Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-30 / 255. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Másodlagos? Valamikor egészen nagyvonalúan csak azt mondtuk rá: szemét. Értve ez alatt a kiolvasott újságokat, az üzemi fémforgácsot, az üres befőttesüve- get, és így tovább. Aztán később valamelyest módosult az értékítéletünk és a szemét helyett már szelídebben így fogalmaztunk: hulladék. Értve ez alatt, hogy a kiolvasott újság, a fémforgács, az üres befőt- tesüveg már nem eldobandó valami, amitől örül, ha megszabadul az ember, hanem igenis gyűjtendő, mert újrafelhasználva értékes anyag nyerhető belőle. Na persze, attól, hogy szemét helyett hulladékot mondtunk, még nem változott meg egészen minden, mert továbbra is a legtöbb hulladék veszendőbe ment. Az 1970-as évek elején kitört olajválság azonban szinte az egész világon forradalmat idézett elő, igen-igen megnövekedett a hulladék rangja. Hulladék? — ma már ez a megfogalmazás is szinte a múlté, ma már többnyire másodlagos nyersanyagokról beszélünk. Nem véletlenül, mert különösen a legfejlettebb tőkés országokban egyre jelentősebbé válik a másodlagos nyersanyagok felhasználása, sok esetben háttérbe szorítva az elsődleges nyersanyagokat. Sőt! Lassan! a másodlagos nyersanyagok válnak az elsődlegessé. Az NSZK-iban például a csomagolókarton nyolcvan százaléka papírhulladékból készül, illetve pontosabban fogalmazva: másodlagos nyersanyagból. Ez az egyetlen példa is igen jól illusztrálja, hogy a másodlagos nyersanyagok hasznosítása milyen polgárjogot nyert. És nem is véletlenül. Ugyanis lényegesen olcsóbb, mint az elsődleges nyersanyag. Nem is szükséges ezt statisztikailag alátámasztani, hiszen a fémhulladékok felhasználása nyilván kevésbé költséges, mint mondjuk először kibányászni az ércet és csak utána felhasználni. Az utóbbi években hazánkban is előtérbe került a másodlagos nyersanyagok hasznosítása. Sajnos azonban még korántsem annyira, mint a fejlett Ipari országokban. A szocialista országok viszonylatában sem tartozunk a legjobbak közé. Részben azért, mert a hulladékgyűjtés, -hasznosítás terén is van még bőven tennivalónk, de talán még inkább azért, mert valahogy még mindig egy kicsit szemétnek, egy kicsit fölösleges valaminek tartjuk a másodlagos nyersanyagokat. Nem nagyon érdekel miniket, honpolgárokat, hogy az általunk kidobásra ítéltetett újságpapír hová kerül, örülünk, ha nagy nehezen megszabadulunk tőle. Még jó, ha jönnek az úttörők és ők elviszik. De sokszor amúgy csak lerakjuk ide, vagy oda, nehogy észrevegyék, hogy mi vagyunk a tettesek. Érdekes módon a fejlett ipari országokban vált társadalmi üggyé, hogy a hulladék valóban nyers- anySgnangot nyerjen. Reméljük, nádunk is így lesz nemsokára. Kaposi Levente Lázár Cyörgy hazaérkezett az NSZK-ból Lázár György, a Minisztertanács elnöke, aki Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghívására — felesége társaságában — hivatalos látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban, csütörtökön hazaérkezett. Lázár György kíséretében hazaérkezett Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Nagy János külügyminiszté- riumi államtitkár. Juhász Árpád ipari minisztériumi államtitkár és Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt dr. Georg Sperl, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A Minisztertanács elnöke csütörtökön délelőtt a nyugatnémet fővárosban megkoszorúzta a háború és a fasiszta önkényuralom áldozatainak emlékművét, ezt követően a bonni városházán tett látogatást, aihol Hans Daniels, Bonn főpolgármestere köszöntötte meleg szavakkal a magyar kormányfőt. Lázár György beírta nevét Bonn város aranykönyvébe. Miniszterelnökünk délben a tervezettnél hosszabb, körülbelül egyórás elmélyült zárómegbeszélést folytatott a kancellári hivatalban vendéglátójával, Helmut Schmidttel. A tárgyalások befejezése után a két kormányfő sajtóértekezletet tartott. Lázár György NSZK-beli látogatása ünnepélyes búcsúztatással ért véget. A kancellári hivatal épülete előtt a két ország Himnuszának elhangzása és a katonai tiszteletadás után Helmut Schmidt kancellár vett búcsút vendégétől. Lázár György miniszterelnök sajtóértekezletén köszönetét mondott vedéglátó- jának a meghívásért, a szívélyes vendéglátásért, a nyugatnémet kormánynak, a gazdasági köröknek a sokoldalú eszmecsere lehetőségének biztosításáért. Lázár György hangsúlyozta, teljes mértékben elégedett a tárgyalások eredményeivel, azok megfelelnek az előzetes várakozásoknak. Őszinte és tárgyilagos légkörben tekintették át a kétoldalú kapcsolatokat, mondotta Lázár György — és a magyar fél kifejezte azt a törekvését, hogy ezeket a kapcsolatokat a jövőben még magasabb szintre emeljék. A Magyar Népköztársaság kormánya törekedni fog ehhez a lehetőségek kiaknázására. Helmut Schmidt kancellár a sajtóértekezleten leszögezte : teljes mértékben egyetért Lázár György megállapításaival és rendkívül sikeresnek tartja a most befejeződött tárgyalásokat. Lépést tartva a korszerű gyógyászattal Megkezdődtek a X. Heves megyei orvos-gyógyszerésznapok Dr. Karmazsin László professzor, az orvostudományok doktora, az egyetem képviseletében beszél Tegnap délelőtt, 10 órakor dr. Bükkerdő Pálnak, a megyei tanács egészségügyi osztálya vezetőjének szavaival kezdődtek meg a X. Heves megyei orvos- és gyógyszerésznapok. Köszöntötte a résztvevőket, a megye vezető szerveinek képviselőit, közöttük Vaskó Mihályt, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkárát, Markovits Ferencet, Heves megye Tanácsának elnökét, s dr. Karmazsin László professzort, az orvostudományok doktorát, aki a Debreceni Orvostudományi Egyetem képviseletében vesz részt a tudományos tanácskozáson. A tanácskozás jelentőségét Markovits Ferenc méltatta, hangsúlyozva, hogy az immár hagyományos orvosnapok lehetőséget adnak a megye orvosainak tudományos munkájuk publikálására, szolgálva ezzel azt, hogy lépést tartsanak a korszerű gyógyászattal. Fórumot teremtenek a tudományos szekcióülések a tapasztalatcserének, vitáknak. Külön hangsúlyozta, milyen nagy a jelentősége annak, hogy e munkából részt kérnek az orvostudományi egyetem képviseletében is. Az első, ünnepi előadást dr. Karmazsin László professzor tartotta meg „Az egyetem feladata és felelőssége a területi betegellátásban” címmel. Bevezetőben áttekintést adott az orvos- tudomány, s a tudomány más ágainak együttműködéséről, a közösen végzett kutatások eredményeiről, említve ezzel kapcsolatban példaként a vastüdő alkalmazását, amely gyermekek ezrei számára biztosította az életet a gyer- mekbénulási járványok idején. Részletesen foglalkozott az integrált betegellátással, amelynek eredményeként fokozatosan tovább javul a gyógyító munka. Kitért az orvosképzés napi feladataira, az egyetem ezzel kapcsolatos tennivalóira, gondjaira is. Beszámolt arról a speciális tevékenységről is, amely- lyel a debreceni klinika a környező megyék betegellátását segíti. A plenárs ülés záróprogramjaként dr. Gyetvai Gyula főigazgató főorvos tartotta meg, Markhot-emlékelő- adását, amelyben a nagy orvos munkásságát méltatta. Az előadás keretében emlékezett meg dr. Szabó Ferencről, a volt megyei főorvosról, aki évtizedes tevékenységével felzárkózott a megye nagy orvosai közé. A tudományos bizottság ebben az évben a Markhot Ferenc Emlékérmet, amelyet az egri kórház alapításának 232 évfordulóján létesítettek, az idén dr. Szabó Ferencnek adományozta a megye egészségügyének fejlesztésében végzett munkájáért. Az emlékérmet dr. Szabó Ferenc özvegye vette át. A délutáni órákban kezdődtek meg a tudományos szekciók ülései. A mai napon kiállítás nyílik a Technika Házában a hazánkban ismert szovjet gyógyszerekről, a VI. szovjet gyógyszernap keretében. Itt a gyógyszerészek hallgatnak meg tudományos előadásokat, többek között a moszkvai orvostudományi egyetem képviselőjétől. A megyei orvos- és gyógyszerésznapok rendezvénysorozata szombaton dr. Gyetvai Gyulának a kongresszus munkáját összefoglaló zárszavával ér véget. Az orvosnapok megnyitó ülésén a résztvevők egy csoportja (Fotó: Szíaibó Sándor) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács. csütörtöki ülésén megerősítette a Gazdasági Bizottság határozatát az energiagazdálkodási kormányprogram végrehajtásának meggyorsítására. Kötelezte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az energiatakarékossággal és racionalizálással összefüggő konk_ rét feladatok végrehajtását következetesen érvényesítsék, folyamatosan és gyakorlatiasan ellenőrizzék. Az intézkedések végrehajtásának elmulasztása esetén minden esetben felelősségre vonóst kell alkalmazni. A prémium- rendszert úgy kell továbbfejleszteni, hogy a kellő személyi ösztönzés és az anyagi érdekeltség erőteljesebben támassza alá a program gyorsított végrehajtását. A kormány,. megerősítve az Állami Tervbizottság állásfoglalásait, áttekintette a hazai szénbányászat helyzetét. Intézkedéseket hozott a szénbányászat gazdálkodásának javítására, továbbá a márkushegyi és, a nagyegyházi bánya építésének gyorsítására. Megvizsgálta a korábbi döntések alapján létesülő mányi bányaüzem építésének helyzetét és meghatározta a további feladatokat. A Minisztertanács úgy döntött, hogy az irányítási rendszer korszerűsítése, valamint a piaci követelményekhez való rugalmasabb alkalmazkodás érdekében 1981. december 31-ével megszünteti a Baromfiipari, a Söripari és a Konzervipari Trösztöt, valamint az Agro- trösztöt. Ugyancsak 1981. december 31-ével megszűnnek a korábban megszüntetett trösztök helyett létesült ágazati irodák is. A korábban tröszti szervezethez tartozó vállalatok önálló gazdálkodó egységként működnek tovább. A kormány megtárgyalta a Gazdasági Bizottság tájékoztatóját a lakossági fuvarigények kielégítésének helyzetéről és a további tennivalókról, valamint a téli fűtési idényre való felkészülésről. A Minisztertanács megvitatta a közületi szervek gépkocsihasználatát szabályozó határozatok végrehajtásának tapasztalatait és a további tennivalókat. Megállapította, hogy a végrehajtott intézkedések eredményeként a közületi gépkocsik száma, s ezzel párhuzamosan a költség jelentősen csökkent. Intézkedéseket fogadott el több területen a közületi gépkocsiállomány további csökkentésére, ésszerűbb, gazdaságosabb hasznosítására. A kormány felhívta az érintett minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés októberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatok megvalósításának lehetőségeit, s tájékoztassák azokról az országgyűlés elnökét, valamint az érdekelt képviselőket. A tudomány az élelmiszer-termelés szolgálatábanKompolton ülésezett a Miskolci Akadémiai Bizottság Hogyan segítik elő Észak- Magyarországon Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nóg- rád megyében az agrárkutatások az élelmiszer-termelés javítását. Erre keresett választ Zambó János akadémikus elnökletével csütörtökön délelőtt Kompolton, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem intézetében a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága. Az ülésen dr. Szalai György kandidátusnak, az intézet igazgatójának előterjesztésében értékelték az akadémiai bizottság mező- gazdasági szakbizottságának másfél éves munkáját. Az előadó hangoztatta, hogy Észak-Magyarország három megyéjében a mezőgazdasági vállalatok mintegy 700 ezer hektár földterületen gazdálkodnak, ami 12,7 százaléka az ország nagyüzemi- leg művelt területének. Az átlagosnál nagyobb a szőlő- ültetvények és az erdők területe. A gazdaságok 18,4 milliárd forint értékű terméket állítanak elő. Ezen a tájon 196 termelő- szövetkezet és 14 állami gazdaság működik, amelyekhez nagyszámú háztáji is kapcsolódik. Az üzemek az országosnál kedvezőtlenebb termőhelyi adottságok között gazdálkodnak, és ez hosszú távon is csak lassan mérsékelhető. Ezért fontos a jövedelmezőbb gazdálkodást elősegítő kai ás-zos gabonatermelést, a gyepgazdálkodásra alapozott húsmarhatartást, valamint a hagyományokon alapuló szőlő-, zöldség- és gyümölcstermelést előtérbe helyezni. Ezt igyekszik elősegíteni a mezőgazdasági szakbizottság is, amely az észak-magyarországi tájon tevékenykedő agrárkutató intézetekre alapozza tevékenységét: így a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetére és gyöngyösi főiskolai karára, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri és tar- cali állomására, az Erdészeti Tudományos Intézet mátra- füredi állomására, valamint a miskolci Állategészségügyi Intézetre. Ezek jól szolgálják, különösen a megyék szőlő- és erdőgazdálkodását. A szakbizottság megvizsgálta a hevesi homokháton a zöldségtermelés fejlesztésének hosszú távú lehetőségeit, a közgazdasági szabályozók hatását az Észak- Magyarországon gazdálkodó mezőgazdasági üzemekre, továbbá az erdészeti nemesítés eredményeit. Ezekkel segítséget nyújtott a párt és állami intézményeknek különböző döntések előkészítéséhez. Dr. Szalai György kifejtette, hogy a VI. ötéves tervben főleg a meliorációs fejlesztéseket, a hegyvidéki fehérjetermelést és húsmarha- tenyésztést, a bikavérprogram megvalósítását, a közgazdaságilag ösztönzött gabonatermelés és az erdőgazdálkodás fejlesztését segítik elő. A vitában hozzászólók elismerésüket fejezték ki a mezőgazdasági bizottság eddigi eredményes munkájáért. Az akadémiai bizottság tagjai végül megtekintették a kompolti intézet kísérleti telepét és laboratóriumait. Elutazott a francia ifjúkommunisták küldöttsége Magyarországi látogatását befejezve csütörtökön élutazott Budapestről a Francia Kommunista Ifjúsági Mozgalom küldöttsége, amelyet Pierre Zarka főtitkár vezetett. Itt-tartózkodása során a delegáció ismerkedett a magyar fiatalok életével, tárgyalásokat folytatott a KISZ KB vezetőivel a két szervezet további együttműködéséről, és ellátogatott a DÍVSZ székházába is.
