val, a Szovjetunió marcalijá­val, az egyesített fegyveres erők főparancsnokával abból az alkalomból, hogy a kato­nai tanács hazánkban tar­totta soros ülését. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára és Czinege Lajos had- seregtábomok, honvédelmi miniszter. 1981. október 27—30. kö­zött hazánkban tartotta meg soros ülését a Varsói Szer­ződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek Katonai Tanácsa. Az ülés munkájá­ban Viktor Kulikov marsall, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka elnökletével részt vettek a katonai tanács tagjai, valamint a Bolgár Néphadsereg, a Csehszlovák Néphadsereg, a Magyar Nép. hadsereg, az NDK Nemzeti Néphadserege, a Lengyel Néphadsereg, a Román Szo­cialista Köztársaság Hadse­rege, és a Szovjetunió fegy­veres erőinek küldöttségei. A katonai tanács megvi­tatta az egyesített fegyveres erők tevékenységének idő­szerű kérdéseit és azokkal kapcsolatban megfelelő aján­lásokat fogadott el. A kato­nai tanács ülése a barátság, a szoros együttműködés és a kölcsönös megértés jegyében zajlott le. Az ülés munkájában részt vett delegációk elutaztak hazánkból. Ülést tartott az Elnöki Tanács Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tá­jékoztatta a testületet Jósé Eduardo dós Santos, az An­golai Népi Köztársaság és az MPLA-Munkapárt elnöké által vezetett angolai párt-, és állami delegáció közel­múltban hazánkban tett hi­vatalos, baráti látogatásáról. Az Elnöki Tanács megálla­pította, hogy a nemzetközi politika alapvető kérdéseiben a felek azonos nézeteket val­lanak. Megelégedéssel vette tudomásul, hogy a tárgyalá­sok, a látogatás során aláírt barátsági és együttműködési szerződés megerősítette in­ternacionalista barátságun­kat, kifejezte a magyar nép szolidaritását az országa szuverenitásáért, területi in­tegritásáért harcoló angolai néppél, határozott irányt mutatott sokoldalú együtt­működésünk továbbfejleszté­séhez. Az Elnöki Tanács a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. Időközi képviselőválasztást tűzött ki az Elnöki Tanács 1982. január 24-ére—az el­halálozás miatt megüresedett — a Fejér megyei 1. számú országgyűlési képviselői vá­lasztókerületben. Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 64. évfordulója alkalmából adományozandó kitünteté­sekről, kiváló munkájuk el­ismeréseként 1932-en része­sülnek magas kitüntetésben. Az Elnöki Tanács ezután bírákat választott meg és mentett fel, továbbá egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) Nagyobb segítséget az építtetőknek A lakásfejlesztés megyei társadalmi bizottságának ülése Mint arról korábban már beszámoltunk, a lakásellá­tás javítására, a VI. ötéves tervi társadalompolitikai program végrehajtására tár­sadalmi bizottság alakult. Feladata, hogy rendszeresen felmérje a városokban, a ki­emelt településeken a lakás­építés gyorsításáért tett in­tézkedéseket, s különösen nagy figyelmet szentel a magánlakás-építés ösztön­zésére kidolgozott program teljesítésének. A bizottság pénteken tar­tott ülést Maróti Sándornak, a megyei tanács elnökhelyet­tesének vezetésével. Elsőként Zámbori Ferenc, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője tájékoztatott arról, mát tet­tek az újjáalakult építőipari gazdasági társaság aktivizá­lásáért. Az osztályvezető ez­után arról is szólt, milyen döntéseket hoztak az építő­ipari vállalatok, szövetkeze­tek, hogy a lakások költségei csökkenjenek. A bizottság ülésén a váro­si tanácsok és Heves nagy­község vezetői tartottak ar­ról tájékoztatót, hogyan szervezték meg a magánla­kás-építők tájékoztatására az információs szolgálatot. Szóltak a területkijelölés, a korszerű családiház-építések előkészítésének helyzetéről, az építőanyagok beszerzésé­nek megkönnyítését szolgáló intézkedésekről. Beszámol­tak a tervezők és a kivite­lezők, az építőipari vállala­tok, szövetkezetek képvise­lői is, hogyan készültek fel a lakásépítési program vég­rehajtására. Számos javaslat, ötlet hangzott el a tanácskozáson a lakásépítés rugalmasabb, gyorsabb, a lakosság igényei szerinti formáinak elterjesz­tésére. Az elhangzottak elemzésére későbbi lapszá­munkban visszatérünk. Sarlós István köszöntése Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kárát több évtizedes mun­kásmozgalmi tevékenységé­nek és a szocialista társada­lom építésében szerzett ki­emelkedő érdemeinek elis­meréseként — hatvanadik születésnapja alkalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Érdemrend­jével tüntette ki. A kitüntetést pénteken a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át. Jelen volt Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai. A kitüntetés átadása ut£n az MSZMP Politikai Bizott­sága Sarlós István tisztele­tére ebédet adott, amelyen részt vettek a Politikai Bi­zottság és a titkárság tagjai. A Központi Bizottság nevé­ben Kádár János köszöntöt­te Sarlós Istvánt. Pélyi pillanatkép, őszidőben... A 2050 lelket számláló kisközség életéről, örömeiről és gondjairól lapunk 5. oldalán közöljük Gyón! Gyula és Kőhidi Imre riportját

Next

/
Thumbnails
Contents